Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-13 / 61. szám

6 KAPCSOLATOK KEDD, 2001. MÁRCIUS 13. Schiller-bemutató a nagyszínházban Don Carlos, post politica Szabó Gabi mint Valois Erzsébet és Pataki Ferenc mint Erzsébet fia és szerelmese: Don Carlos. (Fotó: Miskolczi Róbert) Miről íri Oeee? (1999-2001) jy- ilakoltatják Zámolyon a kultúrházban lakó romákat. l\- Hazaköltözhetnek a zámolyi romák. Tűz ütött ki a zámolyi romatelepen. Szigorúbb rendőri védelem a rettegő zámolyi romáknak. Elmenekült az utolsó roma család is Zámolyról. Nem akarják elfoglalni otthonaikat a romák. Strasbourgba indultak menedékjogért a zámolyi romák. Később lesz döntés a zámolyiak menedékjogáról. Az Igazságügyi Minisztérium szerint valótlanságokat állítanak a zámolyi romák. Aggasztónak tartja a romák magyarországi helyzetét a kisebbségi ombudsman. Az Európai Unió tart a romák kivándorlási hullámától. Állami támogatást kapnak itthon a Strasbourgban tartózkodó zámolyi romák. Hárommilliós kártérítést követelnek a Franciaországba kivándorolt zámolyi romák. A Franciaországba menekült zámolyi romák többsége pozitív választ vár a menekültstátust igénylő kérelmükre. Moszkva cáfolja szerepét a romák kivándorlásában. A magyar bíróság szerint nem történt törvénysértés a zámolyi romákkal szemben. Kitelepítené a romákat a megkérdezett pedagógusok egynegyede... S. T. Gergely-járás Ópusztaszeren Több évszázados hagyományt elevenítettek fel a skanzen házait végigjáró kisdiákok. (Fotó: Schmidt Andrea) Érdekes és a mindennapjainkra érzékeny előadást hozott létre Esztergályos Károly a századokkal ezelőtti költőóriás verses drámai monstrumából. A dramaturgként is erős kezű rendező Schiller Don Carlosát hibátlan logikával rövidítette mintegy három játékórányira. De be kell vallani az ambivalenciát: a jelenlegi szegedi színjátszási közegben professzionálisnak tartható produkcióból mégis hiányzott az átütő erő - a bemutatón. Következtetés: később is meg kell nézni. Éppen a bemutató másnapján olvashattam Dévény István filozófus interjúját. Spengler determinizmusa kapcsán hivatkozott Pascalra, aki azt mondta volt, ha Kleopátra orra csak két centivel hosszabb, akkor Antonius és Caesar nem vetekszenek egymással, hanem esetleg összefognak. Másképp alakult volna a világtörténelem. A Don Carlos megírásakor mindössze huszonöt esztendős Schiller első nekifutásra „családi képet" gondolt festeni, a spanyol királyi udvar bennfentes vízióját azonban mégis fölcserélte egy bonyolult „történetre", amelynek szereplőit a hatalom kérdései, a zsarnokság és a szabadság ütközetei, elvek és eszmék irányítják. Gondoltuk mi, sokáig, mert hiszen a legtöbb színpadi feldolgozás is ezt közvetítette. Emlékezetesen Ruszt József adaptációja, az ő szertartás-színházának kecskeméti megszületése idején. Mi mindent tud, foglal magába egy klasszikus! mondhatjuk Esztergályos Károly mostani változatát nézve, amely éppen a teljes ellentéte a Ruszt-félének. Mégis kétségtelenül Schillerhű variáns: a színházi konvenciók biztos kezű bevetésével elővarázsolt, megkapóan korhű és megdöbbentően mai - „családi kép". Ruszt színpadán szinte a csupasz, elvont eszmék ütköztek. Az emberek - mint bábok. Elszenvedői történelmi erők ütközeteinek, „ministerek", azaz szolgáló segédek a világi szertartásokban. Esztergályos ellenben alighanem Pascallal ért egyet. Az ő Don Új körzeti megbízotti irodát avattak tegnap Szőregen a részönkormányzat és a Szegedi Rendőrkapitányság együttműködésének köszönhetően. Bár Szőregen eddig is működött rendőrőrs, most a település központjában, a részönkormányzat irodaházában kapott helyet a hivatal, amely az újszegedi rendőrőrs közvetlen irányítása mellett működik majd. Balogh Zoltán alezredes, szegedi rendőrkapitány Tóth Csaba, szőregi önkormányzati képviselővel adta át az új irodát az ott ezentúl szolgálatot teljesítő rendőröknek. A kapitány ígéretet tett arra: még az idén használhatják a körzeti megbízottak a „robotzsarut", azaz a központi számítógépes rendszert is Szőregen, így a nyomozati munkában is közvetlenül részt vehetnek majd. A kapitány Carlosában nem eszmék, hanem földhözragadt emberi érzelmek irányítják a történelmet - mintha Kleopátra orra. Míg a hatalmi témával, a politikummal foglalkozó Don Carlos-interpretációkban a korszak történelmi erői fordítják tragédiába az emberi sorsokat, itt az emberek kusza, zűrzavaros, érzeményei, erkölcsei vagy erkölcstelenségei fordítják tragikusba a történelmet. • A rendező, mint jeleztük, bőven számít a színházi konvenciókra, a nézők által hagyományosan elfogadott színpadi jelzésekre; a színészeit mégis jól érzékelhetően nem az „elvont", hanem egyfajta „realista", divatosabban szólva pszichologizáló játékmodor felé tereli. Egyfajta közmegegyezésre támaszkodik Szlávilc István sokfunkciós, technikás mozgékonyságában és képlékenységében is egységes, a komor kor stílusát képi erővel idéző díszletének használatakor. A szín- és jelenetváltásokat filmvágásszerűen, sötétekkel, valamint érzékenyen kiválasztott, a tartalmi értelmezést segítő, vagy hangulatfestő zenékkel oldja meg, s a derengésben teljes színházi természetességgel dolgozszerint fontos, hogy a körzeti megbízottak folyamatos, jó kapcsolatban legyenek a szőregi lakosokkal. Ebben könnyíti meg a dolgukat az, hogy a jövőben a település legfrekventáltabb helyén teljesíthetnek majd szolgálatot. „A borbéllyal és a boltossal mindenképpen jóban kell lenniük a rendőröknek, hiszen ők egy kistelepülés minden ügyéről tudnak" - vélte a kapitány. A rendőrök egyébként a jó idő beköszöntével itt is motorra ülhetnek, s a Szegeden is jól bevált robogókkal még rugalmasabban végezhetik föladatukat. Az új körzeti megbízotti iroda létesítéséhez egyébként az önkormányzat az ingatlan rendelkezésre bocsátásával, a rendőrség pedig a felújítás költségeinek vállalásával járult hozzá. K. B. nak a díszletezők. Az egyszerű, ám túlmozgásosságától mégis nagyon „kitaláltnak" ható díszlet mintegy képi jelzése annak az érzelmi és erkölcsi útvesztőnek, az emberi viszonyok zegzugos bonyolultságának, amiről szól a mostani Don Carlos. Ez a közeg nem a királyi zsarnokság börtöne, hanem a magunké. Ahol az önmaga számára is talányos ember úgy bolyong, mint Szabó Gabi-Erzsébet királyné ama sötét éjszakán, kezében az illékony fényű szál gyertyával. A gondos világítással, a kifinomult képbeállításokkal, a fantáziás térszervezéssel néha borzongatóan hatásos ez a színpad. Hieronymus Bosch táblái előtt éri el valahogyan így a szemlélőt a saját érzelmi-erkölcsi poklának sötétje... Jánoskuti Márta csodaszép jelmezei ugyancsak a színházi konvenció jegyében születtek: dehogy pont olyanok, mint Fülöp király udvarában voltak, mégis a kor tökéletes illúzióját kínálják. Sokat segítenek a színészeknek - véghezvinni egy játékstílusbeli nehéz kettősséget. Egyik benyomás: mintha filmfelvételen lennénk. A mozdulatok-gesztusok általában visszafogottabbak, mint egy hagyományosan Munkatársunktól Gyermekek részére rendezett szépségversenyt a múlt hétvégén a Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat. Az újszegedi Gombában 51 apróság fogott rajtszámot és vonult el a zsűri előtt. Két kategóriávérbő, érzelmileg túlfűtött, áradóan romantikus színpadon a konvenciók szerint lehetnének. A színészi reakciók inkább mai hétköznapinak mondhatók. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni mívesen kidolgozott színpadiasságukat. Példa: őrületes jelentősége támad Pataki Ferenc-Don Carlos habozó mozdulatának, amellyel visszatartja egy pillanatra az irattartóját Posa márkitól. Megbízik a barátban, persze, ám utóbb jön a bizonyíték, hogy ösztöne helyesen működött, amikor átvillámlott rajta: talán mégsem kéne az egész paksamétát más kézre hagyni! Szépen rímel a jelenet egyébként egy másikra, a királyné szinte centire azonos mozdulattal tartja vissza, ugyancsak Posától, a saját titkos levelét. Tartalomdús Erzsébet királyné és Posa márki kartartása kettejük búcsúzási jelenetében: úgy ölelik egymást, mintha abban a pillanatban fölismert szerelmi szenvedély láncolná össze őket... És az előadás örvendetesen gazdag hasonló, közismert-természetes, és mégis mesterségesen teátrális finomságúra csiszolt gesztusokban. A sok munka nyoma minden percben látszik, az előadásegész mégis ban, nullától 3 éves, illetve háromtól hatéves korig indulhattak a kicsik. A piciny versenyzőknél nem csak a külcsín számított. A műsorvezető többek között kíváncsi volt kedvenc játékukra, meséjükre, milyen az oviban, illetve mi a sajnálatosan nélkülözi az átütő erőt. Miért? Nem tudom. • Gyanítom csak, hogy azt a pszichologizáló játékot, amit Esztergályos vár el a színészektől, nos, azt megérthetően nem mindenki tudja produkálni. Király Attila tudja. Schiller leginkább átpolitizált alakja, az elvek-embere-Posa alighanem ezért lesz főszereplő, emblematikus és nagyon modern, mai figura ebben a szándékoltan „elvtelenített" előadásban. Király Attiláé - afféle menedzser-típusú Posa. Mindent akar és mindenkit. Jön, lát, győz, mindenhez és mindenkihez ért, szót ért, amikor és akivel csak kell, megtervezi és irányítja a maga és a mások sorsát és még arra is van gondja, hogy sikertelenség esetére megszervezze a saját szép pályavégét. Az utókornak, mert ahhoz is neki muszáj hozzászólni. Mindezt az ifjabb Király lefegyverző színpadi természetességgel és teljesnek tetsző színészi fegyvertárral éri el. Van képessége a rendezői igény szerinti kényes kettősségre. Azt gyanítom, a pszichológusokkal és színészmesterség-értőkkel egy húron, hogy azért, mert egyéniség. Érdekes módon egyetlen politikai intrikus-alak azért megmaradt a magánbajoktól sújtott udvari gárdában, s ez a Király Levente által játszott főinkvizitor. Hiszen a szövegrövidítési láz nem érte el a Posa hosszú pórázáról, a koncepciós politikai gyilkosság profi tervéről szóló mondatait. Még érdekesebb, hogy valahogyan a mai klientúra-építő hatalmasokra is emlékeztet Szalma Tamás Fülöpje... S eme hatalmasság udvari viszonyainak áldozataként is el tudjuk képzelni a fiát, Pataki Ferenc ifjonti-naiv és kissé széllelbélelt Carlosát. Nemkülönben Bognár Gyöngyvér egyszerhasználatosságba belerokkanó Eboli hercegnőjét... Mi több, a férji zsarnokságot asszonyi méltósággal bár, de kétségtelenül nehezen tűrő, valódi érzelmeit önmaga előtt is eltitkoló Erzsébetet, Szabó Gabi királynői királynéját is... Nem beszélve a századok óta ugyanaz-típusú talpnyalókról, Fazakas Géza Albájáról, Rácz Tibor Domingójáról... Nesze neked, politikamentes előadás! Sulyok Erzsébet jele. A kicsiknél a 3 éves Kecskeméti Tamás lett az első. A nagyoknál pedig az ötéves Balogh Annabella diadalmaskodott. A két szegedi győztes egy-egy tortát, tíz alkalomra szóló családi fürdőbelépőt, iiletve vacsorameghívást kapott. Gergely-napi diáktoborzó volt tegnap az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A látványos és immár hagyományos rendezvényen az Ópusztaszeri Általános Iskola kisdiákjai korhű mondókákkal, énekekkel színesített előadása járult hozzá az egykori népszokás felelevenítéséhez. A középkorban, amikor nem volt kötelező az iskolába járás, a diákok toborzással igyekeztek maguk közé csalogatni kis társaikat. Végjárták a házakat és ahol nem volt gyermek, ott a szegény családból származó diákok ennivalót kértek a gazdától. A 16. században ez azért is vált szokássá, mert a tanítók részére - hiszen nem kaptak fizetést - már korábban is gyűjtöttek adományokat. KéMunkatársunktól Március 14-én, szerdán az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. a keresztény magyar állam millenniumának tiszteletére faültetést szervez. A program 10.30-kor kezdődik Jancsák Csaba, az SZTE HÓK elnökének, majd Nagy László igazgató köszöntő szavaival. Ez után a Kisteleki Művészeti Iskola fúvósai Kossuth-nótákat játszanak, 1 -p-M FejedeUm Gimnázium i<n,uiói pedig sőbb ezt kötötték össze a diáktoborzással. Mindezt elevenítették fel az igen látványos jelmezbe öltözött ópusztaszeri gyermekek a tegnapi Gergelyjárás alkalmával. Az emlékpark skanzenjének házaiba dallal köszöntek be a pántlikásan felöltözött, dobbal, zászlókkal felszerelt kisdiákok. Verseikkel bemutatták az iskolai életet, de körútjukra most elkísérte őket Gergely pápa és a püspök is. A kis csapat, a sikeres körút után, a kosarakba gyűjtött adományokkal visszatért az iskola udvarára, ahol a tanító úr fogadta régi és új tanítványait. A rendezvény résztvevői pedig nagy tapssal jutalmazták az ópusztaszeri tanulók produkcióját. N. R. J. március 15-i megemlékezést tartanak. 13 órakor Berki Viola festőművész kiállítását Dömötör János művészettörténész nyitja meg. Az ifjúsági liget telepítésében a megyében tanuló diákok segédkeznek. Az ökumenikus kápolnánál a történelmi egyházak püspökei, a Magyarok Házánál pedig a határon túli magyarság képviselői, valamint az Apáczai Csere János Szakkollégium elnöke vesznek részt a ic,u.,UÓ3ben. Új körzeti megbízotti iroda Szőregen Jön a robotzsaru! Szépségverseny a Gombában Félszáz apróság vonult föl a medence szélén. (Fotó: Miskolczi Róbert) Millenniumi faültetés