Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-09 / 58. szám

PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 9. FÓKUSZ 3 A kitelepítések tegnap is folytatódtak. (Fotó: Karnok Csaba) Megjött a hír A mi történt, hír Franciaországban, hír itthon és hír az egész világon: Magyarországon való üldöztetése miatt két zámolyi cigány család, összesen nyolc ember, menekült státust kapott Strasbourgban. Tökéletesen független intézmény határoz ezekben az ügyekben, a strasbourgi döntésekbe sem a francia belügynek, sem a francia külügynek nincs beleszólása. A sajtónak sincs. Noha Krasznai Józsefnek, a zámolyiak szóvivőjének nagyon jó sajtója van itthon is és Franciaországban is. Még a Francé Soir, a kinti esti hírlap is hosszú és na­gyon kemény interjút készített vele, de foglalkoztak az üggyel a komoly lapok is, az elzász-lotaringiai újságok pedig rendszeresen követték az események menetét. Többek között éppen erre a lendületes sajtómunkára alapítják véleményüket azok, akik azt mondják, hogy a Zámoly-Strasbourg-ügy túl jól volt időzítve, túl sokan vannak mögötte, túl jól volt megszervezve... Hogy a zámolyi cigány családoknak jó-e ez a döntés, az majd olyan öl-tíz év múlva fog igazán kiderülni, amikor már látjuk és látják, hogyan tudtak élni, és ho­gyan élhettek a lehetőséggel, hogy befogadták-e őket a hétköznapi életben is, vagy csak a magas ítélkező fó­rum dokumentumaiban. Törvényekkel szentesített hát­rányos megkülönböztetés Franciaországban sincs, ahogy nálunk sincs. De a francia társadalom sem men­tes a rasszizmustól, ahogy a miénk sem. A strasbourgi döntés nem jó sem Franciaországnak, sem Magyarországnak. A franciáknak azért nem, mert a befogadás, a menekültstátus megadásának hírére biz­tos, hogy mindenhonnan elindulnak hozzájuk az ál- és a valódi menekültek. Magyarországnak pedig azért nem jó, mert az EU-s felvétel során ezentúl bármikor az orrunk alá lehet dörgölni, hogy nálunk hátrányos megkülönböztetés, faji üldöztetés van. S hogy van-e? Mindenki nézzen magába, és úgy vá­laszoljon. Egy biztos, a jóra való restség bűnébe is beleestünk, akik úgy egyébként nem vagyunk rasszis­ták, nem vagyunk cigányellenesek, hiszen elég keveset tettünk azért, hogy a cigányság felemelkedéséi, társa­dalmi integrálódását elősegítsük. Ennek is brutális visszajelzése a strasbourgi döntés. UvUÁ Újabb szentesi katonákat vezényeltek a Felső-Tiszára Őrmesternő a rohamcsónakkal A már hírül adott tizenhét szentesi katona mellé, újabb négy tiszthelyettest - köztük egy nőt: Komló­si Beáta őrmestert -, hat sorkatonát, illetve négy rohamcsónakot vezényeltek a Felső-Tiszán tomboló árvízhez - tájékoztatta lapunkat tegnap délután Pálíi Sándor alezredes. A szentesi operatív csoport­vezetői szolgálatot ellátó, 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár törzsfőnöke a továbbiakban el­mondta: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei védelmi bizottsággal együttműködő nyíregyházi operatív törzs koordinálja a Kurca-parti katonák mentési feladatait is, ami most már a Tisza vásárosnaményi szakaszára terjedt át. Az alezredes érdeklődésünk­re közölte: az árvízen dolgozó állományuk pihente­tése a közeli laktanyákban, illetve a veszélytelen te­lepüléseken megoldott. Az egymást váltó állo­mánnyal így a gépeik folyamatosan segítik a bajba jutottakat. A szentesi Damjanich laktanyában to­vábbra is készenlétben állnak azok a kitelepítő cso­portok, melyről tegnap már beszámoltunk. Ezek egyébként szükség esetén megfelelő fektető anyago­kat is szállítanának a további árhullám miatt kriti­kus helyzetbe kerülő települések lakosságának. R. J. A Maros szombaton tetőzik Munkatársunktól Egyelőre nem jelentős a Maroson levonuló árhullám. Az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása sze­rint az árhullám jelenleg Gyu­lafehérvárnál tetőzik, s ez alap­ján a szombatra tehető, makói tetőzés 250 centi körül várha­tó. Hogy a későbbiekben kia­lakul-e nagyobb mértékű ár­hullám a Maroson, az Erdélyi­medence csapadékviszonyai­tól függ. Ruho­és pénzgyüjtés A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat szegedi csoportja ta­karókat, tartós élelmiszereket és készpénzt gyűjt az árvízká­rosultak megsegítésére. Az adományokat a karitatív szer­vezet újszegedi Csanádi utcai Gondviselés házába várják elsősorban hétfőn, szerdán és csütörtökön délután 3 és 5 óra között, de a többi napon is fo­gadják az adományozókat. A támogatásra szánt pénz bevé­teli bizonylatra fizethető be, il­letve itt szerezhető be számla­számmal ellátott csekk az ado­mányok befizetéséhez. A kitelepí­tetteknek is kézbesít DM/DV-információ A Magyar Posta most is kö­telességének érzi, hogy le­hetőségeihez mérten bekap­csolódjon az árvízkárosultak megsegítésébe. A társaságunk minden szükséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy az árvíz sújtotta településekről kimenekített lakossághoz el­juttassa a postai küldeménye­ket. A munkatársak folyama­tos kapcsolatot tartanak fenn a megyei Védelmi Bizottságok­kal és gondoskodnak arról, hogy az érintettek ideiglenes tartózkodási helyükön hozzá­juthassanak a küldeményeik­hez. A megyei Védelmi Bi­zottság mai vásárosnaményi ülésén a Posta képviselője fe­lajánlotta a rendelkezésre álló szabad szállítási kapacitáso­kat. A postahivatalokban most is megvásárolható az árvízkáro­sultak megsegítését szolgáló postabélyeg. A bélyeg 127 fo­rintos áron kapható, amelyből 100 forint jut az árvízkárosul­taknak, 27 forint pedig a pos­tai kézbesítés díja. Zámoly és Strasbourg neve végképp összekap­csolódott a hazai köztudat­ban. A franciaországi vá­rosba tavaly júliusban ér­keztek a zámolyi. romák, akik közül nem tudni pon­tosan, hogy hárman, vagy nyolcan, de állítólag me­nekült státuszt kaptak. Ellentmondásosak a zámolyi romák menekültstátuszával kapcsolatos hírek. Bombola Mi­hály, a zámolyiak önkéntes tol­mácsa Strasbourgban azt kö­zölte, hogy két család - egy öt­és egy négytagú - szerdán kap­ta meg a francia menekültügyi hivatal (OFPRA) értesítését ar­ról, hogy elismeri menekülti státusukat. A Magyar Külügy­minisztérium a francia fél infor­mális tájékoztatása alapján vi­szont úgy tudja, hogy három zámolyi roma menekültstátust kapott, három másik személy kérését viszont elutasították. Az OFPRA döntése a genfi mene­kültügyi konvenció előírásai­• f f e Negyven centiméterrel döntötte meg Lónyánál az 1970-es vízállásre­kordot a Tisza. Tegnap délután 894 centiméte­res vízszintet mértek a településnél. Gergelyi­ugornya két kilométer hosszú, másfél méter magas lokalizációs tölté­se is átszakadt tegnap. Folytatódott a Felső-Ti­sza melléki, veszélyezte­tett települések kiürítése. Tegnapig közel tizenkéte­zer embert telepítettek ki a víz által fenyegetett tizenki­lenc faluból. Az áradás már a Közép-Tiszán is érezteti hatását. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter helikopterről szemlélte meg a Tisza felső szakaszát, és tegnapi, újfehértói sajtótájé­koztatóján kijelentette: a gá­tak magasítása nem megol­dás az egyre nagyobb árvi­zek ellen, hanem ökológiai megoldást kell találni a problémára. Ugyanakkor le­szögezte: környezeti kataszt­rófa vagy járvány nem fe­nyegetsz árvízsújtotta tér­ségben. Helytállónak bizonyultak az Ativizig szakembereinek tegnapi lapunkban is közzé­tett azon előrejelzése, amely szerint a kiskörei víztározó zsilipeinek megnyitása kö­vetkeztében napi egyméteres val összhangban ismerte el a zámolyi kérelmezők menekül­ti státusát - szólnak a hírek. A zámolyiak dokumentuma­inak ismerete és vizsgálata nél­kül nem lehetünk bizonyosak a francia hatóságok döntésének pontos tartalmáról - hangsú­lyozta dr. Blutman László, a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi docense. A Genfben elfogadott, vagyis az ENSZ me­nekült egyezménye szerint a menekült státuszt elnyerő sze­mély megtartja állampolgársá­gát, de határozatlan idejű állan­dó tartózkodást, munkavállalá­si engedélyt kap a védelmet nyújtó államtól. A menekült státusz addig áll fönn, amíg az ilyen minősítésre okot adó kö­rülmény (üldöztetés, vagy az attól való félelem) meg nem áradásra kell számítani a Ti­sza alsó szakaszán. Szeged­nél csütörtök délután 388 centiméteres vízszintet re­gisztráltak, és ez körülbelül árit a Felső egy méterrel haladta meg a szerdán mért értéket. A szakemberek továbbra is fenntartották azon vélemé­nyüket, amely szerint a i* e folyó csongrádi Tisza-szakaszt két, két és fél hét múlva elérő ár­hullám mindenképpen a gá­tak között tartható majd, még akkor is, ha következő napokban csapadék hull a Maros és a Körösök vízgyűjtőjén. A folyók együttes tetőzése nehezítené ugyan a védekezés feladatát, ám semmi esetre sem alakul­hatna ki olyan helyzet, amely indokolná a megye valamely településének akár csak részleges kitelepítését is. Ennek ellenére a megyei védelmi bizottság - pusztán biztonsági okokból - a ka­tasztrófavédelmi igazgató­sággal konzultálva pontosí­totta a kitelepítései tervet. Az Ativizig szakemberei egyébként úgy vélik, a mos­tani árhullám legnagyobb vízszintjei nem érik el majd a tavalyi árvíz, az 1970-es rekordot megközelítő vízál­lását sem. Az azonban lehet­séges, hogy elhúzódó véde­kezésre kell készülni, amennyiben csapadékosra fordul az időjárás. Elképzel­hető, hogy már vasárnap el­lepi a szegedi rakpartot a Ti­sza, és a legjobb esetben is csak április elején lehet majd újra száraz kerékkel közle­kedni az úton. Csongrádnál már a jövő hét elején várható az elsőfokú készültség elren­delése. Kéri Barnabás nisztérium EU bel- és igazság­ügyi együttműködési főosztá­lya vezetője. Az illetékes fran­cia hatóságok döntése - Hor­váth Gábor külügyi szóvivő szerint - nem a magyar kor­mány kisebbségpolitikájának értékelését, hanem konkrét sze­mélyekhez kapcsolódó, egye­di döntésnek tekintendő. A kü­lügyér álláspontja szerint nincs és nem is lehet közvetlen össze­függés a teljesített kérelmek és Magyarország EU-csatlakozá­si tárgyalásainak francia meg­közelítési módja között. Fran­ciaország és az unió más tagál­lamai is elismerik a magyar kor­mánynak a romák helyzete ja­vításának érdekében tett erőfe­szítéseit. Emlékeztetőül annyi: a zámolyi romák 46 tagú cso­portja tavaly július 24-én érke­zett Strasbourgba, ahol mene­kültstátust kért a francia hatósá­goktól. A csoport az Európa Ta­nács jogi testületénél, az Embe­ri Jogok Európai Bíróságánál panaszt tett a magyar állam el­len otthoni üldöztetése miatt. Azóta a zámolyiak ellátásáról a francia állam és a strasbourgi önkormányzat közösen gondos­kodik. De velük számos helyi karitatív szervezet is foglalko­zik, sőt: a zámolyiak ügyének felkarolására Strasbourgban lét­rehoztak egy támogató bizottsá­got, melyhez az Európai Par­lament 33 képviselője is csatla­kozott. A strasbourgi meneküitké­relmek miatt itthon senkit sem­miféle hátrányos megkülönböz­tetés nem érhet. A zámolyiak, de az unió tagállamai számára is üzenet, hogy Horváth Gábor külügyi szóvivő nyilatkozatá­ban hangsúlyozta: Magyaror­szág hazavárja a zámolyiakat. A hazai romák valós gondjaira csakis Magyarországon lehet és kell is megoldást találni. Újszászi Ilona Fogyasztók hetei Munkatársunktól Becsapott vásárlók, elége­detlen ügyfelek. Nem isme­retlen fogalmak, annak ellen­ére, hogy léteznek fogyasztó­védelmi szervezetek. Az azonban kevés, hogy ők emeljenek szót érdekünkben, ha magunk nem tudjuk, mi­kor, miért reklamálhatunk. A fogyasztók hete erre is sze­retné felhívni a figyelmet. Még 1962-ben Kennedy, amerikai elnök kezdeménye­zésére lett március 15-e a fo­gyasztóvédelmi világnap. Hazánkban kéthetes prog­ramsorozat szolgálja a fo­gyasztói jogok minél széle­sebb körű ismertetést, amely­re az idén március 9-26. kö­zött kerül sor. Szegeden tu­catnyi áruház, vendéglátós cég vesz részt az akcióban. Az Országos Fogyasztóvé­delmi Egyesület munkatársai a megyeszékhelyen két, Hód­mezővásárhelyen négy alka­lommal lakossági fórumot is szerveznek a fogyasztók jo­gaival, vásárlási szokásaival kapcsolatban. Kisteleken és Mindszenten a kereskedelmi üzlethálózat vállalt szerepet abban, hogy felhívja a figyel­met a fogyasztók világnapjá­ra. Szentesen az iskolásokat szeretnék felkészíteni a vá­sárlói jogok ismeretére. A Szegeden, illetve a megye­szerte tervezett akciók kap­csán hangsúlyt kap: a külön­féle termékek és szolgáltatá­sok közötti választás, az alapvető szükségletek kielé­gítésének, valamint az indo­kolt fogyasztói panaszok ren­dezésének joga is. A zámolyi ügy megoldásának kulcsa itthon található Menedék ott, otthon itt? A menekültstátus Munkatársunktól A menedékjogról szóló 1997. évi tör­vény megszövegezéséhez az 1967. január 31-én létrejött Genfi Egyezmény szolgál­tatta a meghatározó szempontokat. A tör­vény meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján valakit menekültként fo­gadhat el egy állam. Ilyen lehet a faji, vallási, nemzeti hovatartozás, továbbá meghatározott társadalmi csoporthoz tar­tozás vagy politikai meggyőződés miatti üldöztetés. A menekült státus kiterjed természetesen a külföldivel együtt érkező házastársra és kiskorú gyermekekre is. A menekült jogállást élvező személy mene­dékjogot nyer, amely feljogosítja az ott­tartózkodásra, és védelmet jelent a kiuta­sítás, kiadatás és a visszaküldés ellen. A menekülttől megkülönböztetendő a legálisan, tehát tartózkodási engedéllyel ott tartózkodó „befogadott" külföldi sze­mély, aki azért nem irányítható vissza hazájába, mert ott ki van téve halálbün­tetésnek vagy más embertelen bánásmód­nak vallási, faji, nemzeti hovatartozása, illetve politikai nézetei miatt. szűnik - tudtuk meg a sza­kértőtől. De a genfi egyezmény­ben leírtakon túl, más címen is nyújthatnak az államok mene­dékjogot. A francia belső jog is ismer ilyen körülményeket. Szinte bizonyos, hogy egy ál­lamra nem vet jó fényt, ha on­nan ilyen vagy olyan okból me­nekülők indulnak el. Ugyanak­kor a menedékjogi eljárás az adott személy esetét, helyzetét önmagában, egyedileg vizsgál­ja, bírálja el - hangsúlyozta dr. Kendernay János, a Külügymi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom