Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 1. HELYI TÜKÖR 9 Az Aurul ma is termel Egy évvel a szennyezés után 4 látszaf néha hal A z egy évvel ezelőtt Tiszát ért ciánkatasztrófa, mondhatni, folbecsiilhetetlen károkat okozott a folyónak, az országnak, nekünk. Hogy mennyire fölbecsülhetetlen, mutatja az is, hogy bár bizonyos kártérítési összegek napvilágot láttak a szennyezést okozó románausztrál vegyes vállalattal szemben, azért azt pontosan felmérni szinte lehelellenség, hogy mennyi hal pusztult el, a táplálkozási lánc felbomlásának helyreállítása milyen mértékű és értékű emberi beavatkozást igényel, illetve a nem közvetlenül mérhető, például turisztikai veszteségek mekkora összegre rúgnak. És talán pénzben ki sem fejezhető az a veszteség, amit a Tiszát szerető emberek legbelül éltek meg. Még most is magam előtt látom a zokogó és könnyeiket nyelő életerős férfiakat, az ő arcuk mutatta meg a katasztrófa legmélyét. Egy év elteltével sok minden történt, és sok minden nem történt, fölsorolni a hely kevés lenne. Annyi biztos, leckét kaptunk „természetből", persze, már aki kapott. En továbbra sem vagyok benne biztos, hogy a közeljövőben ne érhetné bármelyik folyónkat hasonló katasztrófa, és abban sem vagyok biztos, hogy a leckéből túl sokan tanultak. Egyfelől politikai mizéria, másfelől meg felejtés lett az ügyből, meri itt Szegednél például újra lehetett halat fogni, és ettől látszólag úgy tűnt, túl nagy baj nincs, igaz, süllővel legfeljebb a piacon találkozhattunk. A látszat néha csak a hal. Mert biztos vagyok benne, hogy például az orvhorgászokat se riasztotta vissza, hogy a még megmaradt halakat lerabolják a folyóból. Magyarul, és ez nagyon magyarul van, az orrunkig se látunk. A folyót, úgy tűnik, nem mészárolta le teljesen a cián, de az odafigyelőbb horgászok és szakemberek azért tudják, a halak igencsak furcsán viselkednek az eddig megszokottakhoz képest, más élettereket járnak meg, vagy például még decemberben is lehetett pontyot fogni, s mindezt a tápláléklánc megbomlásának tudhatjuk be. Mondom, mindezt itt az alsó szakaszon tapasztalhatjuk, de a felső és középső szakaszon továbbra is igen csendes a Tisza. Néha, ha megkérdezik tőlem, mi van már a Tiszával, többnyire csak széttárom a karomat; és van úgy, hogy azt hiszik, a kifogott halak méretét mutatom, pedig csak a kipusztultakét. Podmaniczky Szilárd Novemberi jászkeszegek a Tiszából. (Fogás, felvétel: a szerző) Elmaradtak a turisták Kísértetfalvak Szegedi diákok tüntetnek a ciánszennyezés után. A világ azóta sem sokat változott... (Fotó: Gyenes Kálmán) Aktagyár A kormánybiztosi iroda csak egy aktagyár - mondta keddi sajtótájékoztatóján Gönczy János, amikor az újságírók azt*firtatták, miért nem tettek többet egy év alatt a tavalyihoz hasonló szennyezések elkerülése érdekében. Ezzel arra célzott, hogy sem a sokat emlegetett monitoring rendszer felállítása nem tartozik a hatáskörükbe, sem a különböző tanulmányok elkészíttetéséhez nincs saját pénzügyi keretük. (Az iroda tavalyi költségvetése 16(1 millió forint volt.) A kormánybiztos folyamatosan „koordinál" a különböző tárcák között, és mint mondta, eddig három környezetvédelmi és három vízügyi miniszterrel kellett együtt dolgozniuk. Diplomáciai téren sem úgy mennek a dolgok, mint szeretnék: hónapokig kellett várniuk, hogy a román fél aláírja azt a levelet, melyben az EL támogatását kérik egy tanulmányhoz, amely előzetesen felmérné, hogyan és mennyi pénzből lehetne biztonságossá tenni az elavult romániai üzemeket Ennek alapján könnyen kikövetkeztethető, mikorra várható az első kapavágás... A ciánszennyezés nem csak a folyó közelében, de az egész Tisza menti régióban visszavetette az idegenforgalmat. Elnéptelenedtek a turizmusból élő falvak, a német, osztrák, holland törzsvendégek távol maradtak a Tiszától. A tiszai ciánmérgezés miatt csaknem kísértetfalvakká változtak tavaly nyáron a folyóhoz kapcsolódó turizmusból élő települések. Üresen maradtak a házak, amelyekben azelőtt német, osztrák, holland törzsvendégek szálltak meg. Jó néhány vállalkozó nem is tudta átvészelni a holtszezonként csordogáló nyáridót: sokan tönkrementek a turisták távolmaradása miatt. A Tiszán tavaly februárban pusztító ciánhullám következményeinek idegenforgalmi továbbgyűrűzését Nacsa József. a Magyar Turisztikai Egyesület (Matur) Csongrád megyei választmányának elnöke elemezte. A szakember elmondta, hogy a ciánmérgezés hatását a Tisza teljes magyarországi szakaszán megérezték. A Felső-Tisza (a folyó Tokajig húzódó szakasza) az utolsó tíz esztendőben mind több vendéget vonzott. A folyó megmérgezésének híre azonban messzire eljutott, s nyáron hiába várták a vendégeket... A folyó középső szakaszának turistaközpontja, a Tiszató korábban élénk idegenforgalmára pedig egyenesen végzetesen hatott a cián. Abádszalók, Tiszafüred és a környező falvak visszatérő vendégeik sokaságát vesztették el. Az év második felében is csupán a belföldi turizmus némi élénkülése borzolta meg kissé a közép-tiszai idegenforgalom állóvizét. A Tisza alsó szakaszán (Szolnoktól délre) is megszenvedték a folyómérgezés következményeit. Tőserdő, a Köröstorok, Mártély, Mindszent, Körtvélyes holtágai, Szeged vízi- és horgászturizmusra „szakosodott" kempingjei és szállodái ugyancsak jórészt üresen maradtak a 2000. év nyarán. A Matur, összefogva a DélAlföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal, a Dél-Alföldi Marketing Igazgatósággal, valamint a Csongrád megyei turisztikai szervezetekkel, jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy külföldön ismét bizalmat ébresszen a tiszai turizmus iránt. Képes ismertetőanyagok. filmek terjesztésével, idegenforgalmi vásárokon, bemutatókon bizonyítják: a Tisza és régiója újra alkalmas a vendégek fogadására. Nyilas Péter A Tisza vízminősége ugyanolyan, mint a szennyezés előtt, a folyó ökoszisztémája viszont súlyosabban károsodott, mint azt az előzetes szakvélemények alapján várták. A szakértők megállapították, hogy bármikor bekövetkezhet a tavalyihoz hasonló szennyezés, ezért Magyarország és Románia közösen fordult az EUhoz segítségért. Készül a Tisza revitalizációs programja is, melyben kiemelten foglalkoznak a halállomány összetételének javításával. Február elseje a Tisza élővilágának emléknapja. Ma van egy éve annak, hogy 100 ezer köbméter, cianiddal erősen szennyezett víz érte el a Tisza magyarországi szakaszát. Az előző napon a romániai Aurul vállalat bányatelepén gátszakadás történt, a szennyezett víz először a Lápos folyóba, majd a Szamoson keresztül a Tiszába ömlött. A Tisza jelenlegi állapotáról, az újabb katasztrófa megelőzéséről és a folyó élővilágának helyreállításáról Gönczy János kormánybiztos tájékoztatott. A szennyezést szenvedett folyóink vízminősége megfelel a különböző vízhasználók (mezőgazdaság, turizmus, halászat) alapkövetelményeinek, a tápanyagforgalomban azonban súlyos zavarok vannak. A folyók öntisztító képessége jelentősen legyengült, ezért minden szennyezés fokozott vízminőség romlást eredményezhet. A Tisza halállományának összetétele a cianid hatására kedvezőtlenül változott. Elsősorban az igénytelen, agresszív fajták szaporodtak el (ilyen például a törpeharcsa), a süllő, a busa és a menyhal viszont a Tisza felső szakaszán különösen, de az alsóbb szakaszokon is jelentősen megfogyatkozott. A kutatók több esetben találtak a halaknál szöveti károsodásokat. A ciánt követő nehézfém szennyezés hatása is súlyosabb, mint gondoltuk. A kiülepedett nehézfém koncentrációja a Tisza mentén több helyen is meghaladja az egészségügyi határértéket. Sajnos számítanunk kell arra, hogy a Tiszát Románia felől továbbra is érhetik a tavalyihoz hasonló szennyezéA magyar állam négyféle jogcímen jelentett be összesen közel 30 milliárd forintos kárigényt a Romániából származó cianid szennyezéssel kapcsolatban. A keresetlevelet heteken belül benyújtják az ügyben illetékes Fővárosi Bírósághoz. Az első tárgyalás év végére vagy a jövő év elejére várható. A magyar állam természetesen szeretne peren kivül megegyezni az Aurul vállalattal. A romániai eredetű cianidszennyezésnek súlyos gazdasági és társadalmi kihatásai vannak. A magyar állam ezért több jogcímen is kártérítést igényel a romániai Aurul vállalattól, mint közvetlen károkozótól - tudtuk meg kedden Szecskay Ahdrástól, a perben a magyar államot képviselő Szecskay BBLP Moquet Borde Ügyvédi Iroda vezetőjétől. Az első kárcsoportba a gazdasek. Az EU környezetvédelmi főbiztosa által megalakított Nagybánya Munkacsoport feltérképezte a Tisza vízgyűjtő területén lévő potenciális szennyezőforrásokat: a Tisza vízminőségét a romániai gyógyszer, bőr és textilgyárak, valamint a bányaüzemek veszélyeztetik, közülük nyolc súlyosan. A munkacsoport decemberben megállapította, hogy az Aurul vállaltnál bekövetkezett ciánszennyezést főként tervezési, engedélyezési és működtetési hibák okozták. (A vállalat minimális műszaki változtatások mellett azóta is termel.) Valószínűleg a többi létesítmény is hasonlóan működik, elavult technológiával. A magyar Tisza-völgy hidrológiai adottságai nem teszik lehetővé a kívülről érkező szennyezések hatékony, preventív kezelését, például megfelelő vésztározók kiépítését, és a szennyezés koncentrációjának csökkentésére is csak igen korlátozott vízkormányzási lehetőségeink vannak. A magyarországi Tisza-völgy környezeti biztonságát ezért csak a vízgyűjtőn érintett országok összefogásával és az EU anyagi támogatásával lehet megteremteni. (Az előzetes felmérések szerint körülbelül 10 millió dollárra van szükség csak a sági tevékenységgel kapcsolatos veszteségek tartoznak: a horgászattal, kereskedelmi halászattal, turizmussal, vízszolgáltatással, iparral kapcsolatos károk, ezeknek a régióra, illetve az egész országra való hatása és a haszon elmaradása. A második csoportot az élővilágot ért károk alkotják, így az elpusztult planktonikus és gerinctelen szervezetek, a halak, kétéltűek és szárazföldi gerincesek ökológiai értéke, az ökoszisztéma egészének károsodásából adódó természeti értékcsökkenés. A harmadik csoportba az élővilág rehabilitációjának költségei tartoznak, beleértve a rehabilitációs programok kidolgozását, a vizes élőhelyek folyómedren kívüli létesítésének költségeit, az élővilág vényolc legveszélyesebb, romániai potenciális szennyezőforrás biztonságossá tételéhez.) Ezért Magyarország kezdeményezte, hogy az érintett öt ország kormányai közösen forduljanak az EUhoz szakmai és anyagi segítségért. Egy olyan új, korszerű nemzetközi egyezmény előkészítése szükséges, amely egységesíti a különböző szakmai szempontokat és kezelni tudja a felelősség kérdését is. Magyarországnak természetesen vállalnia kell a rá delmére szolgáló megfigyelőrendszer felállítását és működtetését. A negyedik csoportot a közigazgatási költségek jelentik, vagyis a cianidszennyezés idején felmerült kiadások és vizsgálati költségek, a közvetlen kárelhárítással kapcsolatos környezetvédelmi, műszaki, igazgatási költségek, a szakértői munkák díjai és a peres eljárások költségei. A kártérítési igény mellett a magyar állam bizonyos biztonsági intézkedések bevezetését is kéri, illetve ezek megtörténtéig kémi fogja az üzem működésének felfüggesztését, tekintettel arra, hogy hiányos biztonsági intézkedések miatt fennáll a további károkozás veszélye. A kártérítési kérelem jogalapja az úgynevezett kárfelevonatkozó kötelezettségeket is: biztosítani kell, hogy magyar területen se kerülhessen szennyezés (például tisztítatlan szegedi szennyvíz) a Tiszába. A tiszai ökoszisztéma helyreállítása érdekében a kormánybiztosi iroda revitalizációs programot dolgoz illetve dolgoztat ki. Az elmúlt években több olyan szakmai koncepció is született - ilyen a holtág-rehabilitációs program, a folyógazdálkodási program, a Tisza-vízgyűjtő Környezetvédelmi Programlősségi szabály, amely kimondja, hogy aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, az felelősséggel tartozik az általa okozott kárért. Az ausztrál Esmeralda amely ellen egyébként csődeljárás folyik - az Aurul anyavállalataként részben tulajdonosi, részben menedzseri felelősséggel tartozik a román cég okozta kárért. A kárbizonyítási dokumentációt egy referenciákkal rendelkező, angol tanácsadó cég, a Water Research Center készíti. Az előzetes, de már megalapozott becslések alapján a magyar állam kárigénye 29,3 milliárd forint. A keresetlevelet még februárban benyújtják az ügyben illetékes Fővárosi Bírósághoz. Az első tárgyalást év végére vagy a jövő év elejére ja vagy a felszíni vízminőségi monitoring program -, amelyeket össze kell hangolni. A Tisza Revitalizációs Program javaslatot tesz majd a végrehajtásához szükséges forrásokra is, részben az érintett tárcák költségvetésében történő átcsoportosítással, részben a költségvetési tartalék keret terhére, illetve nemzetközi pénzügyi források igénybevételével. A program sarkalatos része lesz a cianid szennyezés hatására kedvezőtlenül megváltozott halállományának összetételének javítása. A szakemberek egyetértenek abban, hogy hiányzik egy, a Tisza ügyét átfogóan kezelő intézmény, amely hosszú távon nyomon követi a cianid-szennyezés által okozott környezeti, természeti károkat és az ökoszisztémára gyakorolt távlati hatásokat. A Tisza-vízrendszer Nemzetközi Ökológiai Központ a Tisza-vízgyűjtő egészén biztosíthatná az egységes szempontokat a tudományos kutatásokban, a monitoring rendszer kialakításában és működtetésében. Gönczy János szerint fontos lenne, hogy az intézmény ne tartozzon egyik minisztériumhoz sem. A kormánybiztosi iroda az új intézet létrejöttével fejezhetné be ténykedését. Keczer Gabriella várják. A perben egyébként a magyar jog lesz az irányadó egy 1958 óta fennálló román-magyar jogsegélyegyezmény alapján. A magyar állam természetesen üdvözölné, ha a román fél hajlandó lenne a peren kívüli megegyezésre. A magánjogi percsomag része az úgynevezett kiskárosultak (halászok, magánvállalkozók) kártérítési igénye is, melyet a Páneurópai Jogász Unió gyűjtött össze. A román állam nemzetközi jogi felelősségének tisztázása érdekében a Külügyminisztérium egyeztetéseket folytat a román kormánnyal. Állampolgári bejelentésre Magyarországon büntetőeljárás indult környezetkárosítás bűntette miatt, de az ORFK még nem fejezte be a nyomozást. Ezt követően büntetőjogi per várható. Ezzel párhuzamosan a román állam is büntetőeljárást indított ismeretlen elkövető ellen. K. G. Kártérítés - négyféle jogcímen Februárban perelünk