Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-05 / 30. szám

6 HELYI TÜKÖR HÉTFŐ, 2001. FEBRUÁR 5. II. Jimmy Egy belvárosi szórakozóhely kirakatában virító plakát azt a hírt közli velünk, hogy odabenn néhány napon belül föllép „Jimmy 2". A groteszk jóslat valóra vált, beindult a kicsi magyar mítoszgépezet, üzleti alapon persze. Ha ügyesen koppintják az amerikai sablont, eljöhet az idő', amikor (mint az egyik filmjében Elvis-imitátorok közé keveredő Nicholas Cage) egy rakás kivilágított ruhájú Dzsimi-utánzat ugrik ránk ejtőernyővel, énekléssel súlyosbítva a helyzetet. Nyilas Péter Hamis tízezres Munkatársunktól Hamis tízezressel fizetett a hét végén az egyik szegedi bevásárlóközpontban egy vevő. Az eladó már csak a távozása után vette észre, hogy a kötegnyi tízezresből az egyik nem valódi. A hamis pénzzel fizető vásárlót sikerült még a helyszínen megtalálni, ám hamar kiderült, hogy ő is több eredeti bankóval együtt kapta a tízezrest. Az ügyben pénzhamisítás miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárás. Pénteken este Csongrádon egy csanyteleki 28 éves férfit nőszerzési ígérettel egy 41 éves nő és 40 éves élettársa a lakásukra csalt. A pár ott bántalmazta a férfit, elvették karóráját és 800 forintját, összesen 4800 forint kárt okozva. A rendőröknek sikerült elfogniuk a tetteseket, akik ellen rablás alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Egy jugoszláv állampolgárságú hölgyet megtámadott három ismeretlen férfi a Mikszáth Kálmán utcában. Válláról letépték a táskáját, és elrohantak a benne lévő útlevéllel és 200 német márkával együtt. Az ismeretlen tettesek ellen megindult az eljárás. Péter László összegyűjtött irodalmi tanulmányai Kívül a körtöltésen A Tiszatáj Könyvek sorozatban Kívül a körtöltésen cimmel jelent meg Péter László nyugalmazott egyetemi tanár, irodalomtörténész legújabb gyűjteményes munkája, amely Móra Ferenc Kívül a Palánkon című posztumusz kötetét követve - a 75. esztendős szerző Szegeden túlmutató Írásait adja közre. Péter László a kutatás fanatikusa, aki az aprómunkát is fontosnak tartja - mondta a városházán születésnapi köszöntőjében a kötet (és könyvsorozat) szerkesztője, Olasz Sándor irodalomtörténész, annak a Tiszatájnak a főszerkesztője, amelynek már 1947-es indulásánál ott bábáskodott a jeles Szeged-kutató. A gazdag életpályát összegző Kívül a körtöltésen című kötetben 69 írás szerepel, a legkorábbi 1956-ban született, a legfrissebb 1999ben. Ahogy a szerző írja az utószóban: „...azokat az irodalomtörténeti írásaimat szedtem egy kötetbe, amelyek nem csupán szegedi nézőponttal születtek, s amelyekről talán nem szerénytelenül vélem, hogy közérdeklődésre tarthatnak számot. (...) A szétszórt írások olyanok, mint a temetetlen holtak. Kötetbe gyűjtve talán nem vesznek el az olvasók tekintete elől. Azzal áltatom magam: a - hálás vagy hálátlan? - utókor is talál bennük annyi maradandót, hogy elfogadja: összegyűjtésük nem volt haszontalan." A kötet négy fejezetre tagolták, az Elvi kérdések címet viselő elsőben négy irodalomelméleti tárgyú írás olvasható. A második - Örökhagyók művelődéstörténetünk kimeríthetetlen kincsesbányájának, Bornemisza Péter Ördögi kísértetek című munkájának kiadásához fűzött kiegészítésekkel indul, majd olyanokkal folytatódik, mint a Csokonai nevéről, Eötvös József földeáki családi kapcsolatairól, az évszázados Petőfi-pörről, Madách szegedi látogatásáról, Babits bérmakeresztapjáról, Adyról, Móriczról, Balázs Béláról vagy épp a Csáth Géza életművéről szóló tanulmány. A Kortársaim fejezet többnyire olyan alkotókkal kapcsolatos írásokat tartalmaz, akikkel a szerző maga is találkozott vagy levelet váltott: pl. Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, Németh László, Illyés, Radnóti, Weöres, Baróti Dezső. A határon is túl című utolsó részben az ungvári egyetem történészprofesszorának, Váradi-Sternberg Jánosnak az ukrán-magyar történelmi és irodalmi kapcsolatokról szóló kötetéről, két Nobel-díjas íróról, Ivo Andricról és a II. világháború idején a szentesi hadikórházban ápolt Heinrich Böllről, valamint az Amerikába szakadt debreceni református lelkészről, Dienes Barnáról olvashatunk. A tematikailag rendkívül gazdag kötetből kiderül: Péter László különböző tudományágak avatott ismerőjeként mindig a tanulságokat, összefüggéseket keresi. Nagy érdeme, hogy izgalmas filológiai nyomozásait úgy tudja közreadni, hogy azok a nem irodalommal foglalkozó olvasó számára is élvezetesek. H. Zs. Jó estét. Szeged Munkatársunktól Játszóházaikat ajánlja Orbán Hédi, a Százszorszép Gyerekház vezetője ma, negyed nyolctól a vtv , Jó estét, Szeged" magazinjában. Fekete Albertné, a Szegedi Mozgáskorlátozottak Egyesületének vezetője a népszámlálás kapcsán arról beszél, milyen fontos, hogy válaszoljunk a szenzitív kérdésekre. Ezen kívül riportot láthatnak majd egy mentőtiszt mindennapjairól Megújulhat a Ford egykori makói hirdetése Restaurálják a reklámot? A falon még mindig láthatók a régi feliratok. (Fotó: Karnok Csaba) A Sxéchenyi-terv egyik pályázata lehetőséget nyújt arra is, hogy Makón támogatást szerezzenek az egykori Ford-márkaképviselet hirdetésének restaurálására. A Népi Iparművészeti Kft. vezetője annak idején szerette volna helyreállítani a járműveket ábrázoló korabeli reklámot a cég épületének külső falán, ám akkor nem nyert hozzá pályázati támogatást. Az üzlet, melyet a reklám hirdetett, az amerikai Ford-művek makói mérnökének testvéréé volt. „A technikai örökség integrált védelmének támogatása" is szerepel a Széchenyi-terv ötvenöt pályázati lehetősége között. A kiírásokat tartalmazó kötetet a napokban mutatta be Makón dr. Martonosi György országgyűlési képviselő, kiemelve azokat a lehetőségeket, amelyeket a Makón és a térségben élő emberek, s az itt működő vállalkozások számára érdekes lehet. A képviselő a tájékoztatón szóba hozta a makói Népi Iparművészeti Kft. épületének falát, melyen az egykori makói Ford-márkaképviselet reklámjainak maradványai még mindig megvannak. Tavaly Galamb József születésének évfordulójához közeledve a Délmagyarország is írt erről a falról, melyet Nadobán László, a kft. ügyvezetője is szeretett volna megmenteni. Annak idején, amikor a cég a mostaninál jobb anyagi helyzetben volt, pályázatot írt a Ford Alapítványhoz, s bízott abban, hogy ha máshonnan nem is, ettől a grémiumtól sikerül pénzt szerezni az ipartörténeti emlék megmentésére. Nem így történt; az ügyvezető az akkori tanács építési szakembereit is megkérte, nézzék meg a képeket. Akadt, aki azt mondta, nem érdemes pénzt költeni arra a falra, s volt, aki úgy vélte, sok pénzzel ugyan, de megmenthető lenne ez az emlék. Dr. Martonosi György a tájékoztatón azt mondta, talán egy Galamb-emlékszoba kialakításával együtt, a pályázat által biztosított lehetőséget kihasználva talán érdemes lenne restauráltatni a falat, mely a makói születésű Ford-mérnök, Galamb József itthon maradt családtagjainak üzletét hirdette. A bolt annak idején többek között Fordson traktorokat, alkatrészeket árult. A Ford makói fejlesztőmérnökének neve legutóbb akkor került ismét a köztudatba, amikor az amerikai szakújságírók a Ford T-modellt választották az évszázad autójává; azt a járművet, amelynek megalkotásában a makói mérnök oroszlánrészt vállalt. A pályázati kiírás szerint - forrás: www.gm.hu - „a támogatás olyan fejlesztésekhez igényelhető, amelyek célja a magyarországi technikatörténeti értékek felújítása, újjáépítése és működőképes bemutatása, múzeumi gyűjtemények kiegészítése, fejlesztése, ipari műemlékek felújítása és turisztikai célú hasznosítása". A pályázó jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók legalább hárommillió forintos beruházáshoz igényelhetik a teljes összköltségnek legfeljebb 75 százalékát, ami maximálisan tízmillió forint lehet. B. A. Bemutató a Tantuszban Vivie, a vak lány fogantatása Nézd meg az anyját, vedd el a lányát. Sarádi Zsolt és Fekete Gizi. (Fotó: Schmidt Andrea) Nekünk nemigen tud újat mondani George Bemard Shaw. Igy tűnt legalábbis pénteken este a Tantusz-Kamaraszínházban, amelynek színpadára tette a Warrenné mesterségét Korogna! Károly főigazgató-főrendező. Olyan fokú az iskolázottságunk a szappanoperák világában, hogy amikor a cselekménynek az ő folyamatában föllebben a fátyol Vivie fogantatásának körülményeiről és kiderül, hogy szerelme atyja egyszersmind az ő atyja is, vagyis Frank a féltestvére - nos, alig bírjuk ki, hogy ne kezdjük el kitárgyalni, melyik brazil vagy mexikói folytatásosban láttunk ilyent. De mit szólna ehhez szegény G. B Shaw, akinek bölcsességeit a színpad-átrendezés zörejeinek leplezése céljából jó nagy hangerővel idéztette föl a rendező (némi jogos kajánsággal az újságírónőkről szóló bonmot-kat)? Örülne tán, hogy műve így megtermékenyítette a dél-amerikai forgatókönyvírókat? Vagy megeresztene egy jellegzetesen epéset arról a kerge tollnokról, akinek ilyesmi szentségtelenség jut az eszébe? Ki tehet róla? Korognai Károly úgy húzta meg a Warrenné mestersége szövegét, hogy kiiktatódott a társadalmi közeg. Ha tetszik, a „kapitalizmus-kritika". Pontosan nem tudni miért, talán hogy ne vetüljön az ezúttal dramaturgként is működött rendezőre a gyanú árnyéka, amiért egy „baloldalit", mi több, egy valóságos munkásmozgalmán porolgat lefele. Előzetes nyilatkozatában mindenesetre olyasmit mondott, hogy a többrétegű műből az erkölcsi és egyúttal talán nemzedéki konfliktust óhajtaná fölmutatni. Hogyne lehetne! Hiszen benne van, tényleg. Kétségtelenül két nemzedéket képvisel a hat szereplő. Az öregekét, vagy, legyünk finomak, az érett korúak nemzedékét Warrenné és az ő barátai. A lánya, Warren Vivie és annak lelkészfi udvarlója, Frank - a kicsattanó fiatalságot. A legegyszerűbb konfliktusképlet: az öregek viselik az életük sarát, a fiatalok meg tiszták, mint a frissen hullott hó. (S)hav. Ez utóbbiaknak a korukból adódó tisztaságuk jelenti az erkölcsi fölényüket? A fifikás Shaw-t aligha elégítené ki ez a mese - a darab leveti magáról ezt az egyszerű képletet. Hiszen a fiatal Frank maga a két lábon járó morál insanity. Vivie? Ebben az előadásban ő a leginkább szappanoperás figura. Képletesen szólva: a lány vak. Felnőtt nő létére gőze sincs, honnan jön a zsozsó, amiből úgy él, mint elit a Bahamákon. Amikor föltárul a való, hogy tudniillik kupleráj-hálózatból, afféle szőke nő-attitűddel fogadja anyja sorsának fejezeteit, könnyezve borul annak dús keblére és buksi fejében föl se merülnek holmi erkölcsi fönntartások. Ehhez képest teljesen váratlanul megvadul, amikor arról értesül, hogy a fönt említett ház-hálózat nemcsak az eredeti tőke forrása volt, hanem azóta is folyamatos pénzgyár, a jelen pillanatban is extraprofitot termelő, jól szervezett nagyüzem. Milyen erkölcs(i fölény) az, amelyik egyszer nem érzi a pénz szagát, másszor meg igen? A pénzügyi meglepetés mellett Vivie bevadulását indokolhatná a Frank-szál bonyolódása, vagyis hihetően besokallhatna attól, hogy akit szeret, az a testvére - de ez elhanyagolható információ marad ebben az előadásban. A fiataloknak mintha meg se kottyanna egy kis vérfertőzés-esély. Na most, ily körülmények között ugyebár nehéz hihetően-hitelesen produkálni akár nemzedéki, akár erkölcsi összeütközést, legföljebb komikussá fajuló drámázásra futja. A nézőtériek pedig pont úgy teszik magukévá amit látnak, mint szappanopera-nézés közben. Legföljebb azon töprenghetnek el, mivé bír lenni egy nagy ívű kilúgozási folyamat, a végletekig leegyszerűsítés következtében egy valaha nézhető volt színdarab... A színészek tehetetlenek. Illetve mindent megtesznek, amit csak lehet és teremtenek hiteles pillanatokat olyan mesterségbeli tudással, ami jobb sorsot, vagyis hitelessé formálható figurákat érdemelne. Fekete Gizi elsősorban, aki mindén dramaturgiai gáton áttörve megalkotja saját Warrennéját, egy erősgyenge, hétköznapi, hús-vér asszonyt. S ezzel életes szálat lop az előadásba, azt a drámai folyamatot, melynek során egy anya a saját hibái és rajta kívül álló okok öszvejátszása folytán elveszti a lányát. Papp Janó is leginkább az ő ruháinak megkomponálása során volt elemében - ők ketten, a ruhák meg a viselőjük adnak néhány igazi színházi pillanatot. A fiatal Czirják Csilla mesterségbeli teljesítményét is csak dicsérni lehet, nem ő tehet róla, hogy Vivie-jének asztalborogatása - az amúgy erősen lelankadó második részben inkább vicc, mint dráma. Sarádi Zsolt igyekezete tiszteletre méltó, de a dramaturgiai-logikai bakugrásokat, amikre ez a Frank kényszerül, az egyes jelenetekben mutatott árnyalt, finom, iskolázott kamarajátéka se tudja elfedni. Figura-vázlatokat rajzolhat Rácz Tibor (Crofts), Galkó Bence (Praed). De még Király Levente (Gardner) is, aki meghitt gesztusokat engedhet meg magának a premieren, összekacsintást az ő hűséges közönségével a lelkész másnapossága című jelenetben, mintegy tudatva, nem a pompás kabinet-alakításra való készségek hiányoznak itten. Csak a lehetőségek. Sulyok Erzsébet