Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-03 / 29. szám

SZOMBAT, 2001. FEBRUÁR 3. CSONGRÁD MEGYE 3 Levél az elnöknek Tíz napot még várnak a tévések Az MTV Rt. elnökének küldik el azt a levelet, amelyet az eddig még nem privatizált, tehát a köztévé szervezeti egységeként működő vidéki stúdiók munkatársai írtak alá. A Pécsett fogalmazott le­vélben, amelyet a szegedi körzeti stúdió munkatársai is aláírtak, részben pénzt, más­részt információt kérnek a tévések. Mint tegnapi szá­munkban megírtuk, a jobbá­ra külsősökkel dolgozó vidé­ki stúdiókban öt hónapja nem tudják kifizetni az el­végzett munkát. Most azt ké­rik az elnöktől, hogy leg­alább a tavalyi, a december 31-éig leadott számlákat egyenlítse ki az MTV. A pénzre még tíz napot vámak a külsős műsorkészítők, új­ságírók és technikusok, s ha megint csak ígéretet kapnak forint helyett, más módsze­rekkel próbálnak érvényt szerezni jogos követelésük­nek. Pontos információkat is vámak az MTV vezetésétől, arról, hogy mi lesz a sorsa az eddig még nem privatizált vidéki stúdióknak. A tévé­sek létbizonytalanságának ugyanis fokozatai vannak: nemcsak a napi megélheté­sük nehéz, hiszen nem kap­ják meg a munkájukért járó bért; de a távolabbi jövőjük is bizonytalan, hiszen nem tudják: miiyen sorsot szán a körzeti tévéknek az MTV Rt.? A pécsiek, a debreceniek és a szegediek kósza híreket hallanak privatizációs tárgya­lásokról. A régi munkatársak szerint nem lenne jó, ha az MTV éppen azoktól a részle­geitől szabadulna meg, ame­lyek versenyképessé teszik a kereskedelmi tévékkel. Ez utóbbiaknak ugyanis nincs kiépített vidéki hálózatuk. Szegeden arról hallani, hogy az MTV itteni stúdiója „összeolvadna" a városi tele­vízióval - de pontos informá­ciója senkinek sincs. A kétféle követelést tartal­mazó, s a három vidéki tévé munkatársai által aláírt levél tartalmát tegnap délután a pé­csi stúdióban sajtótájékozta­tón ismertették. S. E. Mit sütnek ki a pékek? Kenyérharc, fegyverszünettel Kenyérpiac a szegedi Mars téren. A szabad ég alatt sem olcsóbbak az árak. (Fotó: Schmidt Andrea) Drasztikus áremelést híreitek januárban a sütőipari vállalatok. Egyesek a kenyér árának akár 20-25 százalékos emelését is kilátásba he­lyezték. Ám hiába mutat már februárt a naptár, az árdrágítás! szándékok mára megszelídültek. A nagyobb cégek és áruhá­zak - a növekvő költsé­geik ellenére is - tartani tudják a tavalyi árakat, a kisebb sütödék pedig csak néhány forinttal nö­velték áraikat. így már harmadik esztendeje veri vissza sikeresen a keres­kedelem a pékek árnö­velő törekvéseit. Szegeden és Csongrád megyében is több helyen emelkedett tíz-tizenöt forint­tal kilónként a fehérkenyér ára, ám a pékségeknek ebből aligha származik hasznuk, hiszen az átvételi árakat messze nem sikerült olyan ütemben emelniük, ahogyan azt költségeik növekedése megkövetelte volna. A janu­árban bevezetett negyven­ezer forintos minimálbér ön­magában 10 százalékkai nö­velte a sütőipari társaságok termelési költségeit. Ha eh­Megyei kenyérkörkép (Egy kilogrammos fehér kenyér) Régi ár Új ár Coop Szeged Rt. 119 Ft 135 Ft Cora 114 Ft 114 Ft Spar 114 Ft 114 Ft Sport ABC (Szeged) 135 Ft 145 Ft Tesco 125 Ft 125 Ft hez a liszt drágulását és az energiaárak növekedését is hozzászámítjuk, akkor akár 20 százalékos termelőiár-nö­vekedés is indokolt lett vol­na. - Nálunk tíz forinttal emelkedett a legolcsóbb ke­nyér ára - mondja az egyik szegedi kisüzlet tulajdonosa, Deák Ferenc. - Hogy lehet-e érezni a kereslet csökkené­sét? Január 20-a után mintha elvágták volna a forgalmat. Nemcsak kenyeret, mást sem kerestek a vevők, mert na­gyon lapos volt a pénztárcá­juk. Ellenben a februári fize­tésnap után azonnal meg­élénkült a forgalom. A Coop Szeged Rt. zöld áruházaiban is csak mérsé­kelten emelték a mindennapi A Professzorok Batthyány Köre szegedi tagjainak felhívása A címzettek a pártok Nemrégiben adott hírt a sajtó arról, hogy a választási reformot előkészítő bizott­ságban a pártok képviselőinek nem sikerült konszenzusra jutniuk, így elmarad a képvi­selők számának tervezett - és számtalan­szor beharangozott - csökkentése is. A re­form elhalasztását már azért is sajnálatos­nak tartjuk, mert az elmúlt évtizedben az állami alkalmazottak körében számos terü­leten jelentős létszámleépítés történt, ami nem egy esetben - gondolunk itt például az oktatásra -, a feladatok maradéktalan ellá­tását veszélyeztette. Figyelembe véve hazánk lélekszámát, gazdasági erejét, a többi európai ország gyakorlatát, képviselőink száma - 386 ­aránytalanul magas. Ennél kisebb létszá­mú és hatékonyabban működő ország­gyűlésre van szükségünk. Ez megvalósítha­tó, ha a képviselők megbízatásukat fő fel­adatuknak és nem melléktevékenységnek tekintik. Ha az országgyűlés tagjai és bi­zottságai elsősorban a törvényalkotással, és nem saját ügyeikkel foglalkoznak. Javasol­juk az országgyűlésnek, hogy a következő választásra módosítsa a jogszabályokat, és a képviselők számát legalább 80-100 fővel csökkentse. Tisztában vagyunk azzal, hogy a válasz­tási körzetek nagyságának és számának megváltoztatásáról a pártoknak rendkívül nehéz egyességre jutniuk, mivel mindegyi­kük ragaszkodik saját körzetéhez, ahol ko­rábban sikeresen szerepelt. Ennél viszont lényegesen könnyebb az országos és (a me­gyei) listákról bekerülők számát redukálni, mivel ezt a pártokra leadott szavazatok ha­tározzák meg. Most, amikor a politika hitele a mély­pontra zuhant, különösen fontos lenne, hogy ezen a téren a pártok előrelépjenek. A lakosság körében jó benyomást keltene, ha látná: a képviselők túl tudják tenni magukat személyes és pártpolitikai érdekeiken. Az ebből a ciklusból hátralévő idő még elégsé­ges ahhoz, hogy a választási reformmal kap­csolatban érdemi döntés szülessen. Kérjük a különböző civil szervezetekel, értelmiségi köröket támogassák javaslatunkat. Balogh Ádám, Benedek György, Boda Domokos, Czigner Jenő, Fal­kay György, Keszthelyi Lajos, Ko­vács Gábor, Kovács László, Lázár György, Mészáros Tamás, Párducz Árpád, Solymosi Frigyes, Sonkodi Sándor, Szentpéteri István, Varga Károly egyetemi tanárok. árát. Míg januárban 119 fo­rintért adták a saját péksé­gükben sütött kenyeret, ad­dig csütörtöktől mind a hu­szonöt üzletükben egysége­sen 135 forintot kértek egy kilós vekniért. A tizenhat fo­rintos áremelés itt sem oko­zott drámai változást a for­galomban. Kenyeret ugyanis muszáj venni. Míg a kisebb pékségek és boltok szerényen emelték áraikat, addig a nagyok to­vábbra is a tavalyi árakon számolnak. A Tescóban, a Sparban és a Corában „lé­nyelték" a költségek növeke­dését és nem emeltek árat. Az egyik szegedi hipermar­ket pékségének vezetője la­punknak elmondta, egyelőre nincs értesülésük arról, hogy Lemerítették Tázlár bankszámláját Egy Bács-Kiskun megyei település, Tázlár önkormányza­ta esett áldozatul azoknak a zsebtolvajoknak, akik még a múlt év végén Szegeden, a Mars téren ellopták a tázlári polgármesteri hivatal egyik al­kalmazottjától a község bank­számlájához tartozó bankkár­tyát. Az eltulajdonított irattár­cában harmincezer forint és a tázlári bankkártya mellett ott volt a sértett hitelkártyája, és ­a tolvajok szerencséjére - a PIN-kódok is. A négyjegyű kó­dok ismeretében a tettesek kör­bejárták Szeged bankjegykiadó­automatáit, és összesen 3,5 mil­lió forintot emeltek le a szám­lákról. A rendőrség a bankjegy­automatákba szerelt videokame­ra által rögzített kép segítségé­vel azonosította az elkövetőket, akik közül az egyiknek sikerült eltűnnie a rendőrök elől. H. Aranka és P. Zsolt - mindketten büntetett előéletűek - azonban őrizetben várják az ellenük töb­bek között bankkártyával való visszaélés bűntette miatt indított eljárás lefolytatását. K. B. a közeljövőben központilag áremelkedést terveznének. A pékségek vezetői viszont azt mondják, bár ismét csatát vesztettek a kereskedelemmel szemben, a háborút még nem bukták el: egyelőre fegyver­szünetet tartanak. A legtöbb sütöde ugyanis továbbra sem tett le arról, hogy termelői árait ismét megpróbálja jelentőseb­ben emelni. Jelenleg a fehér kenyér átadási ára 95-100 fo­rint kilónként, miközben 115­120 forintot kellene kapniuk a termelőknek ahhoz, hogy hosszú távon ne váljon veszte­ségessé a gyártás. Csongrád megye speciális helyzetben van: közel nyolcvan kisebb-na­gyobb pékség található ezen a területen, miközben szakértők szerint négy-öt nagyobb ter­melőüzem el tudná látni az egész megyét friss pékárukkal. Nem véletlen tehát, hogy ilyen nyomott kenyérárak alakulhat­tak ki az egyre gyilkosabb ár­versenyben. Még az elmúlt he­tekben sem volt ritka, hogy a kisebb üzletekben és a piaco­kon akár 99 forintért is lehetett kenyeret vásárolni. Ám a nö­vekvő költségek itt is felhajtot­ták az árakat: ma már 130-133 forintos vekniért állnak sorba a vásárlók. Rafai Gábor jegyzet Résbevágó V ágjunk a közepébe! Deésy Géza azt nyilatkozta, hogy a kazettaügy tisztázása érdekében lefoly­tatandó ügyészi eljárást mindennél fontosabbnak tartja, hiszen itt és különösképpen most a közérdek sokkal jelentősebb számára, mint személyes érdeke. Ha ezt az altruista dumát benyalnám, akkor a ka­zettaügy koronatanúját méltán nevezhetném hősnek, aki - háttérbe taszajtva családját, csücsök­be lökve egyéni boldogulását, mit neki siker, pénz és csillogás - félelmet nem ismerve áll ki a köz ér­dekében igaza mellett. De mivel nem vagyok édes­szájú és a nép állal felkent, s a népre (vö. közérdek­re) hivatkozó igazmondókból is elegem van már egy kicsinyt, meglehetősen szkeptikusan figyelem az eseményeket. Annál is inkább, mert tudom, hogy az ügy főszereplőjét, Deésy Gézát - a Stadler-per ne­gyedrendű vádlottjaként - különösen nagy kárt okozó, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csa­lás bűntette miatt négy évi börtönbüntetésre és egy­millió forint pénzbüntetésre ítélte első fokon a bíró­ság. A nem jogerős ítélet szerint nagy tételben csalt áfát az eszemadta a másik igazmondóval. A többi gazdasági bűncselekményéről (sikkasztás, orgazda­ság, csalás) most ne is szóljunk. Akkor valahogyan a közérdek, közpénzek ellopása és farzsebbe süllyesztése nem kapott olyan nagy hangsúlyt Deésy életében, hiszen futott a szekér, dőlt a lé. A pénz azonban elfogyott. Az újabb források meg­szerzéséhez korrumpálni kelleti volna a húsos fa­zék körül állókat, de ebben Deésy ügyetlennek bizo­nyult. Körülötte mindenki mindenkit megvesztegetett, csak ő állt és várt, mint az a bizonyos a lakodalomban. Aztán tele lett. m trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége Tel.: 62-241-209, 62-230-446. 1 A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! = ÉPÍTŐANYAGOK ALAPTÓL A TETŐIG MODUL BAU • KÖRÖS FALAZOTEGLAK ÁREMELÉS ELŐTT FEBRUÁR 16-IGI • TETŐCSERÉP-AKCIÓ! BRAMAC CSABAI CSERÉP 5-15% ENGEDMÉNNYEL! • HŐSZIGETELŐ ANYAGOK, HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐRENDSZEREK g ÁREMELÉS ELŐTT 30% ENGEDMÉNNYEL! I Szeged, Csongrádi sgt. 31., Tel.: 491 022. S Szeged, Tűzoltó u. 4. Tel.: 466-481. tőzsde Keresett volt a Mol és a Richter A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX 5,88 pontos csökkenés­sel, 7980,62 ponton zárt pén­teken. A csütörtöki záró érté­kéhez képest ez 0,07 százalé­kos gyengülés. A részvénypiacon 6,3 milli­árd forint értékben születtek üzletek. - Nagyon alacsony volt a forgalom pénteken, így egy­egy nagyobb vevő is képes volt elmozdítani az árfolyamokat ­értékelte a napot Németh Zol­tán. az OTP Értékpapír Rt. elemzője. A BÉT forgalmának tartós növekedéséhez élénkülő kül­földi piacokra lenne szükség, de ez egy hónapon belül nem várható, így a tőzsdenapi for­galom sem emelkedik való­színűleg számottevően február­ban - fűzte hozzá Németh Zol­tán. A vezető részvények több­ségének ára csökkent, a 0,91 . százalékkal 15 ezer 500 forint­ra erősödő Richter, és az 1.43 százalékkal 5305 forintra emel­kedő Mol kivételével. A Matáv 0,94 százalékot esett, 1260 forinton zárt, az OTP 0,95 százalékkal gyengült, 15 ezer 695 forintot ért a nap végén. A BorsodChem papírok értéke 0,79 százalékkal 6250 forintra, a TVK részvényeké 3,28 százalékkal 4720 forintra csökkent. A legnagyobb forgalmat a Matáv és a Richter részvényei­nek adásvétele adta. 1.81 milli­árd, illetve 1,71 milliárd forint volt e papírok forgalma. A Mol-ra 879,6 millió forint, az OTP-re 588,3 millió forint, a TVK-ra 11,1 millió forint, a BorsodChemre 30 millió forint értékben kötöttek üzleteket. - A Richter a jövő hét elején hozza nyilvánosságra tavalyi eredményét, ez az oka a papír kimagasló forgalmának. A Rich­ter ára délelőtt még emelkedett, ám kora délutánra a mozgása csökkenni kezdett a spekulációs ügyletek miatt - fogalmazott Vavrek Zsolt, az Eastbrokers Budapest Rt. üzletkötője. Véleménye szerint a Mol pénteki drágulása annak a vára­kozásnak tudható be, hogy az olajtársaság 2000. évi negyedik negyedévi eredménye jobb lesz mint a harmadik negyedévi. Külföldi és belföldi érdeklődés egyaránt volt a Mol papírok iránt a BÉT-en. A kisebb papírok közül a Zalakerámiával 737,1 millió forintos forgalmat bonyolítot­tak le az üzletkötők, a papír ára pénteken 4,69 százalékkal 2790 forintra emelkedett. - A Zalakerámia folytatta a felfelé menetelést, ez egyrészt a cég csehországi érdekeltségé­nek eladásával magyarázható, másrészt azzal, hogy a befek­tetők bíznak az ágazat bővülé­sében - értékelte a papírt az Eastbrokers Budapest Rt. üzlet­kötője. A határidős piacon a BUX decemberi elszámoló ára 8686 pont, ami 9 pontos csökkenés. A kárpótlási jegy árfolyama 0.64 százalékkal, 3 forinttal 475 forintra emelkedett. ConCorde Tel.: (62)484-222 Szeged. Kossuth L. sgt. 10-12.. www.cd.hu A Concorde Értékpapír Rt. szolgáltatása 2000. 1999, 1998 .Az év brókercége" (Budapesti Értéktőzsde)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom