Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-22 / 45. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 22. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Kalocsai Katalin újságíró munkatársunkkal oszthatják meg. Ügyeletes kollégánk reggel 8 és délután 4 óra között, vasárnap 14 és 16 óra között várja hívásaikat a 0620-9432663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és a hirdetőirodákban. Aki kimaradt... Több, kissé sértődött olvasónk jelezte, hogy nem jártak náluk a népszámlálók, az összeírás pedig tegnap véget ért. Akik kimaradtak a számlálásból, azok a hónap végéig, azaz február 28-áig az önkormányzatoknál tölthetik ki a kérdőíveket. Árva jármű. Sz. Zs. három esztendeje „gyönyörködik" egy, a Kálvária tér és a Katona utca sarkán álló sárga Wartburg-kombiban. Az „APU-746" rendszámú elhagyott gépkocsi lerobbant állapotban van, a gazdáját pedig régóta nem találják a környéken. Telefonálónk többször tett már bejelentést, ám a kocsit senki nem tűntette el a ház elől. Rezidencia. Róka Miklós az Újszegeden díszelgő önkormányzati vendégházzal kapcsolatban telefonált. Olvasónk nem érti, miért kellett 41 millió forintért felújítani az előbb polgármesteri laknak, azután városi vendégháznak szánt villát, amikor onnan háromszáz méternyire áll egy korábban szintén vendégfogadásra használt városi ingatlan. Ápolás - máskánt. Boros Andrásné szegedi olvasónk arra kíváncsi, hogy az egészségügyi intézményekben az ápolásban miért nem segédkezhetnek olyan apácák, akik ezt valóban szívesen tennék. Bár tudja, hogy ez alternatív lehetőség, mégis úgy gondolja, ha régen bevált, használható lehet az ötlet ma is. Ürge módjára. Turi István az Újszőregi soron lakik, s elmondása szerint az utcában egy-egy közepes eső után nemhogy közlekedni nem lehet, hanem lassan szárazon lakni sem. Ha a kelleténél több csapadék zúdul a környékre, az összegyűlt esővíz a házak felé veszi az irányt, pedig a problémát véleménye szerint egy 7-800 méter hosszú nyílt árokkal meg lehetne oldani. Miután az illetékesekhez fordulva kérését válaszra sem méltatták, a nyilvánosság erejében bízik. PANNON QSM ML élvmmml. ' Szabadulna a város az intézményeitől? Működtetési ötletbörze Egy tragédia nyomában Gázos hibák Mára szinte bizonyossá vált, hogy a dorozsmai Kék utcában történt hétfői tragédiáért a szabálytalanul, engedély nélkül bekötött fürdőszobai gázkészülék volt a felelős. A bojler, melynek füstelvezető csövét nem a kéménybe kötötték, hanem egyszerűen a falon kivülre vezették, egy 32 éves nő halálát okozta. A Dégáz Rt. illetékese szerint egy szakszerűen bekötött, rendszeresen karbantartott gázkészülékkel ilyen eset nem fordulhatna elő. A '90-es évek elején a gázszolgáltatóknak még a kötelességeik közé tartozott, hogy a fogyasztók által üzemeltetett gázkészülékeket meghatározott időközönként átvizsgálják. Ezt a rendelkezést azóta visszavonták, így jelenleg a gázszolgáltatók egyedül az új gázkészülékek üzembe helyezésekor, illetve a gázrendszerek átalakításakor ellenőrizhetik a bekötések szakszerűségét - tudtuk meg Balla Zsolttól, a Dégáz Rt. ügyfélszolgálati kirendeltség-vezetőjétől. A szakember szerint elkerülhető lett volna hétfőn a tragédia amely egy 32 éves nő életét követelte -, ha szakszerű a kivitelezés, és a szolgáltatónak lehetősége nyílt volna üzembe helyezés előtt a műszaki felülvizsgálat megtartására. A dorozsmai Kék utcában élő nő ugyanis egy szakszerűtlenül, „feketén" dolgozó mesterrel köttette be fürdőszobai gázkészülékét, melynek égéstermék-elvezető csöve a kémény helyett az udvarra vezetett. Balla Zsolt elmondta, hasonló kivitelezési munkák megkezdése előtt 48 órával bejelentési kötelezettsége van a fogyasztónak, illetve a gázszerelést végző vállalkozónak. A Dégáz Rt. szakemberei nemcsak a gázszerelés tervének engedélyezését végzik, de a gázvezeték, a gázkészülék és az égéstermék-elvezető rendszer szakszerűségét is ellenőrzik, míg a kémények alkalmasságát a Szegedi Kéményseprőipari Szolgáltató vizsgálja meg. Mivel a Dégáz szakemberei jelenleg rendszeresen nem kötelesek ellenőrizni a fogyasztóknál működő készülékek szakszerű üzemelését, ezért csak a tudomásukra jutott esetekben tehetnek lépéseket. Ha szükséges, akár ki is kapcsolhatják a fogyasztót a szolgáltatásból addig, míg a szabálytalanul működő rendszer kijavítása, és sikeres műszaki felülvizsgálata meg nem történik. Folyamatos ellenőrzés híján a gázszolgáltatónak jelenleg becslése sincs arra nézve, hogy hány fogyasztónál működhet szabálytalanul bekötött készülék. (Vélhetőleg nem kevésnél, hiszen a szakszerűtlen munka ára töredéke a hivatalosan engedélyezettnek.) Mindenesetre arra kérik a fogyasztókat az élet és vagyonbiztonság megóvása érdekében, hogy aki saját ingatlanán nem biztos a gázkészülék szakszerű bekötésében, az mindenképpen jelezze azt a Dégáz Rt. ingyenesen hívható számán. Kéri Barnabás Alighogy elfogadta a közgyűlés Szeged kulturális koncepcióját, újabb átszervezési ötlet kapott lábra egyes bizottságokban. Vállalkozási formában kellene működtetni a közművelődési intézményeket - ez az ötlet lényege, a célja pedig a működési költségek csökkentése. Az elképzelés nem új. A jelenlegi önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke egy 1999 nyári bizottsági ülésen azt javasolta, hogy vonják össze az összes közművelődési intézményt, a mamut-szervezet gazdasági ügyeit pedig intézze egyetlen hivatal. Beleértette nemcsak a művelődési házakat, hanem a vadasparkot és a Somogyikönyvtárt is. Az indok: működési költségek megtakarítása. A szakma védekezett. Egy kulturális bizottsági ülésen „kiderült", hogy ilyen horderejű változtatáshoz kérni kell az illetékes minisztérium véleményét. Levél ment a városházáról a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumába (NKÖM), amelyben már kétféle elképzelésről kértek véleményt: 1. az összevonásról; 2. az intézmények „vállalkozási formában" való működtetéséről. Az NKÖM általános felügyeleti vizsgálatot rendelt el a szegedi önkormányzat Lábra kapott a régi ötlet: az összes művelődési házat vállalkozásba kellene adni, igy az iskolások kedvenc helyét, a Százszorszép Gyermekházat is. (Fotó: Gyenes Kálmán) közművelődési feladatainak ellátásáról és annak minőségéről. Az alapos vizsgálat 60 oldalas jegyzőkönyve szerint a felügyelet nem javasolja sem az összevonást, sem a „vállalkozási formát". Javasolja viszont az intézmények felújítását, felszereltségük javítását. Azóta közművelődési rendeletet és kulturális koncepciót fogadott el a szegedi közgyűlés, amelyekben nincs szó ilyen horderejű átszervezésről. A közelmúltban mégis ismét a pénzügyi bizottságban kapott lábra a régi ötlet: az összes művelődési házat vállalkozásba kellene adni, beleértve nemcsak a csatolt városrészek intézményeit, hanem a belvárosi Bartókot, az újszegedi Bálint Sándort, az Ifjúsági Házat, a Százszorszép Gyermekházat is. Mint az elmúlt héten, egy, a kulturális alpolgármester által összehívott fórumon kiderült, a javaslatról már több bizottság is tárgyalt, nemcsak a pénzügyi. Az illetékes bizottságban, a kulturálisban nem került eddig szóba. Ennél kisebb horderejű döntésekről is véleményalkotási joga lenne a Szegedi Közművelődési Tanácsnak. A szakmai szervezet azonban a február 19-i ülésén csak a tápéi „Heller Ödön művelődési ház körül kialakult fejlesztési és átszervezési anomáliákról" tájékozódott. A minisztériumi vizsgálati jegyzőkönyv a következőképpen fogalmaz: „Vállalkozási formában való működtetés esetén az a veszély fenyegeti a művelődési intézményeket, hogy tevékenységük eltér attól a feladattól, amelyre létrejöttek." Mi változott meg a felügyeleti vizsgálat óta? Vagy a kulturális koncepció pár héttel ezelőtti elfogadása óta? kérdeztük Dobó János képviselőt, a pénzügyi bizottság elnökét. - Először is nem arról beszéltünk, hogy vállalkozási formába adjuk az összes művelődési házat, hanem arról, hogy meg kell vizsgálni: nem lehet-e a jelenlegi, önkormányzati intézményi működtetés helyett költségkímélőbb formát találni. A pénzügyi bizottságnak természetes törekvése, kötelessége, hogy a város költségvetésében mutatkozó hiányt csökkenteni igyekezzen. Az intézmények működési költségeinek csak mintegy harmadára nyújt fedezetet a központi támogatás, a többit a városnak kell előteremteni. A két évvel ezelőtti helyzethez képest abban nincs változás, hogy a minisztérium, a központi költségvetés elég pénzt továbbra sem ad az intézmények működtetéséhez, viszont megmondja, mit hogyan csináljanak. Változott viszont a működtetés költsége. Nőtt és ez a városi kassza hiányát növeli. S. E. Halálával sem ért véget a dorozsmai asszony kálváriája Ki fizeti a temetést? Bár már január 27-én meghalt, még mindig nem temették el Szűcs Erzsébetet. Az asszonyt január 15-én félig megfagyva találták tanyájában, majd rövid ideig a Il-es, később a deszki tüdőkórházban kezelték. Bár a rendelkezések szerint a deszki önkormányzatnak kellene eltemettetnie az asszonyt, eleddig nem intézkedhettek, mivel Szűcs Erzsébet egykori szomszédja elvitte a kórházból a halotti anyakönyvi kivonatát, ám eddig, az intézmény többszöri felszólítására sem kezdte meg a temetéshez szükséges ügyintézést. Alig tizenkét nappal élte túl kórházba szállítását Szűcs Erzsébet. Az idős asszonyt január 15-én találták meg Dorozsma melletti tanyájának romjai között a szomszédok. Már több éve élt a valaha leégett épület megmaradt falai között. Borzalmas életkörülményeire jellemző, hogy amikor ráleltek, megfagyott házőrzője feküdt mellette, s Erzsi néni is mezítelenül, félig öntudatlanul, kihűlve, kiéhezve, rendkívül legyengült állapotban várta a halált. Már több napja feküdhetett így, a fűtés, víz és világítás nélküli tanyában. Nem csoda, hogy életének csak utolsó pillanataiban találtak rá, hiszen sem orvos, sem szociális gondozó, sem a szomszédai nem látogatták rendszeresen, gondját senki sem viselte. Az asszonyhoz a szomszédok, s a Szentháromság Egy Jó Isten Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke, Csorba László hívtak mentőt. Szűcs Erzsébet először a Il-es kórházba keSzűcs Erzsébet csak két hétig élvezhette a kórház gondoskodását. Teste egy hónappal a halála után is temetetlenül fekszik. (Fotó: Miskolczi Róbert) Temetetlen testek A vonatkozó kormányrendelet szerint a halál beálltát követő nyolc napon belül mindenkit el kell temetni - tudtuk meg Hódi Lajostól, a Szegedi Temetkezési Kft. igazgatójától. A törvény harminc napos határidőt állapít meg az ismeretlen halottak eltemetésére, ám ezt sem mindig könnyű betartani - mondta Varga Tibor professzor, a SZTE igazságügyi orvostani intézetének tanszékvezetője. A testeket sokszor hónapokig hűtik, s az intézet általában nem egyszerűen jut hozzá az önkormányzatoktól a hűtési költségek ellenértékéhez sem. K. B. rült, majd amikor bekövetkezett, amitől az orvosok a legjobban tartottak, és tüdőgyulladást kapott, a deszki tüdőkórházba szállították. A gondos ellátás ellenére ott halt meg, tizenkét nappal azután, hogy idős korában először feküdhetett meleg szobában. Ennek lassan egy hónapja, Szűcs Erzsébetet azonban mindezideig nem temették el. Dr. Kraszkó Pál, a deszki kórház igazgatója elmondta: az eset nem egyedi. Deszkre ugyanis sok, rendkívül legyengült állapotban lévő idős embert szállítanak, akiknek nincsenek hozzátartozóik. Az igazgató azonban úgy tudta: Szűcs Erzsébet hozzátartozói kikérték a kórházból a halotti anyakönyvi kivonatot, hogy annak alapján eltemettethessék. Csorba László, az idős asszonyt utolsó napjain segítő szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke elmondta: Erzsi néni szomszédasszonyával együtt hozták el a halotti anyakönyv kivonatát. Szerették volna eltemettetni a nénit, méghozzá abból a pénzből, amely a nincstelennek tartott Szűcs Erzsébet betétkönyvében volt. Ehhez azonban semmiképpen sem férhettek volna hozzá a hagyatéki tárgyalás előtt, és sem a szeretetszolgálatnak, sem pedig a szomszédasszonynak nem volt pénze a temetés költségeinek megelőlegezésére. „Szerettük volna, ha rendes temetést tudunk adni Erzsi néninek. Sajnos hozzátartozói nem tudnak gondoskodni róla, hiszen testvére is nincstelen, és súlyos beteg" - hangsúlyozta Csorba László, aki szerint amikor segítséget kértek a szegedi önkormányzattól a temetéshez, elutasították őket. Majláthné Lippai Éva, a szegedi önkormányzat szociális irodájának vezetője leszögezte: mivel Szűcs Erzsébet Deszken halt meg, ezért a település önkormányzatának kötelessége eltemettetni, amennyiben hozzátartozói erre képtelenek. Az irodavezető azt is elmondta: mivel sem Csorba László, sem a szomszédok nem hozzátartozói, s nem is gyámjai hivatalosan az elhunyt asszonynak, így nincs is joguk a temetésről intézkedni. A deszki önkormányzatnál tőlünk hallottak először az ügyről, a kórház ugyanis nem értesítette a hivatalt, hogy egy köztemetési eljárást kell lefolytatni. Éppen azért nem, mert úgy tudták: majd Szűcs Erzsébet hozzátartozói intézkednek a temetésről. (Az intézmény vezetői tudomásunk szerint többször is táviratoztak a szomszédnak, aki magával vitte a halott iratait.) A deszki önkormányzat egyébként csak a tavalyi esztendőben tizenegy, a helyi kórházban elhunyt személyt temettetett el saját költségén. Egy köztemetés körülbelül negyvenezer forintba kerül. A deszki önkormányzat illetékesei arról tájékoztattak: rövidesen eltemetik a sokat szenvedett Szűcs Erzsébet földi maradványait. Kéri Barnabás