Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-22 / 45. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 22. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Kalocsai Katalin újságíró munkatársunk­kal oszthatják meg. Ügyeletes kollégánk reggel 8 és délután 4 óra között, vasárnap 14 és 16 óra között várja hívásaikat a 06­20-9432663-as mobiltelefon-számon. Elve­szett tárgyaikat kereső, illetve talált tár­gyakat visszaadni szándékozó olvasóink in­gyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetés­felvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és a hirdetőirodákban. Aki kimaradt... Több, kissé sértődött olvasónk jelezte, hogy nem jártak náluk a népszámlálók, az összeírás pedig tegnap vé­get ért. Akik kimaradtak a számlálásból, azok a hó­nap végéig, azaz február 28-áig az önkormányza­toknál tölthetik ki a kérdőíveket. Árva jármű. Sz. Zs. három esztendeje „gyö­nyörködik" egy, a Kálvá­ria tér és a Katona utca sarkán álló sárga Wart­burg-kombiban. Az „APU-746" rendszámú el­hagyott gépkocsi lerob­bant állapotban van, a gaz­dáját pedig régóta nem ta­lálják a környéken. Tele­fonálónk többször tett már bejelentést, ám a kocsit senki nem tűntette el a ház elől. Rezidencia. Róka Mik­lós az Újszegeden díszelgő önkormányzati vendég­házzal kapcsolatban tele­fonált. Olvasónk nem érti, miért kellett 41 millió fo­rintért felújítani az előbb polgármesteri laknak, az­után városi vendégháznak szánt villát, amikor onnan háromszáz méternyire áll egy korábban szintén ven­dégfogadásra használt vá­rosi ingatlan. Ápolás - máskánt. Bo­ros Andrásné szegedi ol­vasónk arra kíváncsi, hogy az egészségügyi intézmé­nyekben az ápolásban mi­ért nem segédkezhetnek olyan apácák, akik ezt va­lóban szívesen tennék. Bár tudja, hogy ez alternatív lehetőség, mégis úgy gon­dolja, ha régen bevált, használható lehet az ötlet ma is. Ürge módjára. Turi István az Újszőregi soron lakik, s elmondása szerint az utcában egy-egy köz­epes eső után nemhogy közlekedni nem lehet, ha­nem lassan szárazon lakni sem. Ha a kelleténél több csapadék zúdul a kör­nyékre, az összegyűlt esővíz a házak felé veszi az irányt, pedig a problé­mát véleménye szerint egy 7-800 méter hosszú nyílt árokkal meg lehetne oldani. Miután az illetéke­sekhez fordulva kérését válaszra sem méltatták, a nyilvánosság erejében bí­zik. PANNON QSM ML élvmmml. ' Szabadulna a város az intézményeitől? Működtetési ötletbörze Egy tragédia nyomában Gázos hibák Mára szinte bizonyos­sá vált, hogy a dorozs­mai Kék utcában történt hétfői tragédiáért a sza­bálytalanul, engedély nélkül bekötött fürdő­szobai gázkészülék volt a felelős. A bojler, mely­nek füstelvezető csövét nem a kéménybe kötöt­ték, hanem egyszerűen a falon kivülre vezették, egy 32 éves nő halálát okozta. A Dégáz Rt. ille­tékese szerint egy szak­szerűen bekötött, rend­szeresen karbantartott gázkészülékkel ilyen eset nem fordulhatna elő. A '90-es évek elején a gázszolgáltatóknak még a kötelességeik közé tartozott, hogy a fogyasztók által üze­meltetett gázkészülékeket meghatározott időközönként átvizsgálják. Ezt a rendelke­zést azóta visszavonták, így jelenleg a gázszolgáltatók egyedül az új gázkészülékek üzembe helyezésekor, illetve a gázrendszerek átalakítása­kor ellenőrizhetik a beköté­sek szakszerűségét - tudtuk meg Balla Zsolttól, a Dégáz Rt. ügyfélszolgálati kiren­deltség-vezetőjétől. A szak­ember szerint elkerülhető lett volna hétfőn a tragédia ­amely egy 32 éves nő életét követelte -, ha szakszerű a kivitelezés, és a szolgáltató­nak lehetősége nyílt volna üzembe helyezés előtt a műszaki felülvizsgálat meg­tartására. A dorozsmai Kék utcában élő nő ugyanis egy szakszerűtlenül, „feketén" dolgozó mesterrel köttette be fürdőszobai gázkészülékét, melynek égéstermék-elve­zető csöve a kémény helyett az udvarra vezetett. Balla Zsolt elmondta, hasonló ki­vitelezési munkák megkez­dése előtt 48 órával bejelen­tési kötelezettsége van a fo­gyasztónak, illetve a gázsze­relést végző vállalkozónak. A Dégáz Rt. szakemberei nemcsak a gázszerelés tervé­nek engedélyezését végzik, de a gázvezeték, a gázkészü­lék és az égéstermék-elve­zető rendszer szakszerűségét is ellenőrzik, míg a kémé­nyek alkalmasságát a Szege­di Kéményseprőipari Szol­gáltató vizsgálja meg. Mivel a Dégáz szakembe­rei jelenleg rendszeresen nem kötelesek ellenőrizni a fogyasztóknál működő ké­szülékek szakszerű üzemelé­sét, ezért csak a tudomásuk­ra jutott esetekben tehetnek lépéseket. Ha szükséges, akár ki is kapcsolhatják a fo­gyasztót a szolgáltatásból addig, míg a szabálytalanul működő rendszer kijavítása, és sikeres műszaki felülvizs­gálata meg nem történik. Folyamatos ellenőrzés hí­ján a gázszolgáltatónak je­lenleg becslése sincs arra nézve, hogy hány fogyasztó­nál működhet szabálytalanul bekötött készülék. (Vél­hetőleg nem kevésnél, hi­szen a szakszerűtlen munka ára töredéke a hivatalosan engedélyezettnek.) Minden­esetre arra kérik a fogyasztó­kat az élet és vagyonbizton­ság megóvása érdekében, hogy aki saját ingatlanán nem biztos a gázkészülék szakszerű bekötésében, az mindenképpen jelezze azt a Dégáz Rt. ingyenesen hívha­tó számán. Kéri Barnabás Alighogy elfogadta a közgyűlés Szeged kultu­rális koncepcióját, újabb átszervezési ötlet kapott lábra egyes bizottságok­ban. Vállalkozási formá­ban kellene működtetni a közművelődési intéz­ményeket - ez az ötlet lényege, a célja pedig a működési költségek csökkentése. Az elképzelés nem új. A jelenlegi önkormányzat pénz­ügyi bizottságának elnöke egy 1999 nyári bizottsági ülésen azt javasolta, hogy vonják össze az összes közművelődési intézményt, a mamut-szervezet gazdasági ügyeit pedig intézze egyetlen hivatal. Beleértette nemcsak a művelődési házakat, hanem a vadasparkot és a Somogyi­könyvtárt is. Az indok: működési költségek megta­karítása. A szakma védeke­zett. Egy kulturális bizottsági ülésen „kiderült", hogy ilyen horderejű változtatáshoz kér­ni kell az illetékes minisztéri­um véleményét. Levél ment a városházáról a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériu­mába (NKÖM), amelyben már kétféle elképzelésről kértek véleményt: 1. az összevonásról; 2. az intézmé­nyek „vállalkozási formá­ban" való működtetéséről. Az NKÖM általános felügye­leti vizsgálatot rendelt el a szegedi önkormányzat Lábra kapott a régi ötlet: az összes művelődési házat vállalkozásba kellene adni, igy az iskolások kedvenc helyét, a Százszorszép Gyermekházat is. (Fotó: Gyenes Kálmán) közművelődési feladatainak ellátásáról és annak minősé­géről. Az alapos vizsgálat 60 oldalas jegyzőkönyve szerint a felügyelet nem javasolja sem az összevonást, sem a „vállalkozási formát". Java­solja viszont az intézmények felújítását, felszereltségük ja­vítását. Azóta közművelődési ren­deletet és kulturális koncep­ciót fogadott el a szegedi közgyűlés, amelyekben nincs szó ilyen horderejű átszerve­zésről. A közelmúltban még­is ismét a pénzügyi bizottság­ban kapott lábra a régi ötlet: az összes művelődési házat vállalkozásba kellene adni, beleértve nemcsak a csatolt városrészek intézményeit, hanem a belvárosi Bartókot, az újszegedi Bálint Sándort, az Ifjúsági Házat, a Százszor­szép Gyermekházat is. Mint az elmúlt héten, egy, a kultu­rális alpolgármester által összehívott fórumon kiderült, a javaslatról már több bizott­ság is tárgyalt, nemcsak a pénzügyi. Az illetékes bizott­ságban, a kulturálisban nem került eddig szóba. Ennél ki­sebb horderejű döntésekről is véleményalkotási joga lenne a Szegedi Közművelődési Tanácsnak. A szakmai szer­vezet azonban a február 19-i ülésén csak a tápéi „Heller Ödön művelődési ház körül kialakult fejlesztési és átszer­vezési anomáliákról" tájéko­zódott. A minisztériumi vizsgálati jegyzőkönyv a követ­kezőképpen fogalmaz: „Vál­lalkozási formában való működtetés esetén az a ve­szély fenyegeti a művelődési intézményeket, hogy tevé­kenységük eltér attól a fel­adattól, amelyre létrejöttek." Mi változott meg a felügyele­ti vizsgálat óta? Vagy a kul­turális koncepció pár héttel ezelőtti elfogadása óta? ­kérdeztük Dobó János képvi­selőt, a pénzügyi bizottság elnökét. - Először is nem arról be­széltünk, hogy vállalkozási formába adjuk az összes művelődési házat, hanem arról, hogy meg kell vizs­gálni: nem lehet-e a jelenle­gi, önkormányzati intézmé­nyi működtetés helyett költ­ségkímélőbb formát találni. A pénzügyi bizottságnak természetes törekvése, köte­lessége, hogy a város költ­ségvetésében mutatkozó hi­ányt csökkenteni igyekez­zen. Az intézmények műkö­dési költségeinek csak mint­egy harmadára nyújt fedeze­tet a központi támogatás, a többit a városnak kell előte­remteni. A két évvel ezelőtti helyzethez képest abban nincs változás, hogy a mi­nisztérium, a központi költ­ségvetés elég pénzt tovább­ra sem ad az intézmények működtetéséhez, viszont megmondja, mit hogyan csi­náljanak. Változott viszont a működtetés költsége. Nőtt ­és ez a városi kassza hiányát növeli. S. E. Halálával sem ért véget a dorozsmai asszony kálváriája Ki fizeti a temetést? Bár már január 27-én meghalt, még mindig nem temették el Szűcs Erzsébetet. Az asszonyt január 15-én félig meg­fagyva találták tanyájá­ban, majd rövid ideig a Il-es, később a deszki tüdőkórházban kezelték. Bár a rendelkezések sze­rint a deszki önkor­mányzatnak kellene el­temettetnie az asszonyt, eleddig nem intézked­hettek, mivel Szűcs Er­zsébet egykori szom­szédja elvitte a kórház­ból a halotti anyakönyvi kivonatát, ám eddig, az intézmény többszöri fel­szólítására sem kezdte meg a temetéshez szük­séges ügyintézést. Alig tizenkét nappal élte túl kórházba szállítását Szűcs Erzsébet. Az idős asszonyt január 15-én találták meg Dorozsma melletti tanyájá­nak romjai között a szomszé­dok. Már több éve élt a vala­ha leégett épület megmaradt falai között. Borzalmas élet­körülményeire jellemző, hogy amikor ráleltek, megfa­gyott házőrzője feküdt mel­lette, s Erzsi néni is mezítele­nül, félig öntudatlanul, kihűlve, kiéhezve, rendkívül legyengült állapotban várta a halált. Már több napja feküd­hetett így, a fűtés, víz és vilá­gítás nélküli tanyában. Nem csoda, hogy életének csak utolsó pillanataiban találtak rá, hiszen sem orvos, sem szociális gondozó, sem a szomszédai nem látogatták rendszeresen, gondját senki sem viselte. Az asszonyhoz a szomszédok, s a Szenthá­romság Egy Jó Isten Szere­tetszolgálat kuratóriumi el­nöke, Csorba László hívtak mentőt. Szűcs Erzsébet először a Il-es kórházba ke­Szűcs Erzsébet csak két hétig élvezhette a kórház gondoskodását. Teste egy hónappal a halála után is temetetlenül fekszik. (Fotó: Miskolczi Róbert) Temetetlen testek A vonatkozó kormányrendelet sze­rint a halál beálltát követő nyolc napon belül mindenkit el kell temetni - tudtuk meg Hódi Lajostól, a Szegedi Temetke­zési Kft. igazgatójától. A törvény har­minc napos határidőt állapít meg az is­meretlen halottak eltemetésére, ám ezt sem mindig könnyű betartani - mondta Varga Tibor professzor, a SZTE igaz­ságügyi orvostani intézetének tanszék­vezetője. A testeket sokszor hónapokig hűtik, s az intézet általában nem egy­szerűen jut hozzá az önkormányzatok­tól a hűtési költségek ellenértékéhez sem. K. B. rült, majd amikor bekövetke­zett, amitől az orvosok a leg­jobban tartottak, és tüdőgyul­ladást kapott, a deszki tüdőkórházba szállították. A gondos ellátás ellenére ott halt meg, tizenkét nappal az­után, hogy idős korában először feküdhetett meleg szobában. Ennek lassan egy hónapja, Szűcs Erzsébetet azonban mindezideig nem temették el. Dr. Kraszkó Pál, a deszki kórház igazgatója elmondta: az eset nem egyedi. Deszkre ugyanis sok, rendkívül le­gyengült állapotban lévő idős embert szállítanak, akik­nek nincsenek hozzátartozó­ik. Az igazgató azonban úgy tudta: Szűcs Erzsébet hozzá­tartozói kikérték a kórházból a halotti anyakönyvi kivona­tot, hogy annak alapján elte­mettethessék. Csorba László, az idős asszonyt utolsó napjain se­gítő szeretetszolgálat kurató­riumi elnöke elmondta: Erzsi néni szomszédasszonyával együtt hozták el a halotti anyakönyv kivonatát. Szeret­ték volna eltemettetni a né­nit, méghozzá abból a pénzből, amely a nincstelen­nek tartott Szűcs Erzsébet betétkönyvében volt. Ehhez azonban semmiképpen sem férhettek volna hozzá a ha­gyatéki tárgyalás előtt, és sem a szeretetszolgálatnak, sem pedig a szomszéd­asszonynak nem volt pénze a temetés költségeinek me­gelőlegezésére. „Szerettük volna, ha rendes temetést tu­dunk adni Erzsi néninek. Sajnos hozzátartozói nem tudnak gondoskodni róla, hi­szen testvére is nincstelen, és súlyos beteg" - hangsúlyozta Csorba László, aki szerint amikor segítséget kértek a szegedi önkormányzattól a temetéshez, elutasították őket. Majláthné Lippai Éva, a szegedi önkormányzat szo­ciális irodájának vezetője le­szögezte: mivel Szűcs Erzsé­bet Deszken halt meg, ezért a település önkormányzatának kötelessége eltemettetni, amennyiben hozzátartozói erre képtelenek. Az irodave­zető azt is elmondta: mivel sem Csorba László, sem a szomszédok nem hozzátarto­zói, s nem is gyámjai hivata­losan az elhunyt asszonynak, így nincs is joguk a teme­tésről intézkedni. A deszki önkormányzat­nál tőlünk hallottak először az ügyről, a kórház ugyanis nem értesítette a hivatalt, hogy egy köztemetési eljá­rást kell lefolytatni. Éppen azért nem, mert úgy tudták: majd Szűcs Erzsébet hozzá­tartozói intézkednek a teme­tésről. (Az intézmény vezetői tudomásunk szerint többször is táviratoztak a szomszéd­nak, aki magával vitte a ha­lott iratait.) A deszki önkor­mányzat egyébként csak a ta­valyi esztendőben tizenegy, a helyi kórházban elhunyt sze­mélyt temettetett el saját költségén. Egy köztemetés körülbelül negyvenezer fo­rintba kerül. A deszki önkormányzat il­letékesei arról tájékoztattak: rövidesen eltemetik a sokat szenvedett Szűcs Erzsébet földi maradványait. Kéri Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom