Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-21 / 44. szám

Eltapsolt közpénzek rturópa fejlettebbik felén egyedül nálunk csökkent Hí az elmúlt esztendőben az infláció - hangsúlyozta miniszterelnökünk legutolsó országértékelő beszédében. Vagyis, ha nincs Bokros-csomag kiátkozás, akkor is sikerül felmérgesítenie valamivel a közgazdászokat. Tény, kerek tíz százalékról valóban kéttized százalékkal csökkent a tavalyi árszínvonal-emelkedés üteme, ám olyan áron - nyugaton elképzelhetetlenül túlzó kormányzati beavatkozás, direkt irányítás eredményeként -, hogy jobb lett volna inkább csak szerényen örülnünk ennek a kéttizednek. A valós folyamatokat természetesen nem lehet becsapni, bár az sem kizárt, hogy a reálszféra istene büntette enyhén csúsztató miniszterelnökünket, mindenesetre a januárra vonatkozó, meglepően magas, újra tíz százalék feletti infláció helyére tette a dolgokat. Azt, amit a tőzsde már sokkal korábban helyre tett, az első olyan beavatkozásnál, amikor a gazdaságirányítás piactól független gyógyszer-, energiaárakat, eltérített gáztarifákat kényszerített a gazdaság szereplőire, megmondta, hol, mennyit szabad emelni. Vagy amikor az elmúlt év utolsó hónapjaiban váratlanul olyan jóba lett a Mollal, hogy a társaság nem győzött üzemanyagáraival a csökkenő világpiaci tendencia után menni - figyelemreméltó igyekezettel segítve ezzel a kormányzat egyszámjegyű inflációs tervét. A múlt hét végén megint volt egy komoly beavatkozás, lefejezték a Dunaferrt, menesztették az elnökvezérigazgatót. Miközben a versenyszférában dolgozó nagy állami cégekbe nem győzik önteni az adófizetők pénzét, a Malév és az MTV legalább havi egyegy milliárdot nyel el, Bábolna, az agrárkirakat fele ennyit - plusz az elpocsékolt, klientúraépítő agrártámogatás. A kétszázmilliárddal kisegített Postabank még ma is inkább viszi, mint hozza a pénzt, s kiárusításából a veszteségnek csak töredéke fedezhető. És versenyszféra volt Borsod is, ahová ugyancsak elment sok tízmilliárd forint, teljesen haszontalanul, s kell még állami pénz nagyon sokáig, hiszen az ózdi kohászat töhb ezer - havonta apanázst kérő -munkanélkülit hagyott maga után. A Dunaferr ezzel szemben működött, egy egész várost tartott el azzal, hogy csaknem húszezer családnak volt valamilyen köze a vasműhöz, továbbá legutóbb hétmilliárdos nyereséget produkált. Igaz, ezen közben kéttucat ember meggazdagodott belőle, s ezt nem nézhették tétlenül odafenn. A vagyonkezelési szerződés végéhez megalázóan közel bontották fel az egyezséget, s küldték melegebb éghajlatra a vezetést. Először az volt a hivatkozási alap, hogy fel kell készíteni a céget a privatizációra, ám a magánosítás néhány hete lekerült a napirendről, a szerződés felbontása, a lefejezés viszont nem. Ha pedig valami gazdaságilag valami ennyire logikátlan, akkor mindenki politikai döntést kiált. A

legbonyolultabb, legszomorúbb az egész Dunaferr-ügyben az, hogy senki, se a kiebrudalt vezetés, se a dolgozók, se az ellenzék nem drukkolhat azon, hogy bebizonyosodjon, a kormány erőből lépett és rossz irányba, mert az húszezer családnál ronthatja el az ebéd ízét. Es Isten óvjon bennünket attól is, hogy a legutóbbi fejcsere óta adószakértő vezette Paksi Atomerőműről kiderüljön, mégis jobb lett volna egy mérnök. r Szeretne ogy olyan szervezd (tíclösfiégtcljts tagja lenni, ahol az ügyfelek minőségi kiszolgálását elsődleges célkitűzésnek tekintik? Ha igeit, akkor új lehetőségek várják a Fundamentánál. K hitelezési tevékenységet ellátó országos hálózatunk fejlesztéséhez elsősorban a lakossági üzletágban hitelintézeti gyakorlatot szerzett TERÜLETI HITELREFERENST keresünk SZEGED tcniletére Ön mértékesítési osztály munif.tttoakém: • fetetf>sségt«íps» és ímállo mutikija során ellitj.i az értékesítést munkaiatsak ajtai összegyűjtött bitetkérelmek eUenőffiesét és a k >7.peml télé történő továbbításit, • a hitelezéssel OsswfUggésben tanácsot atl a| ügyfeleknek, • szükség esetéri értékbecslést végez," y/ folyamatosan részt vesz az értékesítési területen dolgozó munkatársak hitelezési témában történő továbbképzésében. Ön áz ideális jelöli, ha tZ kreatív, agilis és önálló tevékenység ellátására képes, • többéves, hitelintézetnél szerzett gyakorlatul, • a szakterületre vonatkozó felsőfokú végzettséggel. • széleskörű PC-felhasználói ismerettel rendelkezik. Pályázati elbírásánál további előnyt jelent, ha • ingatlanértékelést szakvizsgával, • saját gépkocsival rendelkezik. Leendő munkatársunk teljesítményei társaságunk versenyképes jövedelemmel honorálja. Amennyiben érdekli egy karrier lehetősége akkor kérjük, küldje el pályázatát a következő é-mail címre: tukui:á_giua0hmdamenta.hu illetve az alábbi címre: Fundamenta Rt., személyzeti osztály, 1387 Budapest, Pf. 1008 Benűé: Fundamenta gjg ! Közlekedés Munkanélküliség Telefónia Heti gazdaság Bokros-évek, ne kísértsetek! Megettük a béremelésünket Családi bevásárlás. A kocsi is kisebb lett? (Fotó: Karnok Csaba) Alig nőtt az alkalmazásban állók reálkeresete 2000-ben - derül ki most már egyértelműen az előző esztendő rendelkezésre álló adataiból és a KSH múlt héten kiadott jelentéséből. Miközben a szó szoros értelmében többet dolgoztunk, hiszen a termelékenységi mutatók csúcsokat javítottak a mögöttünk álló egy év során. Saját magam „fogyasztói kosara" nem változott 2000-ben: ugyanúgy gázzal fűtöttem, mint korábban, elektromos árammal világítottam be meglévő négyzetmétereimet, a család nem evett többet, az autóm benzinnel működött és édesapám, akit ezen a benzinüzemit személygépkocsin látogatok rendszeresen, sem költözött messzebbre. A családi kassza viszont annak ellenére kiürült a hónap végére, hogy munkahelyem az infláció ütemének megfelelően növelte havi illetményemet. Először mégis azt hittem, bennem van a hiba. Magamba néztem és rájöttem például, hogy a Sajtóház melletti cukrászda 1999-ben még nem terhelte a pénztárcámat, mivel 2000-ben nyitott, ez lehet esetleg az egyik kulcsa a „reálbér-csökkenésemnek". A KSH legfrissebb adatai azonban egyértelműen azt bizonyítják, a hiba mégsem az én készülékemben van: a múlt héten kiadott jelentés szerint ugyanis 2000-ben mindössze 1,5 százalékkal, vagyis alig észrevehetően nőttek a reálkeresetek. Már Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa is kijelentette február eleji szegedi előadásán - pedig akkor még csak a 2000. év első tizenegy hónapjának adatait ismerte —, hogy: míg 1999-ben 2,7 százalékkal nőttek a reálkeresetek, addig tavaly - az ő számításai szerint legalábbis — csak 1,2 százalékkal. Feleannyira. Holott a termelékenység növekedése elérte a 4,3 százalékot, a GDP pedig 5,3 százalékkal magasabb, mint 1999-ben. (A termelékenység és a reálkeresetek alakulása közötti különbség mellesleg a Bokros-évekre emlékeztet!) Az ország egyensúlyi helyzetének jót tett, hogy nem „szaladtak el" a fizetések, ugyanakkor az is egyértelműen látszik: az ország lakossága a saját bőrén semmit sem vesz észre a „gazdagodásból". A KSH jelentése szerint tavaly húzóágazatnak a feldolgozóipar számított, azon belül is a 17 százalékos termelékenység-növekedést produkáló gépipar vontatta az ország szekerét, miközben az abból élők reálbér-növekedése mindössze 2,5-3 százalékos volt. Szinte hihetetlen ez az aránytalanság az élenjáróknál, amely ugyan az egyensúly szempontjából jót tett az országnak, de állampolgárainak nem. Ha azonban a termelőszféra mellől átkacsintunk az államháztartásban dolgozókra, kiderül, hogy náluk az évközi bérkiigazítások ellenére is reálbércsökkenés következett be. A költségvetési intézményekben dolgozóknak a bruttó 12,3 százalékos, az átlagosnál kisebb mértékű béremelés nem helyzetük javulását, hanem pénzük vásárlóerejének csökkenését hozta. Ez nonszensz - mondják vezető elemző közgazdászok a kialakul! helyzetről. Nonszensz az, hogy miközben erősödik a GDP-termelés, csökken azoknak a jövedelem-többlete, akik ezt előállították. Az adatok ráadásul azt is mutatják, hogy a jövedelem-különbségek - ágazatilag és regionálisan - nőnek. Változatlanul a Nyugat-Dunántúlon és Budapesten, a gépipar multinacionális cégeinél alkalmazásban állók, valamint a vállalkozói szféra keres a legjobban. A régiók közötti különbségek 2000ben is változatlanok maradtak, Csongrád megye a középmezőny utolsó harmadában foglal helyet. Fekete Klára Csongrád: ezer lakosra nyolcvan vállalkozás Gombamód szaporodó cégek Munkatársunktól Hazánkban a működő vállalkozások száma 2000-ben közel 103 ezerrel gyarapodott, ennek mintegy 54 százalékát az egyéni, 46 százalékát pedig a társas vállalkozások számának növekedése jelentette - áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb közleményében. A működő gazdasági szervezetek száma az elmúlt év végén 928 ezer volt, az év elejéhez képest több, mint 106 ezerrel, közel 13 százalékkal nőtt. Ezen belül a működő vállalkozások száma meghaladta a 824 ezret, a nonprofit szervezetek száma a január eleji 62 ezerről 65 ezerre emelkedett. A több mint nyolcszázezer működő vállalkozásból mintegy 359 ezer társas formában dolgozott. Az egyéni vállalkozások száma a múlt év végén 488 ezer, míg tavaly év elején közel 433 volt, így itt is jelentős növekedés regisztrálható. A KSH összegzése szerint a működő társas vállalkozások száma havonta átlagosan közel négyezerrel, míg az egyénieké valamivel több mint négy és félezerrel növekedett, s ez egy ekkora méretű országban komoly gyarapodást jelent. A fő tevékenység szerint vizsgálva a hazai kis és nagy cégeket, kiemelkedő volt az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások, illetve a kereskedelem és a javítások nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások számának gyarapodása. Az előbbi körben 44 ezerrel, míg az utóbbiban 14 ezerrel nőtt a vállalkozások száma egy esztendő alatt. A legtöbb vállalkozás változatlanul az „ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások" ágazatban működik, - számuk 236,5 ezer volt az év végén -, míg a kereskedelem és javítás területén 210 ezer céget tartottak nyilván tavaly decemberben. A működő vállalkozásokon belül e két ágazat aránya december végén megközelítette az 53 százalékot. Az elmúlt év utolsó napján a KSH összegzése szerint az összes működő vállalkozás ágazat szerinti megoszlása a következő képet mutatta: az iparba tartozott 10 százalék, az építőiparban tevékenykedett 8,5 százalék, az egyéb közösségi és személyszolgáltatások terén 6,3 százalék, a szállítás, posta és távközlés ágazatban 5,4 százalék, szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással 4,9 százalékuk foglalkozott. Mezőgazdasági tevékenységet a vállalkozások mindössze 4,6 százaléka folytatott. Az ezer főre jutó működő vállalkozások aránya változatlanul Budapesten a legmagasabb, 137-es mutatóval. Továbbra is 80 feletti számok jellemzik Győr-Moson-Sopron, Zala, Pest és Csongrád megyéket. A legalacsonyabb Nógrád és Borsod-AbaújZemplén megyék adata, ahol 58, illetve 55 vállalkozás jut ezer lakosra. Vitorlások Kőbányán Díszvendég: a Tisza Munkatársunktól Március 22-és 25-e között a kőbányai vásárváros ad otthont a tavaszi, kiállítói négyesnek. A fent említett időpontban az Utazás, a Budapest Boát Show, a Sport és a FeHoVa rendezvényei várják a kikapcsolódás iránt érdeklődőket. A 24. alkalommal megrendezett Utazás kiállításon több mint 700 hazai és külföldi kiállító, mintegy 12 ezer négyzetméteren mutatja be, mit kínál ma az idegenforgalmi szakma. A Hungexpo tájékoztatása szerint negyvenhat ország utazási irodája mellet kilenc magyar régió ad ízelítőt a képviselt tájegység, illetve a nép kultúrájából, kiemelt szerepet kap a kalandturizmus, a lovaglás, a túrázás. Külön érdekesség, hogy az idei kiállítás egyik díszvendége a Tisza folyó, így e különlegesen szép hazai táj idegenforgalmi szakemberek „tálalásában" kerülhet közelebb mind a belföldi, mind a külföldi utazókhoz. < A Budapest Boát Show kiállítói száma minden eddiginél magasabb az idén: több mint háromezer négyzetméteren 100 kiállító képviseli a „vizeseket". Lesz vitorlás jacht, evezős csónak és jetski, vízálló sportruházat és folyóiratok. A Sport kiállításon nem a hajóké, hanem a kétkerekűeké a főszerep. a biciklik nézegetése mellett lehet versenyezni, és a szervezők kerékpáros felvonulást is ígérnek. Százmilliárd támogatásra Budapest (MTI) A Széchenyi-terv részét képező 55 gazdaságfejlesztési pályázatra az idén 103,5 milliárd forintos keretet különített el a Gazdasági Minisztérium (GM) - mondta Szöllősi László, a tárca közigazgatási főosztályvezetője. a Cégvezetők Klubja által szervezett fórumon, Budapesten. Hozzátette: az idei pályázatok egyik újdonsága, hogy az elnyert források alapvetően vissza nem térítendők, míg a korábbi évtizedben kapott gazdaságfejlesztési támogatásoknál a visszafizetendő, illetve a kamattámogatások voltak a jellemzőek. A íőtjsztátyvezető kifejtetté: ha év közben a túl sok igényiéi "miatt kimerül a keret, akkor a 2002. évi források maximum 40 százaléka is kiosztható még az idén. Búza Romániának Bukarest (MTI) Romániának 500 ezer tonna malmi búzát kell importálnia, hogy az új termés betakarításáig fedezhessék az ország szükségleteit - közölte a román mezőgazdasági minisztérium. A minisztériumi közlemény szerint Romániában jelenleg 500 ezer tonna hazai búza felvásárlásával számolhatnak a malom- és sütőipari vállalatok. Ebből a mennyiségből április végéig lehet fedezni az ország szükségleteit, de májustól augusztus végéig importra van szükség, különben búzaválság lesz.