Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-13 / 37. szám

Névmeeting S

zeged, Tarján, 328/B, negyedik emelet 16. Jómagam emígyen diktáltam be adataimat a kíváncsi hivatalban, az 1970-es évek elején, ha az iránt érdeklődtek: ugyan, mégis merre lakik a fiatalember? Régen volt, e furcsa kódszámokra talán már azok se emlékeznek, akik szintén a hármas körzet paneljaiba tértek haza fárasztó munkájuk után. A számok ugyanis már lekoptak a bádogtáblákról, Tarján lakótelepén pedig utcanévvel büszkélkedhet minden körzet. Köszönhetően egy nagy hevületű felbuzdulásnak, mi szintén még a 70-es években vált eltökélt szándékká: márpedig nevekkel kell díszíteni minden utcasarkot a panelos körzetekben is. Szeged polgárait névadó pályázatra invitálta az akkori városvezetés (tanács), s tornáztak is az agyak. Igy aztán legjobbnak minősíttetett ama ötlet (hogy példálózzak is...): ahol a víztorony pöffeszkedik, az legyen a Víztorony tér. Hogy miért is emlékezek most e hasábokon paneltelepi keresztelőkre? Csupán csak azért, mert újfent efféle ünnepre készül Szeged városa. A Tisza két szegedi hídjának szeretnénk végre nevet adni. Mert hát több mint húsz évvel a hídavató után mégiscsak furcsa, hogy a Felsővárosról Újszegedre ívelő betonmonstrum még mindig „újhídnak" szólíttatik, mint ahogy a „régihid" névvel sem lehetne túl sok babért aratni egy leleménypályázaton. A szándék tehát dicséretes. S most mindössze arra ösztökélném a városatyákat: ha már keresztelünk, szorgalmunk ne lankadjék. Mert Szeged városában találtatik jó néhány olyan közintézményünk is, amely igencsak rászorul a keresztapaságra. Kezdhetném a sort iskoláinkkal. Vajon mi az akadálya annak, hogy a Rókus l-es és a Rókus 11-es megkaphassa egykoron élt nagy magyar egyéniségek nevét. Meddig jelölik még Tarjánban lll-asnak az egyik iskolát? Jómagam azt is le tudnám képzelni, hogy a Tisza-parti általános iskola (amelyről a szegediek jó része azt hiszi, hogy gimnázium, s a híd szegedi oldalán van, holott az a Tiszaparti már Széchenyi...) átessen egy keresztelőn, mint ahogy a szomszédságában lévő Odessza 11-es sem egy névadási bravúr eredményeként szerepel e megjelöléssel a szegedi telefonkönyvben. Pár héttel ezelőtt még azt javasoltuk volna - ha már keresztelünk, ki ne felejtődjék a Horváth Mihály utca képtár sem. Most óvatosabban fogalmazok: ha ez az épület a sok vita után mégiscsak a képzőművészeteket szolgálja, igenis vegye föl valamelyik jeles alföldi alkotó nevét, s ezzel a lendülettel akár még az Újszegedi sportcsarnok és a Felső-Tiszaparti stadion is kaphatna új nevet, az átépítések (mert hogy ezekre nagy már a remény...) befejezése után. S

ha a nagy munka bevégeztetett, már csak néhány üzletemberünknek kellene elmagyarázni: semmivel sem lesz kevesebb a vevője, ha a nonstop shopját éjjel-nappali boltként kínálgatja, mint ahogy az sem főbenjáró bűn ám, ha a vállalkozásának olyan nevet ad, amiből kiderül, mégis mivel foglalkozik. Mert nemcsak nevet tudunk ám adni, mi magyarok, ha nagyon nekiveselkedünk, hanem talán még az anyanyelvünkön is sikerül megszólalnunk. Vagy ez utóbbira ne kössek nagy összegű fogadásokat, amikor a korszerű ifjúság már face to face beszéli meg a világ dolgait (mondjuk a marketingmenedzselés, valamint a píárbiznisz legújabb irányzalait) a house partykon fitnesz, netán body building edzés után?... t Zoltán/ Ki jogosult a támogatásra? DM-információ Eddig néhány alkalommal már foglalkoztunk a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel. Most néhány időpont és összeg konkrét megjelölésével, közöljük azokat a hasznos tudnivalókat, amelyekre a támogatás igénylőjének szüksége lehet. Parkolási engedélyre az a személy jogosult, aki az orvosi szakvélemény alapján súlyos mozgáskorlátozottnak minősül (pontjainak száma 7 vagy annál több), valamint nem csak mentő járművel szállítható. Közlekedési támogatásra az a súlyosan mozgáskorlátozott jogosult, akinek a saját és vele közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme 2000. éves átlag jövedelem alapján nem haladja meg a 45 ezer 775 forintot. Személygépkocsi szerzési támogatásra az a súlyosan mozgáskorlátozott jogosult, aki a közlekedési táfobgatásnál részletezett jövedelmi feltételeknek megfelel, érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik vagy gépjárművezetői alkalmasságát szakértő szerv megállapította, illetve aki vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja. Egyéb feltételek megléte esetén a szállítást vállaló személy a kérelmező testvére és gyermeke is lehet. Nem állapítható meg a szerzési támogatásra való jogosultság, ha a mozgáskorlátozott 7 éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel már részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű behozatali vámmentességben. Támogatás mértéke a vételár, illetve a vám és általános forgalmi adó együttes költségének 60 százaléka, legfeljebb azonban 300 ezer forint. A szerzési támogatást gépi meghajtású kerekesszék vásárlására is fel lehet használni. Ez esetben a kérelemhez mellékelni kell a megyei rehabilitációs főorvos javaslatát. Személygépkocsi átalakítási támogatásra jogosult az a súlyos mozgáskorlátozott, aki a közlekedési támogatásban részletezett jövedelmi feltételeknek megfelel, 7 éven belül nem részesült átalakítási támogatásban. A közlekedési támogatás és személygépkocsi szerzési támogatás 2001. április 30. napjáig nyújtható be, a személygépkocsi átalakítási támogatás és parkolási engedély iránti kérelem bármikor beadható. A Torom alatt Kiskundorozsma ipartörténeti látványossága a szélmalom. Ma már nyitva a látogatók előtt. (Fotó: Schmidt Andrea) A Délmagyarország melléklete a szegedi önkormányzat megbízásából 16-os körzet: a bicikli esete a vadkörtével Dorozsma - a külvárosi mostohagyerek? több hónapja tartó sorozatunkban Szeged város választói körzetei mutatkoznak be. Az elmúlt héten a város déli körzeteiben kalandoztunk (Gyálarét, Klebelsbergtelep, Kecskés és Szentmihály gondjait, terveit szedtük csokorba), ma pedig Tóth József, a 16-os körzet képviselője arról beszél, miért is várnának a dorozsmaiak több támogatást a szegedi önkormányzattól. Szeged és Kiskundorozsma. Még a legnagyobb jó szándékkal sem állíthatná senki, hogy ez a két település hosszú története során mindig felhőtlenül jó viszonyban volt egymással. Aztán egyszer csak eljött a nagy városduzzasztások időszaka, s ennek egyik eredményeként a '70-es évek elején Kiskundorozsma Szeged része lett. Sokan akkor úgy vélték, most aztán megköttetett az örök békéről szól egyezmény, s Dorozsma Szeged szépen fejlődő kertvárosaként fejlődik majd. Ám több mint negyed századdal később újfent csak az derül ki - ha létezik hiú remény, hát Szeged és Dorozsma boldog házassága annak bizonyult. Melyik a drágább? -Én azt elfogadom, hogy a Magyarországon élőknek Budapest a legdrágább város, a főváros üzemeltetése emészti föl messze a legtöbb forintot. Azt is tudomásul veszem, hogy Szegeden jóval többet költ az önkormányzat a városközpont szépítése, mint a külterületekre. De azt már nagyon sérelmesnek tartom, hogy Kiskundorozsma városrész aránytalanul kevesebb pénzhez jut a városi kasszából, mint amennyi megilletné kezdte Dorozsma gondjaira, terveire szánt beszélgetésünket Tóth József. A a 16-os körzet (ebbe tartozik egyébként Kiskundorozsma területének közel fele, s itt él a 11 ezer lakosú település több, mint 5 ezer polgára...) szenátora panaszait így folytatta: - A mi Dorozsmánk a Széchenyi térről szemlélve csak amolyan körtöltések kívüli körzet. E szemlélet eredménye, hogy még az itt élők által befizetett adóknak is csak egy kisebb részét tudjuk visszacsalogatni saját céljaink megvalósítása érdekében. Tudom, nem lehet összehasonlítani a biciklit a vadkörtével, egy nagyváros fejlesztési lehetőséget egy, úgymond, falusias városrészre fordítható pénzmennyiséggel, de az mégiscsak furcsa, hogy például a nagy játszótér építési láz eredményeként csak és kizárólag Szeged „belsejében" épülnek űj játszóparkok. Mint ahogy azt is sérelmesnek tartják a dorozsmaiak, hogy a Klauzál térre, a Kárász utcára el lehetett költeni egy esztendő alatt 300 millió forintot, ám Kiskundorozsma fejlesztésére a rendszerváltás óta eltelt 10 év alatt összesen nem áldozott ennyit a város. Már pedig bármennyire is hihetetlen ez egyeseknek - a külvárosokban élők, így a dorozsmaiak is efféle összehasonlításokat tesznek, így senki ne csodálkozzon azon: napjainkban még a korábbinál is nagyobb ellentét feszül Szeged és Kiskundorozsma között - jegyezhettem le a képviselő szavait. Közlekedők - életveszélyben Tóth József beszélgetésünk idején nem fogyott ki a panaszokból. Megemlítette: Dorozsmának nincs faluháza, nincs helytörténeti múzeuma. A főtér közlekedési rendjének megoldására sem jut pénz, a hatalmas átmenő forgalom miatt már életveszélyes átkelni az utca egyik oldaláról a másikra. S bár a 16-os körzetben, a zsilipcsatorna, Bence utca, Dorozsmai út, 48-as utca határolta területen az utaknak mindössze 20 százaléka földes, a szilárd burkolatok elhasználódása rendkívül gyors. Vagyis az eddiginél jóval több pénz kellene, hogy végre ne kohósalakkal, hanem betonnal alapozzanak az aszfalt alá. - A legnagyobb gondunkat is említeném, ez pedig a nagybani piac - mondta Tóth József. - Szeged szempontjából mindenképpen előnyös, hogy egy ilyen felvásárló központ van a városban, ám a dorozsmaiaknak eddig csak hátrányuk származott a piac hatalmas forgalmából, az itteni koszból és zajból. A tavaly bevezetett új forgalmi rend ugyan enyhítette 70-80 család gondjait, ám úgy 10 família élete szinte elviselhetetlenné vált. Éppen ezért mihamarabb meg kellene kezdeni a piac bővítését, vagy ha erre nincs mód, új területet kéne végre keresni a nagybaninak - mondta Tóth József. A képviselő hasonlóan komoly problémaként említette a dorozsmai focipálya ügyét. Jelenleg a Legfelsőbb Bíróság kezében van a döntés, tehát még az is elképzelhető, hogy a pereskedés végén az egykori Nagylaki Kálmán féle focicsapat pénzügyi manőverei miatt a hitelezők kezére jutna ez a sportközpont. Ám akkor - a dorozsmaiak reményei szerint majd közbelép a város vezetése, és semmiképpen nem engedi meg, hogy felszámolják az oly sok izgalmas labdacsatát megért arénát. Nagyobb önállóságot Ennyi gond közepette azt hihetné a ember, hogy a 16os körzetben fejlesztésekre már nem is maradt sem erő, sem idő. Szerencsére azért erről szó sincs. A elmúlt években hetven ingatlant kapcsoltak be a csatornahálózatba, szilárdabb lett a Vályogos utca burkolata, járda épült az Alpári Gyula utcában, kulturáltabb környezetben vásárolhatnak a dorozsmaiak a kispiacon, a tragédiával végződött gyermekbaleset után menekülő sziget épül Dorozsma főútján, így valamivel biztonságosabb lett a közlekedés, s a helybéliek számára kedvezően változott a telekadó is, megnyílt a látogatók előtt a híres dorozsmai szélmalom - sorolta az eredményeket Tóth József. Ám a szenátor szerint mindez nagyon kevés ahhoz, hogy a Dorozsmán élők valóban bizakodva tekintsenek településük jövője elé. - A dorozsmai boldogsághoz az kellene, hogy Szeged vezetése ne kezelje mostohagyerekként ezt a körzetet. Ezért nagyon szeretnénk. ha Dorozsma legalább részleges önállóságot kapna. Részönkormányzatunk a rendszerváltozás után minden esztendőben maga dönthetett bizonyos pénzek felhasználásáról. Volt, amikor ez az összeg csak 13 millió forint volt, de olyan esztendőre is emlékezhetünk, amikor elérte a 26 milliót. Aztán 2000-ben, a városirányítók központosítási lendületének következményeként még ezt a pénzt is megvonták tőlünk. Nem értem. miért gondolják egyesek, hogy a Széchenyi téren jobban el tudják dönteni, mire van leginkább szükségük a dorozsmaiaknak. Éppen ezért azt akarjuk elérni, hogy legfontosabb dolgainkról helyben szülessenek a döntések, s pénzünk is legyen a megvalósításhoz. Mert beruházásokra igenis nagy szüksége lenne Dorozsmának. Új utakat szeretnénk, alájuk új csatornákat. És ha már sorra épülnek Szegeden a körforgalmú kereszteződések, talán egyszer a mi főterünkön is megjelennek egy ilyen csomópont megalkotásában nagy szakértelemmel rendelkező az útépítő munkások - beszélt a 16-os körzetben élők terveiről Tóth József. Bátyi Zoltán Sportbál a Deákban Munkatársunktól Szeged polgármesteri hivatala és a Szeged Városi Sportigazgatóság szervezésében február 24-én (19 órától) a Deák Ferenc Gimnázium tornacsarnokában rendezik meg a sportbállal egybekötött városi díjátadó ünnepséget. A több éves hagyományra visszatekintő eseményen jutalmazzák a világ- és Európa-bajnokságokon kiemelkedő eredményeket elért versenyzőket és edzőiket, de sportvezetők is meghívást kaptak az összejövetelre. Érdekesség, hogy a sportbálon 50(!) fogásból álló svédasztalos kínálatból választhatnak az ünnepeltek és a vendégek. A rendezvényen az elismerésben részesülők természetesen díjmentesen vehetnek részt, de aki együtt szeretne ünnepelni a kedvencekkel, megteheti. Február 15-ig ugyanis a Szeged Városi Sportigazgatóságon személyesen, vagy telefonon (62/436-386) jegyek rendelhetők Szekeres Évánál és Kovács Mariannái. Mások Szegedről „Mindig is csodáltam Szeged architektúráját. De ami ennél is lényegesebb: csupa kedves, jó szándékú emberrel ismerkedtem itt meg. Az hiszem, a szerb városok is ezért igyekeznek kapcsolatot teremteni a Tiszaparti településsel. Tudatában vannak, hogy Szeged megkülönböztetett jelentőséget kapott a nemzetközi közösségtől, mindenekelőtt az Európai Uniótól." Jovan Kazsics, BelgrádÓváros polgármestere