Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-09 / 34. szám

4 KAPCSOLATOK PÉNTEK, 2001. FEBRUÁR 9. ajánló MA AZ IFJÚSÁGI HAZBAN 14 órától szerepjátékklub. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN 15 órától Mikkamakka Játéktár 1-8 éves gyermekek és szüleik számára: 17 órától tlr. Kígyós Éva pszichológus előadása a relaxációról, a relaxáció tanulássegítő hatásáról. A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 17 órától a Talent Tehetségkutató Énekslúdió bemutatkozó koncertje (musicalek, filmdalok, slágerek, country, nosztalgiadalok), IX órától amatőr videoklub. Megnyílt a patchwork (foltmozaik) kiállítás. Megtekinthető: február 14-éig, hétköznap 12-től 18 óráig. AZ ÁTRIUM ÜZLETHÁZBAN (Kárász u. 9.) 18 órakor nyílik dr. Baltásné Gáti Csilla selyemfestő kiállítása. A tárlatot dr. Tóth Attila művészeti író nyitja meg. Közreműködik Varga György gitárművész és tanítványai Bari Lilla és Barna Emília. A WAGNER UDVARBAN (Klauzál tér 7.) 18 órakor nyílik Kelcs László festőművész kiállítása. A tárlatot Kisimrc Ferenc újságíró nyitja meg. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig látogatható. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban is árától .1/ ötéves Tiszanetről dr. Kurusa Árpád vezérigazgatóval dr. Tráser László újságíró beszélget. A JATE-KLUBBAN 21 órától Anima Sound System koncert. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Temesvári krt. 42.) megnyílt „Erdély-magyarság-Európa" a Maturandus-csoport fotókiállítása. Megtekinthető: február 15-éig, vasárnap és hétfő kivételével 10-től 18 óráig, valamint a művelődési ház rendezvényei előtt egy órával. A BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN A „B" Galériában F. Palásthy Klára grafikai kiállítása. Megtekinthető: február 16-áig, munkanapokon 10-től 18 óráig. FARKAS GYULA FESTŐMŰVÉSZ állandó kiállítása a Stil bútorboltban (Mérey utca és Tisza L. krt. sarok, olajosház). Megtekinthető; egész évben, naponta 10-től 17 óráig. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR aulájában a Vizes élőhelyek világnapja (február 2.) alkalmából kiállítás nyílik, melyen bemutatásra kerülnek az 1971-ben kötött Ramsari Egyezményben rögzített vizes élőhelyekkel kapcsolatos leírások. Válogatás látható a könyvtár folyóirataiból, fotóalbumaiból, környezetvédelmmel foglalkozó köteteiből. Megtekinthető február 28-áig. Az I. emeleten megnyílt Csala Károly grafikus tárlata, megtekinthető február 20-áig. HOLNAP A SZEGEDI AMATŐR ALKOTÓK KÖRE szervezésében a szentmihályi kultűrotthonban (Szúnyog u. 192.) de. 10 órától a Kristály Kör Valentin-napi szárazvirágkötő versenyt rendez. Eredményhirdetés a meseíró pályázattal együtt du. 3 órakor lesz műsoros délutánnal egybekötve. A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN de. 10 órától matiné gyermekeknek: „A farsangi napokban legyünk mi is vígabban..." Néprajzi foglalkozás dr. Szűcsné Kopasz Kinga vezetésével. MÓRA-BULI 20 órától a Kócsagban (Dugonics u. 42.). GÖSSER PINCEKLUB (Széchenyi tér 6.) 21 órától: nosztalgiabuli, karaoke show. Házgazda: Kaqszi Béla. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-től 18 óráig népművészeti kiállítás. Ma: 14 órakor szövő szakkör. Szegeden járt a német nagykövet A „végekkel" ismerkedett Wilfried Gruber, Németország budapesti nagykövete, tegnapi szegedi látogatásának egyik állomásaként látogatást tett a városházán is. Itt dr. Bartha László polgármester fogadta a rangos vendéget. (Fotó: Miskolczi Flóbert) Munkatársunktól Egynapos, ismerkedési látogatásra érkezett Szegedre, Csongrád megye székhelyére, Wilfried Gruber. Németország budapesti nagykövete. A nap folyamán tisztelgő látogatást tett Gyulay Endre megyés püspöknél, felkereste dr. Botlca Lászlót, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnökét, dr. Mészáros Rezsőt, a Szegedi Tudományegyetem rektorát, dr. Bartha Lászlót, Szeged város polgármesterét, majd ellátogatott a német érdekeltségű Taurus Emergé vállalatba, ahol a kollektíva vezetői fogadták őt és tájékoztatták gazdasági tevékenységükről. A német nagykövet lapunknak elmondta, hogy látogatásának elsődleges célja Szeged megismerése. Mindössze néhány hónapja foglalta el budapesti állomáshelyét, ezért tájékozódni szeretne az ország fejlődéséről. Kíváncsi arra is, hogy a déli végeken hogyan zajlik az élet, s a tegnapi látogatás alapvetően hozzájárult ehhez. Wilfried Gruber nagyra értékelte Szeged nemzetközi tevékenységét, amelyet a szegedi folyamat révén fejtett ki, s teszi ezt ma is. (Wilfried Gruber nagykövettel készült exkluzív interjúnkat később közöljük.) Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek, a telefonhivások mellett szívesen fogadja a 06-30/218-11-1 l-es számra az SMS-üzeneteket isi Észrevételeiket, véleményeiket köszönjük! Troli. A Tisza Lajos körút alkalmatlan arra, hogy troli járjon rajta - véli R. A. a 20/366-1746-os telefonszámról. Bérlet. Ha a SZÉF is az SZTE kara, akkor az élelmiszeripari főiskolások miért B Westel-üzenet nem kapnak a többi kar hallgatóihoz hasonlóan ingyenes összvonalas bérletet? - kérdezi a 20/385-0652-es telefon gazdája. Üzenet. A február 5-i SMS küldőjének üzeni olvasónk a 20/383-0640-ről: Sajnos az a baj a szegedi emberekkel, ha a tömegközlekedési jármű nem ott áll meg éppen, ahová sietnek, akkor abból hatalmas ügyet csinálnak. Gazdi. Az állatokról talán a „rendes" gazdának kellene gondoskodnia, nem a városnak - SMS-ezett olvasónk a 30/356-5823-ról. Virág. - Erre a keményebb fellépésre már régen szükség volt. Szeged legismertebb cukrászdájával ne szórakozzon senki! Vagy komoly a szándéka, vagy tűnjön el! - olvasható a németországi www.billiger-telefonieren.de címről érkezett üzenetben. Ebgondolat. A Hajlat utcai játszótér és kutyafuttató karbantartói kicsit sűrűbben és pontosabban végezhetnék a dolgukat - állt a 30/3062621-ről jövő SMS-ben. Wesiel a Kapcsolat Hagyományaink ## Iszánkoggyunk, gyerökök fi Valamelyik reggel iskolába igyekvő kisgyerekekkel találkoztam. Egyikük a zöld fűről gyűjtögette a deret és társához dobta. No nézd már, gondoltam, ezután netán ennyiből áll majd a hógolyózás? Nana, mondja a másik énem: nem eszi meg a'kutya a telet. S ha már lesz/lehet még tél, akkor bízom, hogy hull ezen a télen is annyi hó, hogy megmosdassuk a lányokat. A két gyerek a hó gyanánt gyűjtött dérrel hajigálódzott, mígnem az egyik az út szélén kis jégfelületet nem talált, attól kezdve csúszkáigattak. Már messze jártam tőlük, amikor eszembe jutott, milyen jókat csúszkáltunk valamikor mi, tápai gyerekek, a Sárgagödör jegén. Ott volt a mai Rév (akkor Aradi) utca végénél, a temetővel szemben. Meglehetősen nagy terület volt az, amelyben nyaranta fürdöttünk, cséplés előtt abból hordtunk vizet a cséplésre váró búza- és árpakazpostabontás lak elé tett hordókba, tűzvédelem céljából. Télen meg vittük a vesszősöprűt, hogy csúszkáláshoz alkalmas utat söpörjünk, ha esett a hó. Amikor vége volt a tanításnak, gyorsan hazamentünk. Ebéd után uzsgyi, kifelé a jégre. Erősebb fiúk kabátjába kapaszkodtak a kisebbek - lánykák és fiúk - és nekilódultak: a havas partról futottak mind, és amikor mind ráértek a jégre, csak a húzó csúszott a csizmában, mások a bakancs talpára erősített favagy csontkorcsolyán, a többiek legugyultak és úgy siklottak. Volt néhány nagyobbacska fiúnak jégpatkója, amelyet egyik lábbelijére erősítettek, mert hogy a másikon „iszánkodtak". Vagyis: a jégpatkós lábbal lükőztek, a másikon csúsztak, amely csúszkálásnak Tápén „iszánkodás" volt a neve. Emlékszem, amikor ebéd utáni időkben szaladtunk kifelé, a befagyott gödör felé, és megláttunk az utcai árkokban csúszkáló gyerekeket, ódakiáltottunk nékik: „Gyerökök, gyertök iszánkonni!" Mivel egy méter mélységű víz sem szokott a gödörben lenni, nemigen féltünk a beszakadástól: kicsi volt a mi súlyunk, meg aztán a csúszás ideje alatt gyorsan átsiklottunk ott is, ahol kicsit vékonyabb jégréteg keletkezett. Egynémely gyerek apja, nagyapja hatalmas csizmáját kapta használatra, amíg kijött a jégre. Lányok is hasonlóképpen csúsztak-iszánkodtak. Arra is emlékszem, hogy néhány szegény gyermek lábbelijére zsákdarabot kötöztek, nehogy megfagyjon a Iába, és azzal iszánkodgattak. Sokan mentek/mentünk szánkózni a Tisza-töltésre. Kedvelt szánkózóhely volt Tápén a Nagy Pisze Pistáék előtt, és a Bedő tó felé, a Széli kovácsék előtt. Nem voltak akkor még ródlik, csak a tehetősebb családok gyermekeinek. Legtöbben apánk, nagyapánk készítette gyalogszánkón ülve, vagy hasalva siklottunk lefelé. És lám, most se jég, se hó nincsen ahhoz, hogy a mai gyerekek is megízlelhessék az iszánkodás és szánkózás különösségét. Múlva dicsérjük a napot, ugye? Február van, s fagyhat még és hullhat hó, hiszen a február még tartogathat téli meglepetést: zúzmarás hideget és jó forró tea ivása közbeni melegedést, s annyi havat, hogy az idén is körbetáncolhassák unokáink a répaorrú, fazékkalapos hóembert. Hát úgy legyen. If|. Lel* József c hatszög Dömötör János Gyerekszáj Mihály unokámról. Vacsoraidő. Édesanyja kérdi: - Mit ennél kisfiam? Van parizer. - Nem kell! - Van körözött. - Nem kell! - Van sajt. Nem kell! - Van dzsem. - Nem kell! - Van méz. - Nem kell! Anya: - A jó Isten áldjon meg, akkor mondd meg, hogy mit ennél? Misi: - Ami Gyermekeim hazajöttek az óvodából. Sejtettem, hogy Mihály nem tartozik a nyugis óvodások közé. Kérdeztem: - Te vagy a legrosszabb gyerek az óvodában? Nagy határozottsággal és indignáltan válaszolta: - Nem én! - Hát ki? - Tamásék! - Azok kik? - így én. - Kerti Tamás, Lencse öcsi, meg én! • Hazajöttek a gyerekek az óvodából. Én éppen késői ebédemel fogyasztottam. Megálltak mellettem, sóváran nézte az ételt, a két legidősebb. - Édeseim, én csak most ebédelek, mert nem értem rá korábban. Édesanyátok már készíti a vacsorát, nem soká kapjátok magyaráztam. Nem elégítette ki őket a válasz, mert a „korelnök", János fiam közelebb lépve megállt előttem és szemrehányó hangsúllyal azt mondta: Csak magadat tömöd! Nekünk nem adsz! Én még ilyen apát nem láttam! • Mihály fiam gyakran mondta az anyjának: „nyuszikám". Egyszer azt kérte az édesanyja: ne mondd nekem, hogy nyuszikám, hanem azt mondd, hogy édesanya! Mihály kérdő hangsúllyal: - De miért vagy te édes? • István fiam közelebb volt a 3., mint a 4. életévéhez, amikor bátyjai társaságában elment locsolkodni. A rokon- és ismerős-látogatások vége felé tartottak, amikor édesanyja kolléganőjéhez érkezett, aki a munkahelyen is mindig szívesen közeledett Istvánunkhoz. A locsolás után most is ez következett, ölébe vette, simogatta, babusgatta, becézgette (édes Istvánkáját), aki egyszer csak lényegre térden kitört, és szinte követelő hangsúllyal kérdezte: - Mikor adják már itt a pénzt? (A szerző Vásárhely nyugalmazott múzeumigazgatója.) miről írt a DM? 75 éve Új válsághullám? A szanálással együtt megkezdődött a kényszeregyezségek sorozata is. Néhány hónappal ezelőtt mintha kisebb csökkenést mutatott volna a kényszeregyezségek száma, mármár azt hitték, hogy javulás jelentkezik, most azután összeállították a legutóbbi hetek statisztikáját, amelyből ismét szomorú adatok mutatnak arra, hogy javulás, enyhülés nincs - sőt! Kiderül ebből a statisztikából az, hogy például január hónap folyamán többen kértek csődön kívüli kényszeregyezséget, mint az elmúlt év utolsó hónapjaiban összevéve. Ebből az látszik, hogy azok a cégek, amelyek meg tudtak állani az elvonult nagy gazdasági viharban, a nyomasztó viszonyok állandósulásával kénytelenek ugyancsak egyezséget kérni. A legutolsó hetekben pedig nem volt olyan nap, amikor legalább négy-öt kereskedő vagy társas cég ne kért volna kényszeregyezséget. (1926) 50 éve Szegedi csoport alakul A Magyar írók Szövetsége valóban betölti hivatását, hiszen minden támogatást megad íróinak, akik ma már nem a bizonytalanság talaján állanak, mint a kapitalista társadalomban, ahol az irodalom ügye is leszűkül a burzsoá „irodalom rajongók" üzleti 25 éve mocsarába. A Magyar írók Szövetsége ismét nagy lépést tesz a vidéki írók munkájának támogatására. Szerte az országban megalakulnak az írószövetség helyi csoportjai. Az írószövetség szegedi csoportja február hetedikén, tartja alakuló gyűlését. (1951) A főbb zöldségellátásért A lakosság a téli hónapokban éppúgy igényli a zöldségféléket és a gyümölcsöket, mint nyáron. Az igények kielégítése érdekében évek óta nagy erőfeszítést tesz a MÉK, több-kevesebb sikerrel. Meg kellett teremteni a tárolás és a primőrök beszerzésének kedvezőbb feltételeit, ezért tavaly november óta megváltozott rendszerben dolgozik a Dorozsmai úti raktár. Nagyobb önállóságot kaptak a telep vezetői a beszerzésben, az értékesítésben egyaránt, rugalmasabbá vált, javult az ellátás. (1976)