Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-08 / 33. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 8. MOZAIK 7 Az új ösztöndíj megkurtítja a régit Becsapott egyetemek? Derült égből villámcsapásként érte az egyetemeket az oktatási minisztérium levele, amely szerint a tárca a hallgatói normativából kívánja fedezni a Bursa Hungarica elnevezésű szociális ösztöndíj rá eső részét. Az intézmények ugyanis mindeddig azzal számoltak, a szaktárca más források bevonásával biztosítja az ösztöndijat, s nem a hozzájuk utalt normativából faragja le az összeget. A hallgatói érdekképviselet szerint a döntés hátrányosan érinti a rászoruló diákok jelentős részét. Az egyetemi és főiskolai hallgatók érdekképviselete aggályosnak tartja a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszert, amelyet az oktatási minisztérium tavaly alapított azzal a céllal. hogy növelje a szociálisan rászoruló diákok továbbtanulási esélyeit. A támogatás két részből áll: egyik felét az ösztöndíjrendszerhez csatlakozó helyi önkormányzatok, a másikat - hallgatónként legfeljebb havi ötezer forintot - a szaktárca biztosítja. Támogatás vagy elvonás? A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke, Vasa László úgy véli, az új támogatási forma az intézményeknél már meglévő szociális keretek forrását vonja el, ami a hallgatók ösztöndíjának csökkenéséhez vezethet. A HÖOK félelmei azon a levélen alapulnak, amelyet január végén postázott a minisztérium az egyetemek vezetőinek. Ebben az áll. hogy a Bursa Hungarica ösztöndíjra 2001-ben felhasználható egymilliárd forintot az önkormányzatok befizetései mellett az intézményi haligatói előirányzatokból fedezi a tárca. Erről külön rendelet is készül a minisztériumban, amelyet február első felében adnak ki. A levélben a felsőoktatási és a gazdasági helyettes államtitkár egyúttal javasolja, hogy az egyetemek a nekik átutalt hallgatói normatíva tíz százalékát különítsék el a támogatások kifizetésére. A levél megdöbbenést váltott ki az intézményekben, mivel azok mindeddig arra számítottak, a szaktárca más források bevonásával biztosítja az ösztöndíjat, s nem a normatívából faragja le az összeget. - Semmiféle szóbeli vagy írásos megjegyzés nem utalt arra az ösztöndíj bevezetésekor, hogy a minisztérium már meglévő forrásokat kíván átcsoportosítani, s nem újakat bevonni - erősíti meg a fentieket dr. Seres László, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettese. A HÖOK alelnöke szerint a Bursa Hungarica révén a normatíva tíz százaléka kikerül az intézményi hatáskörből, az egyetemeken felhasználható keret nominálisan a tíz évvel ezelőttinél is kevesebb lesz. - Míg 1989-től az egy diákra jutó normatíva évente 65 ezer forint volt, addig 2001-től ez az összeg 63 ezer forint lesz állítja Vasa László. Úgy véli, mivel az intézmények valószínűleg nem csökkentik a tanulmányi ösztöndíjakra elkülönített keretet, így a helyben adható szociális juttatásokra szánt összeget kurtítja meg az új támogatás. Lakóhely: előny és hátrány? A diákszervezet szerint ez oda vezethet, hogy azok a valóban rászoruló diákok, akik olyan településen laknak, amely nem csatlakozott az ösztöndíjrendszerhez, elesnek a szociális támogatás lehetőségétől. Mivel minden önkormányzat maga döntötte el, mennyivel járul hozzá a diákok támogatásához, az is előfordulhat, hogy három-négyszeres lesz a különbség az azonos mértékben rászoruló hallgatók szociális juttatásai között. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) havonta több mint kilencmillió forintot kellene elkülöníteni a Bursa-ösztöndíjakra, ami kétmillió forint híján éppen annyi, mint amekkora összeget szociális támogatásra költ az intézmény. Jancsák Csaba, az SZTE hallgatói önkormányzatának (HÖK) elnöke attól tart, ha a minisztérium által javasolt tíz százalékot ez utóbbi keretből különítik el, akkor veszélybe kerül azoknak a diákoknak a támogatása, akiknek a HÖK a tanév elején, tavaly szeptemberben egy évre ítélt oda szociális juttatást. Jancsák Csaba nem ért egyet a minisztérium azon véleményével sem. miszerint a települési önkormányzatok a diákképviseleteknél alkalmasabbak a támogatás megalapozottságának megítélésére, mivel az előbbiek is ugyanúgy a jövedelemigazolás alapján döntenek, mint az egyetemek. A többlet 4500 forint? A diákképviselet álláspontjával szemben a minisztérium azt hangoztatja, hogy a Bursa Hungarica egymilliárd forint többletforrást, és igazságosabb pénzelosztását eredményez. A hallgatói normatíva összege 70 000 forint, amely az új ösztöndíjjal 74 500 forintra nő azzal a megkötéssel, hogy a támogatás az önkormányzati és az intézményi részéről nem a hallgatói önkormányzatok, hanem a települési képviselőtestületek döntenek - áll a szaktárca közleményében. Többen úgy vélekednek, hogy a normatíva egy részének átcsoportosítása a hallgatói juttatások rendszerének átrendeződéséhez vezető folyamat része. Az 1200 önkormányzat - köztük a szegedi - által már megszavazott szociális ösztöndíjak kifizetésének visszatartása már minden bizonnyal lehetetlen, a HÖOK mindenesetre arra kérte a szaktárca vezetőit, tárgyalják meg a felmerült kifogásokat. Hegedűs Szabolcs A veszprémiek nyílt napja Munkatársunktól A Veszprémi Egyetem holnap délelőtt fél 11-től kihelyezett nyílt napot tart Szegeden, a Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolában. Dr. Kovács Zoltán, az egyetem gazdaságtudományi önálló intézetének igazgatója bemutatja az intézményt, és ismerteti az ottani továbbtanulási lehetőségeket. Mondjon le Belénessy! Lemondásra szólították fel a Magyar Televízió regionális, kisebbségi és határon túli műsorainak főszerkesztőjét szerdán kelt újabb nyílt levelükben az intézmény pécsi, debreceni és szegedi külső munkatársai. A tévé külső munkatársai az elvégzett munkájuk ellenértékének öt havi késedelme miatt tiltakoznak. A tévéelnökhöz és a regionális főszerkesztőhöz címzett nyílt levél, amelyet több mint félszázán írtak alá, azzal indokolja a főszerkesztő lemondására irányuló felszólítást, hogy Belénessy Csaba képtelen volt hatékonyan képviselni érdekeiket az MTV Rt. legfelsőbb vezetőinél. A levél szerint Szabó László Zsolt tévéelnök lemondását csak azért nem követelik, mert „felmentése folyamatban van", ráadásul abban reménykednek, hogy a televízió felügyeleti szervei még távozása előtt megállapítják az elnök személyes felelősségét, és így nem kerülheti el az elszámoltatást sem. Végtelen történet a Végvári utcában Csatornából szippantják a szennyvizet Ennivaló ajándékok. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól Mint többször megírtuk, bár a Magyar Televízió már öt havi járandósággal tartozik szerződéssel foglalkoztatott munkatársainak, a tévé elnöke a három vidéki stúdió dolgozóinak felszólítására sem tudta megmondani, mikor juthatnak a pénzükhöz. A katasztrofális anyagi helyzetben lévő szegedi tévéseknek tegnap élelmiszert küldött a Spar üzlethálózat és egy grillcsirkét forgalmazó magánszemély. A konzervet, kenyeret és grillcsirkét tartalmazó csomagokat szolidaritásuk jeléül vitték a Kálvária téri székházhoz. CSÁNGÓ MAGYAROK. Ma 18 órakor az Alsóvárosi Kultúrházban Halász Péter, a Duna Televízió főszerkesztője nyitja meg a „Hul a Moldva és Szeret vize sompoiag" - Moldvai csángó magyarok a XX. században című fotókiállítást, amit Domokos Pál Péter emlékére rendeznek. Az archív képanyagot összegyűjtötte, az új fotókat készítette és a kiállítás anyagát válogatta: Harangozó Imre. A megnyitón közreműködik: Hatvani Zsolt (kaval, furulya) és Krisztin Róbert (koboz). A tárlat február 23-áig hétköznaponként 10-20 óráig tekinthető meg. AZ ESKÜVŐRŐL, a menyasszonyi virágcsokorról, a jegygyűrűről és lakodalmas helyekről lesz szó a „Legyen az ügyfelünk!" magazinban ma, este negyed nyolctól a vtv-n. Nyolctól Tímár Péter Vakvagányok című filmjéről láthatnak összeállítást a „Mozijegyben". Ezen kívül ízelítőt kaphatnak a 102 kiskutya kalandjaiból, és a Tigris és sárkány című filmből. A fél kilenctől jelentkező Zene One egy vadonatúj Nevergreen-klipet mutat be a városi televízióban. Bár csatornájuk van, mégsem fizetnek szennyvízdíjat a petőfitelepi Végvári utca lakói. Az utcában tizenegy éve kiépült csatornában nyolc esztendeje folyt először szennyvíz. De nem a befogadó csatornába, hanem a földbe, hiszen a csatorna egyik végén sem csatlakozik a hálózathoz. A viz- és csatornamű bizottság elnöke még nem is hallott a problémáról, ám ígéri: hamarosan megoldást találnak. Pályázaton nyert pénzből épített portalanított utat a város 1989-ben, az újpetőfitelepi Végvári utcában. Az illetékesek akkor előrelátóan úgy döntöttek: fektessék a földbe a rövidke utca szennyvíz-gerincvezetékét, hogy azután a csatomázáskor ne kelljen felbontani a frissen aszfaltozott utat. Az elgondolás jó is volt, akkor azonban senki sem tudta, hogy még a harmadik évezred elejére sem készül el a tervezett Acél utcai befogadóvezeték. Ugyan a közeli Bánk bán utcában húzódik egy szennyvízcsatorna, ám a Végvári utcai csatorna és e között a szilléri-baktói főcsatorna vize folydogál. A Bánk bán utcai csatornába így csak egy átemelőmű segítségével lehetne továbbítani a Végvári utcai szennyvizet. A csatorna ugyanis működik, annak ellenére, hogy egyik végén sem csatlakozik a szennyvízhálózatra. Három esztendővel a csövek lefektetése után az egyik A szennyvízhálózat fejlesztéséről minden esztendőben a közgyűlés víz- és csatornamű bizottsága dönt. Bár '92 óta többször is a bizottság elé került a szennyvízátemelő építésének terve - amellyel megoldható lenne a Végvári utcai probléma - a képviselők sohasem támogatták az elképzelést. Kalmár Ferenc, a bizottság jelenlegi elnöke elmondta: '98-óta, amióta a testületet vezeti. nem került eléjük az ügy. ígéretet tett arra: az idei költségvetés megtervezésénél igyekeznek megoldást találni a Végvári utcai problémára. Ehhez már szakmai javaslatot is kért a Szegedi Vízmű Kft.től. A vízműtől kapott információink szerint '92 óta minden évben a bizottság, illetve az utóbbi esztendőkben a korábban „vízművesként" a lakossági bekötéseket engedélyező - Nóvák Gyula vezette Városi Vízügyi Beruházási Kft. elé terjesztették megoldási javaslatukat. A megvalósításra szánt beruházási terveket a VVB viszi a víz- és csatornamű bizottság elé. (Nóvák Gyula éppen szabadságát tölti, és telefonon nem kívánt reagálni értesüléseinkre.) A szakemberek szerint a végleges megoldás a környék teljes csatomázása lenne. Ekkor a Végvári utcai is az eredeti tervek szerint az Acél utcai befogadóhoz csatlakozhatna. Az íjtemelőművel azonban jóval olcsóbban lehetett volna megoldani a problémát, mint amennyibe a szennyvízszállítás'kerüit a nyöicévítlatt. Kéri Barnabás Kenyér és csirke a tévéseknek „Élésadás11 és szolidaritás Végvári utcai lakos jelentkezett az akkor Szegedi Vízművek és Fürdők néven működő szegedi „vizes" cégnél, és kérvényezte, hogy ráköthessen a portája előtti gerincvezetékre. Információink szerint ehhez Nóvák Gyula, a cég akkori műszaki osztályvezetője járult hozzá. (A gerincvezeték kiépítését hatóságilag az Ativizig engedélyezheti, a lakossági rácsatlakozásokhoz a vízműnek kell hozzájárulnia.) Nóvák Gyula ugyanakkor kidolgoztatott egy tervet a szükséges átemelőmű megépítésére. Ez azonban az elmúlt nyolc esztendőben sem készült el. Jelenleg két Végvári utcai porta szennyvize folyik a sehová sem vezető csatornába - tudtuk meg Bóka Józseftől, a Szegedi Vízmű Kft. értékesítési osztályának vezetőjétől. Azonban egyik tulajdonosnak sem kell szennyvízdíjat fizetnie. A kommunális szennyvíz jelenleg az utca egyik végén kialakított végaknába folyik. Onnan hetente kétszer tartálykocsival szippantják ki, és szállítják el a szennyvíziszapot - mondta el kérdésünkre Szabó Tibor, a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. igazgatója. A cég a Szegedi Vízmű Kft.-vel a hálózat karbantartására kötött szerződés keretein belül szállítja el az iszapot. Esetenként a tízezer forintot is elérheti a költség. Azaz: egy hónapban akár 80 ezer forintot is fölemészthet a szennyvíz elszállítása. A Végvári utca két „csatornázott" ingatlanjának szennyvizét hetente kétszer kell elszállítani. (Fotó: Schmidt Andrea)