Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

holnap Vízműszámlák nyomában Az elmúlt napokban újra felbolydult a város közvé­leménye amiatt, hogy a Szegedi Vízmű Kft. részint fel­szólító, részint december végi egvenlegko/lő leveleket küldött ügyfeleinek. Ezek hatására a szolgáltató cég Tisza Lajos körúti ügyfélszolgálatán azonnal háborús helyzet állt elő: egymás sarkát taposták az emberek, azok, akik tartozásukat szerették volna törleszteni, de azok is, akik valamilyen tévedés folytán a listára kerül­tek. A legártatlanabb, ám szintén a várakozók között türelmetlenkedő fogyasztók azért álltak be a sorba, mert egyszerűen rosszul értelmezték a vízmű leveleit. Sajnos, nem jártak jobban azok sem, akik telefonálni próbáltak, ám nem értek utol ügyintézőt. Hogy hol az igazság? Holnapi lapunkban a Szegedi Vízmű Kft.-től válaszokat kapunk a sokakat izgató kérdésekre. Haller hosszú távon? Az olimpiai ötödik helyezett Haller Akos immáron a szegedi evezősöket erősíti. (11. oldal) Közös megegyezés Vámosi Lukács, a Pick Szeged gazdasági igazgatója felállt székéből... (3. oldal) Osztják az új telefonkönyveket Munkatársunktól Megjelent a legfrissebb tele­fonkönyv. Ahogyan a korábbi években megszoktuk, minden előfizetett távbeszélővonal után egy telefonkönyv .jár". Ha va­lakit nem találnak otthon a kéz­besítők. akkor a regisztert szomszéd is átveheti, a címzett pedig értesítőt kap erről. Ha pedig a szomszédnál is hiába csönget a „fürge diák", akkor a V-fon Rt. (azelőtt: Déltáv Rt.) területileg illetékes ügyfélszol­gálati irodájában juthatunk hozzá az új telefonkönyvhöz. Ügy, ami nem ügy Nem rabolták el a szegedi dáklányokat. (3. oldal) Kedvence a légykapó Galiba Ferenc madárparadicsoma a Kecskeméti utcában. (4. oldal) Ma kezdődik a népszámlálás Tüdőátültetésre készülnek Szegeden Munkatársunktól A szegedi tüdősebészet­nek több évtizedes múltja van. Kulka Frigyes pro­fesszor teremtette meg az alapjait, s tette országos hí­rűvé. Németh András pro­fesszor itt végezte el - 1962­ben - az első hazai veseátül­tetést, amit később követett a többi. A szegedi sebészeti klini­kának tehát komoly hagyo­mányai vannak a tüdősebé­szetben és a szervátültetés­ben egyaránt. Ez a tény is motiválja a szakembergárdát arra, hogy itt végezzék el az első magyarországi tüdőátül­tetést. A szakmai és a személyi feltételek adottak a tüdőt­ranszplantációhoz. Az átül­tetésre készen álló csapat ar­ra vár, hogy a szaktárca en­gedélyezze, az egészségbiz­tosító pedig anyagilag fedez­ze a műtétet, aminek költsé­ge nem csekély: több mint 10 millió forint. A szakem­berek bíznak abban, hogy hamarosan megkapják a sza­bad jelzést. (írásunk a 7. oldalon.) CSÜTÖRTÖK. 2001. FEBRUÁR 1., 91/27. Sem a név, sem a lakcím nem szerepel a kérdőíveken ÁRA: 49 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) Ma már senki ne lepőd­jön meg, ha ajtaja előtt a statisztikai hivatal számlá­lóbiztosai állnak. Kezdetét vette ugyanis az a hetek óta médiakampányokkal megtámogatott nagysza­bású összeírás, amelynek eredményeként többek kö­zött megtudhatjuk: hányan vagyunk mi, magyarok. Hivatalosan február l-jén kezdődik és 21-éig tart ha­zánkban a lakás- és népesség­összeírás, azaz a népszámlálás. Csongrád megyében ugyan­csak e dátummal indul a nem kis előkészületet igénylő att­rakció. Mint azt Biacsi József­nétől, a KSH megyei igazgató­helyettesétói megtudtuk, ma térségünk mind a hatvan tele­pülésén egy időben indult el az 1600 számlálóbiztos. A hivatal kérdezői egyébként már egy hete ismerkednek körzetükkel, így vélhetően számukra is könnyebb lesz a mától élesben zajló feladat végrehajtása. A látszólag egyszerű kérde­zőbiztosi munkával egyébként senkinek nirícs problémája, sokkal inkább attól tartanak a polgárok, hogy valamiféle gi­gantikus nagyító alá kerülve kiszolgáltatottá válnak szemé­lyes adataik. így ők maguk. A statisztikai hivatal megyei iro­dájának zöld számára az el­múlt néhány napban több száz olyan telefonhívás érkezett, amelyek a lakosság bizalmat­Szó szerint küszöbön a népszámlálás. Már csak a tartalékkérdőivek hevernek a hivatalban. (Fotó: Miskolczi Róbert) lanságáró! tanúskodnak ­mondja Biacsiné, ám éppen ezért nem lehet elégszer hang­súlyozni: törvény kötelez a tit­kos adatkezelésre. Egyébként pedig sem a név, sem a lakcím nem szerepel a kérdőíveken. A számlálóbiztosok kivá­lasztása egyébként az önkor­mányzatok feladata volt, ám a szakmai felkészítést a statiszti­kai hivatal szakemberei végez­ték. Nagyon fontos tudnivaló a lakosság számára, hogy ottho­naikat csak előre felkészített kérdezőbiztosok látogathatják. Ok az adott település jegyzője által aláírt sorszámozott iga­zolvány és a személyi igazol­vány együttes felmutatásával igazolják magukat a polgárok ajtajaiban. Szintén jó. ha tudjuk, a számlálóbiztosok nem kémek dokumentumokat, de a meg­kérdezettek elővehetik ezeket a pontos válaszadás érdeké­ben. Hasznos tudnivaló az is, hogy családon belül bármelyik közeli rokon „helyettesítheti" hozzátartozóját, azaz tájékoz­tathatja a kérdezőbiztost csa­ládtagja adatairól. A polgárok­nak lehetősége van arra is, hogy a kérdőíveket önállóan tölthessék ki, akár a számláló­biztos előtt, akár az önkor­mányzatok illetékes irodáihoz betérve. A népszámlálás ered­ményei a KSH gyorsjelentése­iben jelennek majd meg, a szakemberek az első értékelhe­tő adatok publikálását az idén júniusra tervezik. A végleges összefoglaló értékelés előrelát­hatóan jövő év tavaszán lát napvilágot. O. K. K. Por, füst, büz Panaszkórus a hangszergyár ellen. (5. oldal) Reptéri álmok és a privatizácié Felhők sokasodnak a szegedi repülőtér fölött. (Fotó: Gyenes Kálmán) Munkatársunktól Egy kilométernyi autópá­lya építési költsége, azaz 1 és fél milliárd kellene ahhoz, hogy a szegedi repülőteret európai színvonalúra lehes­sen fejleszteni. A létesít­mény jelenleg állami tulaj­don, a Honvédelmi Minisz­térium kezelésében van. Az APV Rt. pedig privatizálni óhajtja, derült ki a keddi kormányszóvivői tájékozta­tón. Ez a meglepetés erejé­vel hatott, hiszen a Széche­nyi-terv szerint a regionális repülőterek, mint a szegedi, az önkormányzat tulajdoná­ba szállnak át. Ám nem csak a város és a megye, hanem az egész régió szeretné, ha a kereskedelmi, gazdasági, diplomáciai, turisztikai, köz­lekedési igényeknek megfe­lelően a létesítmény megma­radna jelenlegi funkciójában. (Részletek a 3. oldalon.) Egy évvel a tiszai ciánszennyezés után A látszat néha hal Munkatársunktól Ma van egy éve annak, hogy 100 ezer köbméter, cianiddal erősen szennyezett víz érte el a Tisza magyarországi szakaszát, ezért február elsejét a Tisza élő­világának emléknapjává nyilvá­nították. A vízminőség egy év után helyreállt ugyan, a folyó ökoszisztémája azonban még hosszú ideig nem heveri ki a ci­án- és nehézfém-szennyezést. A magyar állam közel 30 milliárd forintos kártérítést követel az Aurul cégtől, a hasonló kataszt­rófák megelőzése érdekében vi­szont szinte semmi nem történt. Az idegenforgalom igencsak megsínylette a történteket, a ha­lászok ugyanakkor legalább azt elmondhatják: az ígért segítsé­get megkapták.,.Helyben" min­denki tette a dolgát, de nemzet­közi összefogás és az EU segít­sége nélkül nem lehet komoly előrelépéseket elérni. Az Aurul pedig most is termel. (Összeállításunk a 8-9. oldalon) Kevés a süllő és a busa a Tiszában. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom