Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-19 / 16. szám

PÉNTEK, 2001. JANUÁR 19. A TORONY ALATT 7 Milliárdok a szegedi kultúrára A képtárra nincs pénz A vidéken a szegedi önkormányzat tesz legtöbbet a kultúráért - hangoztatta dr. Ványai Éva kulturális alpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen a mai közgyűlés napirendjén szereplő kulturális témákról is beszélt. „Ilyen még nem volt!" Dr. Ványai Éva szavaival ez a véleménye „a szakmának" Szeged város kulturális koncepciójáról, amely történeti áttekintéssel kezdődik és a 2001 -2008-as évekre vonatkozó konkrét tennivalókkal zárul. A mai közgyűlésen megtárgyalandó koncepció szellemében továbbra is az az önkormányzat szándéka, hogy a kulturális intézményrendszert fönntartsa és fejlessze - mondta az alpolgármester. A fejlesztés része, hogy az idén 2 millió forintért felújítják a Heller Ödön művelődési ház nagytermét. A Kárász utca két köszönő szobrát tavaly helyezték el, az idén pedig, ahogyan az alpolgármester mondta, „ezt a gondolatsort lezárva újabb szoborpárt tervezünk az utca másik felére". Döntenek a Bartók Béla Művelődési Központ épületében lévő pince (korábban kaszinó) „Bartókhoz csatolásáról", amelyet az intézmény önerőből rendez be polgári szalonnak vagy kiállítóhelynek. Az alpolgármester tájékoztatójának ezen a pontján a képtár sorsával kapcsolatos aktuális témára váltott. (Mint többször megírtuk - Délmagyarország, november 30., december 8., december 20., január 16., január 17. -, a múzeumi kezelésben lévő képtárat azért árulja a megyei közgyűlés, mert a múzeumi alapfeladatok ellátásához szükséges raktárt kell vásárolnia. A kortárs kiállítások szervezése nem múzeumi alapfeladat. Tekintettel a nagyszámú - Budapest és Szentendre után itt élnek a legtöbben - szegedi képzőművész alapvető érdekeire, a megye a városnak ajánlotta megvételre a Horváth Mihály utcai kiállítóhelyet. Január 15-én, a képzőművészek fórumára érkezett alpolgármesteri faxból vált nyilvánvalóvá, hogy a város nem lesz vevő.) Utalt a köztudomású tényre, hogy a képtár nem a város, hanem a megye tulajdona, s kijelentette, hogy a szegedi önkormányzat kulturális programjában nem szerepel a kiállítóhely megvásárlása. A Horváth Mihály utcai képtár esetleges megszűnése miatt nem a szegedi önkormányzatot kell kérdezgetni (hogy miért nem veszi meg), hanem a megyeit (hogy miért adja el) - mondta. A városban egyébként számos kiállítóhely van, az önkormányzati intézmények közül a Bartókban, az Ifjúsági Házban, a Kőrösy szakközépiskolában. A kis zsinagógát is alkalmassá tették tárlatok rendezésére, mert a belső tereket kifestették, igaz, világítása még nincs. A nem városi önkormányzati tulajdonú kiállítóhelyek között a Szín-Kép galériát, a múzeumot, a Fekete-házat, Kass galériát, a Gulácsy termet, a Kortárs galériát és az egyetem auláját említette dr. Ványai Éva. Újságírói kérdésre, mely szerint komolyan gondolja-e az alpolgármester asszony, hogy a Nyári tárlatot meg lehet rendezni a fölsorolt helyek bármelyikében, azt válaszolta, hogy ebben az ügyben még nincs döntés, de az önkormányzat megoldja a nagy kiállítások elhelyezését. Miért nem tárgyalnak a képtár sorsáról a város vezetői a megyeiekkel, hiszen az érintett képzőművészek nem a megye más településein, hanem Szegeden élnek és alkotnak - kérdezte a Délmagyarország tudósítója. Nem tárgyalnak, mert a városi vezetők nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy vevők lennének; a város nem vásárolja meg a kiállítóhelyet, mert nincs rá pénze. Egyébként pedig a vidéki önkormányzatok közül a szegedi költi a legtöbb pénzt a kultúrára: tavaly ez az összeg 2,4 milliárd forint volt, s ez a városi költségvetés 8 százaléka - szögezte le az alpolgármester. Föl is sorolta azokat a kulturális rendezvényeket. amelyekre pénzt ad az önkormányzat, beleértve a hagyományos fesztiválokat, mint a néptánc, s az újabbakat, mint a sör-, meg a borfesztivál. Sulyok Erzsébet Levél a képviselőknek Munkatársunktól A Horváth Mihály utcai Képtár sorsáért aggódó szegedi képző-, ipar-, épitő-, fotóművészek és a város művészeti életét, értékeit magáénak érző minden polgár nevében levelet juttat el az önkormányzati képviselőknek a MAOE területi szervezete a mai közgyűlésre. A levél, amelyet Aranyi Sándor festő- ér Popovics Lőrinc szobrászművész a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) országos választmányának tagjaként, Pataki Ferenc festőművész pedig a Magyar Festők Társasága és a Szinyei-Merse Pál Társaság képviseletében írt alá, elöljáróban arról szól, miért nem lehet pusztán egy ingatlannak tekinteni a belvárosi kiállítóhelyet. „Értékteremtő és értékközvetítő múltja avatta a szépművészetek templomává. Mélyen gyökereződik a Dél-Alföld fővárosának kultúrájába. Annak a városnak arculatformáló intézménye, amely regionális szerepkörre törekszik, amelynek ma már alig van más értéke, mint tudományos, művészeti intézményeinek eredményes működése és tudós elméinek, alkotó művészeinek munkája." A képtár azért pótolhatatlan, mert ez tette Szegedet képzőművészeti központtá, helyet adott világnagyságok műveinek, a magyar képzőművészet féltve őrzött kincseinek, a Nyári Tárlatnak, a Táblaképfestészeti Biennálénak, innen indult pályájára a szegedi művészek többsége írják. A továbbiakban érdeklődnek a képviselőktől, hogy a város vezetői megkérdezték-e őket: kell-e Szegednek a képtár? Mert az érintetteket, a művészeket és a város polgárait nem kérdezte meg senki. Végül arra kérik a testület tagjait, hogy a mai közgyűlésen foglaljanak állást arról, hogy pótolhatatlan értéknek találják a város képtárát és tegyenek azért, hogy az évtizedek alatt felépített kulturális presztízs ne vesszen kárba. Kérik továbbá, hogy a képviselők fontolják meg a kamaraszínház és a képtár együtteséből szinte készen kínálkozó és évek óta igényelt, nagyvároshoz méltó művészeti központ kialakítását. „A város alkotó művészei az Önök személyes megbecsülésének tanújelét látnák abban, ha a város 2001—2008-ig tervezett kulturális programjában megfogalmazódna mindez." - írják a képzőművészek. Összegyűlnek a városatyák Nagy falat lesz a költségvetés Tavaly december 8-án tartotta utolsó rendes ülését a szegedi képviselőtestület. A városatyák az óévben 22 alkalommal találkoztak a városháza gyönyörű dísztermében, ebből háromszor rendkívüli esetben, kétszer pedig ünnepi alkalomra gyűltek össze a szenátorok. Ebben az évben (évezredben...) még nem ülésezett a 43 tagú szegedi grémium. Pénteken délelőtt 9 órakor viszont elhangzik az első csengetés. Mezey Róbert jegyzőt, aki a törvényesség betartásáért felel a közgyűlés előtt, az idei munkáról és a polgármesteri hivatalban történt változásokról kérdeztük. A jegyző elmondta, hogy az első összejövetelre 39 pontból álló napirendi javaslatot küldtek ki a képviselőknek. Ez ugyan az első pillantásra soknak tűnik, de egy rendes, akadályokkal nem tűzdelt munkatempóban teljesíteni lehet a feladatokat. Sürgősségi eljárásban csak egy kérdést, jelesül a vízművel kapcsolatos anyagot tárgyalják. A továbbiakról szólva dr. Mezey Róbert arról is tájékozTavaly 22 alkalommal üléseztek a szegedi képviselők a Torony alatt. Idén? Holnap kezdik a sorozatot... (Fotó: Nagy László) tátott bennünket, hogy februárban vélelmezhetően két, de lehet, hogy három alkalommal is ülésezik a közgyűlés. Az ok, a költségvetés megtárgyalása és elfogadása. Idén is tartanak külön költségvetési vitanapot, csak azután látnak hozzá az érdemi tárgyaláshoz, illetve a döntéshozatali procedúrához. Hogy mindez ennyi ideig tart, annak az az oka, hogy idén kétéves költségvetést alkot a közgyűlés. Ennek a jogalapját a költségvetési törvény teremtette meg, így a közgyűlés választhatott, hogy egy, vagy kétéves költségvetést alkot. A februári nagy nekilendülés után úgynevezett normál üzemmódba állnak majd be a Torony alatt: szeretnének havi egy alkalommal ülésezni. Erre elvileg meg is van minden esély. A város jegyzője beszámolt a polgármesteri hivatalban történt személyi változásokról is. Ezek szerint dr. Szabó Pálné, a közgazdasági iroda eddigi vezetője új beosztást kapott, jelesül a jegyzői iroda vezetőjének közgazdasági helyetteseként tevékenykedik. Az ő feladata lesz a pénzügyi előterjesztések törvényességi kontrollja, a közgyűlés által elfogadott költségvetési rendelet ellenőrzése. Dr. Szabó Pálné helyére a korábbi osztályvezető, dr. Medovárszki Éva került, helyettese pedig Dobóné dr. Molnár Terézia. Ó a városüzemeltetési irodának volt a csoportvezetője. A város vezetése tudomásul vette, hogy Nóvák István főépítész nyugdíjba vonult, de felkérte arra, hogy munkájával segítse az elképzelések megvalósítását mindaddig, amíg pályázat útján nem töltik be ezt az állást. A közelmúltban gyakran esett szó a január elseje óta új helyen működő okmányirodáról. A jegyző urat arról is megkérdeztük, mi a pillanatnyi helyzet ezzel, az ügyfelek kiszolgálását végző, igen fontos irodával. Elmondása szerint jelenleg mintegy 30 fős személyzettel dolgozik az okmányiroda. A végleges létszámot 35-36-ra tervezik. Gondokkal kezdtek, egyik napról a másikra kellett átvenni a feladatot a rendőrségtől. Komoly nehézségek adódtak a program telepítésével, a gépek működésével, de a szokásos, év eleji káoszt túlélték. Most minden erővel azon dolgoznak, hogy minél előbb rendbe jöjjön minden és normális mederben tudják végezni az ügyfelek fogadását és kiszolgálását. Kisimre Ferenc Minden eb és macska gazdira vágyik Kutyabajra: menhely Süketek párbeszéde, így jellemezhető röviden, ha egy kutyabarát és egy ebtelen kezdi sorolni az állattartás örömeit, illetve lehetetlenségeit. A kutyatartás két ellenséges táborra szakit minden, erről beszélgető társaságot. Abban azonban egyetértenek a felek, hogy a körülbelül 170 ezres lélekszámú Szegeden, ahol az önkormányzat nyilvántartása szerint körülbelül 25 ezer, becslések szerint viszont akár 35-40 ezer is kutya él, szükség van állatmenhelyre, sőt: kisállattemetőre is. - Jó világ jött Jennyre: Kübekházára került, külön kifutója van és már 14 kilós - újságolta örömmel Lengyel Józsefné, aki Kutyavilág című cikkünk olvastán vette magához a lapunk fotóján is bemutatott kivert ebet. Még arra is hajlandó volt a magát fanatikus állatbarátnak nevező asszony, hogy négyezer forintot fizessen a sintérnek, csak hogy megmentse az első gazdája által megunt, ezért a gyepmesteri telepre kerülő, ott halálra ítélt négylábút. Azt mesélte, ismeretségi körében nem ő az egyetlen, aki anyagi és fizikai segítséget is adna, hogy a kutyabarátok által „gyiloktelepnek" minősített gyepmesteri telep helyett állatmenhelye legyen Szegednek. - Ha a sintér befog egy állatot, soha nem kerül vissza a gazdájához - osztotta meg velünk tapasztalatát S. J-né, aki heteken át hiába kereste égreföldre drótszőrű vizsláját. A kutya soha nem lett meg, ellenben a gazdi kutatómunkája során föltárta, miképpen találnak új gazdára a befogott, de jobb kinézetű ebek. Az asszony meggyőződése, hogy a párzási időszakban az ösztönüktől hajtott, majd eltévedő, a hazafelé tartó úton befogott kutyákat pénzért eladják egy A megunt kutyát, Jennyt - cikkünk nyomán a gyepmesteri telepről magához vette egy fanatikus állatbarát. (Fotó: Schmidt Andrea) új gazdának, esetleg kísérleti célra. Véleménye szerint ha Szegeden lenne menhely, és ott adatbank működne, akkor sokkal kevesebb gazdi és kutya sima a másik után. - Az „ebtelenek" nem tudják, milyen egy kutya, miért ragaszkodik egymáshoz az állat és a gazdája - osztott ki egy mérges telefonáló, aki jobb híján a szerkesztőségünket hívta, hogy megtudja: mikor dönt már végre a közgyűlés arról, hogy fölépíti az állatok menhelyét, ahol a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezést kap. Az önkormányzati testület tavaly novemberi, illetve mai ülésén is terítékre kerül az állatmenhely és a kisállattemető létrehozásának ügye. Már a tervezgetés hírére is sok polgár (ebtartó és állatbarát) megmozdult. Szerkesztőségünket többen is értesítették telefonon, hogy ha kell, pénzzel; ha kell, fizikai munkával járulnának hozzá az állatmenhely létrehozásához, majd működtetéséhez. Szeged egyik kutyakozmetikusa még kiskundorozsmai földjét is fölajánlotta az új intézmény fölhúzására. Mások, például egy fodrásznő, aki kétnaponta látogatja és eteti a vadaspark környékén tanyázó kóbor ebeket, szívesen dolgozna a szegedi állatmenhelyen. Az újszegedi kutyások nevében telefonáló S. K-né szintén arról beszélt, hogy közülük sokan tennének az állatmenhelyért, de végre valaki fogja már össze a kutyatartókat! A Kobak Állatbarát- és Állatvédelmi Egyesület szervezési segítséget ajánlott fel. Tehát megmozdultak a civil szervezetekbe tömörült ebtartók is. Szegeden egy 50 férőhelyes állatmenhely kialakítását tervezik. Egy-egy állat itteni egyetlen napja (teljes ellátással, gondozással, állatorvosi felügyelettel, azaz védőoltással és ivartalanítással) 800 forintba kerülne. Az önkormányzaton kívül gazdasági társaság, több civil szervezet és egyén is jelentkezett, hogy hozzájárul egy állattartási krízisközpont (állatmenhely, állat temető, a fiatalokat információval ellátó szabadidőpark) fönntartásához. Más városok tapasztalata alapján bizonyos, hogy az állatmenhely működésével párhuzamosan Szegeden is csökkenne a kóbor kutyák és macskák száma. Újszászi Ilona Az önkormányzati biztos jelentése A színház már nem tartozik A színházi feladatok ésszerűsítését és a takarékos gazdálkodás elérését célozza az a tervjavaslat, amelyet a Szegedi Nemzeti Színházhoz a közgyűlés által kirendelt önkormányzati biztos, dr. Zoltán Gábor állított össze. A biztos eddigi munkájáról szóló jelentés és az intézkedési javaslat megtárgyalása a mai közgyűlés napirendjén szerepel. A november óta dolgozó önkormányzati biztosnak nemcsak az a feladata, hogy a színház adósságainak kifizetését figyelje, hanem fel kell tárnia azokat az okokat is, amelyek az intézmény tartós fizetésképtelenségéhez vezettek és tervet kell készítenie a gazdálkodás és feladatellátás ésszerűsítésére, a takarékos gazdálkodásra. Dr. Zoltán Gábor jelentésében az szerepel, hogy a színház fizetőképességét sikerült fenntartani. A csődeljárás elkerülése érdekében különösen figyeltek a 60 napon túli tartozások kifizetésére, ezen a címen több mint 16 és fél millió forintot (98 tételben) utaltak át a szállítóknak, ezzel december 31-ére elérték, hogy nem maradt 60 napon túli kifizetetlen számla. Ugyancsak december 31-éig kellett volna kifizetnie a színháznak további, 140 millió 280 ezer forintos adósságot, ám erre nem volt meg a fedezete, ezért a december 8i közgyűlés megszavazott az intézmény számára 113 millió forintot. A 200l-es költségvetési év ennek köszönhetően tehermentesen indulhatott. A fizetésképtelenséghez vezető okok a jelentés szerint a következők: 1. a színház pénzügyi gazdálkodásának az elmúlt évekre is visszavezethető szervezetlensége, a költségvetés megalapozatlansága a bevételi és kiadási oldalon egyaránt; 2. a vezetői információs rendszer nem megfelelő működése; 3. a színház gazdasági hivatala és az egyéb szervezeti egységek közötti munkamegosztás hiánya; 4. a gazdasági hivatal vezetői garnitúrájának nagy fluktuációja. A jelentés összehasonlító kimutatást is tartalmaz arról, hogyan változott a színházi költségvetési előirányzat 1996 óta. Csak két adat: 1996-ban az intézmény módosított költségvetési előirányzata 394 millió forint volt (a szabadtérié ugyanebben az évben 80 millió 741 ezer), 2000-ben pedig (a színházé és a szabadtérié együtt) egymilliárd 203 millió... A jelentéshez csatolt intézkedési terv 12 pontban sorolja fel a takarékos és hatékony költségvetési gazdálkodáshoz szükséges teendőket. A pénzügyi szakmai javaslatok mellett szerepel például, hogy a színház kezelésében lévő lakásokat át kell adni az önkormányzati ingatlankezelő cégnek. El kell készíteni a színház teljes vagyonleltárát. A belső felelősségi kört kiszélesítve meg kell határozni, kié az anyagi felelősség. A vállalkozási tevékenységet le kell választani a színház alaptevékenységéről. A pénzügyi információs rendszer hatékony működtetése érdekében négy pontban javasol szakmai intézkedéseket az önkormányzati biztos. Egyéb javaslatai között szerepel a raktározási és műhely-elhelyezési gondok végleges megoldása, a gazdasági hivatal működésének vizsgálata, dolgozói létszámának bővítése, számítástechnikai eszközökkel való felszerelése. S. E.