Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-06 / 5. szám

SZOMBAT, 2001. JAN. 6. STEFÁNIA III. fénye A bárányhimlö A bárányhimlö (varicella) a gyermekkor típusos, többnyire enyhe lefolyású betegsége. Halmozódása, más cseppfertőzéssel terjedő vírusos kórokhoz hasonlóan, a téli-tavaszi hónapokra esik. A kórokozó nagy fertőzóképessége következtében a megbetegedést szinte minden fogékony személy megkapja. Ez teszi a bárányhimlöt gyermekbetegséggé. A fertőzést követő lappangási idő többnyire napra pontosan két hét. A második hét végén rendszerint egy-két napig tartó, bizonytalan bevezető tünetek, enyhe rossz közérzet, hőemelkedés után gyorsan kialakulnak a jellemző hólyagos kiütések, amelyek a törzsön a leggyakoribbak, de az arcot, hajas fejbőrt sem kímélik. A viszkető bőrelváltozások folyamatosan változnak, a hólyagok bennéke zavarosodik. majd a hólyag pörkösödik. A beteg már a kiütéseket megelőző 1-2 napban is fertőző, s a fertőzőképesség a hetedik-tizedik napig, a pörkösödés befejeződéséig tart. A kezelés tüneti. A gyermek hordjon otthonában szellős ruhákat, bőrét ne áztassa, inkább tusoljon. Fürdés után a vizet testéről gondosan leitatva, az erősen viszkető helyeket hintőporozhatjuk. Tilos a hólyagok bekenése, mivel a légmentes környezet bizonyos baktérium fajtákkal történő felülfertőződésnek kedvez. A betegség első napjaiban fellépő erős viszketést érdemes gyógyszeresen is csillapítanunk. A vakarászás ugyancsak elősegíti a felülfertőződést, s ha nem ügyelünk, az egyébként nyomtalanul gyógyuló hólyagocskák hegesen gyógyuló sebekké alakulnak. Lázcsillapításra salicyilát készítményt (Aspirin, Kalmopyrin, Colfarit) nem adhatunk a gyermekeknek. Ezzel egy ritka komplikációt kívánunk elkerülni. Tizennégy-tizenhat éves életkor alatt ugyanis a salicylátok egyes vírus fertőzésekben szövődményként májelégtelenséget okozhatnak. A betegség átvészelése egész életre szóló védettséget eredményez, azonban a vírus a gerincvelő idegdúcaiban megbújva ott lappanghat szervezetünkben. Ez a lappangó fertőzés az immunrendszer egyéb eredetű gyengülése miatt hosszú évek múltán is reaktiválódhat. A reaktiválódás sajátos módon következik be, a vírusok az idegrostok mentén terjedve egy-egy beidegzési egységhez tartozó bőrszakasz körülírt hólyagos kiütését, az ővsömört (zoster) okozzák. Az ővsömörben szenvedővel érintkező fogékony egyén a vírussal fertőződve bárányhimlős lesz. Ritka esetekben még az egyébként jóindulatú bárányhimlő is komoly betegséget okozhat. Immunhiányos betegekben súlyos, generalizált, számos szervrendszert érintő fertőződés következhet be. Veszélyes lehet a magzatra nézve, ha a betegségen korábban át nem esett édesanyja épp terhessége idején találkozik a fertőzéssel. A veszélyeztetettek számára rendelkezésre áll egy élő, gyengített vírust tartalmazó oltóanyag. Ez a védőoltás egyéni kérésre egészséges személyeknek is rendelhető. Dr. Rudas Magdolna gyermekorvos környezetünkért Újrahasznosított karácsonyfák A karácsony az év legszebb ünnepe, melynek legfontosabb ékessége a feldíszített karácsonyfa. Vízkereszt idején talán már nem számít ünneprontásnak, ha arról is beszélünk, mi történik az ebből a célból kivágott, díszeiket vesztett, élettelen fenyőfákkal. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. az elözö évekhez hasonlóan idén is külön gyűjti és hasznosítja a kidobott fákat. Szegeden minden évben 45-50 ezer. a megyében közel 150 ezer család állja körül szenteste a karácsonyfát, amelyet a hagyomány szerint Vízkereszt, azaz január 6-a után szokás lebontani. Ekkora a kiszáradt, túlevelét vesztett fáról lekerülnek a dfszek, csak az üres szaloncukros papírok maradnak a fán, amely végül a szemétre kerül. Ez a mennyiség évről-évre, csak Szeged esetében 15-20 hektár erdő kivágásával egyenértékű, amely országos szinten legalább évi 1000 hektár lehet. Természetesen ez nem jelenti ténylegesen ilyen nagyságrendű erdő elpusztítását, hiszen a fenyőket kifejezetten erre a célra termesztik és állítják elő, továbbá jelentős részük külföldről érkezik. Ennek ellenére azért a számok akkor is figyelemre méltóak. A Környezetvédelmi Minisztérium fenyőfa-kölcsönzési akciót indított az elmúlt év végén, amelynek keretében gyökeres fákat adtak bérbe, amelyeket karácsony után újra ki lehet ültetni. A népszerű akció keretében, több ezer fa talált gazdára, azaz „bérlőre". Reméljük, hogy a feldíszítés, valamint a lebontás és a melegebb szobahőmérséklet okozta sokkot valamennyi fenyőfa túlélte és a kiültetésük valóban megtörténik. A Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság évek óta külön gyűjti be a fenyőfákat, melyeket aprítás után komposztálnak és a városi parkokban hasznosítanak. így a fenyők nem a szemétre kerülnek, hanem vissza a természet körforgásába, és tápanyagul szolgálnak más növényeknek, élőlényeknek. A fenyőből készült komposzt összetétele és esztétikus megjelenése folytán különösen jól hasznosítható a városi zöldterületek és parkok esetében. A minél nagyobb arányú hasznosítás érdekében, kérünk mindenkit, hogy a fenyőfákat helyezzék el a hulladékgyűjtő tartályok mellé, ahonnan néhány napon belül külön gyűjtőjárat fogja elszállítani. Sx. F. Napraforgómag, sózatlan szalonna - tavaszig Madaraink téli etetése Madáretető a szegedi Füvészkertben. Az etetót dr. Marián Miklós, a TIT Beretzk Péter Madártani és Természetvédelmi Csoportja volt elnöke gondozza. (Fotó: Schmidt Andrea) A madarak télen nincsenek irigylésre méltó helyzetben. A hideg nagy, a táplálék kevésnél is kevesebb - és ez is csak rengeteg mozgással, energiaveszteséggel szerezhető meg emésztésük pedig gyors. Elegendő pár napos fagy, amikor hó vagy ónos eső teszi lehetetlenné a táplálékhoz jutásukat, hogy tömegesen pusztuljanak el. Föltéve, ha nem etetjük őket napraforgómaggal, sózatlan szalonnával, ocsúval, s egyéb, számukra hasznosítható táplálékokkal, és ha már elkezdtük, egészen tavaszig, folyamatosan. Dr. Kasza Ferencet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Csoportja vezetőjét a helyes madáretetésről kérdeztük. - Ha valaki eddig még nem kezdett el madarakat etetni ezen a télen, csak ezután szeretne hozzáfogni, mennyire „van elkésve"? - Egyáltalán nincs elkésve, hiszen az idei télen még nem volt olyan, tartós, havazással, ónos esővel egybekötött hideg, amely elzárta volna a madarakat természetes táplálékaiktól. A téli madáretetés voltaképpen kiegészítő etetés; a madarakat nem lehet, s nem is szabad elvonni természetes táplálékuktól. Az etetés arra szolgál, hogy a legzordabb időszakot átvészeljék a madarak. - Mivel érdemes etetni? - Elsősorban olajos magvakkal, főleg napraforgómaggal. Ez egyaránt alkalmas a rovarevő cinegék, és a magevő pintyek, zöldikék, meggyvágók s társaik táplálására. A szotyolaárusoknál kapható pörkölt napraforgómag, túl azon, hogy drága, kevésbé alkalmas, sózott pedig főleg ne legyen. Szintén ajánlható a natúr ocsú; nem a magvak épsége a lényeg, hanem az, hogy semmiféle szerrel ne legyenek kezelve. - Meghitt látvány: faágra kötött, fagyos szalonnadarabkán cinke függeszkedik... - A zsírtartalmú élelmiszerek, például a faggyú, a szalonna, mócsingos hús, kitűnőek. Főleg a cinegék etetésére alkalmasak, de itt is nagyon fontos, hogy se sós, se füstölt, pácolt ne legyen a termék. A félbevágott alma, a főtt répa, a főzelékfélék, egyéb ételmaradékok újabb madárcsoport táplálására alkalmasak, a rigókéra, és például a vörösbegyére; az almát egyébként a cinegék is fogyasztják. Tavaly télen valaki nagy mennyiségű töltött káposztát öntött ki a Stefánián, a bokrok alá, a feketerigók ezt kikaparták a hó alól, s egész télen ezt ették. Amivel azonban egyáltalán nem szabad etetni, az a kenyér. Ha nem eszik meg azonnal a madarak, eső, hó áztatja, megsavanyodik, és ha ezután fogyasztják el, hasmenést okoz, ami télen az amúgy is legyöngült madarak számára végzetes lehet. S ugyancsak nagyon fontos, és már említettük is: ha már egyszer elkezdtük a madáretetést, tavaszig ne hagyjuk abba! Ha a madarak hozzászoknak, hogy egy adott helyen rendszeresen táplálékhoz jutnak, s aztán hirtelen abbamarad az etetés, ez végzetes lehet számukra. - Verebek, gerlék, házigalambok. Kell-e őket etetni? Vannak helyek a városban, ahová más madár nem is igen száll. - A verebek általában minden etetőre odaszállnak, és ez nem baj: tavasszal hasznos rovarpusztítók, egyébként pedig a gyommagvakat gyérítik. Magam egyetlen madarat nem etetek, ez az elvadult házigalamb. Még a sirályokat is lehet etetni különféle ételmaradékokkal, ezek a nagyon alkalmazkodóképes madarak a tízemeletes panelházak ablakaiból gyakran elfogadják a táplálékot. - A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Csoportja, úgy tudom, folyamatosan végez madáretetést. - Az MME legalább ötven helyen eteti a madarakat, Szegeden s környékén. A napraforgót már kora őszszel beszerezzük a termelőktől, az etetőket folyamatosan táplálékkal töltjük fel - és olykor, sajnos, a megrongált etetők újra működésbe helyezéséről is gondoskodnunk kell... Magam három helyen működtetek etetőt, a kertemben, illetve a Tisza-parton. S az etetés folyamatos - egészen tavaszig. Farkas Csaba Már az idősebbeket is taníthatja A tánc parkett „angyala Díjak, elismerések, országos fellépések színezik Babinyecz Tímea életét, aki tízéves kora ellenére komoly eredményeket tudhat maga mögött táncversenyeken és fotópályázatokon elért teljesítményével. Legutóbb a tánctudása alapján a Gyermekvilág 2000 Tehetségkutató Verseny fődíját nyerte el... A családdal a nagyszobában figyeljük a videót, a műsoron egy kereskedelmi tévécsatorna szórakoztató reggelr adásában egy kislány táncol. A pár perces produkció alatt bebizonyosodik: a tini korát meghazudtolóan profi, elképesztő ügyességgel mozog és viselkedik a kamerák előtt. A tízéves szegedi Babinyecz Tímea komoly szakmai múltat tudhat maga mögött - hároméves kora óta rendszeresen mozog, a balettrűdhoz is ekkor állt először. A tánc, a színpad, a reflektorok és a fotózás világa az évek folyamán életének fontos része lett. Legutóbbi sikere a Gyermekvilág 2000 országos tehetségkutató verseny első helyezése, ahol egy percben kellett bemutatnia tánctudását és színpadi rátermettségét. A megmérettetésen a zsűri mindent figyelt, a ritmusérzéktől a mimikáig, a Tímea hetente kétszer áll a balettrúd mellé. (Fotó: Karnok Csaba) színpadi megjelentéstől a beszédkészségig. Tímea rutinos versenyző - az évente megrendezésre kerülő „gyermekvilágos" programokon immáron hat éve „ringbe száll" - nem kevés sikerrel. Tavaly például a fődíjat nyerte el, ami egy nyolcnapos olaszországi úttal párosult. Mindezt a Szegedi Önkormányzat díja, a legtehetségesebb gyereknek járó elismerés, illetve egy cég teljes ruhakollekciója egészítette ki. Az évek alatt begyűjtött okleveleket és rangos díjakat hosszan lehetne sorolni. Többek között indult már fittnes- és szépségversenyen, illetve fotópályázaton. A sztnház varázsa sem kerülte el: két éve szerepelt a Szegedi Nemzeti Sztnház egyik előadásában. A dzsungel könyvében a kis farkast alakította egy éven át, hetente többször. A délelőtti előadások emberpróbáló időszakot jelentettek az iskolapadban ülő kislánynak. Ilyenkor a tanórát a színpad váltotta fel, majd az előadás végét meg sem várva az édesanyával rohantak vissza az iskolába. Az édesanya, Babinyecz Gáborné igazi „menedzsermama", Tímea tánctudását és pályáját tudatosan formálja és segíti: napi rendszerességgel hozza-viszi a különböző foglalkozásokra, amikről Tímeát faggattam - a felsorolás zavarbaejtően hosszú volt. Elmondása szerint a sikert nem adják ingyen: hét éve klasszikus balettel kezdte, majd a hipphopp, a discotánc, az aerobik, a szertorna, a színjátszás és zongorázás egészítette ki a palettát. Vasárnap kivételével a hét minden napjára esik valamilyen különóra. A szombatokat például édesanyjával Budapesten töltik, ugyanis Tímea a Gyerekvilág program egyik legtehetségesebbjeként tagja az úgynevezett aranycsapatnak, amely előadásaival és divatbemutatóival rendszeresen járja az országot. Ilyenkor ez a nap próbával telik, a tehetségének köszönhetően a szegedi kislány már az idősebbeket is oktathatja. Arra a kérdésre, hogy miként viseli a szigorú időbeosztást, mosolyogva válaszol: könnyen és főképp az a legfontosabb, hogy nagyon szeret táncolni, ezért az élményért szinte semmi sem kár. Még az elmaradt játékok és a hosszú kikapcsoló séták sem. Az életében a legnagyobb hatással édesanyja volt rá, aki valaha nagyon szeretett táncolni, a lakodalmakban szinte soha nem talált legyőzőre. A tini táncvirtuóz a jövőjét színésznőként vagy táncoktatóként tudja elképzelni. Most minek tudnál a legjobban örülni - hangzott a zárókérdés. - Féléven belül szeretnék kijutni Párizsba, illetve - mivel a discotánc az életem - ebben a kategóriában szeretnék még kimagasló eredményeket elérni - válaszolja Tímea. Lévay Gizella