Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

KEDD, 2001. JAN. 2. CSONGRÁD MEGYE 7 Területfejlesztés: a jövőért A térség esélyeink növelése érdekében Szembenézünk a kihívásokkal Dr. Frank József: - A 2000. évi költségvetésben tervezett 400 millió helyett, a sikeres pályázatoknak köszönhetően, 710 milliót fordíthattunk fejlesztésekre. (Fotó: Gyenes Kálmán) A Csongrád Megyei Ön­kormányzat terület- és gazdaságfejlesztésért, il­letve a megyei millenniu­mi rendezvényekért fele­lős alelnöke, Marosvári Attila a kompetenciájába tartozó teendőket a me­gye jövője szempontjából is előrevivőnek nevezte. A megyei önkormányzat kötelező feladataihoz kapcso­lódóan nagy jelentőségűnek nevezte Marosvári Attila, hogy elkészült a megyei területren­dezési terv térszerkezeti vázla­tának első olvasata, bár annak továbbtervezése csak az Orszá­gos Területrendezési Terv par­lamenti elfogadását követően válik lehetővé. A nem kötelező tennivalók közül viszont fi­gyelmet érdemel, hogy a köz­gyűlés elfogadta a megye terü­letfejlesztési koncepcióját és megkezdődött a területfejlesz­tési stratégiai program kidol­gozása. De ugyanezen doku­mentumok elkészültek már a magyar-román határ menti tér­ség fejlesztésére is Eredménynek könyvelhető el, hogy bár, hosszas utánjá­rással és átmenetileg ideigle­Fontos a A 2000 év mind a me­gye gazdasági stratégiai, mind fejlesztési célkitűzése­it illetően sikeres év volt, így összegezte mondaniva­lóját Orbán István alelnök. Ugyanakkor nem hallgatta el, hogy mindez körültekin­tő gazdálkodást követelt meg Csongrád Megye ön­kormányzatától. A megyei önkormányzat korlátozott pénzügyi lehetősé­gei miatt állami támogatások igénybe vételével igyekezett megvalósítani fejlesztési prog­ramjainak egy jelentős részét. Sikerként könyvelhető el, hogy a szentesi kórház rekonstrukci­ójához igényelt címzett támo­gatás mellé, hasonló nagyágú összeget nyertek a makói kór­ház- fejlesztésére is. Ezzel olyan egészségügyi háttér biz­tosítható a megye polgárai szá­mára, amely kőMít az európai normákhoz, emelte ki kérdé­sünkre Olbán István. Tovább folytatódott a megye szociális intézményhálózatának korsze­rűsítése is, ezen a területen azonban számos tennivaló Marosvári Attila: - Be­kapcsolódtunk a régió stratégiai és operatív programjainak elkészí­tésébe, illetve azok véle­ményezésébe, továbbá a Phare-2001 program összeállításába is. (Fotó: Karnok Csaba) nes jelleggel, de megnyílt a ki­szombori határátkelő. Emellett a megye közreműködésének is szerepe volt abban, hogy ered­ményesnek bizonyult a hatá­rátkelőhöz vezető út finanszí­rozását biztosító Phare-CBC pályázat. Számos egyeztető tárgyalás volt a gyorsforgalmi úthálózat, elsősorban az M 43­as gyorsforgalmi út tervezett m 9 1 |Y Orbán István: - A tér­ség érdekében szeret­nénk igazi szolgáltató önkormányzattá válni. (Fotó: Schmidt Andrea) akad. Ezért jövőre címzett tá­mogatási pályázat benyújtását tervezik, amelyből egy 150 fé­rőhelyes szociális otthon épül­hetne. A megye 2000-ben nyolc középiskola működtetését vál­lalta fel. Ezek ugyan szabad forrásokat kötöttek le, de nem rázkódtatták meg a megyei ön­kormányzat költségvetését. Meghatározó szerepet játszott a megye a Tisza Vízgyűjtő Programrégió létrehozásában, nyomvonalának véglegesítésé­vel kapcsolatban, továbbá a megye ösztönzésére a MÁV Területi Igazgatósága elkészí­tette a Szeged-Temesvár kö­zötti vasútvonal helyreállításá­nak megvalósíthatósági tanul­mánytervét. Szeged Megyei Jogú várossal példaértékű összefogásban elérték, hogy a Magyar Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) regionális irodát nyis­son Szegeden. Az iroda az USA nagykövetség kelet-ma­gyarországi programjának 4. irodája. A megyei millenniumi ün­nepségekhez kapcsolódóan az alelnök elmondta: a Csongrád Megyei Közművelődési Taná­csadó Központ bevonásával lebonyolították a Kultúrával a nyugat kapujában című ren­dezvénysorozatot, júniusban pedig az Ópusztaszeri Nemze­ti Történeti Emlékpark Kht.­vet együttműködve megren­dezték a megye napját. A me­gye értékeinek népszerűsítését szolgálták a különböző kiad­ványok, könyvek, amelyeket anyagilag is jelentős mérték­ben támogatott az önkormány­zat. amelyet szkeptikus hangok is kísértek, de szakmai és nem­zetközi fogadtatása alapján ál­lítható, hogy van létjogosultsá­ga a regionális fejlesztés, a környezettudatos gondolkodás és gazdálkodás elterjesztésé­ben. Kiemelt megyei feladat volt az idegenforgalommal, a megyemarketinggel kapcsola­tos célkitűzések meghatározá­sa is. Az ennek érdekében ké­szült tervek megvalósítása az elkövetkezendő évek feladata lesz. - Számomra természetes az az elvárás is, amit magunkkal szemben támasztottunk az 1998-as alakuláskor - mutatott rá az alelnök. - Eszerint szak­mailag és politikailag csak olyan költségvetést támoga­tunk, amelyben az intézménye­ink működtetése nem igényel hitelt és a fejlesztések ütemét is úgy határozzuk meg, hogy az biztonságosan finanszíroz­ható legyen. Önként vállat fel­adatainkkal pedig eleget te­gyünk a térségben élő polgá­rok elvárásainak: térségi szem­lélettel szolgáltassunk, tervez­zünk, szervezzünk. Immár két esztendő telt el a legutóbbi választások óta, így indokolt egy rövid összefoglaló arról, miként látta el ebben az időszak­ban Csongrád Megye Ön­kormányzata a kötelező, illetve önként vállalt fel­adatait. Az értékelő szám­adásra dr. Frank Józsefet, a megyei közgyűlés elnö­két kértük fel. - Közismert, hogy az önkor­mányzatok a szükségesnél kevesebb állami normatívát kapnak, ezért elkerülhetet­len a saját pénzeszközök igénybe vétele is. Csongrád megye mennyit fordít fel­adatai ellátására? - A közgyűlés az idei költ­ségvetést 8,5 milliárd forinttal hagyta jóvá. Az évközi változá­sok, költségvetési módosítások eredményeként ez a főösszeg 9,7 milliárdra nőtt, amely első­sorban az önkormányzat és in­tézményei előző évi stabil gaz­dálkodása következtében meg­maradó 680 millió forintos pénzmaradványnak köszönhe­tő. Ehhez járult a pályázati úton megszerzett 300 millió, illetve az intézmények 220 millió fo­rint saját bevétele. - Ez azt jelenti, hogy a me­gyei közgyűlés hitelfelvétel nélkül igyekszik eleget tenni kötelezettségeinek? - Igen. Még 1998-ban, a megalakuláskor kimondtuk: költségvetési politikánkban fontos szempont lesz, hogy mű­ködési hitel felvétele nélkül, valamint az előző közgyűléstől „örökölt" fejlesztési hitelkeret csökkentésével kell feladatain­kat megoldani. Ezt az elvet kö­vetve az előző esztendőben - az önkormányzat energiarészvény­portfóliójának átgondolt és si­keres tőzsdei értékesítését kö­vetően - kiváltottuk a még az előző ciklusban felvett 300 mil­lió forintos fejlesztési hitelkeret tőketörlesztési kötelezettségét. Ugyanakkor az idei költségve­tést terhelő mintegy 86 millió forintos hitel - a kedvező évkö­zi gazdálkodás következtében ­minimálisra csökkent. Mind­emellett az önkormányzat fo­lyamatosan megőrizte fizetőké­pességét, közel félmilliárd fo­rint összegű, államilag garantált értékpapírokba fektetett tarta­lékkal rendelkezett, valamint jelentős fejlesztésekre is sor ke­rült. Kevéssé közismert viszont a közvélemény előtt, hogy a megyei önkormányzat alapve­tően azokat a térségi, körzeti feladatokat is ellátja, amelyekre nem kötelezhetőek a települési önkormányzatok, illetve ame­lyek értelemszerűen Csongrád megye lakosságának egészét érintik. A megye így 32 intéz­ményt működtet, azokban összesen 4300 embert foglal­koztat és ezzel a megye legna­gyobb munkáltatói közé tarto­zik. - Ugyanakkor még önként vállalt feladatok is terhelik az önkormányzatot. - Igen, bár azokat alapvető­en meghatározza a költségveté­si keret, hiszen minimális va­gyoni háttérrel rendelkezünk. Agrárszakemberként, már hiva­talba lépésemkor célul tűztem ki, hogy kiemelten odafigyelek a megye agráriumának fejlődé­sére, mivel átfogóan azzal ko­rábban senki sem foglalkozott. Ez számomra furcsa volt. Ma azonban már semmin sem sza­bad meglepődni, amikor előfor­dulhat az, hogy egy lényegében agrárország fejlesztési koncep­ciójából, a Széchenyi tervből teljesen kimarad az agrárium perspektívája! - Milyen lehetőséget lát me­gyei keretek között az ág­azat fellendítésére, amikor nem csak az, de a feldolgo­zó ipar is inkább leépül. - Nagy csalódás számomra mindaz aminek tanúi lehetünk. Mi ugyan megyei és regionális szinten is elkészítettünk egy ag­rárprogramot. Ezenkívül agrár­innovációs centrumot hoztunk létre egyetemek, illetve cégek részvételével. Ugyanakkor va­lóban azt látjuk, hogy folyama­tosan tönkre megy az élelmi­szeripar is. A megye ugyan fel­emelte ez ellen a szavát, de arra nincs módja, hogy hűtőházakat építsen, vagy vásárlással meg­mentse a szegedi konzervgyá­rat. Nem értem milyen régióé­pítésről beszélhetünk akkor, ha a fejünk felett születnek a dön­tések. Mi ennek ellenére igyek­szünk jól felkészülni az uniós csatlakozásra azzal is, hogy megfelelő agrárprogramokat dolgozunk ki. Az intelligens megye pedig a térinformatikai rendszer kiépítését célozza. Eh­hez megfelelő adattárat rendel­ve szeretnék lehetőséget terem­teni a pontos és gyors informá­cióáramláshoz. - Mit takar a környezetba­rát megye fogalma, amely­nek megteremtéséről szin­tén sok szó esett az utóbbi időben. - Önként vállalt teendőink sorába tartozik ez a program is. Szükségesnek véltem, véljük, hogy a megye élére álljon a környezetvédelem fejlesztésé­nek. Egyelőre 21 önkormányzat és 8 cég kapcsolódik be a prog­ramba. A minőségbiztosítási rendszer pedig azt jelenti, hogy az auditált önkormányzatok és intézményeik csak olyan cégek­kel, vállalkozókkal lépnek majd kapcsolatba, amelyek megfelel­nek a környezetvédelmi feltéte­leknek. Ez viszont lehetőséget ad arra, hogy általunk megpá­lyázott uniós támogatásokból is részesülhessenek. Környezetvé­delmi céljaink között kell emlí­tenem még a Tiszai programré­gió életre hívását, de a Du­na-Körös-Maros-Tisza euroré­giós együttműködés keretei kö­zött is szeretnénk erősíteni a környezetvédelmet szolgáló gondolkodást. - Elnök úr! A gondok el­lenére miként értékeli a me­gye, illetve a saját szerepét az elmúlt időszak történése­inek tükrében? - Óriási eredménynek tar­tom, hogy sikerült betartani gazdálkodási célkitűzéseinket és működtetni tudtuk intézmé­nyeinket. Kötelező és önként vállalt feladatainkkal elősegí­tettük, hogy a megye jó eséllyel nézhessen szembe a következő időszak kihívásaival. Ugyanak­kor, miután a praktikum embe­re vagyok, hangot kell adnom elégedetlenségemnek is. Erőfe­szítéseink egy részé hiábavaló­nak tűnik, hiszen Magyarország túlközpontosított, a regiónaliz­must nem európai elvek alapján kezelik. Ezért félő, hogy nem csak a megyei közgyűlésben, de általában is csökken majd az a jobbító szándékú lelkesedés, amely eddig katalizátorként ha­tott. Ez pedig nem szabad hagyni. megyemarketing Európai Régiók Gyűlésének. Az elmúlt időszakban kétol­dalú testvérmegyei kapcsola­tainkban a francia, a német és a dán partnerükkel. Ugyanak­kor nagyon fontosnak tartjuk a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködést, hiszen az eurorégió építése abba a szakaszba érkezett, amikor az indítható projektek feltérképezése, segítése, illet­ve saját programok kidolgo­zása, megvalósítása kerül na­pirendre. Jelenleg is részt ve­szünk részt a DKMT stratégi­ai tervének elkészítésében, kiadjuk az Eurorégió maga­zint. A déli szomszédunknál történt változásoknak kö­szönhetően a Vajdasági Tar­tomány is bekapcsolódott az eurorégió munkájába, ezzel lehetővé vált az egész térség képviselete az egyes kormá­nyok, illetve az európai szer­vek felé. Az oldalt írta és szerkesztette: N. Rácz Judit Intézményműködtetés - felelősséggel Hasznos külkapcsolatok elmúlt két esztendőben és a felújítási program 2001-ben is folytatódik. A megyei önkormányzat tulajdonosi, fenntartói fel­adatainak sorába tartozik 3 kórház működtetése is. Ezért, még a ciklus kezdetén felülvizsgálta és aktualizálta egészségügyi és kórház-re­konstrukciós programját. Si­keres pályázat eredménye­ként a szentesi kórházban az idén indul az 1,2 milliárdos beruházás, a következő esz­tendőben pedig a makói kór­ház rekonstrukciója valósul­hat meg, szintén kormány­zati támogatással, összesen 1,5 milliárd forintból. A közgyűjtemények terén a megyei önkormányzat gon­doskodik a megyei múzeumi és levéltári hálózat fenntar­tásáról. Az elmúlt év végére elkészült a szegedi vár mű­emléki rekonstrukciója is közel 100 millió forint rá­fordításával. De, természete­sen a megyei önkormányzat az idén is folytatja fejleszté­si programjának megvalósí­tását. A megyei önkormány­zat, különösen, hogy a térség két országgal is határos, nagy hangsúlyt helyez külkapcsolatai ápolására. Az ezzel összefüggő tennivalókat dr. Botka László alelnök koordinálja, aki az elmúlt két év eredményeit - a délszláv válság tükrében is eredményesnek minő­sítette. - Stratégiai célkitűzésünk szerint elsődleges prioritás­ként Csongrád megye Euró­pai Uniós felkészülését koor­dináljuk - hangsúlyozta be­vezetőjében Botka László. — Ezt szem előtt tartva hirdet­tük meg 1999. elején külügyi politikánkban a szolgáltatói szerepkört. A megyei part­nerség biztosítja a jelenleg csekély, ám a jövőben egyre bővülő uniós pénzügyi támo­gatások elnyerésének a lehe­tőségét. Ehhez először elké­szítettük a Csongrád megyei és a települési önkormányza­tok külkapcsolatait bemutató térképet. Emellett megállapo­Botka László: - Készül az Agrár- és Vidékfejlesz­tési Tanácsadó Központ megvalósíthatósági tanul­mányterve. (Fotó: Karnok Csaba) dást kötöttünk a Külügymi­nisztériummal a Dél-alföldi Európai Információs Pont lét­rehozására és működtetésére. Velük közösen szervezünk ­1999. márciusától havi rend­szerességgel - egy Európai Uniós továbbképzést. A me­gyei önkormányzat folyama­tos kapcsolatot tart különféle európai intézményekkel is, valamint tagjai vagyunk az A megyei közgyűlés az 1998. novemberi meg­alakulását követően az 1999-2002. közötti idő­szakra gazdasági mun­kaprogramban fogal­mazta meg teendőinek főirányát, kijelölve a fontosabb célokat és el­veket, hogy azok meg­valósításával elősegítse Csongrád megye fejlő­dését. Mint ismeretes, vannak akik megkérdőjelezik a me­gyék szerepét, létjogosultsá­gát. Ugyanakkor a jelenlegi törvényi, intézményi keretek között szükségességük nem vitatható. Területi önkor­mányzatként ugyanis- több olyan feladatot kell ellátniuk - a törvényben előírtak mel­lett amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. Ezek közé tartozik többek között, a kö­zépiskolák működtetése is, tudtuk meg Ott József me­gyei alelnöktől. így a gyer­mek- és ifjúságvédelemben - többek között - gondos­Ott József: - A kötelező feladatok mellett támogatjuk muzeális, kulturális értékeink óvását, fejlesztését is. (Fotó: Schmidt Andrea) kodnak a tartós bentlakást biztosító, szakosított szoci­ális ellátások megszervezé­séről és a módszertani fel­adatok ellátásáról. Ennek során a megyei önkormány­zat a lakossági igényekhez, valamint az európai uniós követelményekhez igazodó, differenciáltabb intézményi struktúra kialakítására törek­szik, összhangban a szakmai irányelvekkel. Az ellátásra szoruló gyermekek,, illetve fogyatékosok részére új la­kóotthonokat alakítottak ki, de az idősekről való gondos­kodás feltételei is folyama­tosan javulnak a megye által működtetett intézetekben. Ez utóbbiakra mintegy 300 milliót fordított a megye az

Next

/
Oldalképek
Tartalom