Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-05 / 4. szám

PÉNTEK, 2001. JAN. 5. CSONGRÁD MEGYE 3 Az agrárkamara az ü: Újabb munkahelyek a süllyesztőben Egyelőre beláthatat­lan, milyen következ­ményekkel jár a 2000. december 19-én elfo­gadott törvényjavaslat a külső üzletrész-tulajdono­sok kifizetéséről. Az elő­rejelzések mindenesetre arra utalnak, óriási va­gyonvesztést okoz a „kül­sősök" üzletrészének névértéken történő meg­váltása. Lapunkban folyamatosan idéztünk szakértői véleménye­ket azzal kapcsolatban, mit hoz­hat a mezőgazdasági nagyüze­mek számára az üzletrésztör­vény. A Mezőgazdasági Terme­lők Csongrád Megyei Érdekvé­delmi Szövetségének ügyveze­tője. Stadler Ferenc tegnap nyi­latkozott arról, hogy - a társas vállalkozásokká alakulás miatt ­a megyében hagyományos szö­vetkezetként már csak alig húsz működik. Ezek egy része azon­ban valószínűleg ..megadja ma­gát", hiszen a kifizetések után képtelen lesz talpon maradni. Megkerestük kérdéseinkkel dr. Csikai Miklóst, a Magyar Agrárkamara elnökét, a szentesi Árpád-Agrár Rt. elnök-vezér­igazgatóját is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, a gazdasági önkormányzat szerint országos méretekben mekkora károkat okoz az év utolsó parlamenti munkanapjaiban, nem várt „ka­rácsonyi ajándékként", alig 2 százalékos többséggel megsza­vazott törvény. Dr. Csikai Miklós: A szövetkezet miért nem egyenrangú a családi gazdasággal? (Fotó: Tésik Attila) Csikai számításai szerint a szövetkezeti üzletrésztörvény mintegy 800 mezőgazdasági szövetkezetet érint az ország­ban, a becslések alapján összes jegyzett tőkéjük 140 milliárd forint. „Fontos kihangsúlyozni - mondta az agrárkamara elnö­ke -, hogy a szövetkezetek összes vagyona mintegy 70 szá­zalékban jelzáloggal terhelt. Sajnos, a szövetkezetek na­gyobbik hányadánál a hitelga­ranciák beváltását a pénzintéze­tek a hitelek azonnali felmondá­sával végzik." Az elnököt elsősorban nem is a volt téeszek és szövetkeze­tek, sokkal inkább a szövetke­zeti tagok sorsa aggasztja iga­zán, hiszen ők teljes vagyonu­kat elveszíthetik. A szövetkezeti üzletrészek kötelezettségekkel Az AB dönt? Munkatársunktól Alkotmányossági aggályokat is felvet a 2001. január l-jén életbe lépett üzletrésztörvény. A MOSZ, valamint több párt is azt tervezi, hogy mihamarabb az Alkot­mánybírósághoz fordul, hiszen az alkotmány betűivel nem egyeztethető össze, ha megkülönböztetést tesznek szövetkezet és szövetkezet, valamint külső és belső üz­letrész-tulajdonos között. Kérdés továbbá az is, a tulaj­donosok felhatalmazása nélkül a szövetkezet törvényes képviselője lehet-e egy hivatal. csökkentett névértéke ugyanis nem több az eredeti névérték 30 százalékánál, ami megegyezik a külső üzletrész-tulajdonosok vagyonarányával. Amennyiben ezt a külső üzletrészt 100 száza­lékon kifizetik, semmi sem ma­rad a szövetkezetek aktív és nyugdíjas tagjainak. További károk érik azokat a földtulajdonosokat, akik terüle­teit bérlik a szövetkezetek. Azokban a térségekben tehát, ahol a szövetkezetek vagyon­vesztését felszámolás követi, nem lesz bérlője a földtulajdon­nak, így jelentős élelmiszer-ter­melésre alkalmas területek vál­hatnak műveletlenné. A mező­gazdasági termelés tehát megint csökken. „A szövetkezeti tagok leg­többjének nem csupán munka­hely, hanem egyetlen megélhe­tési lehetőség az adott település jól-rosszul működő gazdasági egysége. Tehát egyrészt munka­helyet, másrészt megélhetési le­hetőséget is veszítenek azokon a településeken, ahol megszűn­nek a szövetkezetek. Tudjuk, hogy minden elsorvadó munka­hely a központi költségvetés és a helyi önkormányzat bevételeit is rendkívül jelentősen csökken­ti. Végig sem merem igazán gondolni, mi lesz a következ­ménye, ha folytatódik az az 1993-ban elindult folyamat, aminek eredményeképpen az el­múlt évtized legnagyobb mun­kaerő-kibocsátója az agrár-élel­miszergazdaság volt Magyaror­szágon." Dr. Csikai Miklós állítja, ele­gendő lenne pusztán az agrár­gazdaság fejlesztéséről szóló törvény betűit alapul venni, amely a következőket rögzíti: „a kormánynak biztosítani kell, hogy az agrárgazdaságot döntő­en a magántulajdonon alapuló változatos üzemviszonyok jelle­mezzék, amelyben egyenrangú szereplők az egyéni és családi gazdaságok, a termeléssel, a ter­melés és az értékesítés szerve­zésével foglalkozó szövetkeze­tek, gazdasági társaságok". Fekete Klára Bocsánat! Á tlagosan három évig tart, amíg a holland gyerekek elvesztik tejfogaikat. Egyes magyarországi rendőrkapitányságokon ezt már huszonnégy óra alatt is el tudják intézi. A két formás mondat az Amnesty International holland szekciójának hirdeté­seként jelent meg ottani napilapokban. Voltaképpen dicséretként is felfoghatjuk a hollandusok eme frappáns megállapításait, hi­szen ami náluk csak három év alatt válásul meg, nálunk egy nap alatt... A dolog azonban nem ilyen derűs. Az Amnesty International, amelyről tudni illik, hogy emberjogi szervezet, a világon az el­nyomott, a leigázott, a jogaiktól megfosztott emberek millióinak az érdekeit védi. Ez tény. Ugyanakkor az is tény, hogy a máit év végén alaposan melléfogott a holland szekció ezzel a hirdetéssel, amelynek tartalma egyértelmű: a magyar rendőrség gyermeke­ket kínoz! Mivel a hirdetés mellett egy fotó van, azon egy hiá­nyos fogú, roma kinézetű gyermek is látható, félreérthetetlen az utalás: nálunk a roma gyermekeket verik. A nyugati világban az ilyen hirdetések óriási felháborodást keltenek. Szabad és kitelje­sedett emberi jogainak tudatában a polgári demokráciában élő ­esetünkben a holland - olvasó, mélységesen megbotránkozik. Azután elkezd kommunistáim, az idősebbikje a sztálinista szelle­miség csökevényeit emlegeti, a fiatalabb liberális, demokrata, konzervatív, munkáspárti etc., etc. pedig azt mondja magában: Ezeket sem kell beengedni egyhamar az EU-ba... No mármost, a történet menete a napokban más irányt vett: az Amnesty International levélben kért bocsánatot azért, mert a holland hirdetés „téves benyomást" keltett. Hát azt. A bocsánat kérés azonban egyfelől eléggé sokáig váratott magára, másfelől pedig nem meggyőző. Tudniillik arról nem szól a fáma, hogy he­lyesbítést közölnek-e ugyanazon a helyen, ahol a hirdetés megje­lent? Mi lesz a szövege a helyreigazításnak? A magyarokat ért erkölcsi kárról nyilván nem is kell szót ejteni. S zámomra az a megdöbbentő ebben az esetben, hogy a nyuga­ti felületesség milyen ártalmas lehet a volt „keleti blokk" számára. Jómagam tapasztaltam a két évvel ezelőtti jugoszláviai események idején, amikor neves és az úgynevezett mértékadó la­pok újságíró jöttek hozzánk és azt kérdezték: a határ közelében vannak-e olyan magas építmények, amelyekről fotózni lehetne a belgrádi bombázásokat? így születnek azután az „állítólag" cím­szó alatti információk. Azt pedig a világért sem merem gondolni, hogy itthonról sú­gott valaki a hirdetések készítőinek... eAj^M^' Pristinába mennek a katonák Tegnap búcsúztatták a vásárhelyi laktanyában azt a 324 fős magyar KFOR-kontingenst, akik egyik része ma, másik ré­sze pedig január 9-én re­pül majd békefenntartó­nak Koszovó fővárosába, Pristinába. Összesen 324, zömében vá­sárhelyi önként jelentkező kato­na indul útnak két turnusban, ma és január 9-én a koszovói Pristi­nába, hogy a KFOR-kontingens tagjaiként végezzék a békefenn­tartó erők főhadiszállásának vé­delmét. A Bercsényi Miklós Gépesí­tett Lövészdandárnál tegnap tar­tott ünnepségen Bozó Tibor ezre­des. laktanyaparancsnok köszön­tötte a katonákat, a vendégeket és a hozzátartozókat. Azt kérte a KFOR-kontingens tagjaitól, hogy vigyázzanak magukra és egymásra a hadműveleti terüle­ten, s munkájukkal öregbítsék mind az ország, mind a Magyar Honvédség, mind pedig a Ber­csényi dandár jó hírét. Győrössy Ferenc vezérőr­nagy, a Magyar Honvédség Szá­razföldi Vezérkar vezérkari fő­nöke már azt emelte ki, hogy a magyar katonák békefenntartó munkájáról szolgálati helyeiken, azaz Koszovóban, Cipruson, a Sínai-félszigeten is elismerően szólnak. A vezérőrnagy azt is hangsúlyozta, hogy december 29-én személyesen járt kinn Pris­tinába, s meggyőződött arról, hogy a váltandó állomány min­dent előkészített az újak fogadá­sára. Győrössy Ferenc végezetül katonaszerencsét kívánt minden­kinek, s azt is fontosnak tartotta azt kívánva, hogy mindenki épen és egészségesen tétjén vissza. Az ünnepségen Máté Sándor százados, tábori lelkész mondott imát. - Mivel a kivonuló kontin­gens nagy része, 94,5 százaléka a Bercsényi dandár állományához tartozik, így ez nagyban meg­könnyítette a csapat összeková­csolását - árulta el kérdésemre Kósa Sándor alezredes, a Bercsé­nyi Miklós Gépesített Lövész­dandár parancsnok-helyettese, a KFOR-kontingens parancsnoka. A békefenntartók fél évig tel­jesítenek szolgálatot. Korom András Autóbehozatal: csak a használt lehet olcsóbb Mi marad meg a vámon? tőzsde Az elmúlt napokéhoz képest jelentós, közel 16 milliárd forintos forgalom mellett 5,5 százalékot emelkedett a BUX. A ke­reskedés folyamán enyhén hullámzó index igazán a nap vége felé húzott bele, másfél százalékot téve hozzá a korábbi emelke­déshez. Gyakorlatilag négy papír jelen­tette a piacot, az OTP, a Matáv. a MOL és a Richter egyenként több milliárdos forgalmat bonyolítottak, a forgalmi listán ötödik Égis 150 milliónyi kötéssel kullogott mö­göttük. A négy nagyból három, a MOL. az OTP és a Matáv az árfolyam­emelkedésben is az élen jártak, részvényeik egyenként 8 illetve 7-7 százalékkal drágultak. Jellemzően külföldi vételek álltak az OTP és a MOL emelkedése mögött, és a MOL hosszú idő után ismét 5000 forint fölé került, amely vélhetően köszönhető a cég számára kedve­zőbb olajárnak, illetve dollár-fo­rint árfolyamnak is. A Richter erő­södése ehhez képest visszafogott, valamivel több mint 5 százalékos volt. A Démász a vártnál kedvezőtle­nebb áram-árszabályozásnak kö­szönheti a mai esést. A tegnapi vá­ratlan amerikai kamatcsökkentésre az európai piacok már jóval visszafogottabban reagáltak. Pá­rizsban és Londonban ugyan két százalék körüli mértékben emel­kedtek az árfolyamok, a DAX azonban tovább esett. Az Európai Központi Bank nem követte egyesült államokbeli társát, és a várakozásoknak megfe­lelően mai ülésén nem csökkentett kamatot... Az amerikai nyitás han­gulatát - pár pontos csökkenéssel kezdtek az indexek - ugyan befo­lyásolták valamennyire a ma meg­jelent, más esetben kisebb jelentő­ségű makrogazdasági adatok, a pi­ac azonban inkább a holnap napvi­lágra kerülő munkanélküliségi szá­mokra vár. Részvény Záróárfolyam (Ft) Forgalom (mFt) Változás Égis 10 395 145 4,05% MATÁV 1 140 4099 6,54% MOL 5 145 3540 8.32% OTP 16 150 4796 6,99% Rába 2 500 33 -0,6 % Richter 16 395 2581 3,44% TVK 4 680 53 4,58% BUX 7 921 +413 pont 5,5 % 1Ü3 ConCorde£ JJg 29 Tel.: (62) 484-222 Szeged, Kossuth L. sgt. 10-12., www.cd.hu A Concorde Értékpapír Rt. szolgáltatása 2000, 1999, 1998 „Az év brókercége" (Budapesti Értéktőzsde) A kilenc­venes évek elejének használta­utó- beho­zatali láza elevened­het meg az idén, hiszen január el­sejétől nem kell vámot fi­zetni a magánimportban behozott kocsik után. So­kan tévesen úgy értel­mezték a null-kulcsos vámrendeletet, hogy mos­tantól az uniós országok­ból ingyen lehet gépkocsit behozni. A valóság azon­ban az, hogy a fogyasz­tási adót, a termékdijat és az áfát továbbra is meg kell fizetni a külföldről behozott kocsik után. Míg tavaly 13 ezer gépko­csi jött be magánimportból az országba, addig az idén 20 ezernél is több használt autóra számítanak a vámosok. Máris látszik, az új autók és a keres­kedők által behozott kocsik nem lesznek lényegesen ol­csóbbak, míg az, aki veszi a fáradságot és kiutazik egy négykerekűért, 150-200 ezer forintot is megtakaríthat egy alsó-középkategóriás járgá­nyon. Az elmúlt hat-nyolc évben nem volt érdemes nyugatról gépkocsit behozni, a magán­importnál ugyanis a vámhiva­tal katalógusában megállapí­tott árak alapján szabták ki a terhet. Ráadásul azzal, hogy Budapestre központosították az országba bekerülő személy­gépkocsik vámolását, sok kis­kapu is bezárult. Most változni látszik a helyzet. A vámmen­tesség ugyanis valamelyest Használtautó-telep: húszezernél több behozott kocsira számítanak az idén a vámosok. (Fotó: Miskolczi Róbert) megélénkíti majd a magánim­portot, ám a kereskedők által behozott kocsik esetében rövid távon még sem várható komo­lyabb árcsökkenés, mert a megnövekedett kereslet to­vábbra is szinten tartja az ára­kat. Ám mivel a jövőben im­portengedély sem kell a gép­kocsik behozatalához, így akár robbanhat is a használtautó-pi­ac, hiszen sokan úgy érzik, is­mét itt az ideje, hogy szeren­csét próbáljanak külföldön. Magyarország még 1991­ben vállalta, hogy fokozatosan csökkenti, majd 2001-től eltör­li az unió országaiból érkező gépkocsikra kivetett vámot. A mentesség azonban csak akkor érvényes, ha az importőr iga­zolja, hogy az autó valóban egy uniós országban készült. Sok esetben ugyanis a gyártási ország és a származás helye nem azonos. Abban mindenki egyetért, hogy az új autók ára nem fog egyhamar a vámmen­tesség miatt csökkeni. Ha a konkrét számokat nézzük, ak­kor kiderül, eddig a behozott kocsi értékének 52 és fél szá­zalékát kellett pluszban kifi­zetni, ez most 50 százalékra mérséklődik. A kereskedők többsége ab­ban viszont egyetért, hogy egy kis ügyeskedéssel valóban ol­csóbbá lehet tenni a kinti au­tóvásárlást. A magánimport­ban behozott kocsiknál ugyan­is nem lehet a számlát „meg­szépíteni", ám egészen más a helyzet, ha valaki a cége ne­vére vesz odakinn autót: ek­kor már a vámosok kénytele­nek elfogadni a számlán sze­replő - nyilván jócskán meg­kurtított - árat. Ám egyáltalán nem veszélytelen külföldről kocsit behozni: nagyon kell ismerni az alváz és motorszá­mokat, ellenkező esetben könnyen lopott kocsit sózhat­nak a magyar vásárlóra. Ebből azonban a vámolásnál komoly gondok lehetnek. Most úgy tűnik, a „közép­korú", hat-nyolc éves, ala­csony fogyasztású kocsik be­hozatalából lehet az idén dömping. Megváltozott az el­múlt időben a kiutazók célor­szága is. Mtg tíz évvel ezelőtt Belgium volt a sláger, addig most Svájcban, Németország­ban és Olaszországban próbál­koznak a magyarok autóvásár­lással. Számításaink szerint egy középkategóriás, hat-nyolc éves Opel behozatalán 150­200 ezer forintot is nyerhet az, aki vállalja a kényelmetlensé­geket és a hazai kereskedők helyett a kinti vásárlást vá­lasztja. Ám kérdés, megéri-e a rizikót? A vámhivatal dél-alföldi regionális parancsnokságán megtudtuk, helyben nem so­kan érdeklődtek az elmúlt na­pokban a gépkocsibehozatal új módja iránt. A piac ugyanis úgy működik, hogy kevesen hoznak be sok autót. A neppe­rek pedig olykor még a finán­coknál is jobban ismerik az új jogszabályokat és persze a kiskapukat is... Rofal Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom