Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-31 / 26. szám

4 KAPCSOLATOK SZERDA, 2001. JANUÁR 31. MA MAKRAI LÁSZLÓ, a 4-es választókerület (Tarján) képvi­selője fogadóórát tart 17-18 órá­ig az Eötvös József Gimnázium­ban (Csongor tér). DR. BEREKNÉ DR PETR1 ILDIKÓ, a 1 l-es választókerület (Belváros) képviselője fogadó­órát tart 17 órától a polgármes­teri hivatal képviselői irodájá­ban (Széchenyi tér, sóhajok híd­ja alatt). KALMÁR FERENC, a 23-as választókerület (Rókus) képvi­selője 17 órától lakossági fóru­mot tart az Arany János Általá­nos Iskolában. Téma: a táv­hőszolgáltatással kapcsolatos aktuális kérdések. Vendége Bé­nák László, a Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. DR. BÁLINT JÁNOS, a szo­cialista párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi taná­csadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. II. ent. 210-es szobában. Telefon: 420-259. HOLNAP HINGL LÁSZLÓ, a 6-os vá­lasztókerület (Újszeged) képvi­selője fogadóórát tart 16.30 órá­tól a Somogyi-könyvtár Korondi utcai fiókkönyvtárában. B Westel-uzenet Kedves Olvasóink! Szer­kesztőségünk a levelek és a telefonhívások mellett szíve­sen fogadja a 06-30/218-Il­ii-es számra az sms-üzene­teket is. Észrevételeiket, véle­ményüket, közérdekű beje­lentéseiket köszönjükl Okmányiroda. Törvényelle­nes az okmányiroda jelenlegi működtetése, ugyanis az állam­polgárok számára előírt határ­időket lehetetlen betartani - küldi a 30-983-7825. Több Délmagyart szeretne lát­ni a Tescóban olvasónk, aki azt ta­pasztalja, hamar elfogy a lap (20­388-4730). Buszmegálló. A Bartók téri buszmegállónak nincs szeméttar­tója, mert jobb érzésű utasok ha­zaviszik, mások pedig sajnos, kö­rös-körül eldobják a szemetet ­kaptuk az üzenetet a 20-383­0640-ről. lilesiel a Kapcsolat Ma este a vtv-ben: Túlélni Munkatársunktól Az ORTT pályázatán nyert 1999-ben jelentős összeget egy dokumentumfilm elkészí­tésére a Szegedi Városi Tele­vízió alkotói csoportja. A pá­lyázatra benyújtott forgató­könyv szerint a tévések egy drogelvonóra bevonult fiatal életét követték volna nyomon, ám az élet közbeszólt. A kivá­lasztott fiatalember ugyanis nem „csinálta" végig a gyöt­relmes rehabilitációt és el­hagyta a nagyszénási intéze­tet. így az ötvenperces fdm az intézmény egyik csoportjának a gyógyulás felé vezető úton megtett első lépéseit követte végig. Az alkotók - Nyemcsok Éva, Simkó Nagy Tamás, D. Tóth Attila, Ricsán Kornél, Pigniczki Zoltán és Szaniszló Zoltán - szeretnék, ha a filmet nemcsak a magyarországi he­lyi televíziók, de az iskolák is vetítenék diákjaik számára. A filmet a Szegedi Városi Televízió ma este, 19.40-kor vetíti. A szabadkaiak építeni szeretnének Testvérvárosi küldöttség Szegeden A szabadkai vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták Nóvák István főépítész (jobbról az első) tájékoztatóját. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól Háromtagú szabadkai de­legáció látogatott tegnap Szegedre, hogy a főépítészi tevékenységről és az építte­tés szabályozásáról tájéko­zódjék. A testvérvárosi kül­döttséget Kern Imre, a sza­badkai önkormányzat végre­hajtó bizottságának elnöke vezette, tagjai voltak még Peity Tomo, a Szabadkai Vá­rosfejlesztési Intézet igazga­tója és Csipa József, az inté­zet szakmunkatársa. A kül­döttség a stratégiai irodához tartozó főépítészi irodát ke­reste fel, ahol Nóvák István városi főépítész tájékoztatta a vendégeket az őket érdeklő kérdésekről. A szabadkaiak a több mint egy évtizedes kaotikus állapotok rendezése céljából szeretnék bevezetni azokat a jogszabályokat és rendelete­ket, amelyet egy európai formátumú városépítés igé­nyel, s ehhez szeretnék hasznosítani a szegedi ta­pasztalatokat. Nóvák István főépítész lapunknak el­mondta, hogy a vendégeket informálta a főépítészi működés feltételeiről és tör­vényi szabályozásáról. Szólt arról is, hogy nálunk milyen városszerkezeti tervek és építési szabályzatok vannak, s miként valósul meg ezek térinformatikai feldolgozá­sa. Tájékoztatta őket arról is, hogy városunkban műkö­dik az úgynevezett Építésze­ti Tanács, amelynek elsődle­ges szerepe, hogy vélemé­nyezze az építési terveket mielőtt egy-egy fontosabb épületet elkezdenek építeni. A szabadkaiak az említett városi tudnivalókon kívül alapos tájékoztatást kaptak az országos viszonylatban érvényes hasonló rendszabá­lyokról, azok gyakorlati megvalósításáról is. Van egy szobám, ahol csak fényképek, festmények vannak kifüggesztve. A képek többsége a család, az ősök képeit örökíti meg az utódaink számára. De van egy falrész, ahol régi, több mint ötvenéves „társadalmi éle­tem" emlékeit őrzi. Ezek a ké­pek az egyházi és a kisgazda­pártbeli tevékenységem emlékeit idézik fel, amikor bemegyek a kedves emlékeknek otthont adó szobámba. így hát a kisgazda­pártról szeretnék most is egy pár sort írni. Megvan az a kis csoportfény­kép is, amelyik 1947-ben, a sze­gedi Tisza Szálló udvarán ké­szült az ifjúsági tanfolyam részt­vevőivel; a fotón ott ülnek az ak­kori Szeged járási kisgazdapárt vezetői is. Sajnos több mint ötven évvel ezelőtt is óriási propaganda-had­járat indult az akkoriban igen erős kisgazdapárt szétverése ér­dekében. Az akkori „szétverők" a liberális-kommunista politiku­sok voltaak. Találtak segítőt a kisgazdapárton belül is. Most ez a történet ismétlődik: a politiku­postabontás Egy idős kisgazda­párttag gondolatai sok, a média felhasználásával, túlzásoktól sem mentes hadjára­tot hirdettek a kisgazdapárt szét­szórásáért. Nekem az a véleményem, ha a mostani liberális baloldal ilyen erősen támadja a kisgazdapártot, annak elnökét, Torgyán Józsefet, akkor nekünk, keresztény nem­zettudatú embereknek, éppen most kell az elnököt megvédeni, mert a nagy ütés-vágás, tépés azt jelentheti, hogy Torgyán József személyében a baloldal nagy el­lenfelet lát. Tisztelet a média azon részé­nek, amely demokratikusan mindkét oldal, a szétverők és a védők véleményét is leközli. Számomra az a politika az ideá­lis, amelyik a magyar nemzeti ér­deket védi: a magyar terméket, a magyar munkahelyet, és azt mondja, ne fogyasszunk sokszor hitvány minőségű külföldi ter­méket, mert lehet Európába men­ni úgy is, hogy érdekeinket meg­védjük. A Torgyánt ütő médiában élenjárnak az úgynevezett keres­kedelmi adók, és éppen azok, amelyek mindenben a külföldiek érdekeit szolgálják. Elpusztítot­ták a magyar gazdaságot, elad­ták, szétverték az ipart, a mezőgazdaságot. Mindezt azért, hogy a tönkrement országot így könnyen a külföldiek tulajdoná­vá lehessen tenni. Mondják meg nekem: valójában mekkora (mennyire kevés!) ma az a nem­zeti vagyon, melyek még való­ban magyar emberek tulajdoná­ban vannak? Mi, keresztény nemzetet védő polgárok, nem ezt a rendszervál­tást akartuk volna. Egy becsüle­tesebb, tisztább erkölcsű, szor­galmasan dolgozó, munkale­hetőséget biztosító hazát szeret­tünk volna. Antall József neve csak arra jó a baloldalnak, hogy bűnbaknak használja. Néhány minisztercserét leszámítva, a ré­giekből mindenkit a helyén hagytak, dolgozhattak tovább, de most már szerény az a jelzőszó, hogy mint „vadkapitalista"... En azt szeretném, ha a való­ban nemzetéért aggódó politiku­sok nem egymást ütnék, hanem a nemzet érdekében összedolgoz­nának, s igyekeznének jóvá tenni saját, egyéni hibáikat. A Torgyán Józsefet ütők hi­báit nem kívánom ellenérvként felsorolni: jutna súly a mérlegen az ő oldalukra is, azt hiszem, bőven. Id. Kotogán Vilmos Domaszék MA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN de. 10 órától Etka-jóga. A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dó­zsa Gy. u. 5.) 16.30-tól 17.30 óráig mobilitás (külföldi csopor­tos cserékkel kapcsolatos) ta­nácsadás. 17.30-tól AMIGA számítógépes-klub. ÉREM ÉS TELEFONKÁR­TYAGYŰJTŐK KLUBJA (Ti­sza L. krt. 14.) szerdán du. fél 3 és fél 5 között, vasárnap de. 8-12 óráig. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 14 órától kártyaasztal nyugdíja­soknak; 16 órától a Tiszavirág népdalkör próbál. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLÓ ZATA EGYESÜLET (Gogol u. 3. Dl. 305., tel.: 423-474) 16-tól 18 óráig óvodás gyermekek szülei részére ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadást tart. A FAGYÖNGY-KLUBBAN (Kossuth L. sgt. 21., tel.: 424­342 és 06-60-448-089) 16.30 ajánló órától Bioptron-lámpabcmutató, szaktanácsadás és ingyenes pró­ba. HANGFORRÁS ZENEI MŰHELY a Forrás Szálló hall­jában 17 és 20 óra között. Ház­igazda: dr. Polgár Gyula. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Király Kőnigh Péter Zeneiskolá­ban (Tábor u. 3.) 18 órától „Asszony szerelem, asszony sors" címmel zenés est. Vendég: Katona Judit zeneiskolai tanár (ének). Közreműködnek So­mogyvári Tímea Zita és Altorjai Tamás (ének). Zongorán kísér: Takács Valéria. Az est házigaz­dája: Beslin Anita, a Szegedi Körzeti Rádió munkatársa. A JATE KLUBBAN 21 órá­tól vizsgazáró buli Crystal kon­certtel. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN A „B" Galériában F. Palásthy Klá­ra grafikai kiállítása. Megtekint­hető: február 9-éig, munkanapo­kon 10-től 18 óráig. FARKAS GYULA FESTŐ­MŰVÉSZ állandó kiállítása a Stíl bútorboltban (Mérey utca és Tisza L. krt. sarok, olajosház). Megtekinthető: egész évben, na­ponta 10-től 17 óráig. AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN (Rákóczi u. I.) megnyílt Jószai Sándor hód­mezővásárhelyi ikonfestő „Ab­lak az örökkévalóságra" című kiállítása. Megtekinthető február 5-éig hétköznap 10-től 20 óráig. A BÁLINT SÁNDOR MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN (Temes­vári krt. 42.) megnyílt „Er­dély-magyarság-Európa" a Ma­turandus-csoport fotókiállítása. Megtekinthető: vasárnap és hétfő kivételével 10-től 18 órá­ig, valamint a művelődési ház rendezvényei előtt egy órával. HOLNAP A MAGYAR VETERÁN REPÜLŐK SZÖVETSÉGÉNEK szegedi szervezete 14 órakor tartja összejövetelét a Kazinczy u. 2. sz. alatti klubhelyiségében. ÉPÍTÉSZ-TAN ACSADÁS 15.30-tól 18 óráig a Technika Házában (Kígyó u. 4.). Energia­takarékossági kiállítás munkana­pokon 8-tól 18 óráig. TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ eredete és műkö­dése. Csányiné Zsóka előadása 17 órától a Béke u. 1. sz. alatt az emeleten. A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 18 órakor: ge­rincvédelem mozgással. Kovács Éva előadása. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Ár­boc u. 1-3.) mindennap 10-től 18 óráig népművészeti kiállítás. Ma: 15 órától hímző, 16.30-tól kosár­fonó szakkör. Holnap: 15.30 óra­kor fazekas szakkör felnőttek­nek. 16 órától alkotó csemeték klubja, 17 órától bőrműves szak­kör. r ] hatszög Zelei Miklós Keselyüiej? JJ a csak a hosszú nyaralásokon 11 is, de gyerekkoromban én még átélhettem, hogy tehenünk van. Va­lami külhoni felmérésben pedig azt olvastam mostanában: a német gye­rekek jelentó's része úgy tudja a te­hénről, hogy lila. Mert tehenet kizá­rólag a Milka csoki reklámjában lát­nak, az meg a divatszínt szállítja a képernyő virtuális mezejére. A szegedi nagytáj homokdombjai közt, a sovány le­gelőkön sok tehenet tartott a nép. Ha igaz, az 5-ös út egykor marhahajtó út volt, a Nagy Magyar Alföld déli végeiről a bécsi vásárokra hajtották a jószágot. Sokat a betyárok raboltak össze a török, a Rákóczi-szabad­ságharc utáni ugyancsak szegény és zavaros időkben, s úgy kerültek a labanc mészároshoz. De a papírjai a rablott jószágnak is rendben voltak, arra mérget vehe­tünk. En még láthattam a hagyományos állattartást, igaz, hogy végkorszakában. Hajnalonta kinyílt a nagykapu, a tehenünk kiballagott, és öntudatosan beállt a többi közé. Durrogott a karikás, zörögtek a kolompok, s a falu utcáin port vert a csorda. Este jóllakottan állt meg minden tehén a maga kapujában, és szelíd bőgés­sel kérte a bebocsátást. Hacsak a gazda nem állított napközben új kaput. Az önfeledt legelészésnek hamar befellegzett. Meg­indult az intenzív tej- és hústermelés, nyugaton hama­rabb, mint nálunk. Ennek csak egyik, jelentéktelenebb kihatása lett a túltermelés, az EU raktáraiban felhal­mozott, eladhatatlan vaj- és sajthegyek. A másik a ker­gemarhakór: a növényevő tehenek táplálékához ada­golt, állati fehérjékből készített táp következménye. Az emberi ökokultúra leghagyományosabb növény­evőjéből technológiai dögevőt csináltak; tehenekkel etetve föl a .fölösleges"" teheneket is. Nem kell Indiáig mennünk, hogy a szent tehén jámbor forgalmi akadályába ütközzünk. Elegendő, ha Betlehemig gondolunk vissza. A keresztény történet kezdetén is ott kérődzik a tehén - nem állati fehérjén. Az állatifehérje-maradványok eltakarítása abban az időben csakis a keselyűk technológiai feladata volt. (A szerző újságíró) miről írt a DM? 75 éve Százmillió - adakozásból Mint ismeretes, a sze­gedi M. Kir. Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem Földrajzi Intézetének igazgatója azon fárado­zik, hogy intézetével kapcsolatosan Szegeden elsőrendű meteorológiai obszervatóriumot létesít­sen, továbbá az Alföld déli részében levő váro­sok megfigyelő állomá­sait megfelelő műszerek­kel kiegészítse. Miáltal hazánknak ebben a részé­ben egészen modern mezőgazdasági, meteoro­lógiai hálózatot szervez­ne. Ez az akció elsősor­ban a gazda közönséget érdekelheti, s ezért a Du­na-Tisza közi Mezőgaz­dasági Kamara nagysza­bású gyűjtési akciót indí­tott a terv megvalósításá­ra. Örömmel közölhet­jük, hogy a gyűjtés máris szép eredménnyel indult meg. Mindenesetre kívá­natos volna, ha ezt a fé­nyes eredményt méltá­nyolva Szeged társadal­ma is megmozdulna. (1926) 50 éve A szegedi ruhagyár Két évvel ezelőtt, 1949. február elsején alig pár szakmunkással kezdett dolgozni a Ruházati NV. Abban az időben csak még mint a Budapesti Ru­házati NV egyik fiókja működött az üzem. Az első időkben a munkatár­sak otthonról elhozták a saját varrógépeiket, hogy ezzel is elősegítsék a ter­melést. Ezeket a gépeket egy év múlva visszaadták mindenkinek, mert az üzem részére kaptak kor­szerű villanyvarrógépeket. Már körülbelül kétszázra emelkedett a dolgozók lét­száma. Nemsokára önálló üzem lett a gyárból, s a nevük is megváltozott: Szegedi Ruhagyár. (1951) 25 éve Elhunyt Czóbel Béla Kilencvenharmadik életévében elhunyt Czóbel Béla Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, a Ma­gyar Népköztársaság Zászlórendjének kitünte­tettje, akinek friss színvi­lágú képeiben a közel­múltban is gyönyörköd­hettek a szegedi tárlatláto­gatók. Az idős mester a magyar Európai Iskola ki­válósága, a Fauves-gene­ráció nagy tekintélyű tagja volt, elsőrangú kolorista. (1976)

Next

/
Oldalképek
Tartalom