Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-30 / 25. szám

KEDD, 2001. JANUÁR 30. CSONGRÁD MEGYE 3 Védelem a graffitik ellen „Lefilmezett" belváros Alig bontották le az állványokat, az egykori Stühmer falát máris megbélyegezték. (Fotó: Miskolczi Róbert) jegyzet Falfírkálók A

zért nem lehet mindent a falfirkátokra kenni. Inkább a festéket kellene lemosnia valakinek. Hogy van-e létjogosultsága a XXI. században az önkifejezés eme primitív, a barlangrajzokra emlékeztető technikájú módozatának, arról lehet vitatkozni. Sokan ezt meg is teszik, ettől azonban még egyetlen város sem lett tisztább. Azt mesélik, Németországból is Lajosmizsére jönnek őrizetlen vonatokat bemázolni a német művészek, és nemrégiben Szeged adott otthont - összes védtelen házfala közreműködésével - a graffitisek országos találkozójának. Ha festék van - festeni kell. Ezen az alapvetésen nehéz változtatni. Az azonban tény: ha legalább a legfrekventáltabb helyeken rendszeresen eltüntetnék a mázolmány okot, ha a trolikon, buszokon, villamosokon, vonatokon nem szaporodnának a firkák, talán meg lehetne törni a graffiti egyre lendületesebb honi előretörését. Használható nemzetközi tapasztalatok pedig vannak, mind a megelőzésként szolgáló szigorú jogi szabályozás, mind a legkülönbözőbb festékek eltávolítására kiagyalt vegyi praktikák terén. P

ersze a graffitis sötétben dolgozik. Célja, hogy minél inkább megdöbbentse, mellbe vágja az akarattalan „műélvezőt". Márpedig ezért a célért mindenre képes. A valódi graffitis a legszigorúbb jogszabályt, a legmodernebb térfigyelő rendszeri és a legösszefesthetetlenebb védőfilmet is próbára teszi agyafúrtságával. Egyelőre azonban nincs sok szüksége az ügyességére. eve Ül Szakad-e a megyei szervezet? Nem szétverik, megújítanák az FKGP-t Tavasszal kezdődik a szegedi belváros épületeinek falfirkák elleni „levédése". A kiskörúton belül valamennyi fölújitott önkormányzati épületre áttetsző, cserélhető filmréteg kerül, amely megóvja a vakolatot a ráfújt festéktől. A hétvégén ismét dolgoztak a graffitisek, akik egyre inkább kikezdik a Kárász utca fölújított házait, de a gyermekek örömét szolgáló, sok milliós játszótereket is. Torz kifejezési formában megnyilvánuló „művészetük" nem kíméli már a köszöntőszobrokat, padokat sem. Friss, piros és fekete festékes firkálmányok csúfítják a Kerek Perec kávézó falát, s egy „monogram" a karneváli lányszobor talapzatára is jutott. A kereskedelmi bank oldalát már régóta három fölirat piszkítja; a bank előtti padok is kiváló felületként szolgálnak a válogatás nélkül firkálok számára. A közbeavatkozás sürgős, s bár látványos eredmény még nincs, a színfalak mögött azért már történt egy s más a graffitik elleni védelem ügyében. A szegedi önkormányzati épületekről gondoskodó Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodási Rt. csak a télidő elmúlására vár, s azonnal nekifognak a teljes Belváros „levédésének". Kerekes Péter, az IKV Rt. elnök-vezérigazgatója, és Szöllősi Béla műszaki és beruházási igazgató lapunk érdeklődésére elmondták; az elmúlt hetekben folyamatosan tárgyaltak a falfirkák eltüntetésére, illetve a még tiszta felületek megvédésére szakosodott vállalkozókkal. Akadt szakember, aki mindjárt „házhoz jött", s egyenesen az IKV Rt. Dáni utcai központjának faláról tisztította le a festékfirkát. Az ajánlattevők kétféle technológiát: megelőző jellegű, illetve a krikszkrakszok utólagos eltávolítására szolgáló módszereket kínáltak. Az árajánlatokat vizsgálva kiMunkatársainktól A graffitikészítés népszerűsége eltérő a megye nagyobb városaiban. Mig Csongrádon és Makón nem nagyon jellemzők a falfirkák, addig Szentesen és Vásárhelyen gyakran csúfítják mázolmányok az épületek falait. Csongrádon A graffiti Csongrádon és térségében csupán Csanyteleken jellemző, ám ott is csak szervezett formában firkálják a falakat. A község polgármestere két évvel ezelőtt jutott arra az elhatározásra, hogy - a falunap alkalmával az iskola külső falaira, verseny keretében készítsenek a fiatalok rajzokat. A festékszórókkal főként Budapestről érkezett profi falfírkálók 24 órás alkotótábora után a tanárok, valamint a diákok és szüleik döntöttek a munkák jövőjéről. Mivel a többség támogatta az újszerű kezdeményezést, tavaly újabb graffitifesztivál résztvevői pingálták ki az intézmény. '99-ben üresen maradt homlokzati falait. Szentesen A graffiti többféle változatára találhat példát az, aki alaposan szétnéz a Kurca-parti tederült, hogy egyetlen négyzetméternyi falfelület védelme mintegy 2,5 ezer forintba kerül - az alkalmazott technikától csaknem függetlenül. (A közelmúltban „fölröppentett", néhány száz forintos négyzetméterenkénti ár a valós költségeknek csupán töredékét fedi.) Az IKV Rt. vezetői a megelőzésre is alkalmas technológiára voksoltak. A védelem a teljes belvárosra kiterjed: a kiskörúton belül minden fölújított önkormányzati tulajdonú épületet megóvnak a firkák ellen. A számítások szerint mintegy ezer négyzetméternyi falfelület kezeléséről van szó. A költségeket az IKV Rt. karbantartási alapjából fedezik. Az újonnan kezdett épületrekonstrukciók munkáira kiírt pályázatok föltételei közt már a graffiti elleni védelem is szerepel. A védekezés technikájáról megtudtuk, hogy a házak lepülésen. A ligeti uszodában például esztétikai értékük van azoknak a stilizált formáknak, amelyek egy helybeli alkotó ízlésvilágáról és mesterségbeli felkészültségéről tanúskodnak. A környezethez jól illő festményeket hamar megkedvelték a strand vendégei. A város legkülönbözőbb részein, a házak falára pingált szörnyűségekkel ellenber a legtöbben képtelenek megbarátkozni. Főleg azért, mert az ilyen firkák homlokzatára igen vékony és áttetsző filmréteg kerül - „elérhetetlen magasságig" (a védőfólia pontos mérete „hadititok"). Az összefestett filmet egyszerűen lemossák, s helyébe újat visznek fel. A munkát csak akkor kezdhetik, ha az időjárás megengedi: a védőréteg megkötéséhez plusz 5 Celsius-fokos hőmérséklet szükséges legalább egy héten át. így az első „antigraffiti" film fölhordására tavasz elején számíthatunk. • Frissen elkészült, vakolt felületet négyzetméterenként 600 forintért lehet levédeni tudtuk meg az egyik, a kiírt pályázaton indult vállalkozótól. Ha szükséges, ezt megelőzően - régebbi, de nem összefirkált falakon - 200 forintos négyzetméterenkénti áron egyszerű öblítést kell végezni. Az összefirkált film eltávolítása 300 forint négyegyes embereket vagy népcsoportokat önérzetükben sértenek meg, ez pedig mindenképpen elítélendő. S az illetékesek hiába tüntetik el az épületekről e mázolmányokat, pár nap múlva újabbakat firkálnak fel a renitens személyek. Makón Makón, néhány más városhoz, főleg Szegedhez képest, szinte alig találni falfirkát a zetméterenként, míg a nem védett felületekről 1800 forintért lehet csak letakarítani a graffitiket. Tehát az új, még firkamentes épületek esetében 1500 forintból is „kijön" a levédés, majd az esetleg összefirkált fal letakarítása, és a védőfilm újbóli fölhordása. • Tímárné Horváth Magdolna önkormányzati képviselő, a „graffiti elleni ad hoc bizottság" elnöke tájékoztatta lapunkat: a közeli jövőben az oktatási bizottság és az oktatási iroda részvételével megkezdik a „Tiéd a város, vigyázz rá!" elnevezésű akció kidolgozását. Az előzetes tervekkel ellentétben így nem egy központi „graffitiparkot" jelölnének ki a városban, ahol a falmázolók háborítatlanul dolgozhatnának, hanem minden iskolában(!) létrehoznának egy firkafalat, ahol a diákok kiélhetnék alkotási városban - tudtuk meg Műhelyi Istvántól, a polgármesteri hivatal városüzemelési csoportvezetőjétől. A csoportvezető lapunknak elmondta: tavaly egy esetben, a Pulitzer-, máskor pedig az Eckhardt Tibor-emléktáblát fújták be graffitisok, ám az észleléstől számított néhány órán belül ezeket az „alkotásokat" sikerült eltávolítani. Szintén a múlt évben, a Posta utca 1-3. szám alatti épület kedvüket Ugyanakkor pedagógiai segítséggel akarják rávenni a diákokat, hogy őrizzék meg a város értékeit. • Tudomásunkra jutott, hogy mindezen közben Balogh László országgyűlési képviselő egy módosító indítvány benyújtására készül. A tervezett módosítás a szándékos károkozás büntetési tételét akár ötszörösére emelné föl. Emlékezetes a tavalyi graffitis invázió amikor Szegeden 300 falfirkáló gyűlt össze, kifejezetten arra a célra, hogy a várost elcsúfítsák, és jó néhány középületet és lakóházat összefestettek. A tucatnyi előállított közül egy tettest ítéltek csak el, aki felfüggesztett szabadságvesztést, és 60(!) ezer forint pénzbírságot kapott, többek között a rendőrkapitányság bemázolásáért. Ny. P.-K. B. végét festették le ismeretlenek, ám a gyors intézkedésnek köszönhetően ezek az ábrák sem maradtak a falakon sokáig. A makóiak olykor tapasztalják, hogy egyes szórakozóhelyekről zárás után csoportosan hazainduló fiatalok útvonalát időnként graffiti-ábrák jelzik. Műhelyi István fölhívja a figyelmet: e patinás kisváros csak úgy tudja megőrizni jelenlegi arculatát, ha a falfírkálók a városon kívül, olyan helyen találnak teret, ahol az másoknak nem tűnik fel. Vásárhelyen A graffitizés - színes és változatos formavilágú, ám nem mindig esztétikai élményt nyújtó falfirkák számát figyelembe véve - mindenképpen népszerűnek tekinthető Vásárhelyen. Az utca „művészei" szenvedélytől hajtva örökítik meg az alkotásaikat. a számukra vonzó épületek. kerítések falain. A graffitisek talán legközkedveltebb helyei a városban, az Árpád utcai Tájház városvédő kőfal felőli oldala és a József Attila Általános Iskola, közelben található kerítése. A díszes motívumokat pedig - az önkormányzati rendelet előírásának megfelelően - a tulajdonosoknak kell eltüntetniük. A kisgazdapárton beiül újabb frontvonal nyilt. A Független Kisgazdapárt mórahalmi székházában a helyi elnök, Csányi László és elvbarátai vasárnapi találkozójukon a belső megújulást, a tagság véleményének kikérését követelték. Az FKGP megyei elnöke, Pancza István szerint „a divatból nyilatkozók" állításával szemben a párttagság egységes és kiáll az eddigi irányvonal mellett. Úgy tűnik, manapság minden kisgazda vezető a tagságra hivatkozik, de más-más következtetésre jut. Az FKGP belső megújulását óhajtó megyebeli kisgazdák álláspontjáról és végső céljáról a mórahalmi találkozó szervezőjét, Csányi Lászlót; a párt Csongrád megyei szervezetének állapotáról pedig a területi elnököt, Pancza Istvánt kérdeztük. Hallgattassék meg a tagság! - ezt követelik Csongrád megyében a „reformista" kisgazdák, akik nem most találkoztak először - tudtuk meg Csányi Lászlótól. A párton belüli reformok követelése már a nyáron elkezdődött. A korábbi és a hétvégi találkozó résztvevőit nem volt hajlandó megnevezni a mórahalmi kisgazdák vezetője, többségük ugyanis fél a retorziótól. Ennek ellenére tapasztalatai és a hozzá befutó telefonhívások alapján úgy véli: egyre többen vannak, akik fölvállalják a reformtörekvéseket. Érzése szerint a tagság kétharmada támogatná a megyebeli szervezet élén a tisztújítást, illetve azt, hogy nyitottabb legyen a párt, fogadja be a különböző véleményeket. Csányi hangsúlyozta: nem szétverik, inkább megújítanák a pártot, megmozdulásuk nem Torgyán ellen irányul, de ki akarják kényszeríteni a pártalkotmány korszerűsítését, a kisgazda eszmeiség érvényesülését. Álláspontjuk szerint csak akkor van esélye a 2002-es választáson a kisgazdapártnak történelmi szerepének megfelelő pozíció megszerzésére, ha tud és akar is tenni a reformtörekvések érdekében. A Csongrád megyei „reform-kisgazdák" hitet tettek Lányi, Molnár, Kiszely, Csúcs, Pápai mellett. Összejövetelükön a Csongrád megyei országgyűlési képviselő, Molnár Róbert nem jelent meg, de vele állandóan tartják a kapcsolatot. Tizennégy pontba foglalt nyilatkozatukban leszögezik, hogy elhatárolják magukat az utóbbi idők nemkívánatos eseményeitől, amelyek súlyos károkat okoznak a párton belül és a koalíció megítélésében. Csongrád megye kisgazda reformerei szerint a demokratikus fejlődési folyamathoz az országnak és a pártnak olyan tiszta erkölcsű, elkötelezett, a választópolgárok érdekében politizáló vezetőkre van szüksége, akik nemzeti érdeket képviselnek. A pártjuk népszerűségi indexének olvadása is az aggályok megfogalmazásokra ösztönözte a reformereket, akik közül csak Csányi. a csanyteleki Grecsó Lajos és az apátfalvi Antal Sarolta merte vállalni közös nyilatkozatuk aláírását. A „reformkisgazdák" szerint Csongrád megyében a párttagság jelentős részének véleményét figyelmen kívül hagyva hozzák meg döntéseiket a vezetők. A tagságot Csányiék nem hívták össze, közleményük fölháborodást váltott ki a csanyteleki és az apátfalvi kisgazdák körében - reagált az újabb belügyből lett közügyre Pancza István megyei elnök. Információnk szerint a pártvezető mindhárom érintett településen (Csanyteleken már ma) összehívja pártja tagságát, hogy összegyűjthesse a véleményeket. A február 10-ére tervezett megyei nagygyűlésen pedig minden alapszervezeti titkár tolmácsolhatja, mit gondol a tagság a Független Kisgazdapárt ügyeiről, jövőjéről. Kérdésünkre válaszolva Pancza kijelentette: nem szakad a megyei szervezet. Ú. I. Inkább környezetcsúfítás A festékszóró a múltat sem kíméjte. (Fotó: Tésik Attila)