Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-27 / 23. szám

IV. STEFÁNIA SZOMBAT, 2001. JANUÁR 27. Csökkentheti az infarktusveszélyt Egészséges a busa húsa A mai embert fokozottan fenyegeti a szív- és érrendszeri megbetegedések veszélye - a zsírdús táplálkozásból s a mozgásszegény életformából adódva. A táplálkozástan szakértői többek között telitetlen zsírsavakban gazdag étrendet javasolnak e probléma csökkentésére. Bizonyos halak zsiradéka pedig - különösen a Magyarországon is tömegesen előforduló és tenyésztett busáé - sok telítetlen zsírsavat tartalÉrdemes-e kimondottan egészségügyi megfontolásból busát fogyasztani? Erről kérdezzük űr. Horváth Károly biológust, az élelmiszeripari főiskola nyugalmazott tanárát, akinek fő kutatási területe éppen a halakhoz kapcsolódik. A téma azért érdekes, mert a busafogyasztás előnyeinek taglalását sokáig propagandaíz lengte körül. Táplálkozástani szakemberek ajánlják: érdemes naponta, vagy legalább hetente bizonyos mennyiségű busát enni, ez csökkentheti például az érszűkület, a trombózis veszélyét, és egyéb, szív- s érrendszeri megbetegedések veszélyét. Mások azonban kételyüknek adnak hangot, és azt mondják: a busa nem „egészségesebb táplálék", mint minden más hal, az egészségügyi szempontok A Fehér-tón busát is tenyésztenek. (Fotó: Gyenes Kálmán) hangoztatása voltaképpen csak arra szolgál, hogy a hazai vásárlók körében a pontyhoz s más halakhoz képest kevésbé keresett busát jobban el lehessen adni. (A busának kissé más az íze, mint különféle egyéb halaké, halászlét nemigen érdemes belőle csinálni, de más elkészítési módok esetében éppoly finom étel lehet, mjnt minden más hal.) Dr. Horváth Károly ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: a szocializmus időszakában valóban „mindent bevetettek" az illetékesek a Kínából, majd a Szovjetunióból behozott busa keresettségének fokozása érdekében. Ám - teszi hozzá - az tény, hogy a telítetlen zsírsavakból többet tartalmaz a busa zsiradéka, mint a Pannonmedence halaié általában, így a busa rendszeres fogyasztása valóban hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek elkerüléséhez, az egészségmegőrzéshez. További előnye e halnak: izomzata nagyon laza szerkezetű, s ezért különösen könnyen emészthető. Arra azonban ügyelnünk kell, teszi hozzá a kutató, hogy ha sütve, rántva fogyasztjuk a busát, akkor a sütés növényi olajban történjék, s ne sertészsírban, ellenkező esetben a busafogyasztás pozitívumait semlegesítik a sertészsírfogyasztás negatívumai. Dr. Horváth Károly azt is hangsúlyozza: minden hal kiemelkedően egészséges táplálék, akár busa, akár nem. De a busa, bizonyos tekintetben, még egészségesebb. Farkas Csaba Szolárium Mértékkel és óvatosan A szoláriumot szinte minden napimádó kedveli; különösen télen érezzük szükségét annak, hogy a nyári barnaságból kifakult bőrünkre kellemes árnyalatot varázsoljunk. Tudjuk, hogy a mesterséges napfürdőnek vannak jótékony és káros hatásai is. A megfelelő szolárium a természetes napfényben található sugarak arányait utánozza. Az UVB-sugarak biológiai szerepe nagyon fontos. Megmutatkozik a hormonképzésben, az immunrendszer alakulásában, a szervezet vérellátásában, a D-vitamin képzésében, és a teljesítőképesség növelésében is szerepe van. Bebizonyították, hogy ugyanezen sugarak károsítják a kötőszövetet, és bőrrákot okozhatnak. Az UVA-sugarakkal is vigyázzunk, ugyanis egyes gyógyszerekkel, kozmetikumokkal együttesen alkalmazva előfordulhat, hogy a bőr fototoxikusan reagál, vagyis naptúlérzékenység jelentkezik, a bör begyullad, égési sebek jelentkeznek. Fontos tehát, hogy megfelelő szoláriumot válasszunk. A berendezések adatait a gépen feltüntetik. A szoláriumot mindig csak bizonyos időközönként vegyük igénybe, egész éven át, folyamatosan semmiképpen sem javasolt. A használati időt soha ne lépjük túl! Viseljünk védőszemüveget! Szoláriumozás után ne menjünk napra, és hidratáljuk bőrünket megfelelő testápolóval! Ha megfelelően használjuk a szoláriumot, egészségünkre válhat, és természetes, kellemes barnaságot ad. Tandi Orsolya kozmetikus A szegedi „testszobrász" Amerikába készül... Bölcsészkari izomügyek Horváth Gergely (25 éves) gépipari technikumot végzett Szombathelyen, majd Szegedre költözött. Manapság a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán történelemből vizsgázik. Egyébként pedig Miamiba készül, hogy megméresse magát a világ legjobb testépítői között, mielőtt még nekilátna politológia tanulmányainak. Gépipar, történelem, body building, politológia... Meg tudom érteni azt. aki most így szól: álljunk csak meg egy pillanata. mert valahogy nagyon nem illenek egymás mellé ezek a információk. Mert a gépészből lett bölcsész esete talán még nem sorolható a kuriózumok közé. De hogy a múlt történései, a politológia (no, meg a humánpolitika - mert hogy ezt sem felejtette megemlíteni...) iránt érdeklődő fiatal annyi izmot pakoljon a testére, hogy már body building fellegvárában is eséllyel küzdjön a jobb helyezésekért? Nem túl sok ez egy embernek? - A egyetemen néhányan valóban csodabogárnak tartanak, s hallottam már néhány csípős megjegyzést, de az ilyen „beszólások" nem tudnak eltéríteni a már megszokott életritmusomtól. Én ugyanis nemcsak vallom az ép testben (Sp lélek elvét, hanem mindent meg is teszek azért, a lehető legjobb kondícióban készülhessek a vizsgáimra - legyen annak a helyszíne egy egyetemi tanszék vagy egy versenydobogó - beszélt két szenvedélyéről, a tanulásról és a sportról Horváth Gergely. Elmondta azt is: tinédzser Horváth Gergely történelmet tanul - és mindennap súlyos vastárcsálckal birkózik a bodyteremben. (DM/DV-fotá) korában sokkal inkább vonzotta a labdarúgás mint a súlyos vastárcsák emelgetése. Nem is akármilyen szinten űzte a legnépszerűbb sportot - Ausztriában másodosztályú csapat igazolt játékosa volt. Ám egy súlyos lábsérülés megakadályozta abban, hogy egyszer a jól fizetett profik között bizonyíthassa képességeit. A rendszeres testmozgásról viszont nem tudott, de nem is akart leszokni, s mivel egyik barátja azt ajánlotta, súlyzókkal erősítse a testét, egy bodyteremben kezdett új (sportjéletet. - Akkor még eszembe sem jutott, hogy valaha is versenyszerűen űzzem a testépítést. De aztán sikerült olyan eredményesen fölépíteni izomzatomat, hogy magam is éreztem, van esélyem a győzelemre a legjobb bodysok között is. Eddig két országos bajnokságon indultam. s a legutóbb szerzett negyedik helyem arra sarkall, hogy még több vasat emeljek szólt eredményeiről a szegedi Erőtér SE versenyzője, aki napjainkban Horváth Zoltán edző irányítása mellett készül az újabb versenyekre, így például az amerikai nyílt bajnokságra. A Szegedi Tudományegyetem történészhallgatójától azt is megtudtuk, mennyi vastárcsát kell megmozgatni ahhoz, hogy valaki a képen jól látható izomkötegek tulajdonosa lehessen. Heti tíz-tizenkét edzése során úgy állította össze munkaprogramját, hogy ma már ne okozzon gondot a fekvenyomó padon 155 kilónyi súly emelése, míg lábainak erejét szemléltesse egy adat: a lábtológépen teljesített már 370 kilogrammot is. - A jó formához speciális étrend betartására is szükség van. S mivel szigorú időrendi beosztás szerint kell ennem, évfolyamtársaim nem is titkolt mosolygással szemlélik, amikor a tanteremben előveszem a kis elemózsiás csomagomat. De semmi gond, a cikizéseket megszoktam, az pedig nagyon jól esik, hogy tanáraim megértők, rendszeresen érdeklődnek eredményeim után. Amikor pedig azt kérdi tőlem valaki, mégis, hogyan tudom összeegyeztetni a sok tanulást a rengeteg edzéssel, csak annyit szoktam mondani: egy amerikai egyetemen teljesen természetes, ha a hallgatók rendszeresen látogatják a sportpályákat és az edzőtermeket. Én azt a életformát tartom követendőnek, s nagyon sajnálom, hogy a magyarországi egyetemeken, főiskolákon ma még olyan kevesen érzik: sport nélkül - legyen az bármilyen sportág is nem lehet teljes az élet. Bátyi Zoltán sze A vashiány A vashiány a leggyakoribb, főleg táplálkozási eredetű hiánybetegség. Fejlett országokban a lakosság 10-15 százaléka, fejlődő országokban 40-50 százaléka vérszegény, ezen belül a gyermekpopuláció jelentősen érintett. A szervezet megfelelő vas ellátottsága a szöveti oxigenizáció, az idegrendszer fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen. Kiemelt jelentősége van az első egy-két életévben, serdülő korú lányokban, illetve a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Az élet első hónapjaiban fennálló vashiány károsíthatja a szellemi és motoros funkciók fejlődését, érését, kedvezőtlen hatást gyakorol a viselkedésre. Az időre, normális súllyal született csecsemő megfelelő vas-tartalékokkal rendelkezik. Anyatejes táplálás mellett a súlyfejlődés ütemétől függően körülbelül 6-9 hónapos korig vashiánnyal nem kell számolnunk. Más a helyzet a koraszülött, kis súlyú újszülötteknél, akiknél a terhesség utolsó heteiben történő vas raktározás elmarad. Hasonló helyzet áll elő akkor is ha a terhes édesanya vashiányos. Ilyen esetekben a korán, 2-4 hónapos korban elkezdett vas terápiával pótolhatjuk a hiányzó mennyiséget. Oda kell figyelnünk azokra a csecsemőkre akiknél az étel (tehéntej) allergia lehetősége felmerül. Náluk a gyulladt, sérülékeny bél nyálkahártyán keresztül szemmel nem látható mikroszkopikus vérzések is rontják az állapotot. Többek között legalább egy éves korig ezért sem javasolt a tehéntej adása. Az anyatej csökkenése esetén annak pótlására többféle vassal dúsított tápszer áll rendelkezésre. Az elválasztás megkezdésétől igen fontos a megfelelő vegyes étrend bevezetése, a szigorúan vegetáriánus táplálkozás csecsemőknél, kisgyermekeknél nem javasolt. A legfontosabb „vasforrások", máj, hús, tojássárgája, zöldfőzelékek, teljes kiőrlésű gabona magvak, hüvelyesek, diófélék fogyasztásával később is elejét vehetjük a vashiányos vérszegénység kialakulásának. Számos multivitamin készítmény áll rendelkezésre, melyek több-kevesebb vasat is tartalmaznak. Tudnunk kell, hogy ezek nem elégségesek a kialakult vashiány gyógyítására, ez csak pontosan adagolt specifikus készítményekkel lehetséges. Dr. Rudas Magdolna gyermekorvos környezetünkért Fújhatjuk? A vegyipar szédületes fejlődésével a múlt század közepén számos új vegyület jelent meg, melyek közül kiemelkedtek a halogénezett szénhidrogének. Ezeket a molekulákat széles körű használhatóság, nagyfokú stabilitás jellemzi, élettartamuk a hagyományos és természetes vegyületekhez képest szinte korlátlan. Ezek a tulajdonságok biztosították a halogénezett szénhidrogének gyors elterjedését az élet minden területén. Megszülettek a freon hajtógázzal működő első aeroszolok, melyek népszerűsége a hatvanas években kezdődött és azóta is töretlen. Ennek oka, hogy kezelésük egyszerű, kényelmes, biztonságos és takarékos. Hamar kiderült azonban, hogy a felsorolt előnyök környezetvédelmi szempontból kiemelkedően kockázatossá teszik a halogénezett szénhidrogén vegyületeket. A környezetbe kikerülve nem bomlanak le, bizonyos esetekben felhalmozódhatnak és így veszélyeztetik a velük kapcsoltba kerülő élőlényeket. A gázok, elsősorban a freonok a felső légrétegekbe kerülve erősen felgyorsítják (katalizálják) az ózon lebomlását, amely a földünk élővilágát védi a napból érkező káros ultraibolya sugárzástól. Az „ózonlyuk" kialakulása nagymértékben „köszönhető" a föld légkörébe kerülő nagymennyiségű halogénezett szénhidrogén gáznak, a freon hajtógázzal működő dezodoroknak és egyéb aeroszoloknak. Ennek következtében az ultraibolya sugárzás egyre nagyobb hányada éri el a föld felszínét. A probléma megoldása érdekében számos új hajtógáz típussal kísérleteztek, több-kevesebb sikerrel. Említést érdemel a széndioxid, melynek használhatóságát korlátozza a magasabb palacknyomás és a savas kémhatás." A propánbután előnye a stabil belső nyomás, ez az anyag viszont fokozottan tűz- és robbanásveszélyes. Környezetvédelmi szempontból legideálisabbak a hajtógáz nélküli aeroszolok, melyek az utóbbi időben egyre nagyobb számban jelennek meg a piacon. Sajnos, ezek kevésbé takarékosak, a hatóanyag kiszórása nehézkesebb, a megfelelő szóráskép, a kellő finomságú permet előállítása bonyolultabb. Ennek ellenére aeroszol vásárlásakor gondoljuk a környezetünk védelmére, és válasszuk a hajtógáz nélküli változatokat. Szabó Ferenc A méhnyakrák ellen Munkatársunktól Megkezdték a méhnyakrák ellen kifejlesztett oltás kipróbálását, amely a HPV vírussal szemben erősíti fel az immunrendszert. A „humán papilloma vírus" okozza a rákos elváltozások legtöbbjét. Henry Kitchener nőgyógyász professzor, a Manchester Egyetem orvos-kutatója elmondta, nagy reményeket fűznek a szer sikeréhez. A próbákat 24 női önkéntesen végzik, akik az oltás különböző dózisait kapják, és megfigyelik, hogy immunrendszerük hogyan reagál. A próba eredményeit 2002-ben véglegesítik majd, és ha sikerrel járnak, megpróbálnak még több nőt bevonni a kutatásba, hogy meghatározhassák a szexuális úton terjedő HPV vírus elleni dózis optimumát.