Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-22 / 18. szám
6 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 2001. JANUÁR 22. „Jimmy, Jimmy, miért haltál meg?..." Csepelen búcsúztak a slágerkirálytól Több mint négy kilométeres utat tett meg a gyászolók menete a templomtól a temetőig. (Fotó: Schmidt Andrea) Virágok borították a Zámbó család házának kerítését Olvassunk, búvárkodjunk, vetélkedjünk együtt! Szellemi kaland, családoknak A szegedi Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtára a Délmagyarország és Délvilág napilapokkal közösen megyei szintű pályázatot hirdet Olvassunk, búvárkodjunk, vetélkedjünk együttl címmel. A pályázni két kategóriában lehet: 1. Családi nevezésnek fogadjuk el, ha a pályázni kívánt csapat minimum 3, maximum 5 főből áll és valamennyi tag családi, rokoni kapcsolatban van egymással. A csapatban lennie kell legalább 1 óvodás vagy kisiskolás korú gyermeknek. Legfeljebb 2 felnőtt tagja lehet, de 13 év feletti gyermek felnőttként vehet részt a pályázatban. 2. Egyéni nevezésre a 10-12 éves korúakat várjuk! A feladatokat a két kategóriának megfelelően külön feladatlapokon tesszük közzé az iskolákon, könyvtárakon, sajtón keresztül. Az első feladatlap január 27-én, szombaton jelenik meg a Délmagyarországban és a Délvilágban. A pályázati fordulók témakörei mindkét kategóriában: 1. Magyar népmesék 2. Magyar ifjúsági meseregények, regények 3. Magyar gyermekköltészet 4. Csongrád megye gyermek és ifjúsági írói, költői Díjazás: Családi kategória: I. helyezett - 20.000 Ft értékű könyvcsomag, valamint egyéves Délmagyarország/Délvilág előfizetés. II. helyezett - 15.000 Ft értékű könyvcsomag, valamint féléves Délmagyarország/Délvilág előfizetés. III. helyezett - 10.000 Ft értékű könyvcsomag, valamint negyedéves Délmagyarország/Délvilág előfizetés. IV-V. helyezett - 5-5000 Ft értékű könyvcsomag Gyermek kategória: I. helyezett - 5000 Ft értékű könyv II. helyezett - 4500 Ft értékű könyv III. helyezett - 4000 Ft értékű könyv IV. helyezett - 3500 Ft értékű könyv V. helyezett - 3000 Ft értékű könyv VI-XV. helyezett - 2000 Ft értékű könyv Minden forduló után be kell küldeni a feladatlapokat a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárába, ellenőrzés és pontozás végett. (6720 Szeged, Dóm tér 1-4.) Eredményhirdetés: május 26-án a Somogyi-könyvtár gyermeknapi programján a játékos döntő után. A pályaválasztás: (nem) teher Szülők egyesülete S * o m baton eltemették Zámbó Jimmyt. A legnépszerűbbnek tartott honi táncdalénekest, akinek lemezeit, kazettáit milliószámra vásárolták rajongói az elmúlt években, több mint tízezer ember kísérte utolsó útjára a csepeli temetőbe. Mai riportunkban a gyászszertartás eseményeit idézzük fel. Hideg volt a reggel Csepelen, fogat vacogtató. Nem csoda hát, hogy a sziget lakótelepeinek parkjaiban csak a legelszántabb kutyasétáltatók baktattak, elgémberedő ujjaikat dörzsölgetve. De a kertes házakkal szegélyzetl csepeli utcákban sem törte meg autók zaja a szombati csöndet. Ám ha valaki megtalálta a XXI. kerület Rákóczi terét (már pedig könnyen fellelhette, hiszen a városrész minden pontján fákra, hirdetőoszlopokra szerelt táblák mutatták, hol is magasodik e tér legnagyobb építménye, a görög katolikus templom), azonnal nyugtázhatta: jó helyen jár, bizony itt fogják búcsúztatni pár óra múlva a Zámbó Jimmyt. „Jimmy, az más..." - Mondja csak nyugodtan uram, hogy a királytól köszönünk el, mert hogy a Jimmy igenis király volt, soha nem születik még egyszer ekkora nagy művész erre a világra - közölte véleményét a templom melletti utcácska sarkán egy idősebb úr. S mikor megtudta, hogy Szegedről érkeztünk, s akár még újságba is bekerülhetnek Jimmyről elmondott szavai, arca kipirult a lelkesedéstől, újfent a király dicséretéről zengett szép körmondatokat. - Hozzáteszem - harsogta telve öntudattal - hogy én soha nem szoktam temetése járni. De Jimmy az más, mert hogy Jimmy az közülünk való volt, és nekünk énekelte a dalait. Éppen ezért nagyon bánom, hogy nem jöttem ki már éjszaka a templomhoz, de hál a korom miatt, tudja, hogy van ez... Nem kellett messze elbarangolni Jimmy feltétlen hívétől ahhoz, hogy megtudjuk: még nála is hűségesebb és kitartóbb rajongók is ácsorogtak a lassan gyarapodó tömegben. Egy asszony azt bizonygatta, ő háromszor is megnézte a ravatalon a király koporsóját, pedig egyegy bebocsátásra órákig is várnia kellett. Más azért aggódott, mert azt olvasta az újságban, akár még százötvenezren is eljöhetnek a végső búcsúztatóra. És akkor, jaj, mi is lesz itt, talán tnég az üveges gyászhintót se fogja látni. - Hallotta, hogy egymilliót érő koszorú is lesz a virághegyben? És azt tudták, hogy húszmillió forintba kerül a temetés? - faggatózott mellettem egy roppantul jól értesül asszonyság, szent esküvéssel fogadva, neki bizony a családhoz egészen közel állók súgták a híreket. De mielőtt még további árakkal szolgálhatott volna, gyorsan lehurrogták: - Nem szégyelli magát, pénzről beszélni, amikor itten fekszik holtan a király? Izmok, fekete dzsekikben Miközben búcsúztatóra érkezők soraiban mindenki szomorú arccal cserélgette az információkat, hatalmas izmaikat fekete dzsekikben rejtegető biztonsági emberek vették körbe a templomot („Belépés csak VlP-kártyával, ne is vitatkozzanak, kérem!..."), s megérkezett néhány híresség is. Mészöly Kálmán, a futballszaktekintély a templom fala mellett ácsorogva várta a búcsúztató déli 12 órára meghirdetett kezdését, akárcsak Fekete László a világ legerősebb embere. Délhúsa Gjon popénekes és Schmuck Andor, szocialista politikus. A kordonnal kirekesztett tömegben néhányan ugyan kevesellték a VIP-esek számát („Na, persze, az elitnek nem kellett Jimmy, mert proli gyerek volt..." - sziszegte egy hórihorgas férfi), de ez a tény nem zavarta meg az áhítatot. Nagykőrösről minibusszal érkezők éppúgy könnyes szemmel markolták virágokat, mint szlovákiai Jimmy-hívők. S amikor megkezdődött a gyászszertartás, az akkor már 6-7 ezresre nőtt sokadalom néma csöndben figyelte a kihangosítón érkező szavakat. Tóth Mihály, Csepel polgármestere, a pályatársak nevében búcsúzó Kozsó és Prodán Páhor lelkész egyaránt Jimmy nagyságáról mondta el szép szavait, s csak akkor támadt nagyobb mozgolódás a téren, amikor megérkezett a hintó. És egyszer csak megkondult a harang, Jimmy nevének kezdőbetűjét, uralkodói fejéket formázó virágkölteményeket cipeltek a fekete Mercedesekhez, s a szerencsésebbek láthatták a 24 karátos arannyal befuttatott koronát is, amit vidékről küldtek rajongók Jimmy király temetésére. Ekkor feszülhetett pattanásig az ideg a ki tudja hány helyről toborzott testőrökben, polgárőrökben. rendőrökben. Mert bár az igaz, a várt másfél százezres gyászoló seregnek csak töredéke érkezett meg, nagyon tarthattak attól, hogy mindenki a koporsót szállító hintó nyomában, közvetlenül a gyászoló család után szeretne elsétálni a több mint négy kilométerre lévő temetőbe. Ám rendbontás még picinyke sem történt, a királyt búcsúztató ezrek békésen poroszkáltak végig Csepelen, csendben haladtak el Zámbó család háza mellett (ami előtt ekkorra már minden négyzetcentimétert virágok, gyertyák, apró mécsesek foglaltak el), s mindössze egy-két élesebben kanyarodó utca sarkánál szólaltak meg a menthez tartozó autók dudái - hölgyek és urak, kéretik nem megbontani a rendet! Hangszóróból szólt a zene Azt nem állíthatnám, hogy minden ház előtt százak köszöntek el a királytól, bámészkodót fölfedezhettek a kamerák padlásablakban éppúgy, mint kapualjban, erkélyeken. - Én, uram, már akkor ismertem a Jimmyt, amikor nem volt király. Higgyen a szavamnak, remek cimbora volt, igazi csepeli vagány közölte velem egy úr panelnak tövében, azt sem titkolva: egy fröccsöt mindenképp megiszik majd a király tiszteletére. - Én meg azt mondom magának, amit ezzel a szerencsétlen Jimmyvel művelnek, az már felháborító. Miért nem hagyják szép csendben elmenni? - kontrázott a mellette álldogáló. - De azt is írja bele a cikkébe, hogy most halt meg a Sinkovits művész úr. Hatalmas nagy színész volt, a nemzet színésze, meg Kossuth-díjas is. Aztán jó, ha egy kis fénykép, meg öt-hat sor jutott neki az újságok címoldalán. Hát ez inkább a szégyen, én meg azt mondom - furakodott mellém egy fiatalasszony hangja. A hintó meg csak guruit lassan a gyászolók hosszú sorát felvezető, villogó lámpás rendőrkocsik mögött. S bár változatlanul csendben lépkedtek a gyászolók, csupán a kocsihoz közel állók hallhatták, hogy egy fekete Mercedesre szerelt hangszóró Jimmy legnagyobb slágereinek hangjait szórta szét a hidegben. Ám ennyi is elég volt ahhoz, hogy amikor a menet elérte a temetőt, néhányan ne tudják tovább zsebkendő mögött rejtegetni zokogásukat. Galambok a temetőben - Jimmy... Jimmy... Miért haltál meg?... - kérdezgették többen is, szipogva. Mellettem csöppnyi lányok arany színű minikoronával ékesített hurkapálcákat vetettek az anyukájukkal, de jutott néhány forint annak az úrnak is, aki perecet, meg üdítőt árult a sarkon. Amikor pedig több ezer galamb röppent fel egy furgonból („Nézzétek, ottan száll a Jimmy lelke..." kommentálta az eseményt egy nagyapa...) Csepelen, több mint tízezren tudomásul vették - Zámbó Jimmy utolsó útja befejeződött. A legkitartóbb Jimmy-hívők rendőrök faggatásába kezdtek - Mégis mikor engednek már be a sírhoz? -, a messziről érkezők azon tanakodtak, hol is hagyhatták autóikat. A közelben lakók meg pár perc múlva már a televízió előtt fészkelődve hallgatták a 2001. január 20-i, a legnézettebb kereskedelmi csatornákon minden mást megelőző hírt: „Eltemették Zámbó Jimmyt..." Bátyi Zoltán A gyerekneveléshez mindenki ért. Pontosabban mindenkinek van véleménye arról, hogyan is kell foglalkozni a csemetével ahhoz, hogy egészséges fává növekedjék. E cél érdekében néha egymással verseng, máskor egymással harcol a szülő és az iskola. A két pólus közötti közvetítő szerepre is vállalkozik a Magyarországi Szülők Egyesülete, melynek Szegeden is működik csoportja. A pályaválasztás, a jó döntés miatt is fontos a szülők és az iskolák együttműködése. A középfokú iskolákba való jelentkezés közeledő határideje indokolja, hogy a továbbtanuláshoz iránytűt jelentő, az Oktatási Minisztérium támogatásával készült tájékoztató füzet minden érintetthez időben eljusson. Ebben segítkezett a Szegedi Szülők Egyesülete a Gyermekekért elnevezésű szervezet is - tudtuk meg Hegedűs Ágnes elnöktől. A szülők a gyerekeiknél jobban tudják, hogy a pályaválasztás az iskolaválasztással kezdődik. Ezért annyira nehéz döntés, hogy az általánosból melyik középiskolába, illetve milyen irányba lépjen a gyerek. A szülőkre is nehezedő terheken könnyít, hogy egyesületük különböző kiadványokba sűríti, amit például az iskolaválasztásról, a szakképzésről, az érettségiről tudni kell. Az iskolaválasztás problémakörét taglaló füzetecske kitér például a szülők felelősségére; a felvételi eljárás rendjére, ezen belül a szülők és tanulók, illetve az iskola és az intézményfenntartók feladataira és kötelezettségeire; bemutatja a felvételi eljárásban előírt dokumentumokat; ismerteti a beiskolázás folyamatát és a jogorvoslati eljárás rendjét. A szakképzés rejtelmeibe kalauzoló kiadvány - többek között - leltározza az e képzési formával kapcsolatos fontosabb fogalmakat, jogszabályokat; ismerteti a gyakorlati képzés rendjét és dokumentumait; továbbá a tanulók anyagi és természetbeni juttatásait; vázolja, amit a kártérítési felelősségről és a szakképzés finanszírozásáról, irányításáról tudni kell. A nebulókat nevelő anyák és apák civil szervezete Szegeden a Szülők iskolájával, azaz egy előadássorozattal arra készül, hogy segítséget nyújtson a kötelezettségek mellett a szülői és gyermeki jogok tárházának megismerésében is. Ú. I.