Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-19 / 16. szám
SZOMBAT, 2001. JANUÁR 20. CSONGRÁD MEGYE 3 Kergemarhák: nem árt az óvatosság Húszezer egy vizsgálat Hivatalosan még nem kapott értesítést a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás arrál, hogy február közepétől valamennyi levágott állatot bevizsgálnak kergemarhakórra, vagyis BSE-re. Ennek a költsége állatonként legalább 20 ezer forint, amelyet állítólag az FVM, valamint egy Phare-pályázati forrás állna. Magyarországon nincs kergemarhakór, az óvatosság azonban sosem árt. Ezért a tervek február közepétől valamennyi vágóhídi, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarha és legalább kétéves juh BSEszűrését kell elvégezni - nyilatkozta Nagy Attila frissen kinevezett kormánybiztos. A számítások szerint ezek a feladatok mintegy 3 milliárd forintba kerülnek majd, a költségeket - állatonként körülbelül 20 ezer forintot - a földművelésügyi tárca fizeti ki, valamint Phare-pályázatból is számítani lehet támogatásra. Az eddigi tünetmentesség annak is köszönhető, hogy itthon a marhákkal sosem etettünk állati eredetű takarmányt, azaz hús-, csont és vérlisztet. Állati fehérjétől ráadásul azért sem betegedhetett volna meg a hazai állatállomány. mivel a fehérje-feldolgozó üzemek szigorúan csak 133 fokon, 20 percig 3 bar nyomáson engedik a feldolgozást, míg Nyugaton nem ilyen kemények a feltételek. Ezt a feldolgozási módszert egyébként Brüszszel a közelmúltban tette csak kötelezővé az EU tagállamai számára. Idehaza csak szúrópróbaszerű vizsgálatok folytak, 1986 óta pedig minden idegrendszeri tünet miatt levágott állat agyvelejét elemezték a laboratóriumok. Ezért napjainkra több ezer negatív vizsgálati eredmény szaporodott föl. Dr. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa lapunknak elmondta. az intézet felkészült a vizsgálatok elvégzésére. A jövő héten két szakember budapesti képzésen vesz részt, ahol a mintavételt tanulmányozzák. F. K. Alapos es lelkiismeretes ügyészi munkát vár Kirakat helyett perbeszéd A Csongrád Megyei Főügyészséget februártól dr. Lőrinczy György vezeti. A 44 esztendős büntetőjogi szakember Szolnokról érkezik Szegedre. Tegnap csupán villámtalálkozóra hívta majdani kollégáit, ezt követően sikerült interjút készítenünk vele. Lapunk egyebek között arról kérdezte, milyen szellemben akarja irányitani a jövőben az ügyészséget. - Kilencen pályáztak a Csongrád megyei főügyész kapósnak tűnő székére. Egy szomszédos megye főügyészhelyettese miért gondolta úgy, hogy ő is megpróbálja? - Szolnokon nagyon jól érzem, éreztem magam, remek társaságot hagyok ott, nehéz lesz elbúcsúzni a kollégáktól - vallotta be férfiasan a február l-jétől kinevezett Csongrád megyei főügyész. Én szakembernek tartom magam, és csak annak. A pályázat benyújtásának idején megjelentek olyan hírek a sajtóban, hogy erre a posztra csupán a politikailag megbízható emberek pályázhatnak eredménnyel. Eközben én, belső hitemből fakadóan, rengeteget publikáltam a politikától független ügyészségről. Ezek után úgy éreztem, kötelező pályáznom. - Szándékai szerint mennyire válik nyitottá, nyilvánossá a megyei ügyészség ténykedése a jövőben? - A legfőbb ügyész eleve elrendelte, hogy a főügyészeknek sajtószóvivőt kell kinevezniük. A megfelelő embert meg kell találni erre a feladatra. Másik megközelítésből: adott tárgyaláson a bíró neve ki van írva a tárgyalóterem ajtajára, az ügyvédnek jó reklám, ha neve megjelenik az újságban, ám arról nem vagyok meggyőződve, hogy az ügyészeknek feltétlenül kirakatba kell kerülniük. Ok inkább akkor villogjanak, amikor jó kiállással, felkészülten a perbeszédet mondják... - Amikor kollégái előtt mondja majd a székfoglalót, milyen követelményeik bírósági eljárások mielőbbi befejezését akarja szorgalmazni dr. Lőrinczy György. (Fotó: Karnok Csaba) Névjegy Lőrinczy György 1956-ban született Szolnokon, ott végezte iskoláit. Szegeden tanult tovább az egyetem jogi karán, utána visszakerült szülőhelyére, ahol a városi ügyészségen alkalmazták. A szakvizsgát követően büntető területen dolgozott, nyomozó ügyészként ténykedett, majd megyei helyettes lett. Öt éve büntetőeljárási jogot oktat a szegedi egyetemen. Leánya érettségi előtt áll, fia másodikos szakközépiskolás, felesége pedagógus. Számos szakmai publikációja jelent meg. Szabadidejében régi sportszenvedélyének, a kajakozásnak hódol. ket támaszt velük szemben? - Egy szervezetet csak folyamatosan lehet megváltoztatni - vélekedett a főügyész. - Sőt az sem biztos, hogy azt gyökeresen át kell alakítani. Nekem megvannak a magam vezetői módszerei, amelyek eddig beváltak, avagy nem voltak sikeresek. Át kell gondolnom, miket lehet majd Szegeden is alkalmaznom, ehhez persze a kollégák megismerése is szükséges. Alapos és lelkiismeretes munkát várok, követelek mindenkitől, legkésőbb a törvényben előírt határidőn belül. Ám elsődleges a megfontolt döntés. - A bírósági ügyekben sokára születik meg az ítélet, az ügyészség mit tehet a határozat kimondásának meggyorsításáért? - Ez örök probléma, ám azt tudni kell, hogy az ügyek 80 százaléka egy éven belül befejeződik. Létezik a bíróság elé állítás gyorsított eljárási formája, amikor adott esetben 15 napon belül dűlőre lehet vinni az ügyeket. Ha ennek feltételei adottak, akkor teljes mellszélességgel támogatom. Régóta vallom, hogy aki nagy ügyeket visz, azt nem szabad csip-csup ügyekkel terhelni. - Az ügyészi pálya presztízse, megbecsülése nincs a csúcson, sokkal inkább az ügyvédi, bírói státusz felé kacsintgatnak a végzős jogászok... - A bírók éppen úgy keresnek, mint az ügyészek vágott vissza dr. Lőrinczy György. - Az utóbbi időben a végzős hallgatók közül sokan jelentkeznek az ügyészségre, sokszoros a túljelentkezés. Szolnokon az utóbbi két évben csak olyan kollégával, pályázóval ültünk le beszélgetni, aki a legjobb minősítéssel, summa cum laude fejezte be az egyetemet... Hozzá kell tennem, ez egy tanulható szakma. Egy jó fogalmazó egyébként szinten tartja az instruktorát is... - Egy megyei főügyésznek mennyire van lehetősége, hogy kialakítsa saját csapatát, amellyel együtt szeretne dolgozni? - Senkit nem akarok elküldeni a kollégák, a vezetők közül - jelentette ki dr. Lőrinczy György. - Azt viszont megnézem, hogy ki, milyen színvonalon dolgozik, képes-e az általam elvártaknak megfelelni. Csupán egyet várok el: alapos, lelkiismeretes munkát. V. Fekete Sándor jegyzet Közös pazarlás, közös titok? r avalyelőtt 2 milliárd 350 milliót költöttek a tárcák külföldi kiküldetésekre. Az adatok nyilvánosak, még a részletezésük is bárki számára hozzáférhető. Titkosak azonban az utazási irodákkal kötött szerződések. Azzal az indoklással, hogy nyilvánosságra hozataluk sértené az utaztató cég üzleti érdekeit. Hogy sírva ne fakadjon az adófizető honpolgár. A majd két és fél milliárdos 1999-es útiköltség szép pénz - bizonyára a tavalyi se volt kevesebb. Csekélyke összeadási ismerettel is kijön a végösszeg: a kormányzati ciklus négy éve alatt a minisztériumok közel tízmilliárdot költenek vonatra, repülőre, szállodára, napidíjra... Ha pedig ehhez még hozzáképzeljük az országgyűlés útiszámláit, valamint azt, hogy más állami vezetők mennyit költenek rá, hogy külföldön képviseljenek bennünket, mégis csak meg kell kérdeznünk: az utaztatáshoz miért nem olyan utazási irodát választanak - netán közbeszerzési pályázattal -, amelyik a szerződést nem akarja titokban tartani? Hanem éppen fordítva, minden adófizető előtt el akar büszkélkedni azzal, milyen jól költi el a pénzünket! Hogy a biztos állami megrendelések ellentételezéseképpen például komoly árkedvezményt ad!... A pályáztatás útján kötött, nyilvános szerződéseket olvasva talán még arról is meggyőződhetnénk, hogy az utaztatásokért kifizetett pénzekből egy fillér se csordogál vissza a miniszteriális megrendelő folyószámlájára. A míg az utazási irodák ilyen elszántan hivatkoznak arra, hogy a nyilvánosság üzleti érdekeiket sértené, addig azt kell hinnünk, hogy az üzleti titok valójában az utaztató cég és az utaztatott politikus közös titka. Ekként üzleti is, meg politikai is, mert az, hogy egy-egy utazási iroda milyen szerződést kap az államtól, s hogy abban a szerződésben milyen feltételek, milyen biztosítékok, mekkora árak vannak - nem szimpla üzleti kérdés. Ha rejtegetik ezeket a tényeket, akkor a közember okkal hiszi, hogy a pazarlást és a korrupciót dugdossák előle. U'U^ Konferencia a mérnökképzésről Munkatársunktól A hazai műszaki felsőoktatási intézmények képviselőinek részvételével nyitották meg tegnap a karbantartást és javítást oktatók tizedik országos konferenciáját a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának kollégiumában. A kétnapos szakmai tanácskozás megnyitóján dr. Szabó Gábor, a SZÉF főigazgatója a műszaki képzés korszerűsítéséről beszélt. A konferenciát azért hívták össze, hogy a szakemberek kicseréljék a mérnökképzésben kiemelkedő szerepet betöltő gépjavítás, karbantartás és diagnosztika témaköreivel kapcsolatos oktatási, kutatási tapasztalataikat. A tanácskozás ezen kívül lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy találkozzanak a régió kiemelkedő vállalatainak képviselőivel, és személyesen is ellátogassanak néhány helyi üzembe. A konzultációk elősegítik, hogy a felsőoktatási intézmények az ipar számára olyan ismeretekkel rendelkező mérnököket képezzenek, akik az alkalmazott gépi berendezések működtetését, karbantartását megfelelő szinten el tudják látni. A tanácskozás ma 9 órakor folytatódik a SZÉF kollégiumában. tőzsde A szerdai naphoz hasonló, 12 milliárd forintot közelítő forgalom mellett csaknem 1 százalékot esett, de 8(XX) pont fölött maradt a BUX index. A mutató a nap folyamán végig pozitív tartományban mozgott, csak a zárást megelőző fél órában romlott el a hangulat. A forgalmi listán helyreállt a rend, a Borsodchem visszacsúszott a négy nagy mögé. A vegyipari papír egyébként nagy utat járt be a nap folyamán. reggel a spekuláció még csaknem 5 százalékos emelkedést eredményezett, ez zárásra 2 százalékos esésbe fordult. A Matáv is hasonló pályát járt be, 2 százalékos emelkedésből 2 százalékos veszteségbe esett vissza az árfolyam. A nap egyetlen értékelhető vállalati hírét a Pick jelentette be, az Aragó várható 3 milliárd forintos zártkörű tőkeemeléséből akvizíciókat tervez a cég. még az első fél év során. Az árfolyam nem reagált a fejleményekre. Nagyjából nullában fejezték be a napot az európai értéktőzsdék, noha a nap nagyobb részében kisebb veszteséget mutattak a vezető tőzsdeindexek. New Yorkban nyitás után hevesen ingadozott a piac, az európai zárás Részvény Záróárfolyam (Ft) Égis 10700 MATÁV 1291 MOL 5130 OTP 16245 Rába 2400 Richter 16210 Svnergon 885 BUX 8058 idején úgy tűnik, hogy egyelőre a bikák kerültek többségbe. Elsősorban vállalati eredmények mozgatták csütörtökön az árfolyamokat. Az IBM még szerdán zárás után jó negyedéves számokat jelentett, emelkedett is a részvény. A Ford nyeresége csökkent, de a piac erre számított, így nem láttunk különösebb negatív reakciót. Zárást követően a Microsoft is közzéteszi gyorsjelentését. Forgalom (mFt) Változás (%) 249 -0,60 4710 -1,97 2202 -0,19 1211 -0,10 41 -2,04 1475 -1,10 159 4,12 -65 pont -0,81 M ConCorde ' Tel.: (62) 484-222 Szeged, Kossuth L. sgt. 10-12., www.cd.hu A Concorde Értékpapír Rt. szolgáltatása 2000, 1999, 1998 ,Az év brókercége" (Budapesti Értéktőzsde) Hárommilliárdos tőkeemelés után A Pické lesz a Délhús? Eddig is messze a legnagyobb magyar húsipari vállalkozás volt a Pick, s a jövőben még inkább az lesz, hiszen a fő tulajdonos, az Arago hárommilliárd forintos tőkeemelést hajt végre. A szaksajtó egybehangzó véleménye szerint a Délhús megvásárlására „gyűjtenek" a Picknél. Hárommilliárd forintos tőkeemelésről döntött a minap a Pick igazgatósága, a 440 ezer darab új részvényt az eddigi legnagyobb tulajdonos, a 32,7 százalékot birtokló Arago Befektetési Holding jegyezheti le. Ezzel részesedése 41 százalék fölé emelkedik. Az új papírok 6900 forintos aktuális tőzsdei árfolyamon kerülnek az Aragóhoz, így a tőkeemelés után közel tízmilliárd forintnyi, viszonylag szabadon elkölthető pénze lesz a Pick-csoportnak. A Pick a tőkeemelés előtt is a legnagyobb magyar húsipari vállalkozás volt, utána pedig majdnem kétszer akkora lesz, mint az összes többi - érdemi - vállalkozás együttesen. Amióta a Délhús eladósorba került, a szaklapok egyetlen potenciális magyar vásárlóként emlegetik a Picket, tegyen is bármilyen cáfoló nyilatkozatot a tőzsde játékszabályait betartani köteles tulajdonos vagy a cégvezetés. Lehetséges terjeszkedési cél még a Gyulai Húskombinát, amellyel egyszer már próbálkozott a szegedi központú cég, de azt a Versenyhivatal megvétózta. Továbbá, folyamatosan napirenden van még a nagyszalontai „bevásárlás" is. Mint Leisztinger Tamás, az Arago Befektetési Holding elnöke lapunk kérdésére válaszolva elmondta, a tőkeemelés forrása az, hogy az Arago maga is tőkét emel. A lapértesüléseket úgy finomította, hogy nincs azért tízmilliárd forintnyi szabadon elkölthető pénze a Picknek, de egy-két nagybevásárlásra mindenképpen van fedezetük és regionális vezető szerepre törnek. A Délhús megvételére vonatkozó kérdésre csak a tőzsdei cégekre jellemző válasszal szolgálhatott, nevezetesen: a hírt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarja. A Gyulai Húskombinát, mint lehetséges akvizíciós céllal kapcsolatban azt mondta: „akkor már inkább az előbbi". Bihari Vilmos, a Pick vezérigazgatója emlékeztetett arra, a július 14-i közgyűlés hatalmazta fel az igazgatóságot, hogy maximum 20 százalékkal saját hatáskörben tőkét emeljen. Ebből a fő tulajdonos most 14 százalékot jegyez le, pontosabban vállalta, hogy január 26-áig megteszi. A vezérigazgató arra a kérdésre, hogy a négytagúra fogyott igazgatóság hozhat-e érdemi akvizíciós döntést, igennel válaszolt, s hozzátette, hogy minden munka folyamatos. „Ez a négyfős igazgatóság április végéig kihúzza, akkor pedig úgyis lejár a mandátumuk" - mondta Bihari Vilmos. Kovács András