Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-03 / 2. szám

Elvész a magyar munkaidő fele A Czipin & Partner osztrák termelékenységi tanácsadó Magyarországon, Ausztriában és Németországban is elvégezte termelékenységi tanulmányát, amely fényt derített arra, hogy az említett három országban mennyire működnek hatékonyan a vállalatok. A magyar, az osztrák és a német vállalatoknál óriási termelékenységi lehetőségek állnak rendelkezésre összegzi a három ország, közel ezer cégét „átvilágító" vizsgálat. Mindhárom országban olyan vállalatokat vettek górcső alá, melyek nagysága és forgalma hasonló, (gy termelékenységük összehasonlítható. A felmérés legfontosabb eredménye szerint a három ország egyikében sem használnak ki minden tartalék lehetőséget. Míg a német középvállalatoknál a munkaidő mintegy 36 százalékát (78 munkanapot) használják improduktfvan, az osztrák vállalatoknál ez a szám 42 százalék (95 munkanap). A magyar üzemekben a munkaidőnek közel fele, évente mintegy 106 munkanap vész el termelékeny munka nélkül. Bár reálisan tekintve a munkaidőnek csak 85 százaléka használható ki, a szakemberek szerint akkor is nagy lehetőségek mutatkoznak a termelékenység fokozására. A kihasználatlan termelési kapacitás annak ellenére valóban létezik, hogy az osztrák, német és magyar vállalatok túlnyomó többsége eredményesebb lett az elmúlt években. A tanulmány szerint Ausztriában és Németországban majdnem ugyanannyi - több mint hetven százalék - vállalat jelentett be növekedést, míg a magyar vállalatok 63 százaléka mutatja a termelékenység fokozódását. Teljesen más képet mutat, ha a vállalatoknál a növekedés becsült mértékét termelékenységi többletnek tekintjük. A német középvállalatok az átlagos 8,5 százalékos termelékenység növekedéssel a legrosszabb helyre kerülnek, az osztrák vállalatok pedig majdnem kétszer ilyen hatékonyak. A magyar cégek lépést tartanak a középeurópai fejlődéssel a 12,9 százalékos átlagos növekedés nem rossz eredmény. A tanulmány keretében azt is megállapították, mely vállalati területeken vannak a legnagyobb növekedési lehetőségek, illetve jelenleg hol jelentkeznek a legnagyobb veszteségek. A kutatás rámutatott, hogy a fenti problémák nem „országfüggőek", azaz mindhárom nemzet cégeinél hasonlóak. A vizsgált országokban tehát alapvetően ugyanazon tényezők okozzák a vállalatok termelékenységi veszteségeit. A termelékenység „gyilkosai" között első helyen a nem megfelelő tervezés és irányítás áll, ami az osztrák, német és magyar vállalatoknál átlagosan a termelékenységi veszteség negyven százalékát teszi ki. A károk egyötödét a nem megfelelő vezetés okozza. Ez azt jelenti, hogy az eredményesség hiánya kereken hatvan százalékban a hiányzó vezetői felelősségre és hibás vezetői feladatokra vezethető vissza. Munkanapokban kifejezve: az osztrák vállalatoknál 60, a németeknél 46 és a magyaroknál 66 munkanapol pazarolnak el eredménytelenül a vezetők passzív viselkedése miatt. O. K. K. A régi kereskedők kirajzottak Szegedről Dóm tér - kézmüvesmérlegen Karácsony előtti ajándékkeresés. A jelenlétnek ára van. (Fotó: Schmidt Andrea) A szegedi önkormányzat hagyományteremtő szándékkal költöztette a Széchenyi téri karácsonyi vásárt 2000-ben a dóm impozáns épülettömbje elé. Közép-Európa legszebb terére azonban csak a kézművesek kaptak meghívót. A többi árusnak ugyan nem tetszett a városüzemeltetési bizottság döntése, látványosan mégsem demonstráltak ellene. Emlékezzünk csak! Tavaly (de furcsa is így emlegetni 2000-et!) nagy vihart kavart az önkormányzat városüzemeltetési bizottságának azon döntése, hogy a Széchenyi térhez méltatlan a karácsony előtti őrület, zsivaj, lárma és gatyaárusítás, ezért csak a kézműveskarácsonyt engedélyezte a Dóm téren. A programnak neve is lett: Első Karácsonyi Ünnepi Hetek. A vihar aztán elült, a városi nép kiböjtölte az árusok hiányát, lassacskán hozzászokott a csendesebb ünnepléshez, s szinte kereste is a Dóm téri szentesteváró hangulatot. Ahol minden volt, „mint karácsonykor": fenyőfák, műsorok, ének, zene, gyertyafény, kürtös kalács és forralt bor illata. Hol a nyüzsgés? Munkatársunktól Minden európai város rendez karácsonyi vásárt a legforgalmasabb helyeken - tart ki a Széchenyi téri kipakolást pártoló véleménye mellett dr. Martonosi István, a KISOSZ titkára. Szerinte 100-150 szegedi vállalkozó családja számított a karácsony előtti bevételre. Egyetért a városvezetés azon szándékával, hogy színvonalassá kell tenni a vásárokat (ezeknek a kritériumoknak különben az 1999-es már meg tudott felelni). Azért is kár, hogy idén elmaradt Szeged főteréről az árusítás, mert így a Belvárosból hiányzott a nyüzsgés. A Széchenyi tér ráadásul olyan közlekedési útvonal, amelyet mindenki érint, és ahol ajándékozási ötleteket kaptak az emberek. Martonosi megemlítette, hogy Budapest legszebb helyein, a Vörösmarty tértől a Régiposta utcáig és a Deák térig, engedélyezték a vásárt. - A Dóm teret szerettük volna visszavarázsolni a város vérkeringésébe - világítja meg utólag az önkormányzat döntését Szabó Ádám városházi kabinetvezető. - Egy kézműves jellegű vásár hagyományait kívántuk megteremteni, ahol meghitt hangulatban lehet fogadni a polgárokat. A szervezők egyike, Mocselini Rudolf találta ki, hogy fahasábokkal felélesztett tüzű melegedőhelyek is várják az embereket, a mozgékonyabb gyerekek pedig az erre az alkalomra felállított faragott játszótéren vezessék le felesleges energiájukat. A kérdés már csak az, ki tudták-e árulni a helypénzt a kézművesek, elégedettek lehettek-e a Dóm téri forgalommal. - Eddig is minden évben a Dugonics téri kézműves vásáron árultam, tehát nem ismertem a Széchenyi téri körülményeket - mondja Tisza Sándor fajáték- és ajándékkészítő. - A Dóm térrel csak egy gondunk volt: szerencsésebbnek tartottuk volna, ha körben vagy félkörben állítják föl a sátrakat. Amúgy a színvonalas programok sok ember odacsalogattak, rengeteg régi vevőm keresett meg. - Nem gondoltuk volna, hogy ennyire jól sikerül a Dóm téri karácsonyi vásár összegzi véleményét Zsótér Jánosné kosárfonó. - Azt vettem észre, akik eljöttek, vásároltak is. A Dugonics téren korábban a nagy „átmenő forgalom" miatt sokan csak bámészkodtak, azért álltak meg a sátrak előtt, hogy nézelődjenek. Aki viszont vette a fáradságot és több órát rászánt a Dóm téri programokra, barangolásokra, vásárlásra, egészen biztosan nem távozott üres kézzel. Annyit azért hozzátettek a kézművesek: a környező városokban sokkal olcsóbb a karácsony előtti helypénz, potom pénzért sátrat, pavilont, világítást, őrzést adnak az önkormányzatok a kereskedőnek. Szegeden ára van a jelenlétnek. Noha az Dóm téri karácsonyt nem a Szegedi Nemzetközi Vásár és Piac Kft. szervezte, ez a csapat is kivette a részét a munkából. - Az összkép pozitív - teszi hozzá Bonifert Gábor marketingvezető -, ahhoz képest is, hogy első ízben árultak a kereskedők az új helyszínen. Elmaradt a régi kereskedők demonstrálása is. Ők valószínűleg a többi üzletükben árusítottak, vagy „kirajzottak" a környező városokba. Szerintem azért törődtek bele viszonylag hamar a városházi döntésbe, mert egy Széchenyi téri kipakolás tavaly 500 ezer, vagy 1 millió forintba is került. Ekkora forgalmat pedig nagyon nehéz manapság kéthárom hét alatt produkálni. Fekete Klára Divatok és SMS-ek r

valy ilyenkor még egyetlen Rövid Szöveges Üzenetet (SMS-t) sem küldtem a mobiltelefonomról, azóta viszont nagyon belejöttem. Ezzel együtt most sem ünnepek alatt, sem szilveszter napján nem éreztem szükségesnek a jókívánságokat ilyen módon tudatni az érintettekkel. Mások is lehettek ezzel így, mert elég ritkábban „csippant meg" a telefon az óév utolsó napjaiban. (Pedig az ilyen üzenet kifejezetten olcsó, sok csomagban meg egyenesen ingyen van.) Nagy volt a kísértés, hogy a memóriában levő nyolcvan mobilszám kétharmadára küldjek ünnepi SMS-t, a rövid szöveget elég egyszer bevinni, azután percenként legalább hármat képes továbbít a rendszer. Persze csak akkor, ha nem hagyom az utolsó pillanatra. Azután úgy döntöttem, nem indítom el a több tucatnyi ünnepi üzenetet, s passzívan, csupán válaszoltam a hozzám érkezőkre. Szinte azonnal, így elég volt a NEKTEK IS, HASONLOKEPPEN, BUEK KOVACSEK stb. nem túl nagy energiába kerülő visszajelzés, hogy vettem a jókívánságokat. Akkor került volna igazán sokba, ha ez alkalomból végre megtanulom a kisbetűk, a mondatvégi írásjelek, valamint az ékezetes karakterek használatát is. Eddig még mindig boldogultam nélkülük, csak arra kellet figyelni, hogy kérdést ne tegyek fel SMS-ben, mert abból könnyen állítást olvasott ki a címzett, ami egészen komoly félreértésekre is okot adhatott. A

mobiltávközlés képes olyat produkálni, hogy ami egy éve még csak nagyon kevesek számára volt magától értetődő, az tizenkét hónap múlva bizonyos körben szinte kimenjen a divatból. Nem az SMS, hanem annak ez a maximálisan felhasználóbarát - leginkább újévi jókívánságoknál kicsúcsosodó - szolgáltatása, hogy képes a lista alapján gyors üzenetsorozatra. Egyéb alkatmakkor persze változatlanul kitűnő ez a lehetőség, egy nagypályás focicsapatnál minimum a társak háromnegyede rendelkezik mobillal, s ha meccs helyszíne a szegedi Kisstadionról az Etelka sorra változik, egy „köresemes" nagyon hatékony tud lenni. Különösen ha úgy végződik: mindenképpen jelezzetek vissza. Majd elfelejtettem, hasonló megfontolásból már kör e-mailt sem küldtem. Kevács András KRESZ-módosítások a nyáron a sebességhatár DM/DV-információ Év közepén jelentós változások várhatóak a csaknem öt éve érintetlen közlekedésrendészeti szabályokban, azaz a KRESZ-ben, közölte a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KöViM) illetékese még a múlt év végén. Szilágyi Miklós főosztályvezető-helyettes elmondta: a tárcánál várhatóan január végére elkészülnek a mintegy háromszáz javaslatot tartalmazó indítvánnyal, amelyet a Belügyminisztériummal, a Legfőbb Ügyészséggel, a Magyar Autóklubbal és más szakmai érdekvédelmi szervezettel történő egyeztetést követően a kormány elé terjesztenek. A minisztérium által javasolt módosítások jelentős része a meglévő szabályok rugalmasabbá tételét célozza, ám számos szigorítás is szerepel a tervezetben. A várható KRESZ-módosítások közül a sebességkorlátozásra vonatkozó változások a legmarkánsabbak. Az elképzelések alapján az autópályákon a jelenlegi 120 kilométeres sebességhatárt nyártól 130-ra emelnék, az autóutakon 100-ról 110 kilométeresre növekedne a megengedett legnagyobb sebesség, a lakott településeken kívül eső utakon pedig nem 80, hanem 90 lenne a maximum. A lakott területen belüli sebességkorlátozás nem változik, így ott továbbra is 50 kilométer a megengedett sebesség. Fontos módosítások várhatóak a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban is. Az új szabályok hatályba lépését követően például az egyirányú utca burkolati jellel elválasztott részén a biciklisták két irányban is haladhatnak. A tervezet szerint jelzőtábla mutatja majd a kerékpárosok számára, hogy igénybe vehetik-e az autóbuszsávot. Az Európai Uniós joggyakorlatnak megfelelően az arra vonatkozó jelzőtáblával ellátott utakon kötelező lesz a hólánc használata. Az elképzelések alapján 2002-től elejétől a biztonsági gyermekülés gépjárműbe történő beszerelése is kötelező lenne, ha az autóval 12 éves, illetve annál kisebb gyereket szállítanak. Közgazdaság és hamburger: mutatók - szósz nélkül Az angol The Economist című, tekintélyes gazdaságpolitikai szaklap minden évben elkészíti az úgynevezett Big Mac- indexet, mely az elmúlt évek során egyre népszerűbb lett mind a laikusok, mind a gazdasági szakemberek körében. Az index a nemzeti valuták vásárlóereje alapján mutatja be a fizetőeszközök felül-, vagy alulértékeltségét, méghozzá úgy, hogy a vásárlóerőt egyetlen, a világon széles körben elteijedt, standard minőségű termék árával határozza meg. Ez az egységes termék - amely a globalizálódó világ szimbólumaként is tökéletesen megállná a helyét - nem más, mint a legnagyobb gyorsétteremhálózat „zászlós" terméke, a Big Mac. E termékért Malajziában kell a legkevesebbet fizetni, 1,19 USA dollárt, míg legdrágábbnak az izraeli hamburger bizonyult, 3,58 dolláros árával. Az index megmutatja, hogy a globális termék nettó árához viszonyítva és ez az összevetés a kulcs egyes országok fizetőeszközének értéke hogyan változott egy év alatt. E szerint a leginkább - 53 százalékkal alulértékelt valuta a Malajziai ringitt volt, a „túlbecsült fizetőeszköz - 2000" cím pedig az izraeli shekel-t illeti. Magyarország Bic Macindexe jól mutatja a forint alulértékeltségét: egy hamburger nálunk 1,21 dollárba kerül, forintunkat pedig értékénél több mint Ötven százalékkal becsüli alá a nemzetközi piac. Ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy a külföldiek számára Magyarországon kifizetődő hamburgerezni. A grafikon azt mutatja, hogy néhány európai országban a mi pénztárcánkból hány forintot kellett fizetni egy - amerikai módon készült, dollárban megtermelt - szószos szendvicsért. O. K. K. ; CR SLO P ESP A 0 S GB Forrás: ECQNOMtST