Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-17 / 14. szám

SZERDA, 2001. JANUÁR 17. HANGSÚLY 11 Lövedékelmélet M

inden nagyobb sajtóleleplezés alkalmával valamilyen rövid, találó nevet kreálnak az újságírók, ami akár évtizedeken át megmarad az emberi emlékezetben. Mindenki tudja, mit takar a villa- vagy a Tocsik-iigy, s az európaiak is értőn összekacsintanak, ha elhangzik a Clinlon-gate kifejezés. Az utóbbi napokban ugyanilyen szófordulatként „szállta meg" a sajtót a Balkán-szindróma. Csakhogy félő, a média ezúttal nem szolgál majd olyan horderejű leleplezéssel, ami vetekedhetne az amerikai elnök szexbotrányával. Ezt a félelmet erősíti, hogy a „nagy felfedezést" kísérő szavak kezdenek árnyaltabbá válni, s az uránmagos lövedékek hatásáról készült vizsgálatok rendre cáfolják a nemzetközi botrányt elindító feltételezéseket. A média akkor is elefántot próbál csinálni az egérből, amikor az egész ügyet úgy tálalja, mintha az uránmagos lövedékek egészségkárosüó hatása most derült volna ki. Holott egy angol napilap közzétette: a brit védelmi minisztérium tíz éve tudatában van az uránlövedék egészségügyi kockázatainak. Talán érdemesebb lenne például azzal foglalkozni, milyen környezetkárosító hatással járt a katonai célra mérges gázokat előállító jugoszláv vegyi üzemek lebombázása. Azt pedig laikusként állítom, hogy az uránlövedék károsítja az egészséget - főleg, ha valaki abban a harckocsiban ül, amelybe becsapódik. Hegedűs Szabolcs Balkán-szindróma: ki vádolr, ki cáfol A szentesi dandár nem fél Háromhavonta hetven-kilencven, főként Okucsányiba induló katona felkészítését végzi a szentesi 37. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár. Mezei Gábor dandártábornok a Balkán-szindrómával kapcsolatban elmondta: az a katona, aki külszolgálatra jelentkezik, rendkívül komoly orvosi vizsgálaton esik át. Olyan személy, aki fizikálisan vagy mentálisan nem felel meg az előírásoknak, azt nem is osztják be a felkészítendők közé. Az itt eltöltött idő alatt rendszeresek a fizikai felmérések és a különböző egészségügyi vizsgálatok, amelyek a napi kiképzési feladatok során, újabb lehetőséget nyújtanak a feladatra alkalmatlanok kiszűréséhez. Az alakulatunktól is immár ötödik éve rendszeresen utaznak katonáink Boszniába és Horvátországba, de még egyetlen olyan egészségügyi utóhatással nem találkozott a hazaérkezést követő szintén szigorú orvosi vizsgálat, amelyből arra lehetne következtetni, hogy bárkit, bármilyen jellegű betegség vagy egészségkárosodás ért volna kint. Sőt, én azt tapasztalom, hogy nem csupán szakmailag, de testben és lélekben is megerősödve jöttek haza ez idáig a katonáink. Erről az „ügyről" az alakulatunknál, mi is csak a hírekből hallottunk. R. J. Tények helyett indulatok Az olasz katonai főügyész már tavaly vizsgálatot indított annak kiderítésére, mi lehet az oka, hogy a Balkánról visszatért katonák közül többen hirtelen megbetegedtek. Az idei év elején nemzetközi botránnyá dagadt az ügy; felmerült annak lehetősége, hogy a Koszovóban és Boszniában bevetett szegényített urán tartalmú lövedékek okozták a rákos megbetegedéseket. Az eddigi vizsgálatok azonban nem mutattak ki egyértelmű összefüggést, és erre az álláspontra helyezkedtek hétfőn a NATO orvos szakértői is. Az olasz katonai főügyész tavaly indított vizsgálatot, mert a volt Jugoszláviából visszatért katonák közül többen hirtelen megbetegedtek, majd nyolcan meghaltak. Felmerült annak gyanúja, hogy a Koszovóban és Boszniában, az amerikaiak által alkalmazott szegényített urán tartalmú lövedékek rákos megbetegedéseket okoznak az ott szolgálatot teljesített katonáknál. Az ügy az idei év elején kapott nemzetközi nyilvánosságot. Január 9-e óta az Európai Unió és NATO folyamatosan foglalkozik az úgynevezett Balkán-szindrómával. Portugália, Moszkva és Lengyelország szakértőket küldött a helyszínre, és a katonai hadműveletekben illetve a Portugál szakértők a radioaktivitást mérik Koszovóban, egy szétlőtt csirkefarmon. (MTI Telefotó/EPA/Waldrin Xhemaj) A megbetegedések aránya Munkatársunktól Olaszországból 60 ezer katona és 15 ezer polgári alkalmazott teljesített szolgálatot a Balkánon, közülük 8-an haltak meg leukémiában. A belga hadsereg 12 ezer, Koszovóban és Boszniában szolgált katonája közül öten haltak meg állítólag sugárszennyezés következtében. A görög hadseregből 1700-an teljesítettek szolgálatot a Balkánon, egyikük szenved leukémiában. A portugál hadsereg 900 katonája szolgált a szóban forgó területen, közülük egy halt meg leukémiában. Ezek az arányok vagy pontosan megfelelnek a polgári lakosság körében jellemző leukémiás statisztikai átlagnak, vagy alatta maradnak annak. Magyarországon 100 ezer ember közül 10 hal meg leukémiában. békefenntartásban résztvevő államok megkezdték a Koszovóban és Boszniában szolgálatot teljesítő katonák Balkán-szindrómával kapcsolatos egészségügyi vizsgálatát. A helyszíni vizsgálatok nem mutattak ki sugárveszélyt, és a talajvizsgálatok sem tártak fel jelentős szennyeződést. A román és az orosz katonák körében egyelőre nem észleltek leukémiás megbetegedéseket. Ugyanerről tájékoztatta a közvéleményt a jugoszláv vezérkar illetékese is. 1999 júniusa, vagyis a NATO jugoszláviai légi hadjáratának befejezése után ezer olyan katonát vizsgáltak meg, akik ki voltak téve a szegényített urán hatásának, és egyetlen megbetegedést sem regisztráltak. Az ENSZ környezetvédelmi szervezete és az EU szerint viszont csak további vizsgálatok után lehet választ adni arra, milyen hatása van az uránlövedékeknek. Az októberi választásokon győzelmet aratott koszovói albán párt vezetője, Ibrahim Rugova szerint az uránpropagandával a NATO jugoszláviai beavatkozását kívánják egyesek igazságtalannak beállítani és a Koszovóban levő KFOR-egységek kivonását szeretnék elérni. Az Egyesült Államok szintén tagadja, hogy a szegényített urán tartalmú lövedékeknek egészségkárosító hatása lenne. Az olasz és a német kormány ugyanakkor moratórium bevezetését kezdeményezte a szóban forgó lövedéktípus alkalmazására. A NATO - Nagy-Britannia és az USA vétója miatt - január 11-i ülésén elvetette a javaslatot, ugyanakkor bizottságot alakított az uránügy tisztázására. Tegnapelőtt a katonai szervezet orvos szakértői kijelentették: semmi nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy összefüggés van az uránlövedékek és a katonák megbetegedései között. A Koszovóban és Boszniában szolgálatot teljesítő magyar katonák körében folyamatos az ellenőrzés, hazatérésük után pedig komoly szűrésen esnek át. A hivatalos álláspont szerint a kontingens tagjainál nem találtak egészségügyi rendellenességeket. A magyar katonák egyébként nem vettek részt azokban a hadműveletekben, amelyekben az amerikai hadsereg bevezette a szegényített urán tartalmú lövedéket. Egy szolnoki katona, Körmendi István özvegye viszont kártérítési pert indít a magyar állam ellen, mert úgy véli, férje a Balkán-szindróma következtében halt meg. A hadsereg és a Honvédelmi Minisztérium illetékesei azonban cáfolják az összefüggést. Keczer Gabriella Fokozott mérés az ANTSZ-nél Veszélytelen vizsgálat Az ÁNTSZ szokásos mérései során nem vizsgálja a levegő uránszennyezettségét, ezért kelthetett most figyelmet a nehézfém két évvel ezelőtt vett légmintákban kimutatott elhanyagolható mennyisége. A urán jelenlétéből azonban még nem bizonyítható egyértelműen, hogy annak köze lenne a balkáni háborús tevékenységhez. A Balkánon használt szegényített uránmagos páncéltörő lövedékek egészségre gyakorolt hatását nem a közelmúltban, a délszláv térségben szolgált katonák körében történt leukémiás halálesetek nyomán kezdték először vizsgálni. A magyarországi tiszti főorvos már nem sokkal a szerbiai NATO-bombázás 1999 március végi kezdetét követően május 3-án - elrendelte, hogy Szeged, Békéscsaba és Pécs körzetében a megyei ÁNTSZ intézetek gyakrabban végezzenek méréseket a levegőből átszívással és leülepedéssel vett minták alapján, s azokat egészítsék ki alfasugárzást mérő vizsgálatokkal. A tisztiorvosi szolgálat Csongrád megyei intézetében a levegő folyamatos átszívásával gyűjtötték speciális papírlapra azokat a légszennyezettségre fényt derítő mintákat, amelyeket aztán a budapesti Országos Az ÁNTSZ Csongrád megyei intézetében fokozottan mérték a levegő szennyezettségét a szerbiai bombázások idején. (Fotó: Schmidt Andrea) Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben (OSSKI) elemeztek. A több mint három hónapig tartó fokozott mérési programot már akkor azért indították be, hogy kiderítsék, kimutatható-e közvetlen vagy közvetett radiológiai, kémiai hatása a NATO jugoszláviai beavatkozásának. Az OSSKI 1999 júliusában készült jelentése szerint a légátszívással (aeroszol) vett mintákban csak több ezer köbméter levegő átáramoltatásával tudták csak meghatározni a szegényített urán aktivitását. A levegőben lebegő anyagok ülepítésével vett mintákban pedig az urán radioizotópok aktivitása a kimutatási határ alatt volt. A jelentés ebből megállapítja: „nagy biztonsággal kizárható, hogy az aeroszol mintákban mért urán izotópok szegényített urántól származnának." A vizsgálatok értékelése azt is kimondja, hogy a szegedi levegő belélegzéséből származó éves sugárterhelés a természetes sugárzási háttérnek mindössze néhány tíz ezrelékét jelenti. „Sugáregészségügyi szempontból tehát a levegőben mért urán alfa aktivitás-koncentrációk semmilyen kimutatható veszélyt nem jelentenek" - zárja jelentését az OSSKI. Az ÁNTSZ Csongrád megyei intézetének sugárvédelmi szakértője, dr. Milassin Tamás képletesen egy negyed cigaretta elszívásához hasonlította az uránszennyezés okozta többletkockázatot. - Az urántól származó, jelentéktelen mennyiségű alfa-sugárzás kimutatása csakis a mérőműszerek rendkívüli precizitását bizonyította, félelemre azonban nem adhat okot - tette hozzá a szakértő. Az uránmagos tankelhárító lövedékek esetleges egészségkárosító hatása miatt kirobbant Balkán-szindrómát leukémiában szenvedő katonák halála váltotta ki. A leukémiát okozhatja ugyan sugárbehatás, de egy francia orvos tábornok szerint a szegényített urán alacsony sugárzású, vegyi mérgező hatása azonban számottevő: tüdő-, vese- és csontrendellenességeket okozhat. Annak kimondásához, hogy az uránlövedék és a leukémiás esetek között közvetlen kapcsolat van, még számos ismeretlen mozzanat tisztázása szükséges. Tudnunk kellene, hogyan indít el rosszindulatú folyamatot a csontvelőben vagy a fehérvérsejtek között a szegényített urán égéstermékének belégzése. Hegedűs Szabelcs Gyengén sugárzó, de mérgező A szegényített urán A szegényitetturán-tartalmú lövedékek a hazai szakértők szerint legfeljebb nehézfém-mérgezést okozhatnak, komoly sugárterhelést, így daganatos megbetegedéseket nagy valószínűséggel nem idézhetnek elő. A természetben, környezetünkben gyakorlatilag mindenütt előforduló uránban kétféle izotóp található: a 235-ös tömegszámú 0,72 százalékot, a 238-as pedig 99,28 százalékot képvisel. Az atomerőművek számára az uránt dúsítják: a 235-ös izotóp részarányát megnövelik. Az így visszamaradt, úgynevezett szegényített uránban a 235-ös izotópból ezért kevesebb, mindössze 0,2 százalék van. Ez az oka annak, hogy a szegényített urán radioaktivitása 40 százalékkal kevesebb, mint a szintén gyengén sugárzó természetes uráné. A szegényített uránt a hadiipar 20 éve fedezte fel, de első ízben az Öböl-háborúban használták. A páncéltörő lövedékben a hengeres szegényített urán betét egy alumínium burkolaton belül található. A kilövés után a betétről minden burkolóelem automatikusan leválik és a szegényített fémurán pálca nyílként csapódik a célpontba. Képes arra, hogy a legmodernebb páncélt is átfúrja. A szakértők (dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézete Oktatóreaktor Nagylaboratóriumának veHol, mennyi? Munkatársunktól Az Öböl-háborúban 1991-ben 859 ezer 640 darab, összesen 324 tonna szegényített urántartalmú lövedéket vetettek be angol és amerikai tankokról és repülőgépekről. Boszniában 1994-95 során 10 ezer 800 darab, összesen 3 tonna, Koszovóban 1999-ben 31 ezer darab, összesen 8,4 tonnát lőttek ki amerikai repülőgépekről a szóban forgó lövedékekből. (Magyarország talajának felső egy méterében körülbelül 300 ezer tonna urán található.) zetője, dr. Köteles György professzor, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet főigazgatója dr. Kovács Tibor és Pellérdi Rezső, a Zrínyi Miklós Egyetem oktatói) szerint a szegényített urán nem sugárzása, hanem nehézfém volta miatt lehet egészségkárosító hatású. A szegényített urán elsősorban alfa részecskéket bocsát ki, melyeket már egy vékony papírlap is elnyel, tokozva tehát egyáltalán nem jelent sugárzási veszélyt. Ha a lövedék betétje a bőrrel érintkezne is, több napra lenne szükség ahhoz, hogy bőrpír vagy bőrkárosodás lépjen fel. Ha a lövedék becsapódik, a fémurán átalakul valamilyen urán-oxiddá, a keletkező aeroszol belélegezhető. Ilyenkor, mondjuk 100 milligramm urán por belélegzése esetén is csak akkora sugárterhelés éri a szervezetet, amekkora az éves természetes sugárdózis. Az Öböl-háború után két évvel Kuvaitban végzett mérésekből ismert, hogy a szegényített urán kis mennyiségben jelen volt a levegőben, az ebből adódó éves inhalációs dózis azonban mindössze a természetes háttérsugárzás nyolcezred része volt az ott élőkre vonatkozóan. Sugárzás okozta károsodásról tehát ekkor sem beszélhetünk, a nehézfémpor belélegzése azonban toxikus hatással járhat. Ez a hatás alapvetően megegyezik a többi nehézfém (ólom, kadmium) okozta jelenségekkel. Az is elképzelhető, hogy az uránpor a növényekre kiülepedve, talajvízben feloldódva bekerülhet az ember tápcsatornájába. Sugárhatással azonban ekkor sem kell számolni, legfeljebb nagy mennyiség esetén nehézfémmérgezéssel, ami vese- és májkárosodást okozhat. Azokat a megbetegedéseket tehát, amelyeket az elmúlt hetekben Balkán-szindrómaként emlegettek, a hazai szakértők szerint nagy valószínűséggel nem okozhatta a szegényített urán tartalmú lövedékek alkalmazása. K. G.