Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-16 / 13. szám

KEDD, 2001. JAN. 16. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Ez a könyv? TTa valaki azt mondta volna úgy 15 évvel ezelőtt, íí hogy az olvasásnak külön évet szenteljünk, legyen ez és ez az olvasás éve, könnyűszerrel tágítottuk volna szemünket a lehető legnagyobb méretig, merthogy akkoriban a könyvpiaci mutatók nagy számú olvasóközönségről tanúskodtak. De elég volt 15 év - plusz egy uralmi rendszeren történő változtatás -, és máris ott tartunk, hogy az olvasásnak kell a jó píár, az éves propaganda. Az ez év júniusi könyvhéttől a jövő évi könyvhétig tart majd az olvasás éve, ami nyilván azoknak lesz felüdülés, akik egyébként is olvasnak; akik meg nem olvasnak, hát, nem hiszem, hogy havi néhány órányi szabad idejükben félre húzódva ezen pironkodnának. Nem mintha ezen túl sok pironkodni való lenne: a Vad angyal előző részét úgy is hamarabb számon kéri majd rajtunk a munkatársunk, mint a Jókai összest. Szépirodalmat olvasni ugyanis haszontalan luxus, olvassanak csak a szakmabeliek meg a diákok, attól olyan értelmiségiek; aztán meg majd alulról nyaldoshatják a minimálbért. A téma ugyanakkor lerágott csont, és már szerintem velő sincs benne, a kutyának is csak ritkán kell. Viszont van itt azért mégis csak valami, amit kifelejtünk minduntalan, amikor oly könnyedén lemondunk az olvasásról, és csak a „havi" nagytakarításnál vágjuk gerincre a könyveket, de akkor marokszámra. Mert amíg a gáz süt, főz és robban, addig az olvasás olyan dolgot csinál velünk, amire talán már nem is emlékszünk. És most itt direkt nem írom, hogy mit csinál. Tessék egyszer egy olyan „unatkozom, mit csináljak" hangulatban elindulni egy könyv adta ösvényen. Meg fognak lepődni. Ez a könyv? Podmaniczky Szilárd csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat január 15-étől 17-éig Kalocsai Katalin újságíróval oszthatják meg, aki reggel 8 és délután 4 óra között hívható a 06-209432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Pesszimisták. Lapunk tegnapi számában közöltük a Gazdaságkutató Rt. megfigyelését, miszerint „tavaly decemberre eltűnt a magyarokat még novemberben is jellemző pesszimizmus. Az Alföld déli megyéiben élők optimizmusának lendülete a legnagyobb." Toldi Gábor 479-336 - a középréteg képviseletében visszautasítja ezt, a szerinte hamis állítást, hiszen mint mondja, a dél-alföldi megyékben siralmas a helyzet: nincs befektető, nincs munkalehetőség, tömegeket érint az elbocsátás, miközben az árak kúsznak felfelé. Mindennek következtében az itt élők zöme nemhogy peszszimista, hanem depressziós. Hidegrázás. Szombaton a Plaza mozijában a nézők, hétfőn a 9-es trolin az utasok dideregtek. L. T.-né 30-9684-542 - a multiplex moziban fázott meg szombaton, mert a film alatt végig huzat volt a teremben. K.Zs. - 30-9032-454 - azt panaszolja: a 9-es trolibuszon hétfőn reggel nem fűtötték a kocsikat, a hideg miatt nem záródtak az ajtók, s ennek okán a jármű Széchenyi tértől nem közlekedett tovább. Rokkantkedvezmény. Miért a rokkantosítás fokozatát nézi a szemétszállítási kedvezmény megadásánál a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., s miért nem a rokkantnyugdíj összegét? - kérdezte telefonálónk a 405-360-ról. Ő 16 ezer forint rokkantsági nyugdíjból él, de nem kaphat kedvezményt, mert „csak" 67 százalékos rokkant. Lámpajavaslat. A Szilléri sugárút és a Debreceni utca sarkánál levő gyalogátjáróhoz javasol közlekedési lámpát egyik olvasónk, aki balesetveszélyesnek ítéli az ottani átkelőt. Főként az arra közlekedő sok óvodás és iskolás gyerek van veszélyben. IZSIiadlfcaETCi »«>• a» 4lv**«i. ^mmmmmm POTSZILVESZTER a Konzervgyár klubjában ^^ 2001. január 26-án, pénteken, 18 órától. Vacsora: Jjtf Selmeczy sertésborda ^ ' Csibemájjal töltött sertésszelet Petrezselymes burgonya Pezsgős párolt káposzta Éjfélkor 1 pohár pezsgő Zenél: Raksa Bernadett Belépő: 1500 Ft vacsorával együtt. Legyen Ön is a Vendégünk! Jelentkezés személyes befizetéssel Hidvéginé, Szeged, Pulz u. 46. Tel.: 478-578/143. 001502093 Művészek - tárgyalópartner nélkül Szegednek nem kell a képtár A szegedi képzőművészeknek nem volt városi tárgyalópartnerük azon a tegnap esti fórumon, amelyen a képtár sorsát szerették volna megbeszélni az önkormányzati vezetőkkel. Csak egy faxot kaptak, amely szerint a szegedi önkormányzatnak nem áll szándékában a Horváth Mihály utcai képtár megvásárlása. Megdöbbent és elkeseredett emberek ültek tegnap este a Móra Ferenc Múzeum dísztermében: a szegedi képzőművészek megalázottan konstatálták, hogy a város vezetői közül senki sem érdemesítette őket arra, hogy leüljön velük tárgyalni a képtár sorsáról. A fórumot a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) területi képviselői hívták össze. Aranyi Sándor festő- és Popovics Lőrinc szobrászművész korábbi meghívó levelére tegnap faxot küldött dr. Tímár László alpolgármester és elfoglaltságára hivatkozva kimentette magát. A művészek azonban nem hagyták magukat könnyen lerázni, ők is faxoltak, kérve, hogy a hivatalt tárgyalóképes tisztviselő képviselje a fórumon. Erre az alpolgármester egy újabb üzenetben arról tájékoztatta a MAOE képviselőit, hogy a városnak nem áll szándékában megvásárolni a megyei közgyűlés által számára fölajánlott Horváth Mihály utcai képtárat. Az alkotók és „a város kultúrát szerető polgárai" megnyugtatására közölte továbbá, hogy a nyári tárlatoknak a szegedi önkormányzat továbbra is helyet biztosít, az egyéni kiállításokat pedig más intézményeiben rendezi meg. A fórumra összegyűlt Csak ülnek és néznek... (Fotó: Karnok Csaba) művészek a fenti üzenetváltás tényéről és tartalmáról azután értesültek, miután a megyei közgyűlés alelnöke, Ott József részletesen tájékoztatta őket: miért kényszerül a megyei közgyűlés arra, hogy eladja a Móra Ferenc Múzeum kezelésében lévő, Szeged belvárosában 40 éve képtárként működtetett épületet. Mint korábban beszámoltunk róla (Délmagyarország, 2000. november 30.), a megyei fönntartású múzeumnak nem tartozik a törvény által előírt feladatai közé a kortárs kiállítóhely működtetése. Mivel a múzeum raktárgondjainak megoldására nem talált a fenntartó más megoldást, mint a képtár épületének áruba bocsátását, dr. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke levelet írt dr. Bartha László szegedi polgármesternek, javasolva, hogy a város vásárolja meg és továbbra is üzemeltesse képtárként a Horváth Mihály utcai ingatlant. A tradíció, az évtizedek alatt kialakult es országos rangot kivívott kiállítási struktúra megkívánja, de legfőként a kortárs művészet, az alkotók és a műélvező városi polgárok alapvető érdeke az, hogy közpénzen fönntartott kiállítóhelye legyen Szegednek - ebben nem volt vita a fórumon megjelent megyei vezető és a képzőművészek között. A közgyűlés alelnökének érvei arról is meggyőzték résztvevőket, hogy bár a megye a képtár eladására kényszerül, nem másnak, a városnak szeretné eladni. Éppen azért, hogy megmaradjon kiállítóhelynek. Ott József biztosította a jelenlevőket, hogy az árengedménytől a fizetési könnyítésig minden ésszerű javaslatról tárgyalnának. A festők, szobrászok, grafikusok csak azt nem értették: miért nem képesek a tárgyalóasztalhoz ülni a megye és a város vezetői? Mint a fórumon kiderült, a megyei közgyűlés elnökének a múzeumi kiállítóhelyekről fogalmazott javaslataira nem a címzett, a szegedi polgármester válaszolt, hanem az IKV-utód ingatlanés vagyonkezelő társaság vezetői, akik két időpontot is ajánlottak a megyeieknek a tárgyalásokra... Még roszszabbul járt Bauer István, a MAOE elnöke, aki az országos egyesület támogatását ajánlotta föl a képtár üzemeltetéséhez a szegedi polgármesternek, de válaszra nem méltatták. Az nem lehet, hogy a vétlen művészek és Szeged lakói szenvedjenek hátrányt, amiért a megye és a város vezetői tárgyalásképtelenek! így foglalható össze a fölszólamló művészek egy részének mondanivalója. Akadtak, akik elkeseredettségükben nyomdafestéket nem tűrő szavakkal fejezték ki véleményüket azokról a városi vezetőkről, akik megengedik maguknak, hogy emberszámba se vegyék a választóikat, a városnak rangot adó, alkotó művészeket. Mások arra hívták föl a figyelmet, hogy Budapest és Szentendre után Szegeden él a legtöbb képzőművész; ha kiállítóhely nélkül maradnak, az országos kultúrbotrányl A kultúra napján még nyílik egy kiállítás - talán az utolsó - a Horváth Mihály utcai képtárban: a szegedi kortárs képzőművészeti tárlat megnyitóján aláírásgyűjtésbe kezdenek a művészek a kiállítóhely megmentéséért. Azt is elhatározták a tegnapi fórumon, hogy memorandumot fogalmaznak, amelyben a megyei vezetőkkel való tárgyalásra kérik a szegedi polgármestert. Sulyok Erzsébet A Nemzeti Filharmonikusok koncertje a nagyszínházban Fülbemászé Requiem és Bach Ma 19.30-kor a Szegedi Nemzeti Színházban a Filharmónia Vaszy-bérletsorozatában Antal Mátyás vezényletével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar ad koncertet. A műsoron J. S. Bach 50. kantátája, Orbán György Missa Tertia cimű műve és Andrew Lloyd Webber Requiemje szerepel. Az 1985-ben alakult, majd a következő évben bemutatkozott Nemzeti Énekkar tegnap este jubileumi koncertet tartott a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral a Zeneakadémián. A műsort ma este Antal Mátyás vezényletével a Szegedi Nemzeti Színházban megismétlik. Először J. S. Bach kettőskórusra, zenekarra és continuóra írt 50. kantátája (Nun ist das Heil) csendül fel, amelynek szövege János Jelenéseiből való, s amit a nagy barokk komponista valószínűleg Mihály-napi használatra szánt. Az egytételes kantáta bizonyára csak töredéke egy nagyobb műnek, de a zenetörténészek egyetérFilharmonikusok a Zeneakadémia nagytermében. (Fotó: DM-archívum) tenek abban, hogy Bach fúgaművészetének, a barokk csillogásnak és monumentalitásnak egyik legcsodálatosabb megnyilatkozása. Második műsorszámként az 1947-ben Marosvásárhelyen született, a kolozsvári zeneakadémián diplomázott Orbán György zeneszerző Missa Tertia című művét hallhatja a közönség. Az 1979 óta Magyarországon élő, 1989-ben Erkel-díjjal, 1991-ben pedig Bartók-Pásztory-díjjal kitüntetett komponista ma a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés tanára. A Missa Tertia első verzióját 1992-ben készítette, tavaly pedig átdolgozta, és a kamaraváltozat mellé zenekari kíséretes változatot is írt. Mint a többi miséjében, a Missa Tertiában is a hattételes reneszánsz mintához igazodik. Arra törekedett, hogy minél szélesebb zenei világból merítsen, így nem idegenek tőle olyan ritmusok, harmóniák és intonációk sem, amelyek egyébként nem szokványosak az egyházi muzsikában. Korunk egyik legnépszerűbb zeneszerzőjének, Sir Andrew Lloyd Webbernek 1985-ben írt - a kritikusok által fülbemászónak nevezett Requiemjével zárul a hangverseny. A Jézus Krisztus Szupersztár, az Evita, a Macskák, a Starlight Express és Az operaház fantomja komponistájaként ismert, sokszoros Tony- és Grammy-díjas szerző darabját kiváló énekes szólisták, Fekete Veronika, Jónás Krisztina és Kiss B. Attila közreműködésével adják elő. Az est főszereplőjéről, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarról az utóbbi időben sokat hallhatott a közönség. A Kocsis Zoltán irányításával működő megújult együttes az ország legjobb zenekara címre pályázik. Nemrégiben Japánban léptek fel, s a szigetország tizennégy nagyvárosában zajos sikert arattak. H. Zs.