Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-15 / 12. szám

6 HELYI TÜKÖR SZERDA, 2001. JANUÁR 17. Néha a legegyszerűbb dolgokat is elfelejtjük 2001. fehruár-március hónapban induló tanfolyamai a következők: ...ezért van egy felejthetetlen ajánlatunk: A PosUbwik Megújuló betát a futwradó tejirta utin akit S siót b megújulhat anMkúI hogy önnek bécmrt tennie kellene. Ráadásul az egyes leiitatok utin pótue kamatos kamattal gyarapodik tovább. • 50 ezer és 2 mkkó tt kóaótt 6 kúlönbóró cintletben váltható • a-tete tutamdóte, tu kamattal tóthetó • Névre szól A Megújuló betét kényelmes és biztonságos megtakarnád lehetőség, amely elérhető a bankfiókokban és valamennyi postín. Ugye. hogy nem felejti el? Megújuló betét Információ: 0440-44 22 00. www postabank hu Új helyen, megújult környezetben! várjuk a továbbtanulni vágyókat MAGYAR IPARSZÖVETSÉG OKTATÁSI KÖZPONT SZEGEDI KIRENDELTSÉGE Álapiskolai (8-10 általános iskolai) végzettséggel: • számítógép-kezelő (-felhasználó, szövegszerkesztés, táblázatkezelés. Internet) • kéz- és lábápoló, műkörömépítő • frissítő (kondícionáló)-masszőr • fodrász • nőiruha-készítő • ABC-eiadó • dajka • gumiabroncsjavító és kerékkiegyenlítő A üvegező (távoktatás) A méhész (távoktatás). Érettségizettek számára: A drogériakereskedő (távoktatás) A kereskedő-boltvezető I—II. (szakmunkás-bzonyítvánnyal is) A lakberendező, lakberendezésicikk-eladó A dekoratőr, kirakatrendező A reklámgrafikai számítógépes asszisztens A virágkötő A gyógymasszőr. Részletes felvilágosítás és jelentkezés: Szeged legnagyobb, felnőtt képzést folytató intézményében: Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Szegedi Kirendeltsége 6724 Szeged, Rigó u. 24/C (sarki épület) Tel./fax: 62/425-596, tel.: 62/426-587 A Felnőttképzési Vállalkozások Szövetségének minősített tagja. OU (m 1U114UO Maturandus­kiállítás A Maturandus-csoport ja­nuár 16-án, kedden, délután 5-kor nyíló kiállítására invi­tálja az érdeklődőket a Bál­int Sándor Művelődési Ház (Újszeged, Temesvári krt. 42.) Bevezetőt mond dr. Tóth Csaba, közreműködik a Mendelssohn-kamarakórus (művészeti vezető: Németh Miklós). A kiállítás február 3-ig tekinthető meg, vasár­nap és hétfő kivételével, na­ponta 10-től 18 óráig. Hétvégi ebéden a máltaisokkal „Csak" adni és elfogadni Jó étvágyat - az (ingyen) ebédhez! (Fotó: Miskolczi Róbert) Nem dicsekszik, csak ad. Nem panaszkodik, csak elfogad. Ez a ter­mészetes viszony segitő és megsegített között. A máltaisok sokféle ka­ritatív munkája között is csak egy, hogy szombaton és a vasár­nap déltájt az egyik szegedi bisztróban fel­váltva teljesítenek szol­gálatot, segítkeznek harminc nehézsorsú gyerek ebédeltetésénél. - Finom volt most is az ebéd - dicséri a szakácsot Bürgés Annamária, aki há­rom testvérével egyetem­ben minden szombaton és vasárnap a Hóbiárt bisztró­ban ebédel. Az asztal körül ülő gyerekek mögött áll édesapjuk, aki nézi, amint gyerekei seperc alatt beka­nalazzák a karfiollevest és már el is tüntették a tányér­ról a rakott krumplit. Az apa majd otthon fal vala­mit. Ugyanis felnőtt nem részesülhet az ebédado­mányból, mégis nagy segít­ségnek minősíti a máltaisok akcióját: - Kicsi pénzből kell ki­jönnünk: jó, ha 38 ezret ha­zaviszek egy hónapban. A feleségem nem dolgozik, a gyerekekkel kell foglalkoz­nia. A Kormányos családból öt, a Csillag család hat gyereke közül négy élvezi az itteni nagy hétvégi ebé­deket. A védőnők javaslata alapján választódott ki a Hóbiártban ebédelők köre. A gyerekek még a nagy forgalom beindulása előtt, fél tizenkettő körül kapják meg a menüt, vagy alkal­manként, különös ajándék­ként az egyöntetűen legme­nőbb kajának tartott pizzát. - Nehézsorsú nagycsalá­dosoknak segítünk azzal, hogy 1998 szeptembere óta harminc gyerek hétvégi ebédjéről gondoskodunk ­hallgatom Szabó Magdol­nát, a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat szegedi veze­tőségének tagját, miközben szaloncukrot oszt ki harma­dik fogásnak. Örül, aki látja: szeretet­tel fogadják, amit szeretet­tel adnak. - A fejlődő szervezetnek fontos a változatos, a táplá­ló és a rendszeres étkezés ­marad máltaisként is gyer­mekorvos mindenki Málcsi nénije, vagyis dr. Molnár Amália. Miközben az ügye­letes máltaisok az ebédelő gyerekeket biztatják, a leg­utóbbi találkozás óta eltelt időszak történéseiről is szó esik. A beszélgetés alapján, majd ha kell, a család cipőt és ruhát is kap a szeretet­csomagokból. - Fegyelmezetten és tisztelettudóan viselkednek ezek a gyerekek - mond véleményt visszatérő ven­dégeiről Brcan Mladenné, az egyik tulajdonos, aki hó­napok óta 15 ingyen ebédet ajánl föl a máltaisok pártfo­goltjainak. Gesztusnak te­kinti a több százezer forint­ra szaporodó, de az összeg­szerűségnél sokkal többet érő adományát. Gyülekeznek a törzsven­dégek, szedelődzködnek a gyerekek. A nagyobb test­vér szórakoztatja a kicsikét. „Ez elment vadászni, az meglátta, ez meglőtte, az megfőzte, ez az iciri-piciri meg mind-mind megette..." Csiklandozni se kell, már kacag is a legkisebb gye­rek. Maszatosan, a jóllakot­tak jókedvével tekint a vi­lágra. Újszásxi Ilona F. Palásthy Klára nosztalgiakiállítása a Bartókban „Titkos terveim vannak" Február 9-ig látható a Bartók Béla Művelődési Központban F. Palásthy Klára grafikai kiállítása, amit Pataki Ferenc fes­tőművész az elmúlt hé­ten nyitott meg a B-ga­lériában. A nosztalgia tárlaton olyan 70-es és 80-as években született monotipiák szerepelnek, amelyeket az alkotó a Szegedi Grafikai Stúdió tagjaként készített. - Milyen céllal jött létre a tárlat? - Számomra ez egy nosz­talgia kiállítás, és azt hi­szem, a régi kollégáim, ba­rátaim számára is, akikkel együtt alkottunk a Szegedi Grafikai Stúdióban, ami a Bartókban működött. Meg­lehetősen aktív, eseménydús életet éltem, az utóbbi hat évben viszont beteg voltam, az elmúlt esztendőben tanul­tam meg újra járni. Ezzel a tárlattal megpróbálok visszatalálni régi önmagam­hoz. A felépüléshez a re­mény adott erőt, hogy újra dolgozhatok. Nem grafikáz­ni szeretnék, hiszen a nyo­matot készítő géppel már nem bírok dolgozni, de víz­zel hígítható olajjal még tu­dok festeni. - Milyen technikával ké­szültek a kiállításon sze­replő' képek? - Ezek monotipiák, azaz egylap-nyomatok. Először a stúdió vezetője. Pataki Fe­renc mutatta meg számunkra ezt a technikát, majd akkor találkoztam újra vele, ami­kor felmentünk Budapestre Kondor Béla emlékkiállítá­sát megnézni. Óriási hatás­sal volt rám, attól kezdve megállíthatatlanul készítet­tem a nyomataimat. - Nem hivatásszerűen foglalkozik képzőművé­szettel, mi volt az eredeti szakmája? - 1958-ban érettségiztem, majd jogi diplomát szerez­tem a szegedi egyetemen. Még hallgató koromban férjhez mentem, gyerekeket szültem, kisebbik fiam köz­vetlenül az államvizsga után született. Akkoriban roppant nehéz volt állást kapni Sze­geden, Makóra pedig a csa­ládom miatt nem akartam átjárni. Szerettem volna kö­tetlen munkát, hogy a kép­zőművészettel kapcsolatos régi álmaimat megvalósít­sam. Sokfelé dolgoztam, a hetvenes évek közepétől több mint tíz éven át az egészségügyi főiskola szak­mai könyvtárosa voltam. Fantasztikus volt a hallgatók között lennem, a gondjaik ­amelyek egybeestek saját fi­aim akkori problémáival ­erőteljesen inspiráltak. Szá­momra a napi politikai kér­dés az ő gondjaikkal, bajaik­kal való törődés volt. A tár­laton látható képeim zöm­mel azokban az években születtek, legtöbbjükhöz va­lamilyen történet is tartozik. Munkahelyem, a könyvtár nem szentély, hanem mű­hely volt, ahol állandóan eszmecserék zajlottak. - Kik voltak a meghatá­rozó mesterei? - Még Szekszárdról, Ba­járól ismertem Vincze And­rást, aki atyai jó barátom lett, és akinek sajátos volt a korrektúrája. Amikor ő be­teg lett, Kopasz Márta nyúlt utánam, tőle tanultam a linó­metszést. Visszavonulása után Pataki Ferenc irányítot­ta a Bartókban a Szegedi Grafikai Kört, akitől retten­tően sok szakmai fortélyt el­leshettünk. - Mire készül a kiállítás után? - Szeretnék aktívan dol­gozni, titkos terveim van­nak. Megnyugtató számom­ra, hogy van mit akarnom, és tudok még alkotni. H. Zs. F. Palásthy Klára képei között a B-galériában. (Fotó: Karnok Csaba) Végrendelet A. K-né szegedi olvasó­ink kérdésére válaszolva ezúttal „a végrendeletről, vagy annak hiányával kapcsolatos" fogalmat tisztázzuk rovatunkban. (Címünk: 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra irják rá: „A jog asztala".) „...Éde sapám nem végrendel­kezett. Szeretném tudni, mely sze­mélyek azok, akik számításba jö­hetnek az öröklés során?..." Végrendclel hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. A törvény erre az esetre meghatározza az öröklés rendjét, és örökösökként az örökhagyóhoz a társadalmi, az emberi kapcsola­tok szerint legközelebb állónak te­kinthető személyeket foglalja meghatározott rendbe: ez a sze­mélyi kör a rokoni (vérségi), illet­ve a családi kapcsolaton alapul. a) A rokonság fogalmát a Csa­ládjogi Törvény (Csjt.) határozza meg. A Csjt szerint „egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. Oldalágon rokonok azok. akiknek legalább egy közös felmenő roko­nuk van, ők maguk azonban egye­neságon nem rokonok". A roko­nok öröklésénél tehát a vérségi származási vonal az irányadó. A vérségi kapcsolat szempontjából közömbös, hogy a leszármazó há­zasságából vagy házasságon kívül született-e. b) A rokonok öröklésének vér­ségi elve alól az örökbe fogadott gyermek öröklése kivétel. A Csjt. értelmében az „örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogál­lásába lép", tehát az örökbefoga­dás ténye rokoni kapcsolatot léte­sít. c) Végül öröklési jogunk a ro­konok körén kívül csak a házas­társ törvényes öröklési jogát isme­ri el. A házastárs az örökhagyóval fennálló családi kapcsolata foly­tán az örökhagyó egyik legköze­lebbi hozzátartozójának minősül. d) Törvényes örökösnek minő­sül más örökös hiányában az ál­lam. e) A törvényes örökösök fent meghatározott köre zárt. Egyéb más hozzátartozók, bármilyen kö­zeli családi kapcsolatban állnak is az örökhagyóval, a törvény alap­ján nem örökölhetnek. így nem örökölhet az élettárs élettársa után. és nincs öröklési jogi kap­csolat a mostohagyermek és a mostohaszülő, a nevelt gyermek és a nevelőszülő között. Ifj. dr. Könczöl László

Next

/
Oldalképek
Tartalom