Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 9. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JAN. 11. CSONGRÁD MEGYE 3 Lakni nem alkotmányos jog Fejük fölül a tetőt Nagy visszhang­ja volt az Alkot­mánybíró­|ság tava­lyi, novem­beri hatá­rozatának, amely ki­mondta: az alkotmány­ban meghatározott szoci­ális biztonsághoz való jog nem jelenti azt, hogy az államnak szavatolnia kel­lene a lakhatást. Vagyis nem terheli felelősség amiatt, hogy az állampol­gár az utcára kerül. Mivel az elkövetkező időszak­ban a közüzemi díjak el­maradása miatt egyre több szolgáltató kezde­ményezheti a kilakolta­tó st, sokan nem is tudják, milyen veszélyek fenye­getik. Nincstelen családot síró gyerekekkel, két hokedlivel ut­cára tenni - embert, idegrend­szert, közvéleményt próbáló feladat. Nem véletlen, hogy az eddigiekben erre magántarto­zások miatt gyakrabban, köz­üzemi, önkormányzati terhek miatt azonban csak a legrit­kább esetben „vetemedtek" az intézkedők. Az Alkotmánybí­róság (Ab) 2000. november 7-i határozata azonban más meg­világításba helyezi a problé­mát, immáron nem biztos, hogy a szolgáltatók hagyni fogják a százezrekre rúgó tar­tozások további szaporítását. Mert mit is mond az Ab ha­tározata? Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az állam­polgári jogok országgyűlési biztosa és a kisebbségi om­budsman közös beadvánnyal Hajléktalanok világa. (Nagy László illusztrációja) fordult a taláros testülethez, mert úgy vélték, az alkot­mányban rögzített szociális biztonsághoz való jog a lakha­táshoz - önálló lakáshoz - va­ló jogot is jelenti. Az Alkot­mánybíróság azonban kihir­dette: „a szociális biztonság­hoz való jog a szociális ellátá­sok összessége által nyújtott megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza", vagyis ebből a lakhatás joga alkotmányos alapjogként nem vezethető le, az állam fe­lelőssége sem állapítható meg. Az államnak tehát köteles­sége működtetni a társadalom­biztosítást és a szociális támo­gatások rendszerét, ugyanak­kor nem kell arról gondoskod­nia, hogy állampolgárainak la­kásuk legyen. Egyedül azt szögezte le az Ab, hogy a haj­léktalan életét közvetlenül fe­nyegető vészhelyzetben a szál­lást az államnak kell adnia. (Meg kell jegyeznünk, még ebben sem értett teljesen egyet a taláros testület, két alkot­mánybíró, Bagi Ottó és Holló András ugyanis kijelentette, az alkotmányból az államnak ez a konkrét kötelezettsége sem ve­zethető le.) Szegeden több száz olyan családot tartanak nyilván, amelyek lakbér- és egyéb köz­üzemi tartozásokat halmoztak fel. Fejük felett sajnos, ott le­beg az, hogy bérlakásukból bármikor kilakoltathatják őket, ha pedig magántulajdonnal rendelkeznek, azt elárvereztet­hetik. A szolgáltatók különben nem hagyják halmozódni a tartozásokat, a telefonokat például záros határidőn belül egyirányúsítják, a gázt és az áramot kikapcsolják, a víz­vezetéket „szűkítik." Több százezer forintos summákat egyedül a Szegedi Hőszol­gáltató Kft.-nél gyűjthettek össze az emberek, de csak ezért, mert a fűtésből való kizárásra csak nemrégiben készült el a műszaki megol­dás. A Hőszolgáltató leg­utóbb 2000. december 31-i legvégső tfatáridőt adott meg a tartozások rendezésére, el­lenkező esetben a társaság elárverezteti a lakásokat. In­formációink szerint akad olyan tulajdonos is, aki 1987-ben fizetett utoljára fűtési díjat, tartozása pilla­natnyilag 1 millió 200 ezer forint. Fekete Klára Meg lehet botlani a „küszöbön"? Milliós az orvos és az ügyvéd Mekkora jövedelmet „illik" bevallani? Nyilván ez a legfontosabb kérdés így év elején a legtöbb vállalkozásban. Nos, a Pénzügyminisztérium már évek óta a társaságok és a magánvállalkozók se­gítségére siet, amikor az év elején közzé teszi, mekkora jövedelmet vár el egy-egy szakma képvi­selőjétől. A hivatalos idei toplista ugyan még nem látott napvilágot, ám a tervezet részleteiről már sok mindent tudni. A tárca megállapítása sze­rint továbbra is Budapesten a legmagasabbak a jövedelmek. Vidéken Fejér megye vezet és most is Szabolcs a sereghajtó. Csongrád megye a jövedelmi toplista közepén foglal helyet. Az idén is megyénként és szakmánként fogja közzé ten­ni hamarosan a minisztérium, hogy kitől, mekkora jövedel­met vár el. Sőt! Mint az el­múlt években mindig, most is számítani fog a település nagysága. Ha valaki az elvárt­nál kisebb összeget ír majd be az adóbevallásába, akkor a hi­vatal felszólítja, hogy egészít­se ki azt, és persze a befizetni valót. Adószakemberek sze­rint az évek óta közzé tett „toplistának" jó terelő hatása van: azaz, ha kis mértékben is, de javítja az adófizetési mo­rált. Az idén is az orvosok, az ügyvédek és közjegyzők ke­rültek be a milliósok klubjába. Szinte mindhárom foglalkozás esetében 1,7 milliós jövedel­met vár el a miniszter. Igaz, néhány éve még a közjegyzők voltak az abszolút listave­zetők, akkor hatmilliós bevé­telt is prognosztizáltak ennél a szakmánál. Ráadásul a köz­jegyzők azok, akiknek a jöve­delme az idén nem térhet el területenként egymástól, a Pénzügyminisztérium szerint mindenhol legalább 1 millió 729 ezer forintot kellett keres­nie egy közjegyzőnek. Érdekes megfigyelni azt is, hogy a mi­nisztérium szakemberei szerint kiknek milyen vastag a pénz­tárcája. Míg egy privát tol­mácsból 700 ezer forintot is ki­néznek, addig az iparművé­szeknek alig több mint 400 ezer forintos évi jövedelem után kell majd adózniuk. A toplista alsó részén foglalnak helyet a fehérnemű kiskeres­kedők, akik éppen csak elkerü­lik a 300 ezer forintos évi jö­vedelmet, míg egy sertéste­nyésztőből már több mint 400 ezret is kinéz a minisztérium. A középmezőnyben, azaz a hatszázezresek klubjában fog­lal helyet a géplakatos, a köny­velő és a felvonószerelő. Vala­mivel többet várnak el egy hőszigetelőtől és egy nyelvta­nártól, az ó jövedelmüknek már el kell kerülnie a 700 ezer forintot, persze csak akkor, ha nem szeretnének felszólítást kapni az adóhivataltól. Míg a fővárosban egy óvónőtől 430 ezret, addig egy vidéki kisvá­rosban csak 306 ezret várnak majd el, ami pontosan meg­egyezik a tavalyi 25 ezer 500 forintos minimálbérrel. Az idei adóbevallási „kü­szöbök" aligha változtak lé­nyegesen az elmúlt évekhez képest. Nagyobb változást csak jövőre várhatunk, amikor már a 40 ezer forintos mini­málbér után kell (mini­mál)adót fizetni. Akkor ugyanis a küszöb 480 ezer fo­rintnál kezdődik. Ez éppen ak­kora jövedelem, amennyit most egy fővárosi közvéle­mény-kutatótól várnak el... R. G. A számok Olvasom egy lapban a közhírt, hogy „jelentősen csökkent az emberölések száma", majd alább: „8 százalékkal csökkentek a bűncselekmények". Aztán fölötte, a lottó heti nyerőszámain túl, ilyen hí­rek: „kigyulladt egy csalá­di ház, lövöldözés a XVI. kerületben, halálos gázo­lás Nyírpalotán, két kerék­párost ütött az autós, ha­lott férfit találtak Sziget­szentmiklóson, rendőrké­zen a Moszkva téri gyil­kos, kihűlt csecsemőt ta­láltak Veszprémben." Nem is tudom, miért van az az érzése mindig az embernek, hogy a számok nem hazudnak. Hogy nem a számok. P. Sz. jegyzet Óh, Mónika! A nemrégiben beiktatott szenátor, akit ez alka­lomból meghitt csókkal köszöntött a férje, nos, Hillary olyasmit mondott a választási kampány­ban, hogy ma demokrataként és republikánusként szavazunk, holnap pedig megint new yorkiakként fogunk dolgozni. Na, ezt lehet irigyelni az ameri­kaiaktól! Hogy nem hagyják a politikát folyton be­türemkedni az életükbe. Csak akkor, ha muszáj. Mást ne mondjak, Hillary esetleg otthagyta volna a férjét Monicának... Ha a férj éppen nem lett vol­na az USA elnöke. De mert muszáj volt, Clintonné azt hagyta, hogy Monicával együtt a politika is be­türemkedjék az életébe és nagyfokú toleranciát mutatott. Magyarország nem ilyen. Most nem arra gondolok, hogy bizonyos politikusfeleségek mennyire toleránsak és mennyire hagyják türem­kedi a Mónikákat. Hanem arra, hogy itt Mónika titkos, viszont nyíltan átalfon mindent a politika. Tíz éve már - és Keleten a helyzet még mindig vál­tozatlan. Az új évszázad és -ezred hajnalán minálunk az látszik, hogy az aktuális politikai hatalom a gazdasá­gi térfoglalása után nem kívánja elhanyagolni a kul­túrát sem. Kiszivárgott, hogy ami a névváltoztatással tavaly rövid úton megszüntetett Nemzeti Színházból helyileg és társulatilag megmaradt, az most fel lesz darabolva. A Pesti Magyar Színházról (ez lett az új neve a Nemzetinek) leválasztják a Várszínházat és a Refektóriumot. Az előbbiben ma 25, az utóbbiban II repertoárdarabot játszanak. A Várszínház épületében az irodák egy részét a miniszterelnöki kabinet munkatársai foglalják el, amikor majd a miniszterelnök is a szomszédos, fe­lújított Sándor-palotába költözik. A fdmművészet te­rén meg az a helyzet, hogy a minisztérium egy saját gazdasági társaságot hív életre, filmcentrumot, amely a hazai filmek finanszírozását is magára vál­lalja. Az előbbi intézkedéssel végképp végeznek a ré­gi Nemzetivel, jöjjön az épülő, saját, új; az utóbb em­lített társaságteremtéssel pedig keresztbe verik a rég­óta készülő filmtörvényt és átverik a szakmát. Jöjjön a saját, új filmgyártás. Én inkább tolerálnám Mónikát. tUch Több nevelőszülő kellene Munkatársunktól Mint ismeretes: a szülői gon­doskodást mellőzni kénytelen gyermekek ellátásában egyre na­gyobb hangsúlyt kap, hogy ezek a fiatalok is lehetőleg családi kö­rülményeket biztosító kis közös­ségekben, vagy nevelőszülőknél nevelkedjenek. Ennek szellemé­ben a Csongrád Megyei Köz­igazgatási Hivatal Gyámhivatala - 2002. december 31-éig - 294 nevelőszülőnek adott ki ideigle­nes engedélyt. Ezzel 277 hagyo­mányos és 17 hivatásos ne­velőszülőnél biztosíthatják 412 kiskorú és 72 nagykorú teljes el­látást. A felelősségteljes feladat ellátásában 17 főállású ne­velőszülői tanácsadó is segíti ezeket a családokat, az érintett települési önkormányzatok pe­dig helyiséget biztosítottak szá­mukra. A megyében azonban egyre több a serdülőkorú, nehe­zen nevelhető beutaltak száma, akik befogadására már nehezebb nevelőszülőt találni. Változott az adótörvény Munkatársunktól Az APEH Csongrád Me­gyei Igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint január el­sejével az új jogszabályok szerint megváltozott a „kap­csolt vállalkozások" fogalma. A társasági adóalanyoknak éppen ezért változásként be kell jelenteniük annak a kap­csolt vállalkozásnak az ada­tait, amely korábban nem, ám az új fogalom szerint az adó­alannyal kapcsolt vállalko­zásban lévőnek minősül. Ugyanakkor töröltetni kell azoknak a személyeknek az adatait, akik az új fogalom szerint már nem minősülnek annak. A bejelentést a tör­vénymódosítás hatályba lépé­sétől számított 15 napon be­lül kell megtenni. Csongrád megyében is legkésőbb janu­ár 15-én éjfélig lehet postára adni a változás bejelentéséről szóló okiratot. Kevesen félnek a betegségtől? A hazai biztosítási pia­con végzett felmérés sze­rint az elmúlt években átalakult a biztosításköté­si hajlandóság, illetve megváltoztak az ügyfél­igények. A legszem­betűnőbb fordulat az, hogy megtanultunk válo­gatni a széles kínálatból. A grafikon jól mutatja, hogy melyek azok a biztosítási lehetőségek melyekben a leg­többen bíznak. Kedvelt az úgynevezett a vegyes életbiz­tosítás, amely a legnépszerűbb személyes biztosítási formá­nak számít a lakosság körében harmincszázalékos elterjedt­séggel. Ezt követi a nyugdíj­biztosítás, valamivel több mint 25 százalékos aránya. E mó­dozat iránti érdeklődés évről évre növekedett, ám az idén kissé megtorpant az új kötések száma. Csökkent a kockázati és elérésre szóló életbiztosítá­soké, kedveltsége is, ennek okát a szakértők új konstrukci­ók megjelenésével magyaráz­zák. A grafikonon az is látha­tó, hogy a lakosság körében a legkevesebben a magán beteg­Milyen biztosítással rendelkezik? (A megkérdezettek százalékában, 2000 III. negyedév) 0 5 10 15 20 25 30 Magán balesetbiztosítás Kockázati életbiztosítás Befektetéssel kombinált életbiztosítás Magán betegbiztosítás biztosítást és a befektetéssel kombinált életbiztosítást birto­kolják, ám a jövő mégis ezeké a módozatoké. Az elmúlt évben ugyanis arányaiban a leggyorsabban növekvő ágazat a befektetés­sel kombinált életbiztosításo­ké valamint a magán-életbiz­tosításoké volt. A befektetés­ként is funkcionáló, biztosítá­sok térnyerése elsősorban ru­galmasságuknak, másodsor­ban a hozzá kapcsolódó ked­vező adózási mutatóknak kö­szönhető. E módozatot főleg a 30-49 éves, havi nyolcvanezer forintnál többet kereső diplo­mások részesítik előnyben. A felmérés arra is rámutat, hogy az elmúlt évben kötött biztosítások nagy részét még mindig a biztosítótársaságok­nál kötik az ügyfelek, pénzin­tézetnél a megkérdezettek mindössze hét százaléka kö­tött szerződést, ennek ellenére egyre többen veszik igénybe ezt a lehetőséget. O. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom