Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-06 / 285. szám

4 KAPCSOLATOK SZERDA, 2000. DEC. 6. Indul a bakterház - a Tantusz-színpadon Őrületes ripit pro- ­dukálnak a színé­szek az In­dul a bak­terház sze­gedi elő­adásában. Rideg Sándor különleges nyelvezetű kisregénye és a belőle készült film sokak emlé­kezetes élménye, nekik bizonyára jó szórakozást nyújt a színpadi változat. Akinek kevéssé ízlése ez a humor, hosszalja az előadást. Rideg Sándor úgynevezett népi tehetség volt - ezenkívül vöröskatona, gyári munkás, pék és még ti tudja, mi. Ter­mészetesen vasutas is. Imiül a bakterház című, legismertebb regényét 1943-ban írta. A népi tehetségnek népi humor ada­tott, a regény tele van a naiv furfangosság sok jegyével, a szegények költészetével. Ele­gyedik benne a parasztnyelv és a külvárosi zsargon. Főhőse Bendegúz, a szegény, de eszes lehcncsfiú, aki elszegődik a bakterházhoz, aholis a század eleji vidék-Magyarország hi­hetetlen abszurdjai esnek meg vele. Ezek vannak aztán hiper­rcalista modorban elbeszélve. Meg a gyerek álmai, amelyek nem sokban különböznek a va­lóságtól, csak némileg helyre­áll bennük a szegény ember igazságos rendje. „A banya nem szeretett tá­nyért venni magának, hanem Banya a talicskában; Nagy Jenő (Bendegúz), Szerémi Zoltán (Toppancs), Kocsis György (Banya) és Jakab Tamás (Bakter). (Fotó: Karnok Csaba) azt ette meg, ami a fazék alján maradt. Én, miután jóllaktam, az asztal sarkán fölfedeztem a mosogatórongyot, fölkaptam hirtelen, és már bele is vágtam a banya fazekába, csak úgy loccsant. És már mentem is ki­felé az udvarra, igen gyorsan. A kemence mellett megálltam, hogy megvárjam a bajok kiala­kulását... így ábrándozok ma­gamban, közben a banya csön­desen kigyött a konyhából, az egyik keze fejit a köténye alatt tartotta. Azt hittem, vakaró­dzás miatt nyúkál a köténye alatt, merthogy bolha bántja. Ilyen vénasszonyban- annyi bolha szokott lenni, mint a ku­tyába A banya úgy tett, mintha el akart volna menni mellet­tem. Ekkor ért aztán igazi meglepetés. Úgy az arcomba vágta a mosogatórongyot, hogy nem láttam miatta se eget. se földet..." Mit lehet kezdeni a színpa­don ilyen szövegekkel? A fil­mes Tímár Péter átdolgozása filmszerű. A föntihez hasonló szövegekből jeleneteket konst­ruált, Bendegúz vágyaiból-ál­maiból pedig rövid monológo­kat. Méhes László pergőn és siiltrealisla modorban lejátszat­la a színészeivel ezeket a jele­neteket, a monológok idejére pedig Rózsa István kettéosztott színpadának álomszerűre vilá­gított terébe küldte a szereplő­ket. Az előadás a vaskos hu­mor, a népies geghalmaz hatá­sára számít, ami azért, valljuk be, eléggé kockázatos ilyen­kor, Krisztus után 2000-ben... ízlés dolga. Talán. Nekem a hiperrealista já­tékmodor közé bevetett, konst­ruált gesztusnyelvből építke­ző, elemeltebb játékmód tet­szett jobban, amelyre a csend­őröket játszó Borovics Tamás­nak és Gömöri Krisztiánnak nyílt módja. Mindazonáltal úgy látszott, a színészek szinte lubickolnak a végletes színpadi naturalizmus közegében és mindannyian élvezettel dúskál­nak a karakter- és karikatúra­festés szélsőséges eszközeiben. Kocsis György Banya-alakítá­sa a maga nemében valóságos gyöngyszem. Önmagában hu­mor forrása, ha férfiszínész alakít öregasszonyszerepet, s Kocsis ezt igen jó komédiás érzékkel használta ki. Emellett gesztusokkal, hanglejtéssel, testbeszéddel ellenállhatatlan karikatúra-figurát formázott. A túlzó, elrajzolt karakter-je­gyekkel operáló, tobzódón na­turalista játék a többiek1 elő­adásmódjának is legfőbb jel­lemzője volt. Müller Júlia. Ro­zi megformálója feszegette leginkább a műfaj határait, de Szerémi Zoltán Toppancsa és Cserna Antal piócás embere is eleget kacérkodott a végletek­kel. Jakab Tamás a fizikai adottságait is felhasználta, biz­tos mesterségbeli tudással; egyszálbélű, nyakigláb, keze­lába-összeakad-típusú Baktere emblematikus figurája volt a hipernaturalista színpadnak. Hunvadkiirti István rutinosan adta „a falu módosa"-karak­tert. Az epizódszerepekben a Borcsát formázó Varjú Líviá­nak, a Rozi-szülőket alakító M. Horváth Ágnesnek és Köleséri Sándornak tapsoltak a nézők, és persze a gyerekszereplónek. Nagy Jenőnek, aki a hosszú já­tékidő alatt keményen és vi­szonylag rutinosan állta a sa­rat. Horváth Kata eszelős jel­mezekbe burkolta a komédiá­sokat, Horgas Adám az apró színpadon iszonyú munkaigé­nyes mozgásokkal segített, hogy előálljon a Nagy Ripi. Méhes László rendező a Gya­log galopp után megint egy merész, ám koherens színpadi világot teremtett. Sulyok Erzsébet sms: 06-30/218-11-11 Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek és a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/218-1 l-l l-es számra az SMS-üzeneteket isi Észrevételeiket, véleményüket, közérdekű bejelen­téseiket köszönjük! Válasz. Esernyőjavító az ősz utca Berlini körűt felőli vé­gén, a jobb oldalon van. majd­nem az itallcrakattal szemben ­üzeni egy tegnapi kérdésre vá­laszolva egyik telefonálónk. (20/383-69-85) Madárpiszok. Kinek kelle­ne intézkednie, hogy ne legyen tele madárürülékkel a Centrum áruházzal szemben lévő villa­mosmegálló, és hogy ne kelljen hasonló okok miatt állandóan a lábunk elé nézni, amikor a régi hídon átmegyünk - kérdezi egyik olvasónk. (20/364-35-77) ff Cukor ez# csak... ff ÚJDONSÁGOK! Akatel 301, 302/SL* 33 900 Ft helyett Siemens M 35 i/SL* EXTRA AJÁNLATI Akatel Max, Club Dual/SL* 25 000 Ft helyett 19 Ericson T10s/SL*+ C hatboa rd 33 900 Ft helyett Nokia 3310/SL* 49 900 Ft 900 Ft 900 Ft 900 Ft 900 Ft Minden jobb munka­helynek megvan a maga humor sarka. Nincs ez másként a szögedi múze­umban sem. Nyilván nem a munkaidő szolgál egy kis lazításra, hiszen mindenki­nek megvan itt is a munka­terve, amit igyekszünk tel­jesíteni. Ám, mivel legtöb­bünk napról napra az író­gép fölé görbedve kopog­juk kisebb dolgozatainkat, terjedelmesebb tanulmá­nyainkat, néha nagyon is jólesik kiegyenesedni, oly­kor élcelődni, vagy egy szakállas viccet csak azért ereszteni, hogy éppen a so­kadszor halláson nagyokat nevethessünk. A reggeli kávézás jó al­kalom arra, hogy mind fe­lébredjünk végre. Ilyenkor nem csak derűs történetek kerülnek elő, hanem politi­zálunk is. Eperjesi Jóska tápai-réti gyerek volt, aki ekképpen décsérgetődzik: „Két röndös embör van. Az egyik vagyok én, a másik­kal még nem tanálkoztam." Jómagam írogató természe­tű, e szögedi lapban is gyakran előforduló vagyok. Mire a múzeumba beérek és fölmegyek a Wagner­stúdióba (Wagner Pista szobájába), jó barátom már harsogja: „Na Józsikám, máma se járnak sz...ros seggel a tápaiak!" így tu­dom meg, hogy írásom va­lamelyikét leközölte a Dél­magyar. Mivel a politizálás már nálunk is kezd napi szóra­kozássá lenni, hol egyik, hol a másik parlamentben oktondiázót vesszük elő és alaposan elnáspágoljuk őkelmét. Kifilézzük min­det, aki megérdemli. Nem­re és pártállásra való tekin­tet nélkül: ki mit érdemel. Csak azt nem szapuljuk, aki nem pocskondiázódik, vagy egyáltalán meg sem szólal. Akkor meg mi a fészkes fenének van ott, kérdezhetnék. Nos, ez ma­gas a magunk fajta, politi­kát alapfok tájon mímelők számára, még akkor is, ha a választások idején igyekez­tünk józanul arra voksolni, akiben reménységeket lát­tunk. Mivel nemegyszer csalódtunk bennük is, talá­lót szólt erre a bölcselő korba érő Wagner kollega: „Cukor ez Józsikám, csak tudni köll szopni." I«|. Lala József postabontás Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formaban jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. Az agy edzhető, stimulálható Km RfAlC SlOMWMMlEÍGill. EiPJEMEli 1 » lfc.ifJlV0l.1t DECEMBERBEN BÁRMELY KÉSZÜLÉK VÁSÁRLÁSA ESETÉN BŐRTOKOT. VAGY SZIVARGYÚJTÓ-TÖLTÖT ADUNK AJÁNDÉKBA, valamint HÁROM SZERENCSÉS VÁSÁRLÓ VISSZANYERI KÉSZÜLÉKE ÁRÁT! SORSOLÁS: DECEMBER 30-ÁN, 18 ÓRAKOR. A WESTEL TESCÓBAN! Megjegyzevek: Belépési díj minden csomag eseté­ben 800 Ft. A fenti arak az áfát tortalmozzák. A készülékek csak Westel előfizetői kártyával I használhatákl WISTEL TI SCO, Szeged, Rókusi krt. 42-64. WESTEL PLAZA, Szeged, Kossuth L. sgt. 116. Tel.: 06.30/24-1 1-3Í5, 30 9-527-165, 62/420-504. Neveli zsenit! Munkatársunktól „Nevelj zsenit!" Erre szó­lítja föl a szülőket az az in­telligenciafejlesztő program, amellyel Szegeden, a Rókusi I. Általános Iskolában ismer­kedhetnek meg az érdeklődő szülők december 9-én, szombaton, délelőtt fél 10­től, Kiss Orsolya előadásá­ban. Kiss Orsolya vallja: min­den kisgyermek „eredendő­en" okos, és különleges mó­don okítva őket az átlagnál sokkal inkább kihasználha­tók agykapacitásaik. Ő maga három fiát s egy lányát hat­hónapos koruk óta tanítja ol­vasni, számolni, a tények és nyelvek ismeretére. A szinte hihetetlennek tűnó ered­mény: két-három éves ko­rukra a gyerekek olvasnak, több nyelven beszélnek. Hogyan érte el mindezt az édesanya? Glenn Doman módszerének hasznosításá­val. Doman - aki eredetileg agykárosult gyermekekkel foglalkozott - úgy látja: az emberi agy, akárcsak az iz­mok, edzhető, stimulálható. Erre dolgozott ki eredmé­nyes eljárást, amit például Kiss Orsolya is alkalmaz sa­ját gyermekei tanításánál - s amit szombaton, a „Pro­fesszorom, a mama" cfmű előadásában megismertet a jelenlévőkkel. Kiss Orsolya Budapesten és Székesfehér­váron már tartott hasonló előadásokat, élénk érdeklő­déstől kísérve. - A néhány hónapos kor­tól alkalmazott, játékos tré­ningekkel a gyermekek in­telligenciája megsokszoroz­ható - mondja Orsolya. Hoz­zátéve: nem kell félteni e foglalkozásoktól a gyerme­keket - számukra játék az egész. r ] hatszög Zelei Miklós Ó, te utolsó r egnap este jött az utolsó Mi­kulás ebben az évszázadban. (), te utolsó! De nem mond ilyet az ember a Télapónak. Az ablak­ba tett cipőkre azonban vigyáz, már ha földszinten lakik. Végül is mit lehessen tudni olyan szociális viszonyok közepette, amelyekben mi élünk, hogy a Télapó-járás al­kalma hoz, vagy még a cipőnk is eltűnik az ablakból... Pápá, Télapó, jövőre minden más lesz: új évszá­zad, új évezred, új korszak az emberiség életében. Abban bízunk ilyenkor, hogy majd minden jóra megy ki. Természet és társadalom legújabb csodája, hogy a tél az összes családhoz megérkezik, a fűtési szezon azonban nem, az idén újra kimúlik, és a jövő évszázadban nem fog megismétlődni soha. Ilyeneket gondolunk, és készülgetünk a század utolsó kará­csonyára, az utolsó advent derengő napjain. Hamarosan eljönnek az esztendő legrövidebb nappalai, úgy is mondhatnánk, legsötétebb napjai ­utoljára a huszadik században. Mifelénk porig alá­zott korszak volt ez a száz esztendő, gyakran voltak legsötétebb napjai. Nemcsak decemberben, hanem tavasszal, nyáron és ősszel is. Gyilkolások az „igaz­ság" érdekében, és ellengyilkolások egy még annál is nagyobb „igazságért". Ebben az évszázadban utoljára kezdenek majd a nappalok hosszabbodni. Fény támad, ahogy a régi­ek mondták a születésről, s az újjászületésről. És az lenne jó ha ez már úgy történne ezután, hogy sose borulna fölénk történelmi sötétség, amikor úgy éne­kel a gyerekkar, ahogy Juhász Ferenc Az éjszaka képei című elfeledett versében: ,A csigabiga-bácsi / négy bajszát fejébe gyűrte, / mákgubó-szemét le­nyelte, / nem akar most látni." Hát akkor lássuk, ahogy a régi elvonul, és megjön az új. Elhozza e megával azokat a szép ajándékokai, amelyeket ígért, vagy benne maradunk a régiben? (A szerző újságíró) miről írt a DM? 75 éve Meteorológiai obszervatórium Az elmúlt napokban az egyetem földrajzi intéze­tében szűkebb körű szak­értekezlet volt a felállítan­dó szegedi meteorológiai obszervatórium ügyében. Az értekezlet tudomásul vette, hogy a város ado­mányából megrendelt mű­szerek, valamint az intézet saját rádióállomása előre­láthatólag 1926. január el­sején üzembe helyezhető. 50 éve Mivel kívánatos, hogy Szeged városának ezen új, tudományos intézménye iránt minél szélesebb réte­gek érdeklődése felkeltes­sék, az értekezlet úgy ha­tározott, hogy még de­cember hó folyamán tar­tassák egy nyilvános érte­kezlet, a város társadalma valamennyi rétegének be­vonásával. (1925) Bányamunkások ünnepélyes fogadása Népköztársaságunk mi­nisztertanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségével közös hatá­rozatot hozott bányásza­tunk fontos kérdéseiről. A szénbányászat fejlődésében mutatkozó viszonylagos le­maradást - ahogy erre a ha­tározat rámutat - fel kell számolni és a széntermelést az 1950-hez képest húsz százalékkal kell megnövel­ni. E hatalmas jelentőségű határozat végrehajtásához biztosítani kell a bányászat munkaerő-szükségletének gyors, pontos és zavartalan kielégítését. Jelentkezze­nek főleg az egészséges, fiatal, 16 életévüket betöltött és 36 évnél nem idősebb fér­fiak. Új munkahelyükön ün­nepélyesen fogadják a bá­nyászatunk fejlesztésének nagy munkájára önként je­lentkezett dolgozókat. (1950) 25 éve Kamarazenekar alakul Szegeden mezgyártó Vállalat kötött szerződést a zenekarral Gregor József készülő nagylemezéhez: a felvétel­re Szegeden kerül sor az Nagy ambícióval, és hamar mutatkozó ered­ménnyel látott munkához Pál Tamás, a szegedi szimfonikusok vezető kar­mestere, a színház új zene­igazgatója. Az évad első operamebutatója, a Figaro házassága, látványos kö­zönség- és szakmai sikert aratott, melynek konkrét bizonyságául a hangle­évad végén. Pál Tamás nagyzenekari filharmóniai koncerten is bemutatko­zik, s úgy hírlik vezetője lesz a szimfonikusokból alakuló vonós kamaraegy­üttesnek. (1975)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom