Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-28 / 302. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. DEC. 28. CSONGRÁD MEGYE 3 hírek Csongrád megye régióelső a beruházásokban Milliárdok az élelmiszeriparnak Kórház, felállványozva. Az egészségügy inkább gépekre költött, mint építésre. (Fotó: Miskolezi Róbert) jegyzet Leltár A kisebb üzletek egy részének bejáralán már ott fityeg a tábla: leltár miatt zárva. Nálunk ez régi szokás. Nem úgy, mint tőlünk nyugatra. Igaz, olt a gazdasági év nem biz­tos, hogy egybeesik a naptári évvel. Kanadába szakadt roko­nunk meséli, ott karácsony másnapja: boxing day, amikor kinyitnak az áruházak és rendkívüli csereakciókkal, kedvez­ményekkel csábítanak vásárlásra. Igy az ajándékot rejtő do­bozok egy része visszavándorolhat a polcokra, új cuccok ta­lálnak gazdára, a nagyobb fogyasztási cikkel árának egy ré­szét pedig visszatérítik - számla ellenében. Igaz, ott a karácsonyozás se csupa emelkedettség, inkább vidámkodás. Nálunk viszont a két ünnep köze is felettébb komoly: a szigorú számvetés időszaka. A statisztikusok ki­mutatják például, hogy az elmúlt két és fél évben a kormány százhárom ülést tartott, ahonnan a legtöbbször (negyven­nyolcszor) Torgyán, a legkevesebbszer (kétszer) Boros Pha­re-miniszter hiányzott. A lógósok listáján a második hely Dávid igazságügyi miniszteré harminckilenc, a harmadik Szabó honvédelmi felelősé huszonnégy mulasztással. Az eminensek viszont - a másfél esztendő alatt háromszor hi­ányzó Hámori kultuszminiszter, a két év alatt hatszor mu­lasztó Katona közlekedési miniszter - már nem kormányta­gok. Az Orbán-kormány megalakulása óla mindössze nyolc olyan kabinetülés volt, amikor minden miniszter aláírhatta volna a jelenléti ívet. Az Országgyűlés az ülésezésre szánt időkeretnek Hornék idején tizenöt, az Orbán-Torgyán éra alatt hét százalékát fordította interpellációra. Ebből a kritikára is alkalmas hoz­zászólási időből az előző ciklusban mindössze hat, a mosta­niban több mint harminchárom százalékot hasítottak ki ma­guknak a kormánypárti képviselők. Persze nem ez az oka annak, hogy Orbán miniszterelnök ténykedésének megítélé­sekor harmincnyolc százalék azok aránya, akik szerint in­kább jól, mint rosszul látja el feladatát. A számmisztika hívei még egy friss közvélemény-kutatási adattal is segítik a számvetést: a választókorú népesség körében az MSZP-Fidesz mérkőzés állása 29-21 százalék. A polgár most maga magának készít leltárt. A választási ciklus végén pedig benyújtja a számlát. Intézménynek hely kerestetik MENTESÍTŐ VONA­TOK. A MÁV Rt. január 1­jén és 2-án mentesítő vona­tokat közlekedtet. Elsején, hétfőn a budapesti Nyugati pályaudvarról 19.30-kor in­dul Szegedre vonat. Máso­dikán, kedden 16.12-kor fut ki Egerből, Miskolcról pe­dig 15.40-kor a szerelvény a csongrádi megyeszék­helyre. Ugyanezen a napon Székesfehérvárról - Kőbá­nya-Kispest érintésével ­1 8.17-kor indít a MÁV mentesítő vonatot Szegedre. Záhonyból 15.30-kor is megy vonat a Tisza-parti városba, Hódmezővásár­helyről pedig 16.40-kor in­dul a szerelvény a Nyugati pályaudvarra. SZILVESZTERI BU­SZOK. A Tisza Volán Rt. szilveszterkor az alábbiak szerint közlekedteti a járata­it. December 31-én, vasár­nap és január 1 -jén, hétfőn munkaszüneti napnak meg­felelő menetrend lesz ér­vényben. A nemzetközi já­ratok menetrendszerűen szállítják az utasokat, kivé­ve a Csongrádról 5.30-kor Aradra induló buszt, ez ugyanis január elsején nem közlekedik. A téli szünet ja­nuár 2-ig tart, melynek idő­tartama alatt az iskolai elő­adási napokra meghirdetett buszok nem járnak. UKRÁN LINÓLEUM­CSEMPÉSZEK. Kará­csony másnapján két ukrán rendszámú kamion jelent­kezett belépésre Röszkén. A járművek a linóleumot szállítottak Nyugat-Európá­ba. A papírok szerint „csak" pár tekercs burkolóanyagot vittek volna át a határon. A tételes vámvizsgálat során azonban kiderült, hogy a betrt mennyiségnél jóval több tekercset kívánt a hatá­ron átvinni a két ukrán férfi. A csempészeket átadták a rendőrségnek, a mintegy 15 millió forint összértékű árut pedig lefoglalták a röszkei fináncok. Egy la­kosra ve­títve leg­többet Csongrád megyében költöttek beruházásokra az eszten­dő első kilenc hónapjá­ban, a 76 ezer forinttal szemben Békésben 53, míg Bács-Kiskunban alig több mint 46 ezer forint jutott „polgáronként" fej­lesztésre. Szűkebb ha­zánkban elsősorban az élelmiszeriparban és a vegyiparban áldoztak sú­lyos milliárdokat, ezeket az ágazatokat tehát nem fenyegeti veszély. A beruházásokról számot adó, a költségvetési szervek mellett főként a nagyobb, öt­ven alkalmazottnál többet fog­lalkoztató Csongrád megyei székhelyű vállalkozások az idén szeptember végéig 32 milliárd forintot fordítottak beruházásra, aminek 22 száza­lékát az első, 38 százalékát a második és 40 százalékát a harmadik negyedévben költöt­ték el. Az előző év első kilenc hónapjához képest mutatkozó közel ötmilliárdos többlet az országos 4,4 százalékosnál valamivel nagyobb (volu­mennövekedést valószínűsít - írja Pálfalvi Zsoltné a me­gyei KSH osztályvezetője. A dél-alföldi központú szervezetek az idén kilenc hó­nap alatt közel 77 milliárd fo­rintot ruháztak be, ennek leg­nagyobb része - 41 százaléka - Csongrádra, 32 Bács-Kis­kunra és 27 százaléka Békésre jutott. Megyénk elsősége még szembetűnőbb a lakosság­számra vetített mutatók alap­ján: egy lakosra Csongrádban 76 ezer, Békésben 53 ezer, míg Bács-Kiskunban alig több mint 46 ezer forint értékű be­ruházásjutott. A fejlesztésekből 41 száza­lékkal az ipar részesedik, ezen belül is elsősorban a feldolgo­zóipár költ sokat beruházások­ra. Az első kilenc havi 7,4 mil­liárd forint legnagyobb része, 57 százaléka az élelmiszeripar (húsfeldolgozás, tejtermékek, valamint fűszer és ételízesítő gyártás) modernizálására ju­tott, de a vegyipar (főként a gumitermékek gyártása) és a gépipar invesztíciója is felette van az egymilliárdnak. A feldolgozóiparénál keve­sebb, de jelentős az ipar másik fontos területe, a villamos­energia-, gáz-, gőz-, vízellátás korszerűsítésére fordított összeg, amelyből elsősorban a villamosenergia-termelés és ­felhasználás részesedett, s persze jutott a gázgyártásra és a víztermelésre is. A többi terület közül a szállítás, posta és gyorsan fej­lődő távközlés tűnik ki 4,3 milliárd forintos fejlesztésé­vel. Ezt követi az egészség­ügy, a szeptemberig elköltött 2,5 milliárd forint elsősorban a fekvőbeteg-ellátást segítő új gépek, műszerek „formájában öltött testet". Az oktatás 2,2 milliárdja főként a középisko­lások körülményeinek javítá­sát szolgálja. A III. negyedév­ben meglódultak a mezőgaz­dasági beruházások is, így összesen közel kétmilliárd fo­rint jutott kilenc hónap alatt az ágazat megújítására. E pénz legnagyobb részét a részvény­társaságok költötték el. A beruházások összetételé­ben az építés képviseli a leg­nagyobb részarányt, amiben az oktatás, a szállítás, posta és távközlés, valamint az energi­aszektor átlagosnál jóval ma­gasabb építési aránya játszik szerepet. Ugyanakkor kiemel­kedő „géphányadú" a feldol­gozóipar, de még az egészség­ügy is átlag feletti. Az előbbi inkább belföldről, az utóbbi jobbára importból származó gépeket vásárolt. Kovács András Munkatársunktól Csongrád Megye Önkor­mányzata - a 2002-re szóló címzett állami támogatás igénybevételével - új, fo­gyatékosok ellátását szolgá­ló intézmény létrehozását tervezi. A kérdés azonban az, hogy hová telepítsék ezt az intézményt. Ezért megke­resték a megye valamennyi települési önkormányzatát, amelyek közül 16 konkrét telekajánlattal küldte vissza válaszlevelét. Mivel Algyő, Sándorfalva, Csongrád, Apátfalva, Deszk és Röszke javaslata tűnik a legjobbnak, így - egy alaposabb mérle­gelés után - ezek közül vá­lasztják majd ki a legmegfe­lelőbbet. A mezőőrnek kint van a helye" Többek között Daka Mihály (középen) és felesége portáját is szemmel tartja Engi Zoltán mezőőr. (Fotó: Schmidt Andrea) Csongrád megye és Szeged veszít Robban a „DARFT-bomba"? Engi Zoltán maga se tudja, hány kilométert „tett már bele" Wart­burgjába a több éves szolgálat alatt. A doma­széki mezöór naponta több hektárt is bejár, hogy ügyeljen a gazdák kint hagyott gépeire, a földeken álló termésre. Puskáját még nem kel­lett ember ellen fordíta­nia az egykori trakto­rosnak, de ha a kilőtt varjakat, kóbor kutyá­kat egyszer valaki összeszámolná... Még alig világosodik, de a Wartburg már berreg is Engi Zoltán portáján. A do­maszéki mezőőr indulás előtt gondosan szemrevéte­lezi a szolgálati eszközeit, puskát, távcsövet, esetnap­lót, majd beül az öreg autó­ba. Nem heverhet sokáig, hi­szen nem kis feladat a tele­püléshez tartozó mintegy 5200 hektárnyi területet be­járnia. Domaszékhez közeli ta­nyán született Engi Zoltán 1953-ban. Az elemi után el­szegődött a helyi téeszbe se­gédmunkásnak. Tizennyolc évesen levizsgázott traktor­vezetésből. A Szőlőfürt Szakszövetkezet megszűné­sekor már mezőőrködött, s jelenleg a polgármesteri hi­vatal is ilyen beosztásban al­kalmazza. A hivatal csak a munkaadója, mert egy új rendelet szerint a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik a mezőőri szolgálat. - A téesznél az egyik fő­nököm mindig azt mondta: „A mezőőrnek kint van a he­lye, mint a kutyának!" - mo­solygott Engi Zoltán. Ebben lehet is valami, hiszen a jó meleg irodából nem tartható szemmel a határ. Mint min­den szakmának, a mezőőr­ségnek is van időszakos munkája. Karácsonykor in­kább az erdőket figyeli, mi­vel a fenyő egyre drágább, s többen a „zavarosból" sze­retnének a családnak fát sze­rezni. A hideg miatt pedig sokan innen próbálják a téli tüzelőt begyűjteni. Répa- és krumpliszedés idején a föl­dekre ügyel, hiszen annak jár a termés, aki egész évben gondozta. Már nem egyszer fordult elő a praxisában, hogy „feketeszedőket" ker­getett meg. A megzavart tol­vajok pedig zsákot, répát hátrahagyva futottak előle. Engi út oldalán mindig ott lóg a sörétes. A szabályzat is előírja, hogy csak végszük­ségben lehet ember ellen fordítani. A fegyver legin­kább csak varjakhoz és kó­bor kutyákhoz „szól". A le­terített állatot elássa, hogy ne járjon úgy, mint egyik kollégája. Megesett ugyanis már olyan, hogy a mezőn csavargó kutyát lelőtték. A gazdi azonban a temetet megtalálta, s hazavitte. Ez­után telefonált a rendőrség­re, hogy az „otthonülő" ebet a mezőőr a kerítésen belül terítette le. A mezőőrnek mind a rendőrökkel, mind a polgár­őrökkel - és persze a lakos­sággal is - jó a kapcsolata. Igazoltatási és előállítási jo­ga lévén, már többször fülelt le Engi Zoltán is körözött egyént. - Tanyafeltörőt, gép­tolvajt is kísértem már be a hivatalba - mondta. Ilyenkor észnél kell lenni, mert az ember nem tudhatja kivel áll szemben. Egy a lényeg, hogy sohase fordítsunk hátat az igazoltatottnak. A mezőőrnek se hétvé­géje, se ünnepnapja. Esett eső, fújhat a szél, kint talál­ják a mezőn. Nincs megál­lapított útvonal, nehogy a „rosszemberek" kiszámítsák, mikor dolgozhatnak. Sose lehet tudni, hol és mikor bukkan fel a domaszéki ha­tárban a krémszínű Wart­burg... Kormos Tamás Rendkívüli ülést hívott össze mára, Békéscsabá­ra Endre Sándor, a Dél­alföldi Regionális Fejlesz­tési Tanács (DARFT) soros elnöke, aki Bács-Kiskun megye közgyűlési elnö­keként látja most el a grémium élén a soros el­nöki teendőket. A titko­lózással kísért tanácsko­zás indoka pedig infor­mációink szerint az, hogy az országban egyedülálló eredmé­nyességgel működő re­gionális tanács szerveze­ti intézményrendszerét átalakítsák, valamint ügyvezető elnökét. Nóg­rádi Zoltánt felmentsék jelenlegi posztjából. A logika eszközeivel mér­ve meglepő, de politikai szemszögből szinte termé­szetesnek mondható az a re­akció, amely úgy tűnik, Nógrádi Zoltánnal, a DARFT ügyvezető elnöké­vel szemben megnyilvánul. Az elmúlt években a régió érdekeit maximálisan képvi­selő DARFT, élén Nógrádi­val, ugyanis oly jelentős si­kereket ért el, amelyeket nem csak Boros Imre , a Phare ügyekért felelős tárca nélküli miniszter ismert cl nemrég lapunknak adott nyi­latkozatában, de szegedi tar­tózkodása alkalmával Mi­chael Laké, az unió magyar­országi delegációjának veze­tője is. így aztán első olva­satra méginkább érthetetlen látszik miért kell újragondol­ni a DARFT szervezeti és működési rendjét. De ha fi­gyelembe vesszük, hogy az alföldi régió három megyéje - Bács-Kiskun, Békés és Csongrád - az ország azon három régiójának egyikét képviseli, amelyik a Phare­tól kiemelt támogatást kap, ezek megszerzésére, felhasz­nálására pedig sikeres prog­ramok is készültek, akkor könnyebb eligazodni a vár­ható események okai között. Ez a térség ugyanis a kö­vetkező évtől milliárdokhoz jut majd, amelyek elköltése természetesen sokkal köny­nyebb, mint volt annak meg­szerzése. A források felhasz­nálásának közeledtével pe­dig fellángol(hat)nak a me­gyék és a megyei jogú váro­sok közötti érdekellentétek. Ezért lehet fontos - az eddig egységes régión belül - a ta­nács irányításának megvál­toztatása, az ügyvezetői stá­tusz megszüntetése és ezzel a teljes hatalomkoncentrálás. Jelenleg ugyanis csak ebben a régióban működik olyan szervezet, amelyet független ügyvezető elnök irányft, amellett, hogy a megyei el­nökök ellátják a soros elnöki tisztet. Amennyiben viszont ma személyes, illetve helyi, megyei érdekeket előtérbe helyezni szándékozó terület­politikai és nem régióérde­keket - hiszen aligha férhet kétség a DARFT eddigi te­vékenységének sikeréhez ­szolgáló döntés születik, ak­kor azon érdemes lesz idő­ben elgondolkodni. Csong­rád megye és Szeged ugyan­is aligha kerülhet ki győzte­sen az ügyből. A DARFT soros elnöki teendőit ugyan­is tavaly látta el dr. Frank József, az ügyvezető alelnö­ki funkciót pedig Bartha László, Szeged polgármeste­re. A kormányzati akarat vi­szont fényesen érvényesül­het a fejlesztési programok megvalósításában, amelyek­ből eddig igencsak kimaradt Csongrád megye. Kérdés: vajon a DARFT megyénket képviselő tagjai - köztük Bartha László, Szeged pol­gármestere, illetve Frank Jó­zsef, a megyei közgyűlés el­nöke miként akar, illetve tud majd érvényt szerezni érde­keiknek. N. Rácz Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom