Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-01 / 281. szám

4 KAPCSOLATOK PÉNTEK, 2000. DEC. 1. fűtés? Dömötör János Menyus és a balsors A felejthetetlen Tóth Menyhért festőművész - a kiváló művé­szettörténész, Supka Magdolna javaslatára - két évtizednyi hall­gatás után először 1964-hen, a Tornyai János Múzeumban ren­dezett kiállítást. Nem lévén gép­kocsink és megkímélendő a mű­vészt a szállítás költségeitől, meg­beszéltük a műcsarnokban dolgo­zó barátainkkal, hogy alkalmi fuvarral leszállítják majd Vásárhelyre Menyus műveit, ő azonban bizo­nyos akarván lenni a részjetekben, maga is elment az akkori igazgatóhoz, aki megnézte papírjait, és kijelen­tette: szállítás nem lesz. Menyus még hosszan győz­ködte az igazgatót, eredménytelenül. Végső érvként azt mondta: „Kedves elvtársam, ismeri ön a humaniz­must?" Egy hónap múlva még mindig feldúltan közöl­te: „Képzeld, Jánosom, nem ismerte!" A kudarc után felhívott bennünket telefonon. Mi mondtuk, hogy kár volt tüsténkednie, mert most már barátaink nem merik vállalni a ,félhivatalos" szállí­tást. Három hét volt még hátra a nyitásig, ezért azt ja­vasoltuk: küldje el vasúton festményeit. És persze, azért balsors a balsors, hogy a szállítmány ne érkezzen meg a vasárnapi nyitásra. Pontosabban, szombaton már a vásárhelyi állomáson volt a küldemény, csak disznóölés miatt (tél volt!) nem sikerült a raktárost előkerítenünk. Bánatoskodtunk egészen addig, míg meg nem érkezett Menyus, hóna alatt hat festménnyel és rendíthetetlen derűs optimizmusával. A tárlatnyitó vendégeknek bejelentettem a történteket, és beinvitál­tam az érdeklődőket az irodámba. Mintegy 15-en éltek a lehetőséggel. Művei között azzal kezdte Tóth Meny­hért a beszédét, hogy ő nem a szavak embere. Ennek ellenére és a hallgatóság örömére közel két órán át beszélt. Három hetes itt tartózkodása alatt barátságok szö­vődtek közte és az itt élő művészek között, sőt magán­vásárlások is történtek. Elég messze volt még országos felfedezése, mégis élete végéig szívesen emlékezett a 64-es kiállításra. Ezt ismerve, halála után özvegye, lAndori Angéla festőművész a Tornyai János Múze­umnak adományozta férje 46 alkotását, melyek ma az Alföldi Galériában láthatók. (A szerző Vásárhely nyugalmazott múzeumigazgatója.) Sötét egészségtelen mun­katermek, piszkos szemetes udvar a gépi berendezés tö­kéletes hiánya jellemezte a Lucza vegytisztttó üzemet, de csak addig, míg az üzem államosítása meg nem tör­tént. Az üzemet teljesen át­alakították, tiszta és világos 25 éve munkatermeket létesftettek. A „Patyolat" gépesítése azonban nem áll meg félú­ton. „Gyorsmosást fillére­kért" jelszóval indul meg a harc. Nem kell többé odaha­za mosni és értékes termelő órákat erre fordítani. (1950) Szegedi tudománytörténet Első tudatos növény­nemesítőnk, Klauzál Im­re, a haladó szemléletű miniszter, Klauzál Gábor bátyja, 1799. január 11­én született Szegeden. Fiatal éveit itt élte, érett­ségi után mezőgazdasági akadémiát végzett. Lép­ten nyomott hirdette, hogy a magyar mezőgaz­daságnak magyar nyelvű tanintézetekben végzett szakemberekre van szük­sége. Klauzál Imrében a múlt század magyar me­zőgazdasági szakembe­reinek egyik legérdeme­sebb tagját tiszteljük. (1975) EGÉSZSÉGNAP A DE­ÁKBAN. A Deák Ferenc Gimnáziumban ma tartják u hagyományos egészségnapot. A program a drogprevenció jegyében zajlik. Közel har­minc orvos és mentálhigiénés szakember várja a tanulókat, hogy testi és lelki egészségük megőrzéséhez segítséget ad­jon. VÁROSHÁZI HÍRMON­DÓ A VTV-N. Ma este 8 ón kor ismét jelentkezik a Szege­di Városi Televízió szokásos péntek esti önkormányzati magazinja, a Városházi hír­mondó. Az adásban szó lesz a szegedi közgyűlés pénteki ülésének vitájáról és a hétfői határozatokról, a szegedi hár­mas választókörzet eddigi munkájáról és további tervei­ről, valamint a közelgő ünne­pekre való felkészülés kap­csán, az adományozásról. Stú­dióvendég lesz dr. Mózes Er­vin, a polgármesteri hivatal jegyzői irodájának vezetője. Juhász Miklós, önkomiányzati képviselő és Dóczi Piroska, kereskedő. Riporter: Nycm­csok Éva és Jeszenszky Zol­tán, szerkesztő-műsorvezető: Kisimro Ferenc. MAHOLNAP. Ma, pénte ken, negyed nyolckor ismét jelentkezik a „Maholnap" cí­mű magazin a szegedi városi televízióban. A műsor ma an­nak jár utána, hogy milyen si­kerrel zárult a Tescó Áruház „Könyveket a sulinak" prog­ramja. mcgtalálta-c mindenki a neki tetsző könyveket, ille­tőleg szervez-e az áruház ha­sonló programokat a közeljö­vőben. A „Patyolat" a dolgozók szolgálatában Tegnap Szegeden Román katonasírokat koszorúztak Andrei Oanchea, Románia szegedi fökonzulja, elhelyezi a kegyelet koszorúját a II. világháborúban elsett román katonák síremlékén. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól A II. világháborúban ele­sett román katonák tisztele­tére emelt emlékművet Sze­ged városa a közelmúltban felújította, s ebből az alka­lomból tegnap - bensőséges ünnepség keretében - a helyi román főkonzulátus, a város képviselői, a román kisebb­ségi önkormányzat tisztség­viselői koszorút helyeztek el a síremléken. A román orto­dox egyház gyulai püspöke és társai pedig a kegyhcly­helynél celebráltak alkalmi istentiszteletet. A román himnusz és egy román nyelvű szavalat el­hangzása után Andrei Oan­chea. szegedi román főkon­zul magyar nyelven emléke­zett az áldozatokra (közöttük szép számban magyar nem­zetiségűekre is), s köszöne­tet mondott Szegednek, ami­ért méltó kegyhellyel emlé­keznek az egykori katonák­ra. Kiemelte, hogy a régió­ban élők egymásra utaltsága egyre nyilvánvalóbb. A ma­gyar-román katonai kapcso­latokról szólva a közös (hód­mezővásárhelyi-aradi) zász­lóaljat említette. Dr. Ványai Éva, Szeged alpolgármeste­re, ünnepi beszédében rámu­tatott, hogy a város a magyar és a német katonasírok felú­jítása után, a román kegy­helynek is méltó helyet talál­tak, s emlékük előtt tiszte­leghet az utókor. Külön ki­emelte Hódi Lajosnak, a Te­metkezési Kft. igazgatójának a sírok rendbetételével kap­csolatban kifejtett áldozatos munkáját. A kegyeleti megemléke­zés magyar nyelvű szavalat­tal, majd a magyar Himnusz hangjaival zárult. 75 éve Ford-repülögépek Henri Ford nemcsak a szárazföldön, de már a ma­gasabb régiókban is magá­nak akarja biztosftani az impériumol, és megkezdte a legújabb és legmodernebb közlekedési eszköznek a re­pülőgépnek gyártását, és máris teljes erővel látott hozzá a repülőgépgyártás kiépítéséhez. Ford nem is annyira a repülőgép, mint 50 éve inkább a léghajó gyártását óhajtja nagyobb keretek kö­zött kiépíteni és évek hosszú során át folytatott kísérletezés után, melynél sem fáradságot sem pénzt nem kímélve végre végle­gesítették egy teljesen új merev tfpusú acélból épült, kormányozható léghajó for­májában a légi Fordot. (1925) Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek és a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/218-11-1 l-es számra az SMS-üzeneteket is! Észrevételeiket, véleményüket, közérdekű bejelen­téseiket köszönjükl Szeded Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXV1II. tv. 9. § (6) bekezdése értelmében I közzé teszi a Szeged, Hosszú utca környékének (Cora-bővítés) részletes szabályozási tervét azzal a céllal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt a tervvel kapcsolatban észrevételt tehessenek. Közzététel ideje: 2000. december l-jétől december 31-ig. A szabályozási terv megtekinthető a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irádájában és a városi főépítésznél (Szeged, Széchenyi tér 1 1.). Iskolánk, a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi Szakközép­iskola és Szakképző Iskola köszönetét fejezi ki a Sze­ged Megyei Jogú Város Oktatásáért Közalapít­ványnak, amelynek támo­gatásával, november 23­án, a békéscsabai, gyulai, pécsi szolnoki és a kecske­méti egészségügyi szak­képző iskolák részvételé­Idegen nyelvi seregszemle vei, egészségügyi idegen nyelvi seregszemlét rende­zett. A színvonalas prog­ramban angol és nem nyel­vi bemutató órák, az egyes egészségügyi szakokat me­gelevenítő színpadi jelen­tek, szituációs játékok, és a szakmai idegen nyelvet oktató tanároknak tovább­képzés és workshop szere­pelt. A Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakképző Iskola vezetői Mibe kerül a Miklós Anita, dr. Szoboszlai Ildikó és D. Tóth Júlia. (Fotó: Somogyi Károlyné) Közterület felügyelet. A Budapesti krt. 34. számú épület körút felőli oldalán, a zöldterületen önkényesen kialakított parkolóra hivja fel a figyelmet az sms kül­dője. (20/3804436) Uszoda. Szeged polgárai megérdemelnének egy kul­turált uszodát! (30/2571002) Jelzőlámpa. Néhány embernek meg kell halnia ahhoz, hogy jelzőlámpát telepítsenek Szőregen, a Makői út és a Marostorok utcánál? (70/2238056) Lakásgondok. A város vezetői többet foglalkoz­hatnának a lakásproblé­mákkal. gyerekekkel nem csirkeólakra akarunk pá­lyázni. (30/2293727) Tb-(ániogatás. Az agy­hártyagyulladás járvány­szerű elterjedésének veszé­lye miatt felháborító, hogy a mióta megy a huzavona a TB- támogatásról. (30-278­5937) Galanihürülék. Vizs­gálta-e az ÁNTSZ, hogy milyen fertőzésveszélyt je­lent a Centrummal szem­ben lévő megállónál a ga­lambürülék? (30/2497689) Pisztácia. Kapható-e sótlan, natúr pisztácia? (20/9959518) A mínuszok beköszön­tével följebb csavarjuk a radiátorok gombját, több fát teszünk a tűzre. A fű­tőanyagok, az energia ára pedig, mint minden másé, folyamatosan emelkedik. Egyre több családban okoz gondot a hidegre fordult időjárás, mivel alig tudják kigaz­dálkodni a meleg árát. Arra voltunk kíváncsiak, vajon mennyibe kerül most a szegedieknek a fűtés? Miklós Anita, tanuló: ­Szüleimmel együtt lakom egy három és fél szobás pa­nellakásban. Pontosan nem tudom, mennyit költünk a távfűtésre, de az biztos, hogy most jóval többet kell fizetnünk, mint tavaly. A folytonos emelést már nem lehet sokáig bírni. Ott próbá­lunk spórolni, ahol csak le­het. A telefonálásról engem le is tiltottak a szüleim, ugyanis egy kicsit túlzásba vittem a barátnőimmel való csevegéseket. A havi tele­fonszámlákat amúgy jobban ismerem, mint amit a hő­szolgáltató küld. Dr. Szoboszlai Ildikó, főiskolai tanár: - Távfűtéses lakásban élek a családom­mal. Ezzel a fűtési móddal csak egy nagy problémám van, hogy nagyon hideg van. A lakásunk a lakótömb szé­lén található, így jó, ha 19­20 fokot tudunk kicsalni a radiátorokból, mikor kint mínuszok vannak. Inkább fi­zetnék többet, csak lenne már végre meleg a szobá­ban! Amúgy biztosan drá­gább is lesz a fűtés, mint ta­valy. Átalányt fizetek, így havonta 10-11 ezer forintot költök a számomra nem elégséges szolgáltatásra. I). Tóth Júlia, a Rádió 88 munkatársa:— Engem legin­kább a 40 ezer forintos mini­málbér rémít meg. Ez az emelés azt vonja maga után, hogy mindennek, (gy az energiának is megnő az ára. Jelenleg egy kis panellakás­ban lakom. Körülbelül 3-4 ezer forintot fizetek telente a fűtésért. Jövőre költözni sze­retnék egy nagyobba. Azt vi­szont furcsának tartom, hogy a kicsi lakásnak drágább a fenntartása. Már tájékozód­tam az árakról, s megdöb­bentem, hogy a mostani egy­szobás lakásunk felfűtésénél csak egy-két ezerrel kerül majd többe a háromszobásé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom