Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

SZOMBAT, 2000. DEC. 16. STEFÁNIA III. Mire jó az internet? A tudás tárháza A pápuáknál a kannibalizmus okozta a bajt A szivacsos agyvelösorvadásrél Magyarországon még nem észlelték a marhák megbetegedését. (Fotó: Schmieh Andrea) Az internetet a tudás tárházaként, egyetlen hatalmas enciklopédiaként is értelmezhetjük. Képzeljünk el egy hatalmas lexikont, amelynek címszavai egyre sokasodnak, illetve a címszavak után található tartalom napról napra, percről percre bővül! A leghatalmasabb nyomtatott enciklopédiák szerkesztése egy bizonyos ponton lezárul, ezért a tudomány, az emberi tudás és kultúra adott pillanatbeli állapotát tükrözi egészen az új kiadás megjelenéséig. Az interneten ezzel szemben szakadatlanul nő az információ mennyisége, ennek az enciklopédiának a szerkesztése soha nem fejeződik be, tehát mindig a tudomány és kultúra legfrissebb állapotát mutatja. írói, szerkesztői, az internetes közösség tagjai, mindenki, aki az interneten publikál, hozzáférhetővé tesz saját maga vagy mások által készített anyagokat. Csakhogy, míg a nyomtatott lexikonok esetében szerkesztők és kontrollszerkesztők gondoskodnak arról, hogy hitelt érdemlő és magas színvonalú anyagok kerüljenek a lapokra, az internetes tudástár gyakorlatilag kontroll nélkül bővül. Itt valószínűleg bármely témakörben kutakodunk, óhatatlanul találunk színvonalas és gyenge munkákat, hiteles szellemi termékeket és teljességgel megalapozatlan agyalmányokat egyaránt. Hatalmas tudás- és információmennyiség halmozódott-halmozódik fel tehát az interneten. Az információ értékét és hitelességét ráadásul igencsak megnöveli, hogy ebben az enciklopédiában a hivatkozások és a lábjegyzetek aktív linkek formájában szerepelhetnek. Ez annyit jelent, hogy ha mondjuk egy tanulmány írója a londoni Natural History Museum gyűjteményét említi, a megfelelő hivatkozás — http://www.nhm.ac.uk/ — beszúrásával a múzeum web-oldalaira irányíthatja olvasóit. A world wide wcb ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy ezt a hatalmas digitális enciklopédiát bőségesen illusztrálják álló és mozgó képekkel, hanggal, A minap levelet kaptunk olvasónktól, Császár János ásotthalmi termelőtől, aki arra kérte lapunkat, segftse kinyomozni egy olyan talajjavító anyag lelőhelyét, amely a Csongrád megyei termőterületek adottságait fellendítené. Olvasónk úgy tudja, az anyag, amely szerves trágya és műtrágya is egyben, meszezi a talajt, emiatt kevesebbet kell öntözni. Kiderítettük: ezt az anyagot - amelynek a neve valóban Alginit a Balaton-felvidéken bányásszák, s szerves és szervetlen anyagokban rendkívül gazdag. A Kárpát-mcdcncében 3-5 millió évvel ezelőtti vulkáni kitörések után kialakult krátertavak vizében a kioldott mikroelemekből, ásványi sókból, az elhalt algák és állati, növényi szervezetekből keletkezett ez a magas humusz-, agyag- és ásványiazaz multimédiás alkalmazásokkal. Mivel az internetre kerülő anyagok írói az egész világra kiterjedő internetes közösség tagjai, ez a lexikon nem egyetlen nyelven íródik, jóllehet az internet uralkodó nyelve az angol, és sokan igyekeznek ezen a nyelven is hozzáférhetővé tenni anyagukat. Ennek a nyelvi akadálynak a leküzdésére születtek és születnek az olyan - egyelőre még csak igen korlátozottan felhasználható - fordítóprogramok, mint például a Systran (http://ww w.systransoft.com/), amely angolról spanyolra, franciára, németre, olaszra és portugálra, illetve spanyolról, franciáról, németről, olaszról, portugálról és oroszról angolra fordítja az egyes website-okon talált anyagokat. Sőt ha az AltaVista keresőprogramot használjuk, a találatok mellett megjelenik a „translate" felirat, amely lehetővé teszi, hogy egyből a felsorolt nyelvek egyikén ismerkedjünk a site tartalmával — igaz, igencsak gyenge gépi fordításban, amely azonban arra jobbára alkalmas, hogy a témát egyébként ismerők fogalmat alkossanak arról, mi is áll az eredetiben. Természetesen a világhálón azok a helyek is megtalálhatók, amelyek szűkebb értelemben véve enciklopédikus vagy lexikonszerű ismereteket, adatokat kínálnak. Mi más is jöhetne elsőnek szóba, mint az Encyclopaedia Britannica folyamatosan frissített online változata. Csakhogy egyheti ingyenes kipróbálás után az EB Online (http://w ww.eb.com/) használatáért fizetni kell, mégpedig havi nyolc dollár ötven centet, illetve évi nyolcvanöt dollárt. Léteznek kifejezetten az internetre szerkesztett enciklopédiák, mint az Encyclopedia.com (http://encyclope dia.com/) valamint speciálisan egy-egy témakört lefedő enciklopédiák, mint a filozófiáról szóló The Internet Encyclopedia of Philosophy (http://www.utm.edu/research/iep/), vagy a számítógépes vírusokat leíró Virus Encyclopedia (http:/ /ww w. symantec.com/avcenter/vinfodb.html.) H. Sz. anyag tartalmú kőzet. Az Alginit javítja a savanyú talajokat, mésztartalma csökkenti a talaj pH-ját, szerkezetét, s nem utolsó sorban a vízgazdálkodását. Egy kilogramm Alginit ugyanis 1,3-1,7 liter vizet képes megkötni, megtartani és a növények számára fokozatosan átadni. Ezáltal a növények tápanyag-ellátása egyenletessé válik. Mivel környezetkímélő anyag, a biotermesztés egyik vezető készítménye. Felhasználható talajjavításra, növénytermesztésre, kerti földként, földkeverékként, továbbá állattartásra, szagtalanításra, a műtrágyagyártásban, valamint a gyógyászatban. Noha az Alginit lelőhelye a Balaton-felvidék, Csongrád megyében is kapható, nagy, valamint kis kiszerelésekben. F. K. Nyugat-Európában, főleg Nagy-Britanniában hetek óta egyre nagyobb vihart kavar a kergemarha kór. Az emberek attól tartanak, őket is veszélyezteti a betegség humán megfelelője, a Creutzfeldt-Jacob-kór. Valójában nem is egy betegségről van szó, hanem az úgynevezett prion fehérjék által „terjesztett" megbetegedésekről, melyeknek csak egyike a kergemarha kór (BSE) és a hasonló tünetekkel járó Creutzfeldt-Jacob betegség. A prion-betegségek története a század elején kezdődött. 1939-ben egy különös módon fertőző betegség jelent meg a birkák között, melyet súrlókórnak neveztek. Jellegzetessége az volt, hogy hosszú lappangási idő után nagyon gyorsan végzett az állatokkal. Nem sokkal ezután, az 1950-es években a félig magyar származású Carleton Gajdusek professzor Új Guineában, a pápuáknál egy olyan betegség tanulmányozásába kezdett, amely a súrlókórnál megismert tünetekkel járt. Tisztázta, hogy a betegség teijedésének oka a törzs rituális szokásaiban rejlik: megették halottaik agyvelejét, és így a kórokozó bekerült az ő szervezetükbe is. A megbetegedések aránya a nőknél és a gyermekeknél kiemelkedően magas volt, mivel általában nekik jutott a test e része. Érdekes, hogy a kannibalizmus megszűnésével a kuru is eltűnt. A hírhedtr 1985-ben, Angliában pusztító marhavész, a BSE feltételezhető oka az voll, hogy a marhák tápját birkák és más, elhullott állatok tetemével dúsították. Ebből a kutatók azt feltételezték, hogy a surlókór nem fajsepcifikus, tehát nem kizárólag a birkák betegsége, hanem nagy valószínűséggel más fajokra is átterjedhet. Ezt később újabb adatok támasztották alá. A Creutzfeldt-Jacob-kórt már az 1920as években leírta két német tudós. De míg korábban ebben betegségben kevesen, és főként idősebb korban haltak meg. az utóbbi években Angliában néhány fiatalember is megkapta a kórt. Tanulságos, A természet patikája a meghűlés, az influenza ellen is kínál ellenszereket, antibiotikus, fertőtlenítő hatású gyógynövényeket. A fitoncidokat érdemes bevetni fürdő, inhalálás, tea, étel formákban a télen fenyegető betegségek ellen. A természetes szereket alkalmazó orvoslás és a népi gyógyászat évezredek óta sikerrel használja ki egyes növények. gombák antibiotikus, fertőtlenítő hatását. A fitoncidoknak. a növényi antibiotikumoknak a „csatasorba állítása" mellett leginkább az szól, hogy úgy pusztítják el a baktériumokat, vírusokat, hogy a szervezet normális baktériumflóráját nem befolyásolják, és megfelelően adagolva nincsen kóros mellékhatásuk sem. A fitoncid hatású füvek, növények, illóolajok többféle módon segítenek megelőzni. hogy mindannyian valamilyen módon kapcsolatba kerültek a marhákkal, vagy a munkakörük, vagy táplálkozási szokásaik révén. A betegség tünetei a fokozatos szellemi leépülés, emlékezetkiesés, mozgáskoordinációs zavarok és testmerevség, majd végül a halál gyors beállta. A világ minden pontjáról érkezett információk a tudósokat ismereteik rendszerezésére ösztönözték. Arról van tehát szó, hogy ismerétes egy betegség-együttes, amit fertőző szivacsos agyvelősorvadásnak nevezünk és a bárányokból a tápon keresztül jutott be a szarvasmarhákba, onnan pedig az emberbe. Azért nevezik szivacsosnak, mert a szövettani képen az agyvelő idegsejtjeiben és azok között szivacsszerű lyukakat figyeltek meg. A Creutzfeldt-Jacob-kórral foglakozó orvosok, kutatók szerint a betegséget az úgynevezett prionok terjesztik. Van egy fertőző ágens, egy fehérje, melyet prionnak (protein only - csak protein) nevezünk, ami egyáltalán nem hasonlít egyetlen eddig megismert molekulára, és a vírusokra sem. A fehérjéket a kromoszómákon található génszakaszok kódolják. legyőzni a télen tipikus betegségeket. A világszerte a szegények antibiotikumának nevezett kakukkfű, a zsálya, a kamilla, a fenyő, az eukaliptusz illóolaja, a torma, a fokhagyma és a vöröshagyma kiegészítve más gyógyító és vitamindús növényekkel, mézzel, kiváló háziszerek a heveny és idült gyulladások, nátha, köhögés ellen. A szarvasmarhákban, a juhokban, sőt bennünk is van ilyen gén, ami termelteti a fehérjét. A normális állapotú protein szerkezete jobbmenetes spirál, úgynevezett alfa hélix. Ez nem okoz semmi bajt, azonban funkciója sem ismeretes. Van viszont ezen fehérjének egy másik alakja is, amely a leporellóhoz hasonlító béta redő formájú. Ez a második konformáció nagyon ellenálló és képes a spirális formál arra kényszerfteni, hogy spontán béta redővé alakuljon át. Ha ez a fehérje bekerül a szervezetbe, megzavarja a gén működését, és az nem alfa hélix, hanem béta redő konformációja proteineket fog szintetizálni. Ezek a fehérjék ráadásul „összefognak", nagy komplexeket képeznek, így nagyon nehéz őket elpusztítani. A hőkezelésnek is ellenállnak, vagyis a hús sütése, főzése nem pusztítja el őket. Az fenti ismeretek alapján a tudósok arra gondoltak, hogy megpróbálják kikapcsolni azt a gént, amely ezt a bizonyos fehérjét terceli. Ez állatokban lehetségesnek (űnik, hiszen ilyen manipulált egereket sikerült már előállítani. Ugyanakkor, mivel nem lehet tudni, hogy mi ennek a génnek a szerepe, a A kezdődő meghűlés ellenszere lehet a borókabogyós lábfürdő, a fenyő- vagy eukaliptuszolajos 37-39 fokos, negyedórás fürdő vétele. A lábfürdőhöz elég egy maréknyi borókabogyót összemorzsolva a vízbe tenni. A légúti megbetegedéseknek régóta ismert természetes gyógymódja az aromaolajokkal, gógynövényfőzetekkcl történő inhalágénterápiás eljárások az emberben veszélyesek lehetnek. Génmanipulált juhnyájak és gulyák azonban létrehozhatók, és így a betegségei is vissza lehetne szorítani. Összefoglalva azt mondhatjuk el, hogy a szarvasmarhákat fertőző prion okozza a BSE-t, közismert nevén a kergemarha kórt. Emellett létezik a Creutzfeldt-Jacob betegség, melynek kialakulásáért ugyancsak prionok felelősek. A tudósok azonban még nem tudják, hogy a két betegség között van-e átmenet, tehát a marha-prionok fertőzik e meg az embereket. Számunkra azonban sokkal fontosabb, hogyan kaphatjuk meg a betegséget, illetve hogyan védekezhetünk ellene. Az 1970-es években figyeltek föl olyan Creutzfeldt-Jacob megbetegedésekre, melyek marhaffzaruhártya emberbe történő átültetése után jelentkeztek. Később olyanok körében is előfordult a betegség, akiket növekedési hormonnal kezeltek. Ez a hormon az agyban termelődik, ami azért érdekes, mert itt vannak jelen legnagyobb mennyiségben a prionok. Közülük négyen emberi hormonokat kaptak. Az egyik módja a betegség terjedésének lás. A 40-50 fokos gőz belélegzése oldja, kiüríti a légutakban, az arc- és homloküregben lerakódott váladékot. A forró vízbe leginkább kamillát, kakukkfüvet, eukaliptuszt, citrom és fenyőfélék illóolaját (2-3 cseppet) ajánlatos tenni. Mandulagyulladás esetén javallják a kámfort, a levendulát és a zsályát is. Influenza ellen alkalmazható még a borsihenta és a rozmaring is. A kínzó köhögések, garatgyulladások hatásos ellenszere a teázás. A közismert a hársfa- és bodzavirág tea melleit alkalmazandó a magyar nép által „tönjénfű"-ként, „balzsamfű"-ként emlegetett kakukkfű is. A mézzel ízesített zsályateával történő napi többszöri gargalizálás régi, beváll módszer. A fitonciás hatás elérése érdekében érdemes a betegek szobájában illóolajokat párologtatni. Szabó Magdolna tehát a fertőzés. Felfigyeltek a tudósok olyan megbetegedésekre is, amikor egy családon belül öröklődött a kór. Ez érthető, hiszen kromoszóma-mutáció bármikor bekövetkezhet, és elképzelhető, hogy éppen az a gén sérül, amely a betegséget terjesztő fehérjét kódolja. Az ilyen megbetegedések azonban szórványosak. Fontos megemlíteni azt is, hogy a prionok átterjedése az egyik fajról a másikra bizonyított ugyan, azonban ez nem jelenti azt, hogy az ilyen vándorlás minden faj között bekövetkezhet. A legújabb kutatások szerint az emberi prionok szerkezete nagymértékben eltér a marhákétól és a juhokétól, így annak a valószínűsége, hogy étellel vagy bármely más úton a betegség átteijedjcn az emberre, nagyon csekély. Magyarországon eddig még nem ismeretes a marhák BSE megbetegedése. Ennek ellenére nem árt az óvatosság. Az Európai Unió 1997. április 1-től vezetett be olyan szigorításokat, melyek a beteg és elpusztult állatok elégetésére vonatkoztak, és megtiltják az agyvelő tápanyagkent való felhasználását is. Tiboldi Ákos ígéretes génterápia Munkatársunktól Kanadai kutatók olyan genetikailag módosított egereket állítottak elő, amelyek saját bélsejtjeikben, szabályozott módon termelik az inzulint. Ez olyan hormon, amely csökkenti a vércukorszintet, s alapvető szerepet tölt be annak szabályozásában. Az inzulint természetes körülmények között csak a hasnyálmirigy speciális sejtjei képesek előállítani. A sejtek pusztulása, illetve nem megfelelő működése nyomán kialakuló cukorbetegség fájdalmas velejárója a hormon rendszeres, injekciókkal való pótlása. Számos kutatás folyik olyan kezelési eljárás kifejlesztésére, amelyekkel ez elkerülhető lenne, s a beteg szervezet saját maga állítaná elő a hormont. A legújabb eredményt hozó, egyelőre még állatkísérleti fázisban lévő módszer nagyon ígéretesnek tűnik, s a kutatók véleménye szerint ember esetében is alkalmazható lesz. Új talajjavító A természet patikája Növényi antibiotikumok Megfázás ellen napi három csésze kakukkfűtea. (DM/DV-fotó)