Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

4 KAPCSOLATOK SZOMBAT, 2000. DEC. 16. ajánló MA A SZEGEDI NŐK KLUBJA EGYESÜLET irodájában (Jósika u. 4.), 9-től 11 óráig dr. Újvári Mária tanácsadást tart „Női jo­gok" témában. A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZ rendezésében 10 őrá tói gyermek-karácsony a Sport-' csanokban. A MÓRA FERENC MÚZE­UMBAN de. 10 órától gyermek matiné: „Kis karácsony, nagy ka­rácsony..." a képzőművészeti foglalkozást Ráez Ildikó vezeti. A FÓKUSZ könyváruházban (Tisza L. krt. 34.) 12 órakor Es­terházy Péter dedikálja Harmónia Caeleslis című könyvét. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 10 órától: „Kultúrával a nyugat ka­pujában" — a hangszeres zene ka­tegória szakági döntője: a „B" galérián Balázs B. Kolos grafi­kusművész kiállítása. Megtekint­hető december 22-ig, munkana­pokon de. 10-tól IX óráig. A NEMZETISÉGEK HÁZÁ­BAN (Osztróvszky u. 6.) 19 órá tói Fiesta Latina de Navidad (la­tin est). MORA BULI 21 órától a Kó­csagban (Dugonics u. 42.). FARKAS GYULA festő­művész szabadtéri olajfestmény kiállítása látható december 23-ig a Dóm téren, a karácsonyi ünnep­ségsorozat részeként. A művész állandó kamaratárlala megtekint­hető naponta 10-tól 18 óráig, a Wellington Club:házban (Vörös­marty u. 7„ az Állami Biztosító volt épületében). A KÉPTÁRBAN (Horváth M. u. 5.) megnyílt Korniss Péter fo­tóművész Erdélyi képek 1967-1998 című kiállítása. Meg­tekinthető január 14-ig naponta 10-tól 17 óráig, kedden 10-tól 15 óráig, hétfőn szünnap. A MÓRA FERENC MÚZE­UM 1. emeleti kiállítótermében Zsoldos János késes mester műhelye címmel néprajzi kiállí­tás nyílt. Megtekinthető: április l-jéig. A II. emeleti kiállító te­remben Gepidák - kora középko­ri germán királyság az Alföldön cfmű régészeti kiállítás megte­kinthető: március 18-áig. Mind­két tárlat látogatása: naponta 10­től 17 óráig, kedden 10-tól 15 óráig, hétfőn szünnap. A FEKETE HÁZBAN (So­mogyi u. 3.) „Toronyórák lánc­cal" - fejezetek a szegedi órásművesség történetéből, kiál­lítás. A NAGYÁLLOMÁS Resti éttermében Proszka Gyöngyi festőművész kiállítása. Megte­kinthető az év végéig, naponta de. 10-tól 20 óráig. ÓPUSZTASZF.REN az em­lékparkban Patay László festőművész gyűjteményes kiállí­tása megtekinthető az. év végéig a Honfoglalás és az Attila-tcrem­ben. A NOVOTEL Szálloda Cote Jardin éttermében és különterme­iben megnyílt Cs. Pataj Mihály és Pataj Miklós festőművészek kiállítása. Megtekinthető egész nap. VASÁRNAP AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) minden vasárnap 7-től 13 óráig lemezbörze és bolhapiac. Ugyan­itt megnyílt a „Napsugaras" Dél­Tisza menti Kulturális Egyesület népművészeti és kézműves kiállí­tása. Megtekinthető: minden munkanapon 10-tőI 20 óráig. ÉREM ÉS TELEFONKÁR­TYAGYŰJTŐK KLUBJA (Tisza L. krt. 14.) vasárnap de. 8-12 órá­ig, szerdán du. fél 3 és fél 5 között. A BARTÓK BÉLA MŰ VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 14 órakor Ónody János: Betegségek eredete, okai, gyógyítása a misz­tikum világában címmel könyv­bemutató. A FELSŐVROS1 TEMP­LOMBAN 16 órakor a Pro Musi­ca Gyermekkórus és a MÁV „Ha­zánk" Énekkar hangversenye. A BÁLINT SÁNDOR MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN (Temes­vári krt. 42.) 17 órakor a Pro Mu­sica alapfokú művészeti és zene­iskola karácsonyi koncertje. A RÓKUS TEMPLOMBAN 19 órakor Dávid István (Nagykőrös) karácsonyi koncert­je. Közreműködik S. Dobos Már­ta hegedűn. AZ ALKOTÓHÁZ, a Szeged Plaza területén JÁT­SZÓHÁZAT tart december 22-ig, 14-tól 18 óráig. Az Alkotóházban (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-től 18 óráig népművészeti kiállí­tás. Ma: 9 órától komplex népművészeti nap, valamint hagyományos disznótoros nap. Száznegyven centis domaszéki ezermesterek Manók Erdélyországból A do­maszékiek körében nem isme­retlenek a Lökődi fi­vérek. A két apró­termetű ezermestert szinte bármikor felkeres­hetik a segítségükre szo­rulók. Sándor és Mihály tanyai műhelyében néha még éjfélkor is ég a lám­pa, s javítják a „megfuj­tott" darálót vagy az unalmast bemondó szi­vattyút. A Marosvásár­helyről tíz éve áttelepült, mintegy 140 centi ma­gas tekercselőket a falu befogadta, s ők öröm­mel élnek, dolgoznak itt. A mezőőr, Engi Zoltán si­etett segítségünkre, mikor a Lökődi testvérek házát ke­restük a domaszéki tanyavi­lágban. Az öreg Wartburg könnyedén vette a földutak hepe-hupáit. Míg a kelet-né­met csodában rázkódtunk, kicsit tudakozódtunk riporta­lanyainkról. Lókodi Mihályt és Sándort apró termetük mi­att csak Manóknak hívják a domaszékiek. A-mintegy 140 centis tekercselők szinte minden elektromos kisgép­ben „otthon vannak". A gaz­dák hozzájuk viszik az el­romlott készségeket, a szi­vattyútól kezdve a darálóig, de a „bekrcpált" mosógéptói sem riadnak vissza a Lókodi fivérek. Elértünk a tanyájukhoz. A fogadásunkra kijövő Sándor eltörpült a hatalmas mezőőr mellett. A kisember moso­lyogva tessékelt be minket a konyhába. A tűzhelynél egy picike nénike serénykedett. — A mama csak néha jön át Er­délyből, hogy egy kicsit ren­det tegyen utánunk - neve­tett Sándor. Ugyanis a két fi­vérnek annyi dolga akad a - A nagyobb motorok felemelésében testvérem, Mihály segítségére is szükség van - mosolygott Lókodi Sándor. (Fotó: Miskolezi Róbert) műhelyben, hogy nem na­gyon érnek rá a házimunká­ra. Négyen vannak testvérek. Sándor és Mihály tíz éve jött át Marosvásárhelyről. Nővé­rük Szegeden telepedett le, ók pedig kiköltöztek tanyára. Legidősebb bátyjuk Erdély­ben maradt a mamával. Sajnos csak Sándorral tudtunk beszélni, mert báty­ja, Mihály Szegedre ment al­katrészekért. Kicsit panasz­kodott is, hogy testvére nél­kül nehezebben megy a munka. Ugyanis a nagyobb motorokat, gépeket csak ket­ten tudják felemelni a mun­kapadra. Szakmájuk szerint villanymotor-tekercselők, de szinte minden elektromos géphez értenek. Magyaror­szágra jöttükkor előbb Sze­geden dolgoztak, majd egy maszekhoz kerültek Algyőre. Hét éve azonban önálló vál­lalkozásba fogtak Domaszé­ken. A környékbéliek néha még késő este is bezörgetnek a Lókodiakhoz egy-egy tönkrement gép miatt. Az ál­lat és a növény ugyanis nem vár addig, míg a gazda elvi­szi a városba a szivattyút ja­vítattni. Áprilistól júniusig tart a répa locsolási ideje. Domaszéken rengetegen ter­mesztik a levesbevalót. A szivattyú ilyenkor elenged­hetetlen munkaeszköz. Sán­dor nem is tudta pontosan megmondani, hány kilométer hosszú zománc borítású hu­zalt tekercselt már fel az évek során a több tucat vil­lanymotorba. A szivattyúk mellett több­nyire elromlott darálót hoz­nak be nekik a gazdák. A da­rálók „halálát fulladás okoz­za" leginkább. Ez azt jelenti, a bekapcsolt gépet magára hagyják, s a termény egy­szerre zúdul be a szerkezet­be, lefullad, majd leég a mo­torja. A mezőgazdasági esz­közökön kívül azért javíta­nak egyebet is, a fúrótól kezdve a mosógépig szinte mindent. A két fivér hat előtt már talpon van. Ellátják az állato­kat, a néhány tyúkot, a kutyát és a macskákat. Korábban sertést is tartottak, de nem ér­te meg. A takarmány egyre drágább, illetve nem is értek rá velük foglalkozni. Inkább megveszik a boltban a húst. Az energiára szükségük is van, hiszen némely motor akár a száz kilót is eléri. A két „Manónak" meg igazán az apró tenyerükbe kell pök­nijük, hogy megemeljék a „hatalmas" szerkezeteket. Karmos Tamás HÉTFŐN A SZOCIALISTA PART Irodáján (Tisza L. krt. 2-4. 1. em. 122-es szoba) dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart az ér­napló deklődőknck 15-16 óra kö­zött. KATONA GYULA, a 13-as választókerület (Mó­raváros) képviselője fog­adóórát tart 17 órától a Mó­ra Ferenc Általános Iskolá­ban (Kolozsvári tér 1.). PAPP ZOLTÁN, a 15­ös választókerület képvi­selője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a Kecskés István lelepi Művelődési Házban. Tele a hócipő. A parkolási dijak emelé­séről szóló cikkünk után nemcsak a zöld zó­nánk van tele - aho­gyan írásunk címe fo­galmazta - hanem na­gyon sokaknak a hó­cipője is a parkolási díj­emelés és a hozzákap­csolt álmagyarázatok miatt. Fogalmazhatjuk úgy is, dühöng a város és ennek hangot is ad­tak a „csörögben" teg­nap tucatszám. Néhány a telefonok közül: M.Gy.: „A szegedi parkolási dijak, egy ha­sonló nagyságú német­országi város parkolási díjával egyeznek ­óránként 1 márka a különbség „csak" annyi, hogy ott a fizeté­sek márkában többszö­rösei a mienknek. A vá­ros vezetése önkénye­sen adót vetett ki az au­tósokra, miközben cse­rébe sem jó utakat, sem tisztességes parkolókat nem ad." Tóthné Sas Valéria 30-2059-540-es telefonról álmagyará­zatnak tartja, hogy azért emelnek árat, mert a csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat december 17-ig, va­sárnapig Kalocsai Katalin újság­író munkatársunkkal oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk reggel 8 és délután 4 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádió­telefon-számon. Elveszett tárgyai­kat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hir­detőirodáinkhan. zsúfolt zöld zónából így akarják átterelni az autó­sokat a sárgába, hiszen ez utóbbiban is mindig tömeg van. Az hiú remény, hogy a szegediek az autókról át­szoknak a pocsék szegedi tömegközlekedésre." Fülöp Attila - 30­9156-159 - „Nevetséges érvelés, hogy a szegedi la­kosok kérték a telcpark bővítését. Kiket és mikor kérdeztek meg? A „pol­gárbarát" városvezetés a polgárai ellen működik, s nem azokat képviseli, akik őket megválasztották." A szemét. Amennyiben a szemétdíjat úgy emeli a város, ahogyan most elha­tározta - évente 10 száza­lékkal többel, mint az inf­láció mértéke - akkor egy 18 lakásos társasház sze­métdíja 6-7 év múlva elér­heti a 300 ezer forintot ­mondta Fekete Mihály ­487-333-ról. Púder. Nemcsak a Bel­várost, s annak is a közép­pontját kellene csinosítani, ez ugyan látványos, de kevésbé értéklendő ak­kor, amikor Szeged más pontjain az elhanyagolt­ság, a balkáni jelleg do­minál mondta G. J„ aki fel is sorolta néhány észrevételét: fertőző galambpiszok a Cent­rum Áruházzal szemben levő lakóház előtti sza­kaszon, a szemét és kosz az Árvízi emlékműtől a Felső-Tisza partig, a ta­karítás hiánya a hidakra felvezető lépcsőkön, a Kálvária sugárúti koktél bár agyonpiszkított kör­nyéke, az elhanyagolt iskolák, stb. Csaló jósnő. Tegnapi számunkban írtunk He­gedús Tibornérói, aki ellen csalással gyanúja miatt indult eljárás. Több Hegedűs Tiborné is telefonált szer­kesztőségünkbe, akik kérték különböztessük meg őket a lapunkban szereplőtől, akinek Vera a keresztneve és a Szil­léri sugárút 34-ben la­kik. izmaaretti Vágás István Fúrás a 60-as években F úrni mindenkor sokfélekép­pen lehetett. Úgy is, hogy gáz­feltörés lett belőle, úgy is, hogy hé­víz helyett olaj jött fel. Lehetett fúr­ni a talajt, lehetett egymást... Kuta­tói gyakorlatomban a fúrás a fel­szín alatt rejtező vizek kutatására irányult. Közelebbről: az öntözővi­zek kutatására. Megismerhettem ennek a munká­nak a keretében hazánk számos folyóvölgyét, és azt is, hol mennyi vizet tartogatnak a felszínközeli ka­vics-, homokos kavics, homok- és iszaprétegek. A feltáráshoz nemcsak a rétegek minősítése, ha­nem a vízadó képesség próbaszivattyúzásos megha­tározása is hozzá tartozott. Ez a munka időt és ügyeletet igényelt. A próbakútban egy beállított ta­lajvízszintet órákon át, gyakran egy éjszakán át ál­landósítva tartani kellett, óránkénti vízállás-leolva­sással és vízhozam méréssel. Egyszer valahol Heves megyében, a dinnye hazá­jában éppen dinnyeérés idején dolgoztunk. A ter­melők örültek az öntözővíznek, a fúrócsoport is a dinnyének. De, az egyik éjszakán baj történt: a szivattyú elejtette a vizet. Az ügyeletes rögtön ke­rékpárra kapott, és felébresztette a közeli faluban alvó technikust. Az álmosan csak annyit kérdezett: „Leállította-e a motort?" Kiderült, hogy ez nem jutott eszébe a hírvivőnek. Hiába rohant vissza azonnal, a hosszú negyedórákat üresen járó mo­tor meghibásodott. Sürgős javítása vált szük­ségessé. A „szocialista szektor", a vasipari ktsz. csak négy hétre vállalta a javítást, a „magánszektor" kisipa­ros pedig négy napra. „Maszek"-kal azonban csak akkor dolgoztathattunk, ha nem volt a községben „szocialista" kisipar. Megtaláltuk a megoldást. A községben a vasipari ktsz.-en kívül, szerencsére, volt egy faipari is. Az írást adott, hogy vasipari munkát nem vállal. Négy nap múlva újra szi­vattyúzhattunk. így , fúrtuk meg" próbakutunk után a tudományos kutatás pénzügyi adminisztrációját is. 1960-at ír­tunk akkor. (A szerző vízépítő mérnök.) miről írt a DM? 75 éve Megnyílt a korcsolyapálya Beszámolt a Délmagyar­ország arról, hogy a Szege­di Korcsolyázó Egyesület korcsalyapályájával kap­csolatosan akadélyok és bo­nyodalmak merültek fel. A körletparancsnokság, amelynek olyan szerződése van a várossal, hogy köte­les a sportpályaként hasz­nált területet a téli hóna­pokra az egyesület rcndel­50 éve Irodalomtörténeti Társaság kezésére bocsátani, eleinte húzódozott a pálya átenge­désétől, végre azonban mégiscsak átadta a pályát. A egyesület azonnal meg­kezdte a pálya rendbehozá­sát célzó munkálatokat úgy, hogy a múlt héten már meg is nyithatta volna a jégpá­lyái, ha időközben az olva­dás meg nem rongálta vol­na a kész jeget. (1925) A Magyar Irodalomtör­téneti Társaság dél-alföldi csoportja ma szombaton tartja alakuló ülését az Ady téri egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intéze­tében. Ennek az alakuló ülésnek különösen nagy a jelentősége most, amikor mind szélesebb népréte­gek mutatnak egyre foko­zódó érdeklődést az iroda­lom iránt, egyre hatalma­sabb méreteket öltenek az olvasómozgalmak, fejlődnek könyvtáraink, könyveink kiadási pél­dányszámai egyre emel­kednek. Az irodalmi ér­deklődés megnövekedett igényei tették szükséges­sé, hogy itt Szegeden is megkezdje működését a társaság. (1975) 25 éve Új paprilcaszárítá A nagyüzemi paprika­termesztésnek akkor van értelme, ha együtt fejlődik vele a földolgozás is. A szegedi Új Élet termelőszö­vetkezetben megteremtet­ték eddig a termelés gépe­sítésének ma elérhető felté­teleit, ősszel üzembe he­lyezték a termálvízzel működő utóérlelőt, most elkészült a nagy teljesít­ményű szárítóberendezés egyik fele is, és megkezd­hette a próbaüzemet. Azt tervezik, hogy tavaszig még egy ekkorát építenek. Ha elkészül szeptembertől decemberig a teljes termést meg tudják szárítani, a romlásból származó vesz­teség elkerülhető. (1975)

Next

/
Oldalképek
Tartalom