Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-15 / 293. szám

PÉNTEK, 2000. DEC. 15. KITEKINTŐ 7 Kedves Környékbéliek! T jjfent a káposzta és igazából megint nem a szapardoKJ zás! Vagyishál... A léleleji káposztázás összeköthető az itniózással! Mint a viccbéli Mórickának, lassan már nekünk mindenről az euzás jut eszünkbe, hiszen nincs olyan órája a napnak, amikoris a tévé, a rádió, az újságok - és egyre több mezei összejövetel is - ne hallatná hangját az Európai Unióhoz való csatalakozásunk ügyében. (A kedves környékbélieknek való üzeneteink se lehelnek kivételek. Bármennyire is dugnánk homokba fejünket, mini a menekülő strucc: nyakunkon Európa!) Mit legyünk? Ha jön - jöjjön! Ráfogjuk a szapardul tanulás első lépéseire, hogy azzal azt szeretnénk megtudni nagyjából, hogy hol élünk, milyen földön gazdálkodunk és kik is irányítják manapság a mi boldogulásunkat? Fogas kérdés ez? Ismerjük a körénk telepedő világot? Vagy ismer az bennünket? A válasz: is-is. Az emlegetett átkosban, vagyis a téeszesnek mondott közelmúltban sokak hihettük, hogy az életünket maga a Jóisten irányítja, és nem a , fentről jött állami kinyilatkoztatások", hiszen, ha csak azokra tekintettel élték volna a gazdák mindennapjaikat, és nem próbálják a saját eszük szerinti boldogulási - hát, lehet, hogy nem lenne ennyi sok, szép utcája Mórahalomnak, Kisteleknek, Sándorfalvának. És a köréje karéjló tájéknak. Remélem nem orrolnak meg a mostani hatalmaskodóink, ha azt mondjuk, hogy a Kádár-rendszer dolgos otthonteremtői rakták le az európai élet alapköveit. (Igaz, voltak, akiknek, semmi munkával, s voltak, akik tömérdek helytálással). M

ielőtt a kedves környékbéliek, velem együtt, ellágyulnának a múlton, mint a rosszul eltett káposzta, kérem dolgos mindnyájukat, olvassák oldalunkat, aholis kerülgetjük a káposzta-hegyeket, és a véle való gondot is egyben, mint macska a forró kását. Ideillően mutatjuk be a nyúlfogás mezei műveletét, mert nem csak Európa ad nekünk, mi is adunk Európának. Ugyanis: perczeli nyulak indulnak a gallok földjére! Frissítőnek a franciák hónába, és nem a hagyományos nyúlcipőt véve, futással, hanem európai módon: repülővel! Ha nincs ellenükre, azért én azt mondom: kicsit nyafogós ez a nyúlfogás. Köszönti kedves mindnyájukat: ftiAjeroo ttL&rr Röszkei forintok Tegnap, csütörtökön Röszkén képviselő-testületi ülést tartottak. Ezen többek között Magyari László polgármester ismertette a testület jövő évi terveit, elképzeléseit. Borbásné Márki Márta intézményvezető pedig a helyi művelődési ház és könyvtár idei munkájáról számolt be. Röszke 2001-ben mintegy 300 millió forintból gazdálkodhat - tudtuk meg a polgármestertől. A törvény az önkormányzatoknak évente hat ülést ír elő. Röszkén jövőre ezenfelül még két pluszt is terveznek. Erre azért van szükség, mert valamennyi intézmény vezetőjét beszámoltatják. Kiemelt helyen szerepel majd a közrend és a közbiztonság. A rendőrség, a határ- és a polgárőrség képviselője is ismerteti majd az. elképzeléseit. Évente több mint hatmillió forinttal segfti az önkormányzat a helyi civil szervezetek működését. Pontosan szeretnék tudni, mire költik a kapott összeget. Emellett fölmérik a település útjainak állapotát, szó lesz még a csatornázottságról, illetve megalkotják a környezetvédelmi programot is. - Idén 5,2 millió forintot költöttünk a művelődési ház tetőszerkezetének felújítására, illetve mintegy hétmillióba került a fenntartás és a rendezvények lebonyolítása mondta Borbásné Márki Márta intézményvezető. Röszkén 2000-ben a legfontosabb rendezvények: millenniumi falunapok és hetek, határőr-nap, karácsonyi hangverseny és a községi ünnepváró. Megrendezésükben az. önkormányzat és több civil szervezet is segített. Jövő tavasszal kezdik el a művelődési ház. külső homlokzatának teljes felújítását. A beruházás összege várhatóan 6,5 millió forint lesz. K. T. A zákányszéki templom Deszk Munkatársunktól Egész évben sokan segítettek társadalmi munkában a deszki faluház rendezvényeinek megszervezésében. Az intézmény vezetői ezt szeretnék megköszönni. Ma, pénteken este 6 órától karácsonyi műsorral kedveskednek a meghívottaknak. Fellép Técsy Sándor színművész. A műsor után egy kis állófogadáson is részt vehetnek a vendégek. Már hagyománnyá vált Deszken a falukarácsony megrendezése. Idén december 20-án, szerdán délután 5 órára várják az érdeklődőket a faluházban. Az ünnepség után közös gyertyagyújtás lesz a Tempfli téren, a falu karácsonyfájánál. Tiszasziget Munkatársunktól A tiszaszigeti templompark növényzete részben kiöregedett, részben beteg, ezért cserére szorul. A Szent Antal tér amúgy a szigetiek kedvelt tartózkodási helye mind nappal, mind az esti órákban. Az önkormányzat tervezi, hogy új növényeket ültet, bővíti a sétányokat, illetve a játszóteret is felújítják. A közvilágítást korszerűsítik, a templom tornyát pedig két reflektorral kívánják megvilágítani. A munkálatok első üteme várhatóan tavasszal, de legkésőbb nyár elején befejeződik. Zsombó Munkatársunktól Evek óta hozzá tartozik a zsombói karácsonyváráshoz, hogy egyházi személy, dr. Benyik György jön beszélgetni a Wesselényi népfőiskola hallgatóihoz. December 18-án, hétfőn este is őt látják vendégül. A tavalyi folytatásaként - a mohamedán-hitről volt szó - idén a buddhista liturgia keresztény gyökereiről társalog velük. Nyafogós fittesei) nyúlfogás ...ki van festve, mint a nótabéli csárda. (Amely tudjuk: horgosi). A zákányszéki templomba nyilván nem is azért járnak, amiért azt a kocsmárosné hihetné. (A lánya miatt). A zákányszéki templomnak nemcsak a tornya lett tetszetős, hanem a környéke is. Amióta e felvétel készült már az állványaitól is megszabadult, s teljes pompájában ragyog. Úgy, ahogy egy falusi templomnak ragyognia kell... (Fotó: Gyenes Kálmán) Káposztáról, répáról - Mórahalmon Inkább exportra termesztik? A domaszéki Domaker-Gazdaszövetkezet raktárában - 113 mázsa káposzta. (Fotó: Miskokxi Róbert) Disznóvágások idején, illetve sültek mellé savanyúságnak elengedhetetlen a káposzta. Mi, magyaroknak szinte csak termeljük ezeket a hatalmas zöld gömböket. Tólünk nyugatra, főként a németek ezzel szemben szinte elképzelhetetlennek tartják a csülköt, a fehér kolbászt dinsztelt káposzta nélkül. A Homokháton számos gazda foglalkozik káposztatermesztéssel. A napokban őket hívták össze Mórahalomra, kötetlen beszélgetéssel egybekötött szakmai előadásra. Káposztában szinte csak nagyban szabad gondolkodni. Egy-két holdon nem érdemes termeszteni. A több mázsányi, jó minőségű termést viszont az üzletláncok, az exportőrök szívesen felvásárolják. A mórahalmi tanácskozáson többek között az is kiderült, milyen fajta káposzta-, illetve répamagot szerezzenek be a gazdák, de szó esett a növényeket károsító rovarokról is. - Az ócsai nemesítő-állomásunkon elsősorban káposztafélékkel foglalkozunk mondta Lóczi János, a mórahalmi konferencia szervezője, egy budapesti vetőmag- és palántaforgalmazó cég területi képviselője. A gazdáknak úgy próbálnak meg segíteni, hogy bemutatják nekik a legújabb technológiát, de felmérik a nagyobb üzletláncok, exportőrök igényeit, így kiderül, mire van szükség. A termelők pedig megtudhatják, hogy az év adott szakában, milyen fajtájú, milyen minőségű káposztára, répára vagy bármi más zöldségfélére van kereslet. A legmegfelelőbb vetőmag és talaj kiválasztása még nem garantálja a sikert. Tisztában kell lenni a kártevőkkel szembeni védekezéssel is tudtuk meg Fail Józseftől, a budapesti Szent István Egyetem kertészettudományi kar rovartani tanszékének PhDhallgatójától. A fiatal káposztát kora tavasszal legyek támadják meg. Ezek lárvái elrágják a növény gyökereit, amitől el is pusztulhat. A levelek sincsenek biztonságban. Őket a földi bolha „veszi kezelésbe". Júniusban a különféle lepkék pusztítják a termést. A fenti rovarokkal szemben igen hatásos a kémiai védekezés, viszont a dohánytripsszel szemben ez mit sem ér. Ezzel a kis alattomos „állatkával" csak annyit tehetnek a gazdák, hogy „időzítik" a termesztést - június végén betakarítanak vagy úgy ültetik ki a palántát, hogy szeptember elején kezdjen fejesedni. Ilyenkor még nem annyira aktív a dohánytripsz. A mórahalmi Császár Imre 6-7 holdon termeszt kel-, 910 holdon pedig fejeskáposztát. A családfő elmondta, hogy az idén a „kel kellett", erre volt kereslet a piacon. Császárék tagjai a Mórakert Szövetkezetnek, így túlnyomórészt ezen keresztül értékesítik a termést. A hatalmas fejeket frissen adják el, legutóbb például Litvániába került a mórahalmi káposzta. A feleség, Gabriella asszony szerint falun kevesebb káposztát esznek az emberek, mint a városokban. Náluk is csak néha kerül az asztalra, akkor is rakott kel formában. Féije már a szövetkezet révén eljutott Szlovákiába, Lengyelországba. A két káposztatermelő országból pedig sok hasznos információval tért vissza. A tapasztalatokat pedig saját földjén kamatoztatta. Fodor Antal tavaly két hektáron répát termesztett. Több fajtával próbálkozott már, de a tagusz jött be leginkább. Ősszel könnyű tárylni, mivel hosszú ideig eláll. A répát többnyire kínai ételekben kedveli. Felesége szerencsére „otthon van" a keleti konyhában. Felmérte a piacot, s úgy gondolja, hogy jövőre talán „belevág" a káposztába. Azért a már jól beváltakat - őszibarack, spárga - persze meghagyja. Kormos Tamás Sok éve adta közre a Délmagyarország annak a városi nyúlfogónak a történetét, kit vadászbarátja vitt az ősi mezőre, a mezei nyulak hálóba hajtásának színhelyére, mint segédet. Ebből lett tudott, hogy a valamikori parasztgyerekben hamar cledt a vadászösztön, s a hajnali indulással vetette bé' magát a ködös délelőtti vadhajtásba. Mégis nem kívánt vadhajtása támadt ennek a nyúlfogásnak, merthogy se puska, se vadászles, semmi igazi zsákmány, mivel csak mentek, kiabáltak, sípoltak, kelepeltek. Félnapi eszeveszett bukdácsolás, trappolás, bolyongás után, történetünk hőse, totálisan kimerülve megpillantva a meggyes tetején imbolygó, hatalmas lila nyulat, annak nyomába eredt - és annak rendje-módja szerint, a szó-szoros értelmében lelépett. Az ősök tanyájába követte a látomásbéli nyulat. A hoppon maradt, „drága jó vadászbarát" a napokban ismét szóvá tette a korábbi tettet, Megvagy, komám! Mezei nyúl és a fogója. (A kép nem az írás helyszínén készült. Fotó:Gyenes Kálmán) merthogy elérkezett az idei nyúlfogás decemberi ideje. Most már a halástyai Móra Ferenc Vadásztársaság alelnökeként (hogy nevén nevezzük Dorogi Gézát) irányította a minapi kisteleki vadászatot. Ugyanúgy fölszerelkezve, mint az említett esetnél, traktorral, hálóval kerttették az állatokat, és hatalmas lármával vetették magukat a mezei nyulak elleni küzdelembe. Ennek okán járták át Perczel mezejét is. A vadászember nem átallotta ismét figyelmeztetni az akkori történet 'szereplőjét, nyilván e sorok íróját, hogy Balástyától Csengeléig 150 ember vesz részt a nyulak hálóba terelésében, és egy se hagyja cserben a csapatát. A bátor nyúlfogók bírják az iramot, és az ötven vadász megelégedésére: telnek a nyuiasládák. A befogott mezei nyulakat, így a perczelieket is, az országos gyűjtőbe viszik, ott azokat - kellő egészségi mustrával - repülőre rakják és a franciák országába röpítik. Úgyhogy, a nagyfülű tanyai nyuszkó. amelyet kiskora óta megkülönböztetett figyelem kísér a csatornaparti laposon, a ncvén-nevezett perczeli mezőn, közéjük kerülhetett és ezután valamelyik gall nyúlpajtásának teszi majd a szépet. Miután az említett perczeli nyuszkó dédapja és annak fakércgdézsmáló csapata, régebben irgalmatlan módon megrágta a nevezeti egyszeri nyúlhajtó szülei gyümölcsösében az almafákat, az utazás ok lett volna a helyeslésre, de mégse történt ez meg. Merthát, fölmerül a nyafogó-nyúlfogó kérdés: mi lesz ezzel a gyönyörű perczeli nyúllegénnycl, amely a nyári hajnal párájában talpalva oly látványosan élte nászát kedvesével, ha kifog a gallok földjén, egy öreg, szőrhullató nyúlmamát? Hiszen, mint kiderült, a nyulak repülős kalandja az európai vadak vérfrissítését szolgálja. Jó pénzért teszik, amit tesznek. Ilyenkor gondol bele igazán a vadászatra ajzott ember: szegény nyúlnak valóban mindegy-e, ha nemzésre paprikázzák, vagy paprikásba valónak nemzik? Majoros Tibor