Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-13 / 291. szám

SZERDA, 2000. DEC. 13. CSONGRÁD MEGYE 3 A munkaerőpiacnak képeznek Serleg Süle József ügyvezetőnek (balról). Baustudium mint a rendszerváltás „terméke". (Fotó: Gyenes Kálmán) A Baustudium Szakképzési és Átképző Kft. tegnap, kedden jubileumi közgyűlést hívott össze, amelyen megünnepelték a cég fennállásának tizedik évfordulóját. A volt Déléptelepen található oktatási központnak köszönhetően a rendszerváltás viharos éveiben megmenekült a szakképzés, mára pedig az ország egyik legjelentősebb képzőhelyévé nőtte ki magát. A Baustudium Kft. tíz évvel ezelőtt, 1990. november 1 jén alakult meg az anyavállalat, a Délép többségi tulajdonlásával. A törzstőkéből 6 százalékot 26 magánszemély, a volt oktatók adták össze, s ilyen kis tulajdoni hányad mellett is vétójoguk volt a döntő kérdésekben. Az eltelt tíz esztendőben aztán fokozatosan kivásárolták a Délépet, így mára a Baustudium a „huszonhatok" birtokába került. (Az alapító tagok nevét megörökítette az a márványtábla, amelyet tegnap, december 12én ünnepélyesen avatott fel dr. Benedek András, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Major Gyula volt gazdasági igazgató.) A tegnapi ünnepséget Szabó Zoltán, a GYOSZE (Gyakorlati Oktató Szervezetek Egyesülete) alelnöke nyitotta meg, az ünnepi köszöntőt pedig Süle József, a Baustudium Kft. ügyvezető igazgatója, a GYOSZE elnöke, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének tagja tartotta. Süle József úgy emlékezett vissza az eltelt tíz esztendő eseményeire, mintha azok ma történtek volna. Felidézte a válságos hónapokat (éveket?), amikor úgy érezték, a szakmunkásképzés - a volt ipari nagyvállalatok haldoklásával - kilátástalan helyzetbe került. A Baustudium a rendszerváltás „terméke" lett azzal, hogy a Délép leépült, a tanulók és az oktatók pedig majdhogynem az utcán találták magukat. A Délép akkori vezetőinek köszönhetően azonban megmaradt a közös vagyon, s már a kezdés évében 450 tanulót vettek föl szakmunkásnak az akkori 36 tanműhelybe. Ezt követően a csúcson, a legjobb esztendőben 1031 tanulót is oktattak 52 tanműhelyben. Az alakulás, a vagyon megszerzése (a Délép tulajdoni hányadának kivásárlása) után a legnagyobb feladat a technikai fejlesztés lett, amiben az önkormányzatok segítettek, gyakorlatilag a Baustudiumra bízták az építőipari szakmák képzését. Ebben Szeged, a megyei önkormányzat, vagy Vásárhely éppúgy támogatta a céget, mint például Szentes egy ingyen telekkel, Makó pedig egy Baustudiummal közös tanműhellyel. A Baustudium jelenleg hat középiskolával tart fenn együttműködési megállapodást. „Nem mentünk egymással szemben az iskolákkal, és ez sokat lendített a szakképzésen" - mondta Süle József. Az Oktatási Minisztérium nevében dr. Benedek András helyettes államtitkár köszönte meg a Baustudium eddigi „válságkezelő" munkáját, s mondta el: a jövőben az a cél, hogy piacképes ismereteket szerezzenek a gyerekek a szakmunkásképző intézményekben. Az „üzemek közötti képzőhelyek" az elkövetkezőkben már a fejlesztés időszakára készülhetnek, hiszen egyre több pályázaton lehet forrásokhoz jutni. (A Baustudium egyébként az önkormányzati normatívák mellett a szakképzési alapból, valamint a pályázati pénzekből tartja fenn magát.) Idén például országosan 5 milliárd forintnyi összegre lehetett decentralizáltan, megyei szinten elérhető pályázatokon szert tenni. Az ünnepségen jubileumi ezüst emlékérmet dr. Benedek András helyettes államtitkár, dr. Ványai Éva, Szeged alpolgármestere, dr. Szeri István, a CSMKIK elnöke, valamint a tulajdonosok kaptak. Süle Józsefnek a GYOSZE elnökségének tagja, Soós Jenő serleget ajándékozott. Az ünnepi műsort az Amadeus Klarinét Együttes játéka, valamint Szabó Dénes (Ságvári gimnázium) szavalata színesítette. F. K. A Nagy Fenyő A

ki elég szemfüles, az már jóval karácsony előtt kigondolja, „mit is akar vásárolni kinek is". Elővesz egy papírost, és viszonylag örömmel jegyzetel, mert már ezek a pillanatok is hozzátartoznak a majdani csúcspillanatokhoz, amikor a kifundált meglepetéssel családtagonként útjára indul az örömokozás. A karácsonyi listának persze megvan az a hátránya, hogy elkészítése után az orráig se lát az ember, mintegy elvhűen ragaszkodik a leírtakhoz, és észre sem veszi, mennyi minden hasznos cucc kínálja még magát, ami így kimarad, esetleg nagyobb örömöt okozhattunk volna véle. A karácsony közeledtével Orbán Viktor miniszterelnök is összeállította listáját, amelyen sok szép ajándék található, s „amelyek" alkalmasint elhelyezhetők az Országház előtti karácsonyfa alatt. Listája sok figyelemről árulkodik, mert épp úgy található rajta politikus, mint újságíró, de pusztán csak külföldön nyilatkozó hazai állampolgár. A karácsonyi ajándék megtervezésénél nagyon fontos az egységes, harmonikus elgondolás, s ez itt, ennél a listánál sem hiányzik, hiszen a rajta szereplők mindegyike bír egy közös tulajdonsággal, méghozzá azzal, hogy Magyarországról úgy nyilatkoztak külföldön, hogy azzal, a miniszterelnök szerint, lejáratta az országot, hamis képet festett hazáról és kormányról. Igy hát a lista összeállításában megfogant szándék nem nélkülözi a nosztalgiát sem, amelynek segítségével évtizedeket utazhatunk vissza történelmi múltunkba, mikor is a hasonló listák összeállítását nem korlátozták csupán karácsonyra, mert akkor minden nap ünnep volt. jyoldogan tapasztalhatjuk hát, hogy az idő nem szállt el MJ felettünk nyomtalanul. De mint azt az előbb már említettük, a listázásnak csupán egyetlen baja van, hogy aztán az orráig se lát tőle az ember; pedig gondoljuk csak meg, mennyi szép ajándék elférne még a Nagy Fenyő alatt, amiben nem csak az ajándékozó, de a megajándékozott is örömét lelhetné. ÜJLJ^ caU Szigorított megkülönböztető jelzések Engedély és bejelentés Munkatársunktól Az új, december 1-én életbe lépett jogszabály szerint minden, megkülönböztető és figyelmeztető jelzést használó vállalatoknak, szervezeteknek meg kell újítaniuk korábbi jogosultságukat. Aki érvényes engedéllyel rendelkezik, köteles azt december 31-ig bemutatni a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályán. Azoknak a szervezeteknek (mentőszolgálat, sürgősségi betegellátó intézmények, fegyveres erők és rendvédelmi szervek, tűzoltók), amelyeknek csak bejelentési kötelezettségük van, ugyancsak december 31-ig kötelesek adataikat a rendőrséggel közölni. Ellenkező esetben január 1 -tői a meghosszabbított engedéllyel nem rendelkező, vagy bejelentési kötelezettségüket elmulasztó szervezetek nem közlekedtethetik gépjárműveiket a forgalomban. AGRÁRKAMARAI KÜLDÖTTGYŰLÉS. Mint emlékezetes, a Csongrád Megyei Agrárkamara októberben nem választott elnököt, mivel az egyetlen jelölt, Futó Tamás nem kapott elegendő szavazatot. Ezért az agrárkamara december 15-ére, péntekre újabb elnökválasztó küldöttgyűlést hív össze, amelynek helyszíne a kamara székháza, időpontja pedig reggel fél kilenc. Ezen sort kerítenek az alapszabály megvitatására, elfogadására is. Lapunk információ szerint a jelölőbizottság Tasnádi Gábor vállalkozó elnökké választását javasolja a küldötteknek. OKTATJÁK A TERMELŐKET. A Szegedi Tudományegyetem Szakképzési Központja rendezésében ma, szerdán a következő helyszíneken, időpontokban és témákban tartanak előadásokat a mezőgazdasági termelőknek: Csengelén a faluházban 15 órakor a mezőgazdaságban vállalkozók adózásáról, Fábiánsebestyénben a faluházban 17 órakor a minőségi vetőmagtermesztés szabályairól. Rúzsán a művelődési házban 17 órakor az EU-csatlakozásról. FOGYATÉKOSOK KIÁLLÍTÁSA. „Irodalom, életkép és kézműves" kiállítást rendeztek Ásotthalmon, a Csongrád Megyei Önkormányzat Idősek Otthona ásotthalmi rehabilitációs részlege lakóinak alkotásaiból. A rendezvényt a Gondoskodás Szociális Magánalapítvány Közhasznú Szervezet, valamint a „Fogyatékosok Esélye" Közalapítvány támogatja. A kiállítást az Ásotthalmi Művelődési Házban, tegnap délután nyitotta meg Petró Ferenc polgármester és Murányi György, a Gondoskodás Szociális Magánalapítvány kuratóriumának elnöke. A bemutató december 15-ig tekinthető meg. Jubilált a Baustudium Csongrád megyében számottevő a javulás Kevesebb csecsemőt veszítünk el Csecsemőkori főbb halálokok 1996-1999 Míg hazánkban 1948-ban több mint 18 ezer gyermek halt meg egyéves kora elótt, addig 1999ben „mindössze" 800 csecsemő. Csongrád megyében az országos átlagnál is számottevőbb a javulás ebben az időszakban, amiben jelentős szerepe lehet annak, hogy megyénkben nagyobb az urbanizáció, a népesség magasabb iskolai végzettségű és a megyében több egészségügyi intézmény található - olvasható a KSH munkatársának, dr. Takács Bélánénak a közelmúltban elkészített elemzésében. A csecsemőhalandóság alakulása minden országban jelzésértékű, hiszen érzékeny mutatója a társadalom fejlettségének és az egészségügyi állapotnak. Magyarországon - s ezen belül Csongrád megyében is - az elmúlt 50 évben jelentős javulás tapasztalható a csecsemőhalálozásban. Köszönhető ez az orvostudomány fejlődésének, a higiéniai viszonyok javulásának és az életszínvonal emelkedésének. Egyéves születésnap előtt Míg hazánkban 1948-ban több mint 18 ezer gyermek halt meg egyéves kora előtt, addig 1999-ben „mindössze" 798 csecsemő. Csongrád megyében az országos átlagnál is számottevőbb a javulás ebben az időszakban, hiszen 1999-ben az egyéves születésnapja előtt 19 csecsemő halt meg, ez 2,8 százaléka az évszázad közepén elhunyt egy évesnél fiatalabb csecsemők számának. A csecsemőhalandóság Csongrád megyében még a '90-es évek közepén is magas volt az európai fejlett országokhoz képest, ekkor 1000 élveszületésből még 10 csecsemő halt meg. A következő évek jelentős javulást hoztak, s ennek eredményeként a mutató értéke 1999ben 5 ezrelékre csökkent, míg az országos átlag 10 ezrelék közelében maradt. A megyei csecsemőhalálozási arányszám évtizedek óta jobb az országosnál. Csongrád megyében a csecsemőhalálozás már három éve a legalacsonyabbak közé tartozik az ország megyéihez képest, amiben jelentős szerepe lehet annak, hogy Csongrád megye jobban urbanizálódott, az itt élő népesség magasabb iskolai végzettségű és a megyében több egészségügyi intézmény található. Sőt az 5 ezrelékes érték közelíti számos európai uniós országét. Súly és halandóság A csecsemőhalál szoros összefüggésben van a gyermek születési súlyával: minél kisebb súlyú a csecsemő, annál kisebb a valószínűsége, hogy megéri az egyéves életkort. A kis súllyal születettek életben maradási esélye - a korszerű felszereléseknek, ellátásnak és az egészségügyi dolgozók szakmai rutinjának köszönhetően - nagymértékben növekedett az elmúlt évtizedekben. Ezer 2500 gramm alatti súllyal született csecsemő közül 1980-ban 145 csecsemő halt meg, 1990ben már csak 107, míg 1999-ben 40. A legalább 2500 grammal született csecsemők életkilátásai már sokkal jobbak, mint a koraszülötteké. A csecsemőhalálozás leggyakoribb az egy hónapos kor alattiak körében. A kilencvenes években meghalt csecsemők háromnegyedét ebben az életkorban veszttették el. Az első hónapban a gyermek születés előtti fejlődése, öröklött tényezők, a szülés lefolyása és körülményei dominálnak a halálozásban. Az egy hónapnál idősebb csecsemők esetében - akiknek hónapról hónapra jelentősen növekszik az életesélyük - már inkább a környezeti tényezők, a táplálkozás, a higiénia, a balesetek játszanak fontosabb szerepet a halálozásban. A csecsemőkorúak 52 százaléka a koraszülöttség, az alacsony testsúly, a magzati és az újszülöttkori vérzés következtében hal meg. Ezt követik a veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszóma rendellenességek, valamint a légzőrendszer betegségei Az utóbbi években egyre többet lehet hallani az úgynevezett hirtelen csecsemőhalálról, amely minden előzmény nélkül lép fel az egészséges csecsemőknél. Csongrád megyében az utóbbi négy évben 5 csecsemő halálát okozta ez a tünetcsoport. - írja a elemzésében dr. Takács Béláné. Lányok, az „erősebb nem" A csecsemőhalandóság nemenként lényeges eltérést mutat. A felnőttekhez hasonlóan már csecsemő korban is a lányok képviselik az „erősebb nemet". A megyében 1990-1999. között összesen 482 csecsemő halt meg, 60 százaléka fiú volt. Igaz, az élveszületettek között is nagyobb a fiúk aránya, ám itt a különbség mindössze egy százalék. A csecsemő kori halálozás jelentős csökkenésével összefüggésben a születéskor várható élettartam számottevően emelkedett. Hazánkban egy 1999-ben született fiúcsecsemő 66 évre, egy lány kilenc esztendővel többre, 75 életévre számíthatott. Ezzel szemben egy a negyvenes évek végén született fiúgyermekre 59 év, míg egy leánycsecsemőre 63 év élettartam várt. A Csongrád megyei értékek kicsit kedvezőbbek az országosnál. Kalocsai Katalin