Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-08 / 287. szám

PÉNTEK, 2000. DEC. 8. NŐ-UNIÓ 9 EU-lexikon Emberi iogok Munkatársunktól Az ötven évvel ezelőtt, 1950. november 4-én elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének első szakasza megfogalmazza az előírásokat az emberi jog különböző területein. Az egyezmény további részei eljárási kérdésekkel foglalkoznak. Az 55 cikkre és 4 szakaszra tagolt dokumentumban taglalt alapelvek az alábbiak. Az emberi jogi egyezmény kimondja az élethez való jogot, amelyet a törvény véd. Senkit sem lehet életétől szándékosan megfosztani kivéve, ha halálos bírói ítélet végrehajtásáról van szó. (Mára azonban az Európa Tanács legtöbb országában megszüntették a halálbüntetést). Ugyancsak kimondja a konvenció, hogy senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek kitenni. Senkit nem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságba kényszerítve tartani, kötelező munkára kényszeríteni. Kivételt képez az ítélettel kiszabott munka, vagy a sorkatonai szolgálat helyett vállalt közmunka. Senkit nem lehet személyes szabadságától és biztonságától megfosztani, kivéve a törvény által kiszabott fogva tartást, szükségállapotot, járványhelyzetet, illegális tartózkodást s egyéb rendkívüli helyzeteket. A dokumentum meghatározza a letartóztatott személyekkel kapcsolatos eljárási követelményeket, a bírósági eljárások emberi jogi szempontból kötelező előírásait. Minden személynek, akit letartóztatnak vagy őrizetbe vesznek, joga van a vele kapcsolatos eljárás törvényességi vizsgálatára. Bírósági per során joga van minden személynek nyilvános tárgyalást, illetve az ítélet nyilvánosságra hozatalát kérni. Nem lehet bűncselekménynek minősíteni olyan tettet, amely az elkövetés idején nem volt az. A konvenció kimondja, hogy minden embernek joga van magán-, és családi élete tiszteletben tartására. A magánéletbe csak törvények által előírt esetekben lehel beavatkozni. Az embereknek joga van a gondolat-, lelkiismeret-, és vallásszabadságra. Mindezeket csak törvényben meghatározott korlátozásoknak lehet alávetni, a közrend s a biztonság védelmében. Ugyancsak joga van mindenkinek a véleménynyilvánítás szabadságához, a véleményformáláshoz, tájékozódáshoz, eszmék megismeréséhez és azok közléséhez. Mindezek gyakorlása felelősséggel és kötelességgel jár, s a demokratikus társadalmak csak biztonságuk és rendjük fenntartása érdekében, és csak törvényesen korlátozhatják e jogok gyakorlását. Kimondja az egyezmény a békés egyesülés, szerveződés jogát. A házasságkötéshez az adott ország törvényeinek megfelelően minden embernek joga van, aki az erre való jogosultság korát elérte. Akinek az egyezményben meghatározott jogait megsértették (akár hivatalos minőségben eljáró személyek is), annak hatékony jogorvoslatok állnak rendelkezésére. Ezeket a jogokat nemi, faji, bőrszín, nyelvi, vallási vagy politikai alapon történő megkülönböztetés nélkül biztosítani kell mindenki számára. Az egyezménytől eltérő intézkedéseket lehet tenni háború vagy más rendkívüli állapot esetétben, de az egyezményben foglalt rendelkezéseket nem lehet úgy értelmezni, hogy bárki számára jogot biztosítsanak a megfogalmazott emberi jogok korlátozására. A családon belüli erőszak: divat Az asszony verve jó? Szerepváltozások Munkatársunktól A nök társadalmi helyzetét és a bekövetkezett konfliktusokat a politika, a tudományos és a szélesebb közvélemény is megkülönböztetett figyelemmel kíséri. A „nő-kérdés" iránti érdeklődést bizonyítja, hogy bár a témában tudományos és népszerűsítő könyvek, cikkek sora jelent és jelenik meg, e területen mégis számos fehér folt van, sőt újabb és újabbak keletkeznek, vagyis a téma még koránt sincs kimerítve. Ez a véleménye a „Szerepváltozások - Jelentés a nök és a férfiak helyzetéről 1999" című kötet két szerkesztőjének, Pongrácz Tibornénak és Tóth István Györgynek. A sorozat a magyarországi nők helyzetének tényszerű, kiegyensúlyozott elemzésekkel történő figyelemmel kísérésére indult 1997-ben. Az első kötetet az Egyenlő Esélyek Titkársága adta ki az akkori Munkaügyi Minisztérium keretei között „Szerepváltozások - Jelentés a nők helyzetéről 1997" címmel. A Titkárság 1998-ban a minisztériumok átalakítása kapcsán Nőképviseleti Titkárság néven, a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül, szerveződött újjá. A Nőképviseleti Titkárság változatlanul céljának tekinti olyan tanulmányok és statisztikai kiadványok rendszeres megjelentetését, amely a nem szakértő közönség számára is érthető formában adják közre, és értelmezik a nőkről és férfiakról szóló statisztikákat. A „Szerepváltozások - Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 1999" című kötet újdonsága, hogy egy tartalmas statisztikai függelékkel egészül ki, amely a jelenleg hazánkban nemek szerinti bontásban elérhető statisztikákból, illetve a nők és férfiak helyzetére vonatkozó, más szociológiai kutatások eredményeiből ad válogatást. A két tanulmánykötet a rendszerváltozás óta csaknem eltelt tíz év, kiemelten pedig az utolsó néhány esztendő, történéseit vizsgálja, értelemszerűen elsősorban a nők oldaláról, de érintve a családok, illetve a férfiak helyzetét is. Első ízben térképezték fel társadalomkutatók, szociológusok a családon belüli erőszak változatos formáit és magyarországi gyakoriságát. A családon belüli erőszakos cselekmények felmérésének tapasztalatait Tóth Olga szociológus gyűjtötte egybe és a Társadalomkutató Intézet égisze alatt tanulmányban is megjelentette. Figyelmét egyrészt a gyerekek, másrészt pedig a nök elleni erőszakra összpontosította. A házasságon belüli, a házastársak közti erőszak vizsgálata - a szociológus véleménye szerint - nemcsak Magyarországon, de a nyugat-európai országokban is viszonylag új terület. Tóth Olga a nők elleni, házasságon belüli erőszakot a szakirodalom hagyományai szerint fizikai, lelki és szexuális erőszakként tárgyalja- Noha ezek a területek egymással szorosan összefüggnek és gyakran egyik a másiktól el sem választható, a társadalom „értékítélete" ezekkel kapcsolatosan mégis teljesen különböző - hangsúlyozza Tóth Olga. - Közismert, ma is élő közmondás, hogy „a pénz olvasva, az asszony verve jó!". Ez is jelzi, hogy az ősrégi közfelfogás szerint ki az úr a családban, s hogyan szerezhet tekintélyt magának, érvényt akaratának a családon belül. Terror(ok) A fizikai bántalmazás leggyakoribb elkövetője a ezek szerint - és a felmérések tapasztalataival egybevágóan - a félj. A lelki terrort viszont inkább a nőknek tulajdonítják, de ez sokkal nehezebben érhető tetten, mint egy kiadós pofozkodás. Ami a szexuális erőszakot illeti: ez a házasságon belül ma is egyfajta tabu téma. A magyar társadalom konzervatív felfogása szerint a házasságon belüli nemi erőszak nem létezik, vagyis igazolható azzal, hogy az egyik házasfélnek minden körülmények között ki kell elégítenie a másik igényeit. A sajátos ebben csak az, hogy a kötelezhető egyik fél - már csak fiziológiai okokkal magyarázhatóan is - rendszerint a nő. Sokan úgy vélik: a házasságkötéskor a nő vállalja, hogy férjének kényére-kedvére szexuális partnere lesz. „családfő" elöl menekülő asszonyok és gyerekek menedéke az anyaszálló, például Szegeden is. (Felvételünk illusztráció. Fotó: Schmidt Andrea) A szociológus megjegyzi: a kérdőívekre kapott válaszokból kiderül, hogy.a megkérdezett nők egynegyede szerint ha az asszony fenn akarja tartani a házasságát, engednie kell az erőszaknak. - Sokan a szexuális erőszakot nem is tartják valójában bűnnek, szinte a házassághoz tartozó eseményként értékelik. A megkérdezetteknek csak a fele hallott arról, hogy a házasságon belüli nemi erőszak büntethető. Sokan úgy vélekednek, hogy ez két ember magánügye, nem helyes, ha a jog beleavatkozik. Határ-ok A felmérések készítése közben óhatatlanul is felmerültek olyan kérdések, hogy hol a magánélet határa, be lehet-e avatkozni a családon belüli veszekedésbe, verekedésbe, erőszakba? Hiszen a tapasztalatok szerint a házastársak közötti veszekedés igen gyakori, amint a felmérés során megkérdezettek zöme is feszültségekkel, kirobbanó veszekedésekkel teli képet hordoz magában a családról, a házassági kapcsolatról. És ebben szinte nincs különbség a megkérdezettek iskolai végzettsége, lakóhelye és munkahelye szerint! A családon belüli perpatvarokat, a tettlegességig menő vitákat legtöbben a pénztelenség, a munkahelyi feszültség rovására írják, de sokan a nemi élet kiegyensúlyozatlanságát említik és szinte „normális" napi jelenségként élik meg. A szociológus meggyőződése, hogy a családon belüli erőszak generációkon átívelő jelenség és gyakorlat. Akik gyerekkorukban ezt látták, felnőtt korukban is hordozzák a traumát és gyakran maguk is folytatják a családi „hagyományt." Van-e hatékony segítség a családon belüli erőszak megfékezésére? Tóth Olga úgy véli, előbb a házasélet normáinak kellene változnia, mivel éppen az erőszakot elszenvedők akadályozzák meg a beavatkozást, mert szégyenkeznek, félnek a következményektől, a bosszútól. És sajnos a félelem nem is alaptalan, gyakorlati példák igazolják, hogy senki nem védi egy feljelentés következményeitől a nőket. Sokaknak negatív élménye van mind a család, mind a hatóság beavatkozásáról. Védelem Marad tehát az erőszak és a kiszolgáltatottság? A kérdés jogi része megoldott, hiszen van jogszabály, amelynek alapján intézkedni lehet, de a rendőrség, a hatóság mégsem tud mit kezdeni a gyakorlatban ezekkel az esetekkel, melyeknek még a bizonyítása is sokszor lehetetlen. Szóba jön a családi nevelés is, mint módszer, a családi minta, a nőket segítő szervezetek támogatása, a jogsegélynyújtás, a közvélemény ébren tartása és alakítása, dc ugyanilyen fontos lenne azon társadalmi problémák - mint a munkanélküliség, alkoholizmus, drogfogyasztás - felszámolása, amelyek kiváltó okai lehetnek a családon belüli brutalitásnak. Sokak szerint a nőket kell megtanítani, hogy adott esetben miként védjék meg magukat. Mindent összevetve a kutatások azt mutatják, hogy a mai magyar társadalomban sajnos terjedő divat és sokakat érintő gond a családon belüli erőszak. A brutális férj ritkán kap büntetést, még ritkábban lelki terápiát. A nők, asszonyok számára kevés olyan hely adódik, ahova veszélyeztetettség esetén elmehetnének, ezért kénytelenek eltűrni a megalázó kiszolgáltatottságot. Ugyanez érvényes az itt most nem részletezett, gyerekek elleni erőszakot illetően is. A családok támogatása során nem csupán anyagiakra kell koncentrálniuk a döntéshozóknak, hanem a családi értékek, a harmónia megbecsülésére, értékelésérc is. Hiszen a válságba, zsákutcába jutó családok - bármilyen ok révén kerülnek oda a társadalom fejlődését is lassítják. L. Gy. Belgiumban a minap hozták nyilvánosságra egy olyan, reprezentatív európai szociológiai felmérésnek az eredményeit, amely az európai népek értékvilágát vizsgálta. Mivel a széleskörű felmérést 1981 és 1990 után immár harmadszor végezték el, az eredmények tanulságos összevetésre adnak lehetőséget. A belgáknál a család az első, amiben nem ingatta meg őket az a tény sem, hogy a házasságok jó része ott is zátonyra fut. A második legfontosabbnak a munkát tartják, harmadik helyen a barátok végeztek. A szabadidő jelentősége csak ezután következik, majd a vallás jön és utolsónak a politika. A szomszédos nemzetekkel összevetve ezeket az eredményeket az olvasható Európai értéktükör ki, hogy a belgák valamivel közelebb állnak a franciák, mint a németek felfogásához, s meglepetésre a legtöbb dologban azoktól a hollandoktól állnak legtávolabb, akiktől a sokévszázados közös történelem választja el őket. Az azonosságtudat szerkezetét nézve a hazával, mint belgasággal leginkább a vallonok azonosulnak, s ez a legkevesebbet a flamandoknak jelenti. Ez régóta köztudott dolog volt, az viszont már meglepőbb, hogy az Európai Unió egyik alapító tagjaként a belgák ma legkevésbé európaiságukkal azonosulnak. Ennek a képnek elég nyers visszája az erős viszolygás az idegenektől. A belgák tíz éve leginkább kábítószer-élvezóket nem kívántak szomszédjuknak, most a cigányok kerültek az idegenkedés első helyére, őket követik a muzulmánok, általában a bevándorlók, a másfajúak, végül a zsidók. A különböző nemzeti és nemzetközi intézmények tekintélye elég mérsékelt. A legmagasabb bizalmi indexet ma is, mint tíz éve, az oktatási rendszer vívta ki, majd a szociális háló következik. Utána a rendőrség, majd a helyi közigazgatás jön. Az EU tekintélye tíz év alatt 22 százalékpontot esett a belgák szemében és már szinte egy vonalba került a NATO-val. Ezek után következik csekély különbségekkel az egyház, a sajtó és a hadsereg, végül a demokrácia fontos talpkövei, a szakszervezetek, a parlament és az igazságszolgáltatás zárja a sort. A kutatók olyan következtetéseket vonlak le az adatokból, hogy a hagyományos tekintélyek, mint állam, haza, vallás ereje egyre csökken, az emberek az érzelmileg is átszőtt legszűkebb közösségekben érzik igazán otthon magukat. Társadalmi viselkedésüket nem magasztos elvek, inkább a hétköznapi polgári tisztesség elemei határozzák meg, mint hogy nem lopunk, nem dohányzunk társaságban, nem csalunk adót. Az új társadalmi jelenségek közül a homoszexualitáshoz, a terhességmegszakításhoz és az eutanáziához, úgy tűnik, jobban hozzászoktak a belgák, mint a bevándorlással megjelent új arcokhoz. L. B. EU-mix ENSZ-jelentés Munkatársunktól Egy ENSZ-jelentés szerint a nők - bár helyzetük világszerte javult az elmúlt évtizedben - ma is hátrányos megkülönböztetésnek és erőszaknak vannak kitéve, gyakorlatilag a világ valamennyi társadalmában. A jelentés szerint a PápuaÚj Guinea-i nőket éri a legtöbb erőszakos cselekmény férfipartnerük részéről: 67 százalékuk számolt be házasságon vagy partnerkapcsolaton belüli erőszakról. Ugyanez az. adat az Egyesült Államokban 22, Kanadában 29 százalék. A tanulmány arra is rámutat, hogy a nők elnyomatása a gazdasági fejlődés kárára is megy. A kutatók felmérése szerint a nők oktatására fordított összegben egy százalék növelés plusz három ezreddel járulna hozzá a világgazdaság éves növekedéséhez. Kínzás itthon? Munkatársunktól Az Amnesty International embeijogi szervezetnek a kínzásról és a hatósági erőszakról szóló jelentése több európai és észak-amerikai ország közt Magyarországot is elmarasztalja. A jelentés a romákkal szembeni általános rasszizmus és hatósági erőszak mellett afgán menekültek esetére is hivatkozik, akiket a menekülttáborokban a magyar őrök bántalmaztak. Az Amnesl nyugateurópai és észak-amerikai eseteket egyaránt felsorol, ahol a rasszizmus hatásköri túllépéshez, túlzott rendőri erőszakhoz vezetett. A homoszexuálisok például a világ minden táján bántalmazásnak vannak kitéve, gyakran a rendőrség közönye mellett. A nőkkel való embertelen bánásmód esetei elsősorban a muszlim országokban fordulnak elő, mint ahogy az iszlám legszigorúbb vállfaját követő országok élnek egyedül az amputációval, mint bíróság állal kiszabható büntetéssel. Gyermekekkel szemben a világ több mint ötven országában alkalmaznak köztörvényes esetekben kínProstiméltóság Munkatársunktól Az emberi méltósághoz való jogot és az erőszak elleni védelmet hangsúlyosabbá kellene tenni a prostitúció szabályozásában - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter szerint, ezért jövőre a tárca törvénymódosítást kezdeményez. Kósáné Kovács Magda, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy a szervezett bűnözésről szóló törvény prostitúcióra vonatkozó rendelkezései nem hozlak megoldást. A Nő-unió, a Délmagtarország Kft melleklete, a kiiliig) minisztérium kii/s élemén) -felkészítési programja keretében. Phare-támogalással jelenik meg. A Nő-unió mellékletet szerkesztette: Ijszászi Ilona Phare