Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-28 / 278. szám

KEDD, 2000. Nov. 28. A TORONY ALATT 9 A falfestés „lélektana" A

Z idézőjel indokolt, hiszen - kellő tudományos megalapozás híján - nem pszichológiai okoskodás jön itt, legföljebb némi töprengés. Hogy mit jelent a graffiti annak, aki fújja, és mit annak, aki nézi. Miért rohanja meg háromszáz gyerek a várost; mit érezhet, gondolhat a napközben átlagéletet élő kamasz, amikor este, a megbeszélt helyen összegyűlnek cserélhető szórófejes, színes festékflakonjaikkal a „graffiti lordjai". Hogy üzennek-e nekünk, „normális" embereknek valamit, vagy csak „polgárpukkasztanak"? Talán csak „nyomot hagynak a világban". A maguk módján - százezres károkat okozva. Hogyan fogadjuk az agressziót, amely arra kényszerít, hogy nap nap után odarántsa tekintetünket az „alkotásokra", amelyekhez nincs közünk. Mert a firkák, (torz)képek, tetszik vagy nem, betalolakszanak az életünkbe. Mit teszünk, amikor hárman-négyen nekiállnak lefújni a szemközti ház falát? Kimegyünk-e közéjük egy szál magunk? S ha épp a mi házunk vakolatát intézik el? Fölháborodunk, dühöngünk, egy mozdulattal elsöpörnénk őket. Persze, ha a mi gyerekünkről derülne ki, hogy ő is egy graffiti bandába jár, rögtön kíváncsiak lennénk a mélyebb okokra. Hogy mit gondol az a gyerek hagyományról, értéktiszteletről. S ha félrecsúsztak benne a dolgok: ki az, aki nem tanította meg gondolkodni? A

hollandoknál az elkapott graffitis választhat a rettenetesen magas pénzbüntetés, meg a firka saját kezű eltüntetése között. Lehet, hogy ez a módszer célravezetőbb, mint az ütés, reflexből. Nyilas Pétar a Kényszerű védekezés Az újszegedi 17 emeletes toronyház mellett már védőfilm óvja az áruházat. (Fotó: Karnok Csaba) Már a párizsi diadalívet is védőfilmmel vonták be a falfirkák ellen. Néhány esztendővel ezelőtt, amikor az elcsúfított építményről lemosták a firkákat, a szakemberek szerint nagyobb kárt okoztak az oldószere, és a magasnyomású mosók, mint a fölötte átsuhant évszázadok. Éppen ezért a párizsi városvédők egy svéd technológiát alkalmazva védőréteggel vonták be a „kaput". Igaz, hogy a diadalívet ezután is össze lehet firkálni, ám az ábrákat - készüljenek azok a legmakacsabb. Szegeden is „közkedvelt" alvázvédő festékkel -, könnyedén lehet eltávolítani. Szécsi Istvántól, a Coop Szeged Rt. műszaki vezetőjétől megtudtuk, a cégnek évi sok százezres kiadást jelentett szegedi áruházainak védelme. (A nagyáruház passzázsán még biztonsági embert is alkalmaztak, néhány havonta mégis át kellett festeniük az üzlet falát.) Ezért az elmúlt héten megkezdték mind a 11 áruház védőfilmmel bevonását, melyről meleg vízzel egyszerűen és olcsón távolíthatóak majd el a minden bizonnyal, a tiltások ellenére is odakerülő falfirkák. Tudomásunk szerint már az SZKT is fontolgatja járműveinek levédését. K. B. Védelem a falfirkák ellen Mosható filmréteg A szegedi Belváros összes fölújított épületét megvédi a f a I f i r kálóktól az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. A házfalakra láthatatlan filmréteg kerül, amelyről lemosható a ráfújt festék. A Klauzál teret és Kárász utcát hamarosan térfigyelő rendszer segítségével óvják meg a vandáloktól. Amint arról lapunkban hírt adtunk: a hétvégén Szegedet mintegy három-négyszáz festékszórós fiatal rohanta meg. A magukat „graffiti-lovagok"-nak is nevező falfirkátok hétvégi támadása ismét a város - azon belül is a történelmi Belváros - védelmére irányította a figyelmet. falakra A Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. sorra újítja föl a Tisza Lajos körúton belüli terület önkormányzati tulajdonú bérpalotáit. Már a rekonstrukció kezdetén fölmerült: miképpen lehet majd megóvni a falfirkálóktól a sokmilliós költséggel rendbe hozott épületeket? Kerekes Péter, az IKV Rt. elnök-vezérigazgatója és Szöllősi Béla, az ingatlankezelő társaság beruházási és műszaki igazgatója biztató fejleményekről tájékoztatták lapunkat. Mint mondták, a belvárosi építészeti kincs megóvásának programjába többek között a graffiti elleni védelem is beletartozik. De a házrongálók elleni küzdelem nem szorítkozik a falak „levédésére": Szegeden - akárcsak Győrben és Budapest nyolcadik kerületében hamarosan térfigyelő kamerák vigyázzák a rendet. A házfalak védelmének módszeréről Kerekes Péter elmondta, hogy az IKV Rt. igyekszik körültekintően kiválasztani a legjobb technológiát és legmegfelelőbb árat kínáló szakembert. Több vállalkozó is ajánlkozott az ingatlankezelőknél, s még egy amerikai technológia szegedi meghonosítására is érkezett Az IKV Rt. vezetői: Szöllősi Béla beruházási és műszaki igazgató (balról), és Kerekes Péter elnök-vezérigazgató a fölújított Belváros védelmét tervezik. (Fotó: Nagy László) javaslat. Az IKV Rt. vezetői valamennyi jelentkezővel tárgyaltak (a tengerentúli technikát ajánló szakember azonban egyelőre nem kereste föl személyesen a társaságot). A módszerek megegyeznek: a védendő felületre láthatatlan „filmréteg" kerül, amelyről a ráfújt vagy -rajzolt festék nagynyomású melegvízzel (gőzborotvával) lemosható. Szöllősi Béla kifejtette, hogy leírást és költségtervet kértek minden technológiáról. A közelmúltban napvilágot látott költségszámítások némi kiegészítésre szorulnak, minthogy a grafiti elleni védekezésnek a falfelület előkészítése, a firkálmány lemosása, valamint a festékkel együtt eltávolított védőfilmréteg újra fölvitele is része, így egy négyzetméternyi falfelület védelme (a nemrégiben közzé tett 400 forint (plusz áfa) helyett) legalább 1300-1400 forintba kerül forgalmi adó nélkül. A vakolt, porózus felület megóvása nehezebb, mint a fém vagy márvány anyagoké. Mintegy másfél esztendeje egy vállalkozó látványos bemutatót tartott a Tisza-parti árvízi emlékműnél: a fém- és kő felületről valóban igen gyorsan és könnyen eltűnt a festék. Af IKV Rt.-hez eddig három ajánlat érkezett. Mindhárom ajánlattevő közel ugyanannyiért vállalná a feladatot. A kivitelező kiválasztása után, ha az időjárás engedi, azonnal nekifognak a munkának. A védőanyagot plusz 5 Celsius fokos hőmérséklet fölött vihetik föl a falakra. A számítások szerint a fölújftott házak védelme mintegy 2 millió forintba kerül. A megelőzés drága ugyan, de a falak újravakolása még több pénzt vinne el - nem beszélve a munkával járó, szükségszerű kellemetlenségekkel (por, piszok, stb.) Jó hír, hogy a már fölújított házak megóvása mellett a jövőre is gondolnak a szakemberek: az ezután következő épület-rekonstrukciós munkákba már a falak grafiti elleni védelme is beletartozik. A védőfilmréteget nem csupán a házfalakra, de a díszkútra, padokra, kandeláberekre, stb. is fölviszik. Kerekes Péter kiemelte a szegedi Belváros védelmét szolgáló programban tervezett térfigyelő rendszer fontosságát. Az IKV Rt. hamarosan fölszereli a fölújított Klauzál tér és Kárász utca huszonnégy órás szemmel tartására alkalmas figyelőrendszert. A jövő év elejétől négy kamera „tartja szemmel" éjjel és nappal a területet, s ha a monitor előtt ülő „őr" bűncselekmény szemtanúja lesz, azonnal hívja a rendőrséget. A térfigyelő rendszer amelynek jelenlétéhez a nagyobb bevásárló-központokban már hozzászokhattunk szigorúan a személyiségjogok tiszteletben tartásával működik majd. Fölszerelését 2001 elején tervezi az IKV Rt. Kerekes Péter és Szöllősi Béla reméli, hogy a kamerák elriasztják a belvárosi paloták bepiszkítására készülő firkálókat is. Nyilas Pétar Mit szöl a szegedi falfirkákhoz? Hódi Eszter, középiskolai tanuló: - A graffiti valamilyen szinten biztosan művészetnek is tekinthető, de ha rossz helyre kerül, elcsúfítja a várost. Véleményem szerint, mint szabad alkotás, értékelhető, de középületeken, vagy a tiszai partfalon semmi keresnivalója a graffitinek. Úgy gondolom, megfelelő felületet kellene biztosítani az alkotóknak. Persze az is lehet, hogy számukra nagyobb poén tilos helyre festeni... Biztosan nehéz lenne helyes útra terelni ezeket a fiatalokat. Ha másképp nem megy, pénzbírsággal... Juhász Csaba, egyetemi hallgató: - Kijelölt helyen megtűrném a graffiti esztétikailag is értékelhető, mondanivalót hordozó alkotásait. Szeged ebből a szempontból elkeserítő látványt nyújt, mert a falfirkák kilencven százaléka csúf, jellegtelen ábrákból áll. Magam is láttam, hogy Párizs külterületén, egy elhagyott gyár oldalán, több száz méter hosszú falfelületet kaptak a graffitisek, s ott helyenként gyönyörű alkotások születtek. A graffiti sajátságos művészete megfelelő fórumot kapott, s az ottani fiatalok élnek is vele. Szabóné Gólya Emese, gyeden lévő kismama: - Bár nagyon csúnyának tartom a falfirkákat, mégis elfogadom a jelenlétüket - legalábbis részben. Úgy gondolom, a fiatalokra általában jellemző lázadásvágy megjelenése a grafiti. Kéne nekik egy megfelelő hely, ahol kiélhetnék ezeket a vágyaikat; de akkor talán már nem is lenne számukra érdekes. A Belváros elcsúfítását különösen fölháborítónak tartom. Ha elkapnának valakit, a legjobb büntetés az lenne, ha addig sikáltatnák vele a falat, amíg el nem tűnik a „műve..." Rózsáné Szabó Éva, termelési előadó: - A falfirkálók mindent elcsúfítanak, tönkretesznek, ami csak az útjukba kerül! Sok millió forintért fölépített házakat fújnak össze, lakótelepeken és a Belvárosban. Akadnak, akik szerint ez szép is, de én nem tudom értékelni: számomra se művészi értéke, se mondanivalója, üzenete. így aztán azt sem tudom, mire való az egész. Keveset tehetünk a falfirkálók ellen. Éjjel dolgoznak, a rendőrök sem tudják őket elkapni. A környékünkön is egyre szaporodnak a firkák, s mi nézzük, tehetetlenül... Dr. Gömbös György, egyetemi docens: - Mélyen elítélem, hogy esztétikus felületeket, fölújított épületeket festenek össze a graffitisek, ráadásul rendkívül primitív ábrákkal. Máshol kellene kibontakoznia annak, akinek ilyen irányú tehetsége van. De büntetés helyett eredményesebbnek tartanám a nevelésüket. A vezetőikkel kellene elbeszélgetni. Szép szóval megmagyarázhatnánk nekik, mekkora kárt okoznak. Tanárként tapasztalom: sok jó szándékú ember él köztünk, ezért bízom abban, hogy hatna a meggyőzés. Petrovics Kálmán, a Szegedi Vízisport Egyesület igazgatója: - Szabályozás nélkül nem működhet a társadalom. Egykori sportolóként még inkább belém ivódott a szabályok tisztelete. A grafiti önmagában még szép is lehet, de csak akkor, ha megfelelő felületre kerül. A falak összefújását, reklámtáblák tönkretételét szigorúan büntetném. Javítana a helyzeten, ha jobban figyelnénk egymás értékeire. De jobb közbiztonságot csak akkor remélhetünk, ha megbecsüljük a rendőrök munkáját. A graffiti joga Jelen pillanatban a falfirkálók jobban tarthatnak egy-egy piacra dobott univerzális oldószertől, mint a törvény szigorától. A jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis a firkálok általában rongálás vétségéért vonhatók felelősségre, ennek büntetési tétele azonban nem elegendő arra, hogy visszatartsa a vandálokat. A falfirkálók elleni küzdelem szélmalomharchoz hasonlftható, csak sokkal reménytelenebb. Hiába mosnak le, festenek át, vakolnak újra egy-egy falat, néhány héten, hónapon belül újra megjelennek ott a jól ismert falfirkák. Szegeden ma már ott tartunk, hogy értelmetlen dolog példákat hozni graffiti-gócpontokra. Ugyanis nincs a városnak egyetlen kerülete sem, ahol a szem ne akadna meg egy-egy „művön". A bűnüldözők, megfelelő jogszabályi háttér nélkül nem sokat tehetnek. Az emlékezetes, elmúlt heti graffitis-invázió során hiába volt példaértékűen gyors, és megfelelőképpen határozott a rendőrség fellépése, csak egyetlen firkáiét sikerült tetten érni. Es vele sem lehetett volna sokat kezdeni, ha nem vallja be: valóban összefirkált jónéhány épületet. A firkálás egyébként a rongálás büntetőjogi kategóriájába tartozik, s értékhatárától függően változhat a kiszabható ítélet. Azonban csak nehezen bizonyítható a cselekmény, és az is kérdés, milyen kárt okoz a rongáló - azaz: lemosással, újrafestéssel, újravakolással állítható helyre az eredetei állapot. A néhány tízezer forintos bizonyítható károkozás miatt szinte soha nem születnek elrettentően szigorú ítéletek. (A fővárosi fiatalembert az elmúlt héten Szegeden 61 ezer forint megfizetésére, és felfüggesztett fogházra ítélték, nem jogerősen.) Dr. Balogh Zoltán alezredes, szegedi rendőrkapitány már többször is kifejtette lapunk hasábjain: megoldás csak a jogszabályok szigorítása lehetne. Igaz, a rendőrségre akkor is hatalmas terhet róna a főleg éjnek idején dolgozó falfirkálók lefülelése. Az AbaNovák freskó megrongálóiról például egyetlen hasznosítható információt sem kaptak a rendőrök. Egy másik megoldás hívei szerint a falfirkátoknak saját graffiti-parkot kell kijelölni, ahol szabadon firkálhatnak, műveiket esetleg zsűriztethetik is. Ilyen állásponton van az önkormányzati ad hoc bizottság elnöke, dr. Timárné Horváth Magdolna képviselőasszony is. Az elgondolással csak az a baj, hogy a firkálok között éppen az kapja a legtöbb elismerést, aki a legszebben felújított, legfrekventáltabb helyen álló épületre kanyarítja a legfeltűnőbb ábrát. A firkálok lélektanával tehát szöges ellentétben áll az alkotás keretek közé szorított, legális, ellenőrzött formája. Ellenük tehát csakis a szigorú jogszabályok, a határozott rendőri fellépés, és a világszínvonalú „festéktaszító" anyagok alkalmazása hozhat eredményt. Kéri Barnabás