Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-25 / 276. szám

Addig a vécére is követték a szerb lapkiadót, de néhány perccel a halálos lövés előtt eltűntek a környékről • Kosztolányi Dezső a filléres vonaton utazott 1934-hen Szegedre, Az ember tragédiája egyik előadására • A feleség kilátásba helyezte: vagy a madárpókok vagy ő Legrégibb szegedi templomunk romjai? Többet ér az aranybuzogánynál A gótikus templom díszes kapuja és felmenő falai is előkerültek. (Fotó: Schmidt Andrea) A vártemplom Hogy ez a templom valóban a vártemplom lehetett, ugyan egészen egyértelműen nem lehet eldönteni, de az a körülmény, hogy királyi területen királyi udvarház közelében állhatott a szegedi templom, s hogy az ismertetett kőfaragványok elsősorban esztergomi emlékekkel, a királyi és érseki udvar kőfaragó műhelyével és mestereivel állnak legszorosabb kapcsolatban, ezt a feltevést alátámasztja. A korai templom alaprajzi elrendezésének, továbbá pontos helyének megállapítására egyelőre nem lehet vállalkozni. Tornyát (esetleg tornyait) vállköves oszlopfővel tagolt ikerablakok törték át, az ablak káváját sűrű palmettasor díszítette. Az ablaktöredékek vastagsága szerint a torony 1 méter, a templom falai 1,20 méter vastagok lehettek. A falakat felül gyámokra támaszkodó ívsoros párkány zárta le, alul pedig attikai lábazat szegélyezte. (Szeged története 1/294-295.) Akkor találkoztam először dr. Horváth Ferenc szegedi régésszel, amikor Csengele középkori templomának romjainál ásatott. Száraz tél volt, 1975 januárját írtuk. Trogmayer Ottó „rideg régésztartásához" tartozott, hogy akkor is dolgozni kellett, amikor elgémberedett kezükkel alig foghatták az ecsetet. Visszatekintve is hasznosnak tartja ezeket a megpróbáltatásokat. Kunok csontjait találta, azóta szoktam hergelni az ismert régészekkel együtt: ha aranybuzogányt találtok, szóljatok. Hogy hány régészeti ásatás részese volt már, kapásból nehéz lenne megmondanunk, de tény, most nem kellett messzire mennie. Karnyújtásra a .múzeumtál, az egykori vár tövében tárta föl Szeged talán legrégibb templomának alapjait. Sokszorosan többet ér az aranybuzogánynál. Illik tudnunk, 1882-ben bontották le a várat. Ma sajnáljuk, akkor szinte követelték a szegediek, hogy lehetőleg legtöbb tűnjön el belőle. Közutálat tárgya volt azért is, mert katonai parancsnokság székelt benne, meg azért is, mert hírhedett börtön volt. Beázott, nedvespenészes falai között istállónak is rossz volt, de rab betyárok tönkretételére a legjobb. Azt is tartották róla, a török építette, ideje volt, hogy megszabaduljanak tőle. Akkor az számított öregátkosnak. Boldogan bontották, a telekárak is siettették a fölszámolást, és a falából kiszedhető tégla értéke is. A középkori Szeged legrégibb temploma? Üvegtetőt álmodtak a romok fölé nemrég, hogy védjék a beázástól, megfelelő kiállítási területhez és raktárhoz jussanak. A helyreállítási munkák során a fűtő vette észre, régi alapokat harapdálnak már a markológépek. Egy hónapra fölfüggesztették a munkát, csatasorba álltak újra az egyetem régész hallgatói, hamarosan előttük állt a régi vártemplom két vastag alapja. - Valóban a vár temploma volt? - kérdeztem dr. Horváth Ferencet. - Látod, még ezt se tudjuk pontosan. A régi vár területén volt, az biztos, de hogy melyik épült először, még megfejtésre vár. Félig tudtuk csak föltárni, vissza kellett temetnünk. Méretét se tudjuk, a kolozsvári Farkas utcai templom rokonát sejtjük benne. - Ennyi erővel az alsóvárosit is mondhatjuk, mert a kettejük kapcsolatát régtől fogva ismerjük. - Igaz, de erre nézve is csak sejtéseink vannak. - Rengeteg szegedi kísérte éber figyelemmel az ásatást. Sokan vallják, az alsóvárosi templom és a Dömötör-torony mellett harmadik látványossága lehetne Szegednek, ha nem temetik vissza. - Valóban szegény Szeged régészeti emlékekben. Tarvágást végzett a nagy árvíz, és gondos kezek tűntették el a megmaradtakat is. Gondoljunk csak az Oskola utca régibb oldalának leradirozására. A korszerűség jegyében! - Rúgta le magáról régiségeit Szeged, mint gyerek a takarót. Olasz városok féltve őrzött ódon képe áll elénk, ha visszaidézzük a régi állapotokat. - Én se vagyok született szegedi, ahogy te se, ennélfogva talán jobban sajnáljuk a régi falakat, mint a város szülöttei. Mindenestre amikor kiverték a törököt, jöttek a császári hadmérnökök, akik lerajzolták a várat. Az ő munkájukból sejtjük a templom méreteit, de adatokkal ők se szolgáltak. - Az előbb emlegetett szemlélők többsége fájlalta a visszatemetést, és fájlalja a mostani klinkertéglás beépítést is. - Fájlalom én is. Sír hátán sír A helyreállítás koncepciójába beletartozik az is, hogy a vízvezetéket fölújttsák. Megint jöttek a markológépek, és ezúttal csontokba haraptak. - A régészt pedig, ha csontot lát, elfogja a harctéri idegesség. - így nem igaz. Szapulnak bennünket eleget, de hát ez a kenyerünk. - Mit találtatok ? - A vár területén a római kortól a közeli századokig vannak föltárt emlékeink. Temetkezési nyomokat azonban csak a keresztény világból találtunk, s ezekben kevés melléklet volt. - Ha keresztényeket temettek, biztosan ezzel búcsúztak tőlük: nyugodjanak békében. A régész viszont mindent elkövet, hogy ne nyugodjanak. Rómer Flóris, amikor először megtalálta a szeri monostor tövében a csontokat, még összegyűjtötte, és kegyelettel újra eltemette. - És ha markológép harapdálja össze? - Mi lesz a csontok sorsa? - Most tisztítják valamennyit. és átadjuk az egyetem embertani tanszékének. Ok határozzák meg, miféle népek laktak itt akkoriban. Emlékük azonban megmarad. - Láttam egy sírt, fölnőtt ember csontváz-kebelén gyerek csontváz nyugodott. Együtt temették őket, esetleg anya volt gyermekével? - A Szegedi Biológiai Központ talán besegít DNS-vizsgálatokkal is, akkor tisztázódik ez egyértelműen, hiszen rokoni kapcsolatok is kiderülnek. Tény, hogy abban a viszonylag kicsi gödörben két hónap alatt 324 sírt tártunk föl. Ópusztaszeren öt év alatt 900-at. A legtöbb hajszálpontosan K-Ny-i tájolású, és néhány van csak fordítva. - Vigyázz, Feri! A keleti-nyugati fordítottja a nyugati-keleti! - Nyertél. Tehát van északi—déli is. Centiről centire haladtunk lefelé, szinte minden rétegből új sírok jöttek elő. - Szándékos rátemetés történt? - Szabályos rendben temetkeztek, rendes közöket hagyva. Amikor már betelt a sírkert, rátemettek. pedig csak melléjük akartak temetni. - Marad a kérdés: kiket temettek ide? - A várbelieket mindenképpen, de csak egyetlen sírban találtunk sarkantyút és tőrmaradványt, ami katonára utal. A várban természetesen nem csupán katonák éltek, voltak ott civilek is bőséggel, de föltételezhető, a mostani belváros lakossága is temploma köré temetkezett. Sajnos, egyházi iratok sem maradtak fönn, a templomi személyzetre utaló adatokat se találtunk. A török uralom se hagyott ránk erre utaló emlékeket. Néhány turbánfejes követ találtunk csupán, pedig biztosan haltak el közülük is, és ha itt temető volt, talán használták is. És ne felejtsük, Szeged területén alig történtek eddig régészeti föltárások. Kimondhatatlanul szegények vagyunk esetleges párhuzamokban is. Vissza a falakhoz! - Betemetitek ezt is. Ezzel tehát befejeződött a szegedi vár legújabb régészeti föltárása? - Bízunk benne, talán nem. Annyi biztosnak látszik, a tatárjárás után épült, vele közel egykorú lehet a templom is. Betűbe foglalva Dugonics András említi először. Gyerekkorában még látta a romokat, játszadozott is rajtuk, és Szent Erzsébet templomának mondja. Korábbi híradást erre nézve se találtunk még. - Papi ember volt, tekinthetjük szakmabélinek, tehát hihetünk is neki. - A ferencesek egykori kolostorát is ide teszik sokan. Nem az alsóvárosi koldulókét, hanem a mariánusokét. írás is említi, tartományi ülésüket is az ódon falak között tartották. Bálint Sándor is várbéli rendházról és templomról beszél, el is fogadjuk fölvetéseit, de bizonyítékot még nem találtunk rá. - Van remény a folytatásra? - Pályázott a város, négymillió forintot kapott a további föltárásra, és hárommillióval Szeged is megtoldotta. Jövőre megpróbáljuk megtalálni a mostani járda és az út közötti rész alatt lévő maradványokat. A gyönyörű gótikus templom díszes kapuja, esetleg fölmenő falai is előkerülhetnek. - Szívesen hangoztatnám, jó lenne, ha utána nem temetnék vissza, hanem értékes romként gazdagítaná Szegedet. Ahogy a Dömötör-torony is. - Sajnos, a mi hatáskörünk eddig tart, és itt ér véget. Más a vár gazdája a mostani kerítésen belül, és más kívül. Furcsa felelgetős bontakozott ki már ebben az ügyben a közelmúltban, ebből is láthatja mindenki, nem rajtunk múlik. A múzeum dolga, hogy föltárja, megőrizze és láthatóvá tegye a múltat, mindenképpen ezt sugallom tehát magam is. Ha erősítést kapok hozzá, megköszönöm szépen. Ha a mai Szegedet, és Szeged holnapját is gyarapíthatjuk munkánkkal, még jobban örülünk. Avval, hogy földolgozzuk, szakszerűen dokumentáljuk az ásatást, sorba szedjük minden mellékletét, sokat használunk, de keveset ahhoz, amennyit láthatóvá tételével tehetnénk. Közben reménykedve mondogatjuk, miért ölné bele ezt a sok pénzt valaki, ha végre nem ugyanezt akarná? A mi dolgunk mindenestre, hogy folytassuk a munkát törvényeink szerint, lehetőségeink szerint, teljes tudásunkkal. Jövőre talán többel mondhatunk. Horváth Dezső Podmaniczky Szilárd Tárca Kábultan álltam a téren mint ki magát térdig leette tölgyfarönk ringott a szélben lomhán mocorgott az útra szórt kavics pénztárcát vettem a boltban 750-ért adták maximum ennyiért kerestem épp ennyi volt nálam üres lett az üres tárca bár ha több pénz van nálam akkor se teszem be csak állnék térdig leetten előttem ringó tölgy farönk lomhán mocorgó kavics Szereptemle Szállnak a kemény lányok Ömlik a térre a zöld fű Kutyák kék fáknak döntve Jókora nagymama oktat Szétveti lábát a Hajnal Agyilag zokni a lába Homorú orra egy kegytárgy Hűlt fején sült fő Dudáját nyomja egy kocsis Gyereke pörög a porban Nájlon ingben telefonálja Ötkor már reggel fönt volt Elvezek zenélni ezekkel Mondja Dájmond a jódlis Tüdőm időtlen dudahad Tokája gallyon jajgató kályha: Egy bácsi kiabál csak így: Talán látható az átlón át! Hajtókáját eltolja, lemattolja Jattolva Jolánt, a tejfogá lyányt ősz fürtjei közt nő ül egyedül Elhúzza a cigány a száját Bombázók rázsoznak szabadon Egy galamb bolondul egy másikért Ablakomba bomba robban Láttam amit tán én láttam Szívem arasznyi szivarra visz lobog a hajam a tűzben Fekete szölö „Nemes és nagy dolgok előérzete fáj a hasam." I. Gyula megkeni vajjal a pirítóst. A verandán a nép a kabátját akasztja. A szőlő rezzenetlen fürtökbe rendezve. Rézgálic, hej, rézgálic! I. Gyula a pirítósba harap. Újra ősz van, mondja, ez szép vallassuk meg a néma tájat! A másik nép meztelen, kaszával andalog a lugasban. Rézgálic, hej, rézgálic/ 1. Gyula kinéz frissen az ablakon. Mellényén csipetnyi vaj, a függönyhöz tapad. Az emlékek finoman táplálkoznak: Igen, az is szép volt, akkor még nem kaszával arattunk a lugasban. Hej, rézgálic, hej! • A szerző gyűjteményes kötete a napokban jelent meg hidraulikus menyasszony... " címmel a napokban Palatínus kiadónál látott napvilágot.