Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-24 / 275. szám

PÉNTEK, 2000. NOV. 24. NŐ-UNIÓ 9 EU-lexikon Hol a diszkrimináció ellenszere? Munkatársunktól Az amszterdami szerződés a nemek közötti esélyegyenlőséget az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének ismerte el. Ennek érvényesülését mind a tagállamok, mind pedig a közösségi intézmények kötelesek segíteni. Ha az uniós polgárt diszkrimináció érte, akkor először a tagállamok által biztosított jogorvoslati lehetőségeket kell igénybe vennie. Ez elsősorban a bírói utat, a pereskedést jelenti. Lehetőség van arra is, hogy a munkavállaló közösségi szinten érvényesítse jogait. Panasszal fordulhat az Európai Bizottsághoz, amely magyarázatot követelhet magának a tagállamok hatóságaitól. Felszólíthatja őket a jogsértés abbahagyására. Ha ezt nem teszik meg, a Bizottság az Európai Bíróságnál pert indíthat a tagállam ellen. A Bizottság „Szociális ügyek és foglalkoztatás" Főigazgatóságán belül működik az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezeti egység (unit), amelynek feladata a közösségi esélyegyenlőségi politika alakítása. Szintén a Bizottság szárnyai alatt működik a „Nőügyi Tájékoztató Központ", amely köteles tájékoztatni a nőket a közösségi politikákról és elősegíteni a konzultációt a nőket érintő kérdésekben. Az „Egyenlő esélyek konzultatív bizottsága" a tagállami szervezetek és a szociális partnerek képviselőit tömöríti, és tanácsadó funkcióval bír az egyenlő esélyek kérdéskörében. Petíciót (panaszt) lehet intézni az Európai Parlamenthez, illetve fel lehet keresni az illetékes, választott „euroképviselőt", aki az ügyben kérdést intézhet a Bizottsághoz és a Tanácshoz. Az Európai Parlamentben működik a Női Jogok Bizottsága, amely jelentős szerepet vállal a közösségi politikák befolyásolásában. A közösségi intézmények munkatársai fölkereshetik panaszukkal az Európai Ombudsmant is. A 2700 szervezetet képviselő, EU-támogatással működő európai női lobbi segítségét is kérheti a diszkriminációt elszenvedő uniós polgár. (A lobbinak még nincs magyar tagszervezete.) Emberkép az EU-iskolákban Garantálók Munkatársunktól A nők hátrányos helyzetének leküzdése elképzelhetetlen a tagállamok minisztériumainak aktív szerepvállalása, illetve a kormányzati munka kontrollját végző demokratikus intézmények nélkül. Ehhez kell igazítani a hazai gyakorlatot is: teljessé kell tenni a nők jogainak garantálására szakosodott intézményeket. Számos nyugat-európai országban, így például Ausztriában külön minisztérium foglalkozik a nők jogaival. Emellett szinte minden EUtagországban állami támogatással jöttek létre olyan irodák, melyeket legtöbbször Egyenlő esélyek bizottságának neveztek el. Ezek foglalkoznak a nőket ért sérelmekkel, kivizsgálják a diszkriminációs ügyeket, békéltető eljárást folytatnak a felek között, ajánlást fogalmaznak meg, szükség esetén akár pert is indíthatnak a sérelmet szenvedett nők nevében. Fontos feladatuk a közvélemény formálása, információs kampányok levezénylése a társadalomban meglévő előítéletek leküzdése érdekében. Magyarországon a kormány 1995-ben hozta létre a nők jogaival foglakozó intézményét, amely 1998 óta a Szociális és Családügyi Minisztériumban Nőpolitikái titkárságként működik. Az 1999-ben létrejött Nőképviseleti Tanács feladata a nők esélyegyenlőségét biztosító jogalkotás fölgyorsítása, a nők érdekeit védő civil szervezetek és a tudományos élet képviselőinek bevonása a kormányzat munkájába. Egy életen ét tanulni Bernward Bickmann szerint szükség van a civil szervezetekre minden demokratikus társadalomban. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az iskolák és a civil szervezetek együttműködésének lehetőségeit taglalta az a nagyszabású konferencia, amelyet a közelmúltban tartottak a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban. A Nagyító Alapítvány szervezésében tartott kétnapos szakmai összejövetelen jeles hazai és külföldi előadók szerepeltek. Közöttük volt Bernward Bickmann, a Franziskanische Bildungswert (Németország) igazgatója, aki Emberkép az Európai Unió iskoláiban, valamint az iskolán kívüli képzések lehetőségei címmel tartott előadást. Bernward Bickmannal a tanácskozás szünetében beszélgettünk. - Voltaképpen milyen emberképet igyekeznek ma kialakítani az EU országaiban? - Az örökké cselekvő ember, a tenni akaró egyed a mai társadalom mintaképe, de elvárása is. Az Európai Unióban az oktatási programok összeállításában nagy hangsúlyt kap az a kitétel, amely szerint a ma emberének egy életen át kell tanulnia. Abból indulnak ki, hogy egy demokratikus társadaÖnkéntesség A Német Szövetségi Köztársaságban évente mintegy 10 milliárd márka támogatásban részesül a közel 40 ezer alapítványi működtetésű civil szervezet, egyesület. A legtöbbet (17 százalék) szociális jellegű tevékenységre, továbbá a környezetvédelemre (15), s az elemi csapások (14) okozta károk felszámolására fordítják. Az említett összeg mellett csaknem 30 milliárd értékű önkéntes munkát is elvégeznek a volontőrök. Ebben az országban ugyanis minden 14 év feletti állampolgár, hetente mintegy 5 órát dolgozik - ingyen - valamilyen jótékonysági civil egyesületben vagy szervezetben. K. F. lomban az ember nemcsak a szakmáját tanulja, és sajátítja el, hanem egyéb adottságainak megfelelően, bármikor tanulhat tovább, sokoldalú személyiséggé formálhatja magát. - Hogyan valósíthatja ezt meg, amikor a „sokoldalú" képzéshez pénzre is szüksége van? - Az úgynevezett formális képzés, tehát az általános és középiskolás tanévek, valamint az egyetemi tanulmányok után, következnek a civil szervezetek, egyesületek által történő képzések. Úgy, mint ahogyan a mostani konferencia is ezt a célt szolgálja. A két változat egyébként kiválóan kiegészíti egymást. Ezt voltaképpen maga a társadalom, önkéntes alapon, pénzeli. - Milyen tapasztalatokat szereztek e képzés terén az EU tanintézményeiben és azokon kívül, a civil szervezetek kezdeményezései által? - Németországban az úgynevezett nem formális, tehát az általam említett második kategóriába sorolt, képzési forma a tiépszerűbb. A civil szervezetek, a pártok, az egyházi közösségek, a szakszervezetek, s az egyéb egyesülések által szervezett konferenciák. szemináriumok, amelyek jelentős ismeretanyagot továbbítanak a hallgatóknak. Tapasztalataink szerint ezek a szervezetek tudják igazán felkelteni a résztvevők érdeklődését, továbbá a felsorolt egyesülések, szervezetek, nem iskolai tanterv szerint állítják össze a képzési tervüket, hanem a hallgatók érdeklődésének megfelelően. Tapasztalataink részét képezi az a felismerés is, hogy ez a tudás a mindennapi élet gyakorlatában válik hasznossá: az úgynevezett akcióképesség fokozása céljából elengedhetetlenül fontos ismereteket nyújt. - Mi a véleménye a magyarországi civil szférában megvalósított eddigi gyakorlatról? - Több civil szervezetet ismerek az önök országában, s az a meggyőződésem, hogy jó úton haladnak. Sok hasznos konferenciát, ismeretátadó összejövetelt szerveznek. Ami számomra lényeges tapasztalat: hasonlóképpen a német gyakorlathoz, Magyarországon is függetlenek a civil szervezetek, vagyis, egyáltalán nem függnek az államtól. Ez mindenképpen fontos, hiszen megőrzik autonomitásukat, önállóságukat. Nagyon jelentós szerepük van ezeknek a nonprofit szervezeteknek minden demokratikus társadalomban. Számomra jóleső érzés volt látni, hogy egy ilyen konferencián rengeteg a fiatal. Ez reményekre jogosít mindannyiunkat - mondotta lapunknak Bernward Bickmann, a Franziskanische Bildungswert igazgatója. Kisimre Ferenc A nők szervezeteit és képviseletét az állam kisajátította és a női egyenjogúság aktív előmozdítását üres, felülről jövő ideológiává változtatta a szocializmusszerü időszakban. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy régiónkban a férfiak mindenképpen, de a nők is kiábrándultak az olyan fogalmakból, mint például „feminizmus", „a nemek közötti egyenlőség". A nők jogairól mostanában kibontakozó társadalmi párbeszéd egyik szereplője lehet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Gönczöl Katalin is, akitől - többek között azt kérdeztük - szükség lenne-e hazánkban egy új, a női jogok ombudsmanja tisztségre. Nem alattvalók vagyunk, hanem jogokkal fölvértezett Az amerikaiak ruhája lötyög rajtunk Kell a női jogok ombudsmanja? egyének. Ez a tudati átalakulás a rendszerváltozással együtt járó egyik leglényegesebb fordulat - hangsúlyozta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az emberi jogok előtérbe kerülése azonban nem jelenti azt, hogy e téren egyformává lettek a demokratikus országok. Ugyanis az adott állam hagyományaitól, kultúrájától függ a jogértelmezés is. Mert például az amerikai mintájú női jogfüzér innen nézve túlméretezett, „lötyögne" a magyar lányokon és asszonyokon. A női jogokat rögzítő jogszabály tervezgetése és megalkotása előtt meg kellene kérdezni a magyar nőket: hogyan akarnak „szabadok lenni". Lehetséges ugyanis, hogy nem csupán a munkavállalás szabadságával azonosítják önÉlőlény Munkatársunktól Az ombudsman nem angol, hanem svéd szó; jelentése: élőlény. Hazánkban 1995-ben négy ombudsmant választott az Országgyűlés. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához 1999-ben 5124 sérelmet szenvedett személy fordult valamilyen panasszal. Az indítványozók többsége férfi („eló'nyiik" 1,2 százalék), miközben a lakosság nem szerinti megoszlása ezzel ellentétes (a nők „előnye" 4,5 százalék). megvalósításukat, mert alkotó tevékenységként fogják föl például az anyaságot, vagy azt, hogy beteg édesanyjuk ápolására fordíthatják energiáikat. A legtöbb országban egyetlen ombudsman és a helyettese működik - tudtuk meg Gönczöl Katalintól. Általában a különböző minisztériumoknak vannak ombudsmanjai. Angliában például létezik olyanfajta ombudsman, aki a börtönök rendjére vigyáz, parlamenti biztos mellett működik. Nekünk egy ilyen minisztériumunk van, az oktatási, ahol egy főosztályvezetőt neveznek „ombudsmannak", aki valójában mediátor: a miniszter számára fontos konfliktusok feloldásában a tárca vezetőjének segítségére van. A magánszféra ombudsmanjai közül megemlíthető a bankszféráé, illetőleg például Angliában az ügyvédeké. De ezek sem parlamenti biztosok, hanem konfliktuskezelő személyek. A női jogok ombudsmanjának kinevezésével együtt a férfiak hasonló képviselőjére is szükség lenne - véli Gönczöl Katalin, aki szerint legalább olyan módon és mértékben sérülnek a férfi, mint a női jogok. Például a gyermekelhelyezési ügyekben sokszor találkozunk súlyos, előítélettel teli mechanizmusokkal, melyek eredete tradicionális: „a gyermek csak az anyánál lehet jó helyen". Persze a másik oldalon is ott a diszkrimináció, mikor például nyilatkozatot íratnak alá a munkavállaló nővel, hogy nem lesz terhes legalább három évig. Gönczöl Katalin szerint a parlamenti biztosok számának szaporodásával egyenes arányban nem fog javulni az emberi jogok helyzete. Sőt, ha például megvalósulna egyesek ötlete és lenne világörökségi, betegjogi, vagy katonai ombudsman is, akkor devalválódna az intézmény. Gönczöl Katalin önmagát nem sorolja azok közé, akik a kákán is csomót keresve azt kutatják állandóan, hogy milyen hátrányuk származik abból, hogy nők. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hangsúlyozta: nem csak hátránnyal, rengeteg előnnyel is jár, ha valaki éppenséggel nő. Szerinte e kiindulópont alapján kellene mérlegre tenni a női jogok problémakörét. „Emberi" törvények Munkatársunktól Az Egyesült Királyság felveszi törvényei közé az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok emberi jogok megsértése miatt saját hazájukban perelhetik be az államot és annak intézményeit, és nem kell az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulniuk. A törvény értelmében minden állami szervezetnek és közszolgálati funkcióval rendelkező magánszervezetnek is biztosítania kell, hogy politikája megfeleljen a törvény szellemének. Az új törvény védeni hivatott a magánéletet a behatoló sajtó ellenében. illetve a szabad vallás- és életvitel-gyakorlást. Határ menti Phare Munkatársunktól Aláirta a 2000. évi Phare magyar-román határ menti együttműködési program pénzügyi megállapodását Boros Imre, a Phare-program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és Michael Laké, az EU budapesti delegációjának vezetője. A program 5 millió eurós Pharetámogatást kapott. Félmillió euró értékű támogatást kap az úgynevezett Kis Projekt Alap, amelyből „emberközeli, kis méretű" projekteket segítenek. A kiemelt támogatási területek közé tartozik a regionális fejlesztés és tervezés, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a környezet- és természetvédelem. A projektek megvalósítására az aláírástól kezdődően három év áll rendelkezésre. A határmenti Phare-programok célja a határ két oldalán élők kapcsolatának erősítése, az együttműködések ösztönzése, valamint az eltérő fejlettségi különbségek csökkentése. Ezek a programok az elmúlt öt évben összesen 83 millió euró, azaz több mint 21 milliárd forintnyi támogatást kaptak. Ebből a legtöbb, 52 millió euró a magyar-osztrák programokra jutott, a magyar-román projektek eddig összesen 19 millió euróval részesedtek az uniós pénzekből. Naptár, de hol? Munkatársunktól Lapunk Nő-unió mellékletében beszámoltunk az Európa több országával együtt végre hazánkban is megjelenő diáknaptárról, ismertettük a középiskolai diákok számára oly hasznos kiadvány főbb jellemzőit. Az információ nyomán több olvasónk kérdezte, hol vásárolható meg a diáknaptár. Erre a kiadó, a Generation. Europe Magyarország Alapítvány címén (1016 Budapest, Dezső u. 3.), illetve az 1/ 356-84-40-es telefonszámán kapnak pontos választ. Í. A Nő-unió, a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium közvélemény-felkészítési programja keretében, Phare-támogatással jelenik meg. A Nő-unió mellékletet szerkesztette: Ijszászi Ilona Phare