Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-24 / 275. szám

4 KAPCSOLATOK PÉNTEK, 2000. Nov. 24. mozaik BÖLLÉRNAPOT REN­DEZNEK szombaton Sán­dorfalván. A jeles eseményre negyedik alkalommal várják a falu polgárait. A művelődé­si ház előtt „hajnali" hétkor osztják ki a kötelező szívme­lengetőt, s egy negyedóra múlva felsírnak az első disz­nók. A fél tízre tervezett to­ros reggelin már garantált a jó hangulat, a 18 órakor kez­dődő böllérbálra pedig már minden „disznóság" elkészül, azaz a legfinomabb falatok ­melyeket a hagyományokhoz hűen készítenek el - már a tálcákon sorakoznak majd. DÉLSZIGET AZ MI­ÉN. Ma, pénteken 13 órakor ismét jelentkezik az ml-en a szegedi körzeti stúdió maga­zinja, a Délsziget. Az adás­ban többek között szó lesz Palánkai Tibor építész ter­vezte szegedi, szatymazi és kisteleki épületekről, a Szar­vason működő regionális táj­sztnházról, illetve a Szegedi Nemzeti Színház legújabb darabjáról, a Hókirálynőről. BORKÓSTOLÓ SZE­GEDEN. Borkóstolóra vár­ják az érdeklődőkel holnap, szombaton Szegeden a Duna­Hungária Borházban (Tímár utca 10/b.). A látogatók a kisharsányi Vylyan és a toka­ji Hétszőlő pincészet termé­keit kóstolhatják meg. ÜDÜLŐTULAJDONO­SOK TAGGYŰLÉSE. A Mártélyi Üdülőterületért Közhasznú Egyesület szom­baton 10 órától a mártélyi fa­luházban tartja taggyűlését, melyen megvitatják a terület fejlesztési lehetőségeit is. Négyszáz adag flekken sül egyszerre Domaszéki rekordkísérlet A rácson sütött húsnál fenségesebb ételt nehéz elképzelni. A forró vason piruló flekken illata be­lengi az egész környé­ket, sót még az ebéddel jóllakott embert is újabb adag „beszerzésére" kényszeríti. Domaszéken már nem először próbál­koznak rekordkísérlet elérésére, a hatalmas flekkensütón hétszáz szelet húst szeretnének egyszerre tányérkészre megcsinálni. A domaszéki lakatosmű­helyben készülő vasszerkezet leginkább egy óriási parabo­la-antennára emlékeztet, mint flekkcnsütőrc. A felü­letkezelt szénacélból készült hatalmas sütőn két hétig dol­gozott a helyi lakatosmester, mtg elkészült a Guiness­könyvbe is beférő sütókész­ség. A domaszékiek már nem először rukkolnak elő valami érdekességgel. Öt évvel ez­előtt egy 5200 adagos bog­rács került ki a helyi meste­rek keze alól. Innen jött az ötlet, hogy valami furcsaság­gal kéne előhozakodni a böl­lérnapon is. Ez pedig nem más, mint az 1,6 méter átmé­rőjű flekkensütő. Börcsök Lajos polgármes­ter barátaival egyetemben nekiállt és megtervezte a nem mindennapi sütőt. A raj­zolás, tervezés több napot vett igénybe, mire elkészült a mű. A kivitelezést Fülöp Sándor lakatosmesterre bíz­ták. Az óriási lapot, ami a fenséges húsok „bölcsőjét" Fülöp Sándor lakatosmester az utolsó simításokat végzi a holnap munkába állított flekkensütón. (Fotó: Karnok Csaba) képezi, egy helyi vállalkozó­tól, Kószó Imrétől kapták. Fülöp úr mintegy két hét alatt varázsolt a különféle fémdarabokból, tányérokból sütőt. A lábakat egy csőből vágta, majd a végüket kerek­re kovácsolta. A közel het­ven centiméter magas sütő alját két helyen merevítővel látta el. A lapra tett finomságokat középen két sorban elhelye­zett égö, illetve a szélre sze­relt plusz égő süti finomra. Ha vcndéglósi adagot né­zünk, ami 6-7 dekát jelent szeletenként, 700 adag hus készül el egyszerre az óriási tepsin. A domaszéki ember azonban ennél együltő helyé­ben jóval többet tud befalni, így a Guiness-rekord meg­elégszik 400 adaggal is. A hatalmas serpenyőbe húsz li­ter olajat öntenek, nehogy le­égjen a vendégeknek szánt csemege. A sütőt holnap, szombaton a domaszéki böllérnapon lát­hatja először a nagyközönség. A vendégek már kipróbált eszközön készített húsokat kóstolhatnak, hiszen közel egy hete Csiszár István mes­terszakács jelenlétében már „berittyentették" a flekkenké­szítőt. Mind a szakács, mind a kóstolók véleményét meghall­gatva egy-két apróságot meg­változtattak, hogy holnapra minden tökéletes legyen. Holnap, szombaton már reggel 6.30-tól váiják a ven­dégeket Domaszékre. A sportcsarnok mögött több disznót is levágnak, majd a régi hagyományokhoz híven elkészítik a hurkát, kolbászt, miegymást. Külön érdekes­ség, hogy a helyiek mellett az erdélyi Lövétéről is érkez­nek ölők, akik a kinti szoká­sok szerint látnak munkához. A sok vér, ölés mellett azért vidámságra, szórakozásra is jut idő. Az este 6 órakor kez­dődő Katalin-napi bálon fel­lép Korda György és Balázs Klári, de egyéb meglepeté­sekkel is várják a vendége­ket. Kormos Tamás Vásárhelyen, szombaton Terápiás lovasfesztivál - gyermekeknek Munkatársunktól Az I. Országos Gyermek Terápiás Lovas fesztivált ren­dezi meg a vásárhelyi önkor­mányzat, a Hód-Mezőgazda Rt. és a Nagy Sándor utcai Altalános Iskola alapítványa szombaton 10 órától, a Hód­Mezőgazda Rt. fedeles lovar­dájában, a 47-es főút 195-ös kilométerszelvényében. A 10 órakor kezdődő program résztvevőit Szabó Gáborné, a Nagy Sándor utcai Altalános Iskola igazgatója és Túri Jó­zsef alpolgármester köszönti. Megnyitó beszédet mond: Egyed Béla. a Hód-Mczőgaz­da Rt. igazgatója. Ezt követő­en mutatkoznak be a fesztivál résztvevői, majd 10 óra 30 perckor kezdődik a lovasver­seny, négy kategóriában. Ebéd után, 14 órától lovasbe­mutató! láthatnak az érdeklő­dők, melyen a fesztivál részt­vevői mutatják be szabadon választott gyakorlataikat. A fesztivál a 15 órakor kezdődő eredményhirdetéssel zárul. sms: 06-30/218-11-11 Táplálni köll a testöt... ii postabontás Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. Már csak fehér hajam van, mégis olykor hallok nálam fiata­labbakról is bölcsességeket. Olyanokat, amiket valószínűleg ók is idősektől hallottak. Mint minden magára valamicskét adó ember(ke), magam is minden reggel, időben igyekszem elköl­teni a reggelit. Azokat a falatokat, amelyeket hajdanvolt eleink fius­toknak, mások fölöstöknck mon­dottak. Későn reggeliző vagyok. Kilenc óránál korábban nem terí­tem asztalomra a szalvétát. Bez­zeg, amikor (1952 és 1968 kö­zött) a Pick szalámigyárban dol­goztam, már hajnali fél hatkor el kellett fogyasztani a reggelit. Mi mást is ettünk ott, mint szajrézott kaját: egy darab gyulai kolbászt (akkor még azt is gyártottak a szalámigyárban), vagy egy pár szelet szalámit. Amikor a hen­tesüzemben kifőtt a párizsi, a va­dász, a virsli, akkor onnan csent szajrét kajáltunk. Azoknál is fino­mabbra - kötözött -, vagy gép­sonkára, máskor fejsajtra csak rit­kán keríthettünk sort, mert na­gyon őrizték. Múzeumi aszta­lomra rakott, otthonról és a bolt­ból vett koszthoz - mondom ­kilenc óra tájban szoktam ülni. Ketten vagyunk ebben a szobá­ban: Fodor Feri, meg én. Ha be­lefelejtkezem a munkába, Feri szól: „Sose reggelizünk'?" Akkor aztán előszedem a cuccot, és ne­kilátok, mire Feri ismét szól: „Táplálni köll a testöt, mer' kiö­szi a fene a lelköt az embörbül." Minő nagy igazság... Es hoz­záfogtunk, s ettünk, hogy a fené­nek ne legyen dolga se a testünk­kel, se a lelkünkkel. Ifj. I xde József Kedves Olvasóink I Szerkesztőségünk a levelek és a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/218-111 l-es számra az SMS-üzeneteket is! Észrevételeiket, véleményüket, közérdekű bejelen­téseiket köszönjük! Sípoló jármű. A 06­30/313-9674-as tclefonszám­ról üzenetet küldő olvasónk szerint a 9-149-es számú tro­libusz hangosan rezonál. Kérdése az, hogy miért nem csinálják meg, mint ahogyan ez már megtörtént a 9-120-as és a 9-151 -es járműveknél? Belváros. Térfelújftással kapcsolatban küldött véle­ményt a 06-30/302-1196-os telefonszám gazdája, aki sze­rint a Klauzál téri díszkút kompozíciója aránytalan az alépítményhez képest. Észre­vétele szerint az oroszlánok tűi kicsik a valódiakhoz ké­pest, az országalma pedig túlméretezett. Ebek - sokadszorra. A 06-20-995-9409-cs számról az. Orpheus Állatvédő Egye­sület küldte a következő üzenetet: „A kutyát az em­ber szaporítja, majd okolja a léte miatt, sokan ebből épí­tenek házat..." Kutyákról - ismét. Ugyancsak állatokkal kap­csolatban kaptuk a 06-30­271-3597-es számról azt az észrevételt, mely szerint „Az állatvédelmi törvényt alkalmazva minden lakás­ban tartott kutya, macska gazdáját meg kellene bün­tetni, mert ami a gazdának szép, az a kedvencnek szen­vedés." Shell A Shell Hungary Rt. Csongrád megyei székhelyű nagykereskedők jelentkezését várja kenőanyagforgalmazás területére. A nagykereskedők feladata: szervizek, viszonteladók és mezőgazdasági felhasználók ellátása Shell-kenőanyagokkal. Feltételek: | - saját üzletkötők 1 - saját szállítóeszköz - kapcsolódás az autóipari szakmához. A jelentkezéseket az alábbi címre várjuk: Shell Hungary Rt., 1300 Budapest, Pf. 37. A borítókra kérjük ráírni: „NAGYKER". F ] hatszög Dömötör János Múzeumok, művészek jyajai kollégám, a dunai halászat MJ kiváló kutatója, néhányszor vállalkozott helyi képzőművészeti ki­állítás rendezésére is. Munkájával a művészek általában nem voltak megelégedve. (Ez eléggé általános jelenség, hiszen egyetlen főfalra nem férhet rá mindenki!) Megelég­elve elégedetlenségüket, átadta a kiállító művészek­nek a terem kulcsát azzal, hogy rendezzék meg saját kiállításukat, és utána adják vissza a kulcsot. Az érintett alkotók a döntésképtelenségig összevesztek. Olyannyira, hogy végül kalaphói húzták ki, hogy ki, melyik falra kerüljön! A műtárgykereskedelem évtizeddel ezelőtti, centra­lizált korszakában, a zsűri körbejárta az országot, és a nagyobb városokban, a beadott művekből a helyszí­nen vásároltak. Ezeknek a zsűriknek egyik állandó tagjaként járta az országot a nagyon kedves, mackós, jó kedélyű grafikusművész, Csohány Kálmán is. Az egyik városban a vásárlásra beadott művek valamelyik alkotója látta el a helyi adminisztrációs és műtermi gondnoki feladatokat. így, ha a döntésben nem is, de az elő- és utómunkálatoknál mindig jelen volt. Az általa beadott és el nem fogadott művekről rendszeresen megkérdezte a legtekintélyesebb zsű­rort, Csohány Kálmánt arról, hogy mi az oka a mű­vei visszautasításának. Kálmán a maga nyugodt ala­posságával magyarázta a döntés szakmai indokoltsá­gát. Mígnem egyszer, a többszöri rákérdezésre, türel­me fogytán megjegyezte: „Te Gyula (költői név), ha még tíz évig idejárunk, a végén megtanulsz festeni." A szegedi Tábor utcai kollektív műteremnek a hat­vanas években Vlasics Károly bácsi volt a gondnoka. Alacsony, szerény, halk, de nem humor nélküli sze­mélyiség. Korábban saját temetkezési vállalatát igaz­gatta, de festéssel is foglalkozott, nem is teljesen eredménytelenül. A festmények értékelésének egyet­len kizárólagos szempontját rövid tőmondatba sűrí­tette: „Az a jó kép, amelyik elkel". (A szerző Hódmezövásárhelyásárhely nyugalmazott múzeumigazgatója.) miről írt a DM? 75 éve A tanács határozata A rendkívül súlyos anyagi válsággal küszkö­dő szegedi színház szaná­lása ismét elmarad. A vá­ros tanácsa ugyanis ma meglepetésszerűen ki­mondotta, hogy a fő­számvevő szanálási ter­vezetét, amely egyedül le­hetséges módja lett volna a kérdés gyökeres megol­dásának nem fogadja el, hanem a mai viszonyok között szinte nevetségesen 50 éve jelentéktelen szubvenció­val kívánja elhárítani ma­gáról az esetleges követ­kezményekért a felelőssé­get. A színügyi bizottság mint ismeretes már foglal­kozott ezzel a tervezettel, - mely a főszámvevő és a beavatottak és szerintünk is, a kérdés megoldásának egyetlen és a legolcsóbb módja lett volna - s némi módosítással elfogadta. (1925) Szövetkezeti mozgalom A közeli napokban négyszáz szövetkezeti la­kás építéséi kezdjük meg. A lakások közül százki­lenvcenkettő Budapesten, kétszáznyolc vidéken léte­sül. A magasépítő vállala­tok a téli építkezés kereté­ben folytatják a fővárosi és a vidéki üzemek közelében a lakásépítkezéseket. A la­kásépítő szövetkezeti moz­galomba a jövő évben a he­lyi tanácsok útján már a kerületi szövetkezetek is bekapcsolódnak. A helyi tanácsok a lakásépítési mozgalom kiteijesztésével is kerületük dolgozóinak érdekeit képviselik. (1950) 25 éve A tápéi MAHART A MAHART tápéi üze­me ugyan nem tartozik a nagy hajójavítók sorába, de mégis jelentős munkát végeznek a tiszai uszályok korszerűsítésében, fölújí­tásában. és közben új be­rendezéseket is készíte­nek. Az üzem kétszáz dol­gozója évente körülbelül 35 millió forint értékű munkával járul hozzá gaz­dasági fejlődésünkhöz. Ebben az esztendőben és a jövő évben körülbelül ötmillió forintot fordíta­nak a korszerűsítésekre. Az üzem technikai fej­lesztésével egy időben a dolgozók szociális hezy­zetén is javítanak. (1975)

Next

/
Oldalképek
Tartalom