Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-20 / 271. szám

4 KAPCSOLATOK HÉTFŐ, 2000. Nov. 20. Cserebere, utazások és falmászás Jubileumi síbörze a Marson Több százan látogattak ki szombaton a szegedi Mars térre. A MÁV Rt. területi igazgatásága szervezte tizedik síbörzén és karácsonyi vásáron tíz utazási iroda és több sportfelszereléseket forgalmazó üzlet kínálatából válogathattak az érdeklődők. A látogatók nagyobb részét az árak egy kicsit elijesztették ugyan a nagy utazástól, de megpróbálták a szervezők kárpótolni őket különféle műsorokkal. Osztrák, lengyel és szlovák síterepek, használt, illetve új lécek, valamint számos program - ezek várták azokat, akik szombaton az eső ellenére elsétáltak a szegcdi Mars térre. Az „U" pavilonban a MÁV Rt. teriileli igazgatósága immáron tizedik alkalommal rendezte meg síbörzéjét és karácsonyi vásárát. Kilenc szegedi utazási iroda és a lengyel nemzeti idegenforgalmi képviselet ajánlatai között válogathattak az utazni vágyók. Az egyik utazási iroda képviselője szerint az embereket visszatartja a kirándulástól a mostáhan történt buszbalesetek, illetve a különösen enyhe idő sem kedvez a síelésnek. A tél azért előbb-utóbb beköszönt, ezért már most érdemes körülnézni az utak közölt. - A fiamat és kis barátnőjét szeretném meglepni egy francia vagy egy osztrák síparadicsomba szóló utazással Egy-egy léc kiválasztásánál elsősorban az ár a döntő. (Fotó: Karnok Csaba) mondta a szegedi Németh Jánosné. A hölgy az árak láttán inkább úgy döntött, hogy egy jóval olcsóbb szlovák síterepre fizeti be a fiatalokat. Egy négytagú családnak igen mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia, ha egy hétig síelni óhajt külföldön. A szezon előtti, januári osztrák öt nap és négy éjszakás út például egy fő részére olyan 18 ezer forintba kerül naponta. Ehhez hozzájön még a mintegy 19 ezer forintos síbérlet, a buszdíj, illetve a költőpénz. - A sízés sajnos nem az átlagember sportja - vélte Ambrus Zoltán. A főiskolás fiú a csoporttársaival megy februárban Ukrajnába síelni. Régi lécét egy hatalmas bukásnál még tavaly eltörte, ezért muszáj egy újat venni. Az újról gyorsan lemondott, inkább a szervizelteket nézte át. Talált is egyet, ami szép is volt, meg jó is volt, csakhogy 26.500 forintba került. Egy kicsit sikerült alkudnia, de a rögzítőre már nem jutott pénz, fgy majd megpróbálja kipofozni a régit. A tizenéves Robi és Misi sétálgatás közben vette észre a Mars téri „felhajtást". Bejöttek körülnézni. Az utak és a műsorok annyira nem kötötték le két srácot, viszont a falmászás igen. Misi bizonyult a bátrabbnak, Robi csak a biztonságos szőnyegről bíztatta barátját. Akinek már sikerült kiválasztani a célországot, vett lécet, botot, annak már csak a megfelelő síruha és bakancs megtalálása maradt hátra. Ebben próbált segíteni a divatbemutató. A legkisebbeknek is jutott szórakozás. Az egyik piros pulcsiba bújtatott csöppséget anyja csak hosszú rábeszélés, könyörgés után tudta elcsalni a mézeskalácsok mellől. A lányka mindenáron be akarta bizonyítani, hogy képes szépen kifesteni egy sütiangyalkát. i1(| , K. T. Mediterrán politika A barcelonai folyamat és Kelet-Európa címmel kerékasztal konferenciának ad otthont november 24-én, pénteken 10-től 18 óráig a SZAB Székház (Szeged, Somogyi utca 7.). A SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottsága Egyetemes Történeti Munkabizottsága és a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központjának rendezvényén J. Nagy László egyetemi tanár mellett az európai mediterrán politika témakörében felszólal Agostino Spataro (Olaszország), Ricardo Martin de la Guardia (Spanyolország), valamint magyarországi szakemberek: Balogh András (ELTE), Gazdag Ferenc (Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet), Gazdik. Gyula (ELTE), N. Rózsa Erzsébet (Magyar Külügyi Intézet), Szigetvári Tamás (MTA Világgazdasági Kutató Intézet) és Szilágyi István (Veszprémi Egyetem). sms: 06-30/218-11-11 Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek, a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/21811-1 l-es számra az SMS-iizcneteket is! Észrevételeiket, véleményüket köszönjük! Az autósoknak még meg kell tanulniuk a körforgalomban közlekedni véli olvasónk a 30/ 239-4187-r<5l küldött üzenetében. Szerinte ugyanis csak elvétve indexelnek jobbra a sofőrök a körforgalmak kijáratánál. A Védőnő utcai járda nem az autósoké - küldött SMS-t a 30/ 228-00-51-ről olvasónk. Ez azonban nem zavarja az autósokat, és „simán" áthajtanak a gyalogjárón, s innen kanyarodnak ki a Temesvári körútra. Bár a csatornázást elvégezték Dorozsmán, a Zsilip utca azóta járhatatlan - véli a 20/ 365-57-16-os számú telefon gazdája. Két tápai tánc postabontás Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 k X TEAM k X • IRODABERENDEZÉSU k X IRODABÚTOROK, SZÉKEK SZÉLES VÁLASZTÉKBAN, 15% KEDVEZMÉNNYEL, RAKTÁRKÉSZLETBŐL AZONNALI SZÁLLÍTÁSSAL! AKCIÓ Szeged, Moszkvai krt. 19. Telefon/fax: 62/44-54-64, 55-77-99, 55-77-97 Lakodalmakban és bálokban idősek és fiatalok kedvelt tánca volt a csárdás. Volt abban egylépéses, kétlépéses, lassús, frisses és forgatós, mártogatós, lippentős (tápaiasan likanyílós), és ugrós. Es volt még egy csárdás változatunk, amely akár lassú, akár gyorscsárdás ütemre járható volt, de finom, sarkon induló cifrákkal és egy közbeeső dobbantással színeztek. Ez volt a darudöbögős. Táncirodalmilag a magyar dobbantós táncok családjába tartozik. A párok egymással szemben mindkét kezük fogásával járták, főként lakodalmakban. Bálokban csak kevesen. De honnan ez a név: darudöbögős? Lakatos Károly folkloristától, rajta keresztül Bálint Sándortól tudjuk, hogy a tápaivá lett dobbantós a darvak násztáncának csodaszép utánzása. Hogy ez az állítás megállja a maga helyét, megtapasztalhatja mindaz, aki már látott darut udvarolni páijának. ráadásul a belőle „készült" tápai darudöbögősnek is gyakorló birományosa: tudja járni. Lakatos Károly után több néprajzos, köztük nem egy néptánckutató is fölfedezi ezt a valóban sajátos tápai tánclépést, mint Muharai Elemér, Molnár István, Martin György, Felföldi László, Nagy Albert és napjainkban már szinte minden jelentós magyar folklóregyüttes, akik a jó hangulata miatt föltétlen beépítik repertoárjukba. Tápén az 1934ben megalakult Gyöngyös Bokréta viszi a színpadra, amely tánccal a budapesti Szent István-napi nagy Pestvidék folklórtalálkozókon is remekelt. Attól fogva a tápai hagyományápolók folyamatosan táncolják műsoraikban, hiszen igazán tápai bájjal mégiscsak ók tudják járni a tápai darudöbögőst. A Gyöngyös Bokréta-korszak végén a Kalot-legények és a Kalász-lányok „vitték tovább" a darudöbögőst, meg a többi, mély gyökerekkel tápai ősökből táplált táncokat, amelyeket megcsodált a bokrétások atyjaként emlegetett Paulini Béla, Bátky Zsigmond, Visky Károly, Pesovár Ernő és Volly István is. Hírességét és élménydússágát igazolja, hogy az 1934-ben útjára indított darudöbögős ma is „főszáma" a tápai hagyományőrző együttesnek és várjuk, mikor jön el az idő, amikor a nagy múltú folklóregyüttes felidézve a nagy elődök nemes emlékeit - ismét hallgathat a tápai Gyöngyös Bokréta névre. Másik táncunk az olajos. Elterjedése Ács György (a tápaiak nyelvén Babám Gyurka) nevéhez kapcsolódik. Ács György tiszai faúsztató, majd tutajpásztor volt, aki az 1930-as években gyakran dalolt és táncolt azokkal a román tutajosokkal, akik a Tiszán, vagy a Maroson a román-magyar határáig leeresztették a farönkökből összeszerkesztett tutajokat. Ilyen közös mulatozáson leste le az oláhok lábáról Ács György a különleges, felszökellő és cifrán dobbantós lépést, de hamar rájött, hogy földijeink már rég járják ezt, vagy hozzá nagyon is hasonlót a lakodalmakban, csak hát itten marsolós volt a neve. Kezdett Gyurka bácsi az olájossal, amelyben szabadon improvizálhatott az „Az olájok, az olájok facipőben járnak" 5-6. versszakának dallamára is. Közben éppúgy kurjantgatott hopp, hej, hopp! - mint azok a faeresztő oláhok, akiktől a táncot megtanulta. És éppúgy verte a csizmaszár külsejét, belsejét, mint azok, s a szóló végén comb, felső, majd alsó lábszár csapkodással egészen a földig ereszkedett, ahonnan hirtelen a magasba szökkent, s kiáltott: „Hopp!" Most a Töpe banda (a tápai parasztbanda) lassú csárdásra váltott, amire Gyurka bácsi felé apró csárdás léptekkel közelített felesége, Gulyás Mari néni. A lassút frissessel folytatták addig, amfg „Gyurka bátyád szusszal bírta". Ács Györgyék, az első között, 1954-ben megkapták a Népművészet Mestere címet, s tették örökre tápaivá az olájost. Ifj. Lele József r ] hatszög Rózsa Gábor Szentesi színképek int ngem a felhők fölé még a szegedi Hí reptéren Molnár Béla és Vinczi Károly pilóták emeltek először - úgy a hetvenes években. Akkoriban jól ment az olajnak, így támogatta az MHSZ repülőklubot. Hetente felvittek ún. „légi munkavédelmi őrjáratra", mert tudtam, hogy merre van észak. Azután aláírtam valami papírnak tízszer annyi üzemórát Fényképeztem is magasból a távvezetékek és a tankállomások fölött. Rendőrök hívták elő a lelercseket, nehogy filmre vegyem a szovjet laktanyát! Bemószeroltam a csőtolvajokat, a táhlataposókat, meg szegény nyomvonaljárőröket, akik inkább a kerülő úton közlekedtek biciklivel, mini ahogy a csövek és műtárgyak fölött a rögökön gyalog kellett volna. Ezekért a szocialista-kori bűneimért már évek óta vezekelek a szentesi múzeumban. Mert amikor még Ottó Bácsival, PZL-gépünk fedélzetén a pusztaföldvári Nagytatársánc és a székkutasi Sóshalmi sáncok felől röpültünk bele a szentesi légtérbe - követvén a Pusztaföldvár-városföldi gázgerincvezetéket - inkább tenger fölött éreztük magunkat. Szinte megszakítás nélkül láttuk magunk alatt gépiink tükörképét. Akkor még nem volt aszály. A régész professzor módosította is a „nagy füves sztyep"-ről kialakított véleményét az Alföldünket illetően. Hanem amikor a régi reptér fölött nagy kört tettünk - az egykori pilóták emlékére -, és északnak kisodródva a Várhát főié értünk, valami fémesen színes villódzásba kezdett az egész légtér. láthattuk odafönt, amit Koszta ott lent sose, a Tisza-Körös-Kurca szélesen pangó vizeinek totális reflexióját. Késő délután volt, odalent megnyúltak az árnyékok, itt fönt pedig szinte zsongott, muzsikált a légtér a nyugaton leköszönő Nap vörösbe hajló fehér fényében. Koszta ezJ sose látta, de odalent megérezte. A fényinterferenciát a fellegek tükrözték számára. Ugyanazok a színorgiák, ugyanolyan valőrök a szárnyak felett, az egek alatt, mini odalent a Koszta József Múzeum festészeti tárlatában! - Fizikális okoskodás! - vetnék el az elméletemet, ezért megtoldom annyival, hogy én hallom is a színek orgiáját, nem csak látom. Itt Szentesen vannak még ennél furcsább dolgok is, és voltak itt nálam nagyobb Háry Jánosok. - Az angyalát! Most tüsszentett a diák! (Szerzőnk mérnök-múzeológus Szentesen) miről írt a DM? 75 éve A fogadalmi templomról A fogadalmi templom kérdéskörrel kapcsolatosan a tanács foglalkozott azzal is, hogy a jövő évben mennyit költhet a város a fogadalmi templom tovább építésére. A mérnöki hivatal és a számvevőség meghallgatása után a tanács megállapította, hogy a jövó költségvetési évben erre a célra mindössze három és félmilliárd koronája van a városnak, tehát lényegesen redukálnia kell a 50 éve programot. Úgy akarják a templomot építeni, hogy a város más közszükségletei miatta ne szenvedjenek, és (gy a templom építéséhez ne tapadjon semmiféle szemrehányás. Az első kereszt már hamarosan elkészül, s így az ünnepélyes keresztszentelést már meg is lehet, sót meg is kell tartani, mert a torony felsó állványzatára a másik torony építésénél feltétlenül szükség lesz. (1925) Csillagvizsgáló létesül Szegeden A Magyar Természet- vizsgáló, amelynek az a célja, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeit megtudományos Társulat szegedi csoportja a közeljövőben nagyfontosságú létesítménnyel gazdagodik. Előreláthatóan már december hónapban megnyitja a Társulat a most szerelés alatt álló csillagvizsgálóját. Óragépes, mintegy 25-30 centiméter átmérőjű tükrös távcsővel működik majd a csillagismertesse a csillagok világával. A távcsőhöz szükséges közel ötezer forint értékű tükör már meg is érkezett Szegedre, úgy szintén az öntöttvas alapzat. Az óraművet még most készítik Budapesten, a Rákosi Mátyás műveknél. (1950) 25 éve Könyvtárak, olvasóvá nevelés Azóta, hogy az olvasó népért mozgalom országos akcióját 1969-ben Mezőszentgyörgyön meghirdették, statisztikai adatok bizonyítják, sikerült kedvet ébreszteni az olvasáshoz. Mind többen iratkoztak be a könyvtárakba, az adatok azt is elárulják, hogy ugyancsak megnőtt azoknak a fizikai dolgozóknak a száma, akik már életük fontos részének tekintik az olvasást. A jövőben az ifjúság megnyerése lesz az olvasó népért mozgalom feladata, anélkül, hogy háttérbe kerülne a munkásért akció. (1975)