Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-17 / 269. szám

PÉNTEK, 2000. NOV. 17. CSONGRÁD MEGYE 3 OKTATJÁK A TER­MELŐKET. A Szegedi Tudományegyetem Szak­képzési Központja ma. pénteken a következő helyszíneken, időpontok­ban és témákban rendez előadásokat: Bakson 18 órakor a művelődési ház­ban az új típusú szövetke­zetek esélyeiről, Balástyán 17 órakor a polgármesteri hivatalban a hízósertéstar­tásról és takarmányozás­ról. Domaszéken 18 óra­kor a polgármesteri hiva­talban a szövetkezeteket segítő programokról, Pusztamérgesen 17 órakor a művelődési házban az új típusú szövetkezetekről, Szatymazon 18 órakor a művelődési házban a gyenge termőképességű talajokról. DÉLSZIGET AZ M 1­EN. A ma. pénteken 13 órakor kezdődő műsor első részében a gyermekiroda­lom lesz a téma. Ezután ar­ra a kérdésre keresik majd a választ, hogy vajon szük­sége van-e mindenkinek az influenza elleni védőoltás­ra. Vörös Gabriella, a Csong­rád Megyei Múzeumok igazgatónője arról beszél majd, hogy a világ gazda­gabb felén, az Amerikai Egyesült Államokban ho­gyan őrzik a múlt értékeit. Az adásban bemutatják az ország egyetlen tolószékes tánccsoportvezetőjét is. DARABOLÓS TOL­VAJOKAT FOGTAK a rendőrök a minap, Kübek­háza határában. A Trabant­ban, amelyet először a ha­tárőrök tartóztattak föl, s később a rendőrök is át­vizsgálták, hosszú, alumí­niumból készült csődara­bokat találtak. Mint később kiderült, P. Attila, és a fia­talkorú T. Hermina egy kö­zeli kereszteződésben sze­reltek le két KRESZ-táblát, melyeket felfűrészeltek. Szerencséjükre csak figyel­meztető, s nem veszélyt jelző táblák voltak, így a közlekedésbiztonság vesz­élyeztetéséért nem kell fe­lelniük. Csapdában a motortolvaj Munkatársunktól Két Honda Tact márkájú, egyenként 150 ezer forint körüli értékű segédmotor-ke­rékpárt is eltulajdonított egy férfi a közelmúltban, Szege­den. Módszere egyszerű volt: vásárlási szándékkal je­lentkezett, s a próbaúton olyan messzire kanyarodott, hogy a kismotorokat vissza se hozta. Az egyik károsult azonban nem adta fel egy­könnyen. Hirdetést adott fel, hogy szeretne egy ilyen már­kájú motort vásárolni. Sze­rencséjére a tolvaj is értéke­síteni akarta a frissen szerzett kismotort, és jelentkezett a hirdetésre. Az adásvétel helyszínén azonban már a rendőrök várták, és azonnal őrizetbe is vették. A másik kismotor sorsáról azonban egyelőre semmit sem tudni, a lefülelt motortolvaj nem nyi­latkozott arról, hol van a ro­bogó. A környezetvédő civil szervezetek tegnap szimpátiá­jukat mutatták Ligetvári Ferenc iránt. Akiről már tudni, hogy csak volt miniszter, bár a menesztő papírját még nem írta alá a kormányfő. Nem tudni, miért nem ír­ta alá, pedig már megindokolta, hogy miért fogja aláírni. Nem azért, mert leleplezte a kisgazdapárti jóembereket, fényt derített a tárcája köriili visszaélésekre, pénzeifolya­tásokra és hülyeségekre. Hanem mert elvesztette a kis­gazdapárti vezetők bizalmát. A Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) 500 „doku­mentuma" talán nincs is elherdálva - nyilatkozta Bender Alajos, aki most ott a főember. Miniszteri biztos. Alig pár óra alatt jutott erre a felismerésre. Amelynek az ellenke­zőjét, összesen félmilliárd elköltésének mikéntjét hetekig vizsgálta Mujzer János, mielőtt megfogalmazta az ügyészségnek a tapasztalatait. További hírek szerint Gor­dos Dénes úr hamarosan vissza lesz helyezve, nemcsak alig kihűlt főigazgató-helyettesi székébe, hanem egyide­jűleg nyilván a monitorokra is. Aki még nem tudná: Gor­dos úr mosolygós arcképével volt ékes az összes intézeti számítógép, sejthetően környezetvédelmi okokból. Na szóval, ha így visszaáll mindjárt a régi rend és nem firtatja végre Mujzer meg a sok szégyentelen firkász, hogy mi célt szolgált a tíz dokumentumot kóstáló háló­szoba-bútor, a zongora, a szarvasgomba-vacsora meg a többi, akkor Turi-Kovács Béla kiszemelt miniszter bizal­mi embere, ez a Bender is visszamehet a saját eredeti munkakörébe, a Környezetfejlesztési Intézetet vezetni. Ennyi volt, mondják majd e környezetvédelmi játék me­nedzserei. A jól végzett munka jutalmaként összejönnek szarvas­gombát vacsorálni a KGI reprezentatív könyvtárter­mében, ahogy szokták, Gordos úr átszellemülten zongo­rázik, és némelyikük talán megpihen a valószínűleg zöld színben pompázó hálószobában. Szeretjük ezt a nyugalmat. Meg a focit. Emberek A közelmúlt hídmászási krónikája (az adatsort a Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságától kaptuk): 1998. április 16. 1998. július 25. 1998. szeptember 8. (ek­kor ketten kapaszkodtak föl) 1999. július 19. a hídon 1999. november 25. 2000. március 5. 2000. július 12. A fölsorolt esetekben a tűzoltók megmentették a Belvárosi hídra má­szókat. 2000. október 21-én, hajnalban, egy fiatalem­ber lezuhant a hídról, s szörnyethalt. Lándzscikerítés" a mászóknak Az utóbbi években, fe­lelőtlen fiatalok szinte sportot űztek a szegedi Belvárosi híd megmászá­sából. Föltűnési vágyból, szerelmi bánatukban, vagy más okból kapasz­kodtak föl az ívszerkezet­re, ahonnan tűzoltók szedték le őket. A mutat­ványsorozatnak remélhe­tőleg vége: „kerítéseket" szereltek a híd mindkét végébe. Az első hídmászó teljesít­ményét még némi elismerés­sel fogadta a Tisza-parton gyülekező nézőközönség. Akadtak, akik egészen a Bel­városi hidat lezáró rendőrau­tókig merészkedtek, hogy kö­zelről lássák és hallják az „előadás" felvonásait. Azt ke­vesen gondolták komolyan, hogy a híd ívszerkezetéről lá­bát lógázó fiatal (mert több­nyire tizen-huszonévesek vál­lalkoztak az életveszélyes mutatványra) valóban leugrik majd. Inkább csak az volt kér­dés, mennyi idő alatt beszélik rá őket arra, hogy másszanak át az emelőkaros tűzoltóautó mentőkosarába. Amikor - föltehetőleg elő­deik sikerein fölbuzdulva ­egyre-másra követték egy­mást a híd akrobatái, a forga­lom lezárása miatt zúgolódók dühe is mind jobban föllán­golt. Némelyek egyenesen azt követelték, „hagyják mán le­ugrani" azt a szerencsétlent, csak hogy ők továbbmehesse­nek. A hídmászás divatja azon­ban egyre jobban terjedt: a fi­gyelem- vagy szeretethiánytól szenvedő „hősök" szinte me­netrendszerű gyakorisággal egyensúlyoztak végig a híd keskeny acélivén; 1998 őszén pedig egyszerre ketten mász­tak föl. Már a hídon üldögélő galambok sem lepődtek meg a közelükbe merészkedő „lég­tornászok" látványán, s béké­.Szúrós fogadtatásban" lesz része annak, aki a híd ívére kapaszkodik. (Fotó: Miskolczi Róbert) sen üldögéltek egymás társas­ágában. A tűzoltók is mind rutino­sabban vonultak a hídra: 28, illetve 42 méter magasra nyú­ló mentőkosaraikba emelték a híd tetején rekedteket. A utóbbi két és fél eszten­dőben összesen nyolcan tették kockára életüket. Az utolsó, a nyolcadik, nem várta meg a rendőröket, mentőket, tűzoltó­kat: október közepén a hídon átvezető úttestre zuhant, s ha­lálra zúzta magát. A tragédia ismét a hídra mászást megakadályozó szer­kezet szükségességére irányí­totta a figyelmet. November elején a hídívek mindkét vé­gére „kerítést" szereltek; a szerkezetből minden irányban fenyegetően kiálló lándzsák talán meggondolásra késztetik azokat, akik bármely okból a híd csúcsára kapaszkodnának. Az acélszerkezetet a szege­di városgondnokság rendelte meg. Dr. Lengyel Gézáné gaz­dasági vezető lapunk érdeklő­désére elmondta: a munkát megpályáztatták, s a legjobb ajánlatot a Technomont Kft. tette - a „mászásgátló" össze­sen 940 ezer forintba került. Nyilas Péter Kádár János előbb az MSZMP re­formszár­nyának, majd ke­ményvo­nalasainak reprezentásait helyezte - a kor szóhasz­nálatával - más, fontos beosztásba. Az 1975-ös pártkongresszus kemény retorikája ellenére az or­szág egyre inkább nyu­gati hitelekre szorult. A reformfolyamattal szem­ben álló politikai irányvonalat a Központi Bizottság 1974 márciusi ülésén megerősítet­ték. Az új gazdasági mechaniz­mus kidolgozóit „más, fontos beosztásba" helyezték, illetve nyugdíjazták, de nem kellett vájt fülűnek lenni ahhoz, hogy a közvélemény megértse félre­állításukat. Az MSZMP XI. kongresszusán. 1975-ben a szovjet retorika és gazdasági­társadalmi célok megfogalma­zása vált slágerré. A kong­resszuson egyedül Fock Jenő miniszterelnök beszélt kritiku­san, így nem hatott a meglepe­tés erejével leváltása. A Kádár-rendszer ekkorra már túl volt első krízisén, ame­lyet Lengyel László A kádáriz­mus alkonya című tanulmá­nyában így jellemez: „A klasszikus kádárizmus először az 1973-74-es első olajválság­gal roppant meg, amikor vilá­gossá vált, hogy a rendszer sem egymagában, sem a KGST-vel és ezen belül a Szovjetunióval nem képes ver­senyképesen helytállni a ter­melés és a szolgáltatások pia­Az ismeretlen Kádár János (27.) JVIárica néni, a titkos káderes Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására szerdán hivatalos lá­togatásra Magyarországra érkezett Szaddam Husszein, az Iraki Köztársaság forra­dalmi parancsnoki tanácsá­nak alelnöke, az Arab Szo­cialista Újjászületés Pártja regionális vezetőségének fő­Lapszemle titkárhelyettese, valamint kísérete. (...) A felek tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről, véleményt cseréltek az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, s áttekintették a kétol­dalú kapcsolatokat. A tár­gyalásokat őszinte, szív­élyes, konstruktív légkör jel­lemezte. Kölcsönös az az ál­láspont, hogy az Iraki Köz­társaság és a Magyar Nép­köztársaság közötti baráti együttműködésre kedvezőek a feltételek. (Délmagyarország, 1975. május 8.) cán. A rendszer túlélése érde­kében nyugati hitelekhez fo­lyamodtak. amelyekkel egy­szerre próbálták fenntartani a versenyképtelen szocialista nagyipart és a lakosság élet­színvonalát, a fogyasztói ver­senyt." Az infrastruktúra és a szolgáltatási szféra jelentősen javult: a tizenöt éves lakásé­pítési program keretében át­adták az egymilliomodik la­kást, felépült a budai Skála áruház, a Komjádi uszoda, folyamatosan bővült a metró­hálózat. Kádár hamarosan meneszti a keményvonalasok táborába tartozó Biszku Bélát és Pullai Árpádot is. Aczél György sze­rint ezzel katasztrofális hibát követett el, mivel megfosztotta magát a jobb- és a baloldali „ellenzékétől, a szintetizálás lehetőségétől, és mindkettőt tulajdonképpen jellegtelen, szürke emberekkel pótolva, egyre fokozódott politikai játé­kának és taktikájának magá­nyossága". Az új arcokat nem szerette maga körül. A rossz nyelvek szerint Kádár feleségének a káderügyekre meglehetősen nagy befolyása volt. Amikor Elena Ceausescu számos funk­ciója mellé a káderbizottság 300.000 FT FORGALOMBAHELYEZESI BONUSZ! Év végi akciónk során minden új típusú Astrát 300.000 Ft-tal kedvezőbben vásárolhat meg!* Opel Astra már 2.690.000 Ft-tól!** e Csak amíg a készlet tart! vezetését is megkapta. Kádár így sóhajtott Berecz Jánosnak: „Végre egy ország, ahol legali­zálják." A fenti eset valószínűségét Szűrös Mátyás visszaemléke­zése is alátámasztja: „Kádár János befolyásolásában óriási szerepe volt feleségének. Neki voltak szimpatikus és kevésbé szimpatikus emberek. Ez elég­gé elterjedt volt. hogy Mária néni beleszólt bizonyos dol­gokba. Egyébként egymásra voltak utalva a feleségével, és sok mindent megbeszéltek. A politikai vezetőknél tudni kell. hogy eléggé magányosak, kü­lönösen az első számú vezetők, és különösen egy ilyen rend­szerben. Kádár János egyedül az Aczél házaspárral járt össze, velük volt baráti viszonyban." (Folytatjuk.) Tóth-Szenesi Attila " Az akció csak a december 31-éig forgalomba helyezett autókra érvényes. ** 5 ajtós Astra Viva 1.2-es motorral. OPEL RUPESKY, SZEGED, FONOGYARI UT 2-4. TELEFON: (62) 424-800

Next

/
Oldalképek
Tartalom