Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-15 / 267. szám

SZERDA, 2000. Nov. 15. EGY SZÁZALÉK III. Antikváriumban. Az árverés pezsgést hozott. (Fotó: Nagy László) Munkatársunktál Az Első Szegedi Könyvárverésen 259 kötet került kalapács alá, a legtöbb kettő és ötezer forint közötti leütési áron talált gazdára, s még az árverés előtt mintegy hatvan kötetre érkezett Olvasnivaló vételi megbízás. Az aukcióra összegyűjtött anyag kikiáltási árainak összértéke majd egymillió forint volt, a négy órán át tartó esemény iránt több mint százan érdeklődtek, a licitáláshoz pedig közel hetven résztvevőnek volt kedve és pénze. Az árverést befektetésként értékelik a szervezők, s miután a felkínált tételek nagy része elkelt, a forgalom másfél millióforint körül alakult. lentette a könyvkereskedő számára a megélhetést: „Ha megbíznak a szakmai tudásomban a partnereim és a vevőim egyaránt, akkor ez nemcsak a presztízsemet, a profitomat is növelheti hosszú távon." Az árverést két antikvárium összefogása hozta „tető alá", s vidéken nem is mehet másként. Az egyesttett erőre azért van szükség, mert hiányzik az aukciók hagyománya, nehéz igazán válogatott gyűjteményt összehozni, kevés a pénz a reklámra, s a fizetőképes kereslet sem olyan, mint a fővárosban, ahol pezseg a műtárgy, s benne a könyvrégiségek piaca. Ám a vidék mássága nem csak hátrányt jelenthet, állítja Boross Zsuzsa. Másféle művekből állt egy korabeli pesti polgár könyvtára, s más szempontok szerint gyűjtöttek vidéken. Míg például számos szép mezőgazdasági és tudományos könyvet a vidék adott a hazai gyűjtőknek, addig Pesten a metszetekből, különleges térképekből, társasági lapokból, divat témájú anyagokból hagyott hátra széles válogatnivalót a kor. Az aukcióra sokáig gyűjtögettünk, ám igazán jó anyag összeszedéséhez mindig kevésnek tűnik az idő, állapítja meg Lázár István, a Könyvmoly Antikvárium tulajdonosa, aki úgy látja, egyrészt ez az oka annak, hogy nem lehet vidéken gyakran, egy évben többször is ilyen minőségű kiállítást összehozni. A szegedi aukció anyagának hetven százaléka saját 7 75 éves a Szegedi Ipartestület Erősek, vagyonosak voltak a mesterek November 10-én ünnepi ülésen emlékezeti meg a Szegedi Ipatestület fennállása 115. évfordulójáról. Az ünnepséget abban a Horváth Mihály utcai székházban rendezték meg, amely valaha a testület tulajdona volt, és amelyben ma már csak bérlőként tarthatnak fenn irodákat. A Szegedi Ipartestület 1885. október 9-én tartotta alakuló ülését - kezdte emlékező beszédét Pálvölgyi Zoltán elnök. A korábbi ipartársulatokból alakult első ipartestület elnökévé Rainer Ferenc kádármestert választották, a tagok száma 881 volt. Mivel a törvény a képesítéshez kötött iparosoknak kötelező tagságot írt elő, két évvel később már 3500-an csatlakoztak a nagy tekintélyű Szegedi Ipartestülethez. Az alakulást követő első évtizedek során kiállításokat rendeztek mestereknek, segédeknek, tanoncoknak, kiszűrték maguk közül a kontárokat, felülvizsgálták az ipartörvényt, foglalkoztak az ipartestületi reformmal, az iparosság országos szervezetének létrehozásával. A tagok számára beszerző szövetkezeteket alapítottak, amelyek a mestereket átsegítették az első világháború és azt követő nehéz éveken. Eközben nemcsak megőrizték a régi vagyont, hanem gyarapították is. A világháború után a "fogadalmi templom közvetlen környékén fekvő telekről - a városrendezési tervek miatt - lemondtak, a kártalanítás összegéből pedig 1927-ben a Horváth Mihály utca 3. szám alatt kétemeletes, modem ipartestületi palotát építettek. Az ipartestületé volt a szomszédos ingatlan is (a mai képtár), amelyben kiállításokat rendeztek, a harmincas években pedig felavatták az Eötvös utcai tanonciskolát (ma gyógyszerésztudományi kar). A 1945 utáni államosítások során a Szegedi Ipartestület elveszítette vagyonát, ingatlanait, s ezeket a rendszerváltás után sem kapta vissza. Mindössze annyi kedvezményben részesült a várostól, hogy ma ingyen használhatja a székház első emeletén található irodáit. Az ingatlanok államosításába azonban máig nem nyugodtak bele. A régi tagok érzelmi kötődését ékesen bizonyítja: számos olyan végrendelet van az ipartestület birtokában, amelyek arról szólnak, hogy a mesterek halála után a közösség örökölje meg a vagyonukat. Az alapítás századik évfordulóján, 1985-ben a Szegedi Ipartestület 3700 taggal a legnagyobb az országban. Az ünnepi ülésen Aranykoszorús mester kitüntetést kapott Rátkai Sándor papucsos, Pécsek Tibor fogműves, Fixmer Mátyás hentes és Dani András kőműves mester. Az alelnökök, Ribizsár Péter autószerelő és Márki István műszerész oklevelet, Szabó G. János, a felügyelő-bizottság elnöke, kőműves mester szervezőmunkájáért emléklapot vett át. Az ipartestület elnöksége Pálvölgyi Zoltánnak több mint három évtizedes vezetői munkája elismeréseként oklevelet nyújtott át. F. K. A jó gyűjtemény misszió és befektetés egyszerre Könyvaukció: presztízs és profit forrásból, harminc százaléka pedig felajánlások útján érkezett az árverésre. A szegedi aukció legszebb ívű licitje Emil Bougaud „A kereszténység és korunk" cfmű. 1892-ben kiadott művért folyt: a hatezer forintos áron kikiáltott kötetet 43 ezer forintért vihette el a szerencsés gyűjtő. A Barcsay-Palatinus féle, 1921-ben kiadott, „A szabadkőművesség bűnei. Egy vidéki páholy titkai" című kötet hatezerről indult, s tizenötezer forinton állt meg a licit. Elkelt Alfréd Brehm, állatok világát bemutató 10 kötetes, 1901- 1907-es kiadású műve, amiért helyben nyolcvanezer forintot fizettet ki új tulajdonosa. Ritka példányhoz jutott húszezer forintért az a licitáló, aki József Főherceg Cigány nyelvtan című, 1888ban kiadott könyvét szerezte meg. Móra Ferenc 1920-ban, illetve 1928-ban kiadott munkáit is érdeklődés kísérte, a Könyves Könyv című számozott, az fró aláírásával ellátott példány szintén ritka darab lett valamely gyűjteményben. Az árverés egyfajta előremenekülés, a jól megszervezett licitek sikerében mindannyian hisznek. Mint mondják, itt jó árverési anyag esetén nagyobb haszon érhető el, mint ha a könyvesbolt kirakatából árulnának. S hogy kinek szól mindez? A szakmabeliek szerint gyűjtőknek, kereskedőknek, viszonteladóknak, szenvedélyes könyvszerelmeseknek. Általában már nem azoknak az embereknek, akik a könyvet arra használják, amire való: olvasásra. Kotkó Krisztina Az elmúlt hét szombatján zajlott az Első Szegedi Könyvárverés, melynek sikere a szervezők - a Könyvmoly Antikvárium és a Kárász utcai Antikvárium - várakozásait felülmúlta. Szándékuk, mely szerint meg kell törni a vidék csendjét, egyszerre jelentett kockázatot és kihívást. Hogy miből és hogyan lehet ma pénzt csinálni a könyvpiacon, arról az esemény után beszélgettünk a házigazdákkal. Az aukciót nevezhetjük úgy, elegáns lehetőség a korrekt üzlet kötésére, de hangulatos költekezésnek is titulálható. „Az árverés az igazán értékes darabok egyedi megmérettetési formája, amire többé kevésbé mindig volt és lesz igény - mondja Boross Zsuzsa, a Kárász utcai Antikvárium munkatársa. A kérdés az, hogy ez az igény egy szűk réteg érdeklődését vagy komoly piacot jelent. Erre csak úgy lehet választ kapni, ha az ember belevág egy aukció megszervezésbe - állítja fiatalos lendülettel Hunyadi Csaba antikvárius. Véleménye szerint az esemény bizonyította a licitek rangját, hiszen a felajánlások során nem egy olyan könyvvel találkoztak, amelyet tulajdonosa nem adott volna el, ám árverésre szívesen bocsátotta. Monostori Dezső, a Kárász utcai Antikvárium vezetője szerint most is, régen is a bizalom je300 000 FT ÁRELŐNNYEL! MINDEN ŰJ OPEL ASTRA MOST Jászkuti Miklós terjesztési vezető Papp Zoltán informatikai vezető A tökéletes megoldás: Részletek az Opel márkakereskedőknél. Bemutatjuk a Délmagyarország-csoport új vezetését Pap Klára gazdasági igazgató Délmaqyarorszáq Délvilág MAKO^+vtustra Nyomda Média Logisztika Bizonyára nem minden olvasónk értesült még arról, hogy 2000. július elsejétől a Délmagyarország Könyv-, Lapkiadó- és Nyomdaipari Kft. új tulajdonosa a győri székhelyű Kisalföld Kiadó Kft. Ezáltal lapunk a Kisalföld Lapkiadó Társaság tagja lett, ami mára egy kisebbfajta vállalatbirodalommá épült. Ennek tagja a Délmagyarország-csoporton kívül Magyarország messze legnagyobb példányszámú regionális napilapja, a Kisalföld, számos ingyenes információs hetilap Győr-Moson-Sopron megyében, a mára már több megyét lefedő, színes Képes Járműapró, hazánk legnagyobb példányszámú és olvasottságú angol nyelvű hetilapja, a Budapest Sun, egy reklámügynökség és a modern, nagy kapacitású Pressprint nyomda. Ahhoz, hogy a Kisalföld Lapkiadó Társaság sikertörténetet írhasson a hazai médiavilágban, szükség van az Ifkovics István projectma nager Hocz Pál nyomdavezető Kóti Zoltán Média Logisztika Ráskai-Kiss Zsolt ügyvezető igazgató kereskedelmi igazgató, ügyvezető helyettes erős és megbízható tulajdonosi háttérre, az angol Daily Mail csoportra. Lord Rothermer, a magyarbarátságáról ismert brit főnemesi család feje és a nemzetközi sajtóbirodalom tulajdonosa 1990-ben vásárolta meg a Kisalföldet, Győr-Moson-Sopron megye napilapját. A Rothermer családnak az 1920-as években több mint egymillió magyar fejezte ki köszönetét azért az áldozatos tevékenységért, amelyet a Trianon után feldarabolt Magyarország érdekében tett. A Délmagyarország-csoport legfontosabb feladata a helyi közösség szolgálata, így természetes, hogy a család lapjaként az üzleti életben is korrekt kapcsolatokra és minőségi szolgálatokra törekszünk. Ehhez arcunkat is adjuk, ezért engedjék meg, hogy a menedzsment tagjait bemutathassuk Önöknek.