Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 2000. NOV. 3. kommentár Decemberben több mint egy órát ingyen* beszélhet telefonon szeretteivel Érezte már úgy, hogy Karácsonykor nem sikerült minden kedves szót elmondania amit szive szerint szeretett volna? Most végre Ön is tehet azért, hogy ebben az évben másként legyen. Beszélten többet november 1. és 30. között, hogy decemberben ingyen telefonálhasson több mint egy óráig! Minden előfizetőnk, aki novemberi telefonforgalmát - az októberben kézhez kapott telefonszámlájához képest - legalább bruttó 500 Ft-tal növeli, decemberben bruttó 300 Ft beszélgetéshez jut. Végre kibeszélheti, amit eddig nem tudott elmondani. Itt az ideje, hogy összeírja minden jókívánságát. Részletes információért hívja az ingyenes 184-es telefonszámot | —y— 'Helyi bes/Hgeies esraon kedvezményes Időszakra I A ' I I ' teáualva IH-P: 5-7, 18-22 óra. Sz-V és minvraszún. I Ip Ifit/ napokon: 5-Z2 óra kézült). A jóváírást a lanuófbai V^ I lUf kézhez kapott szarnia tartalmazza Vége a névtelen betétkönyvele korszakának Osztrák szigor Bécs (MTI) Ausztriában november 1­jével tízéves harc után meg­szűntek a névtelen betétköny­vek, miután előzőleg már az EU Bizottsága is élesen bírálta Ausztriát az ügyben, az OECD pénzmosás elleni harc­ra alakult testülete (FATF) pe­dig kizárással fenyegette az országot. Csütörtöktől mindenkinek fényképes igazolványt kell be­mutatnia, ha takarékbetét­könyvet akar nyitni, továbbá befizetések és állandó megbí­zások alapján zajló átutalások, illetve pénzlehívások is csak akkor lehetségesek, ha az il­lető igazolja magát. A betétkönyv tulajdonosát azonban továbbra is csak a bank ismeri, egyéb tekintetben védi a banktitok. A tulajdonos kiléte kizárólag hagyatéki eljá­rás, bírósági bűnügyi, vagy pénzügyi büntető eljárás ese­tén fedhető fel a jogosult in­tézmények kérésére, illetve akkor, ha a bank ügyfele ezt maga kifejezetten kéri. A törvény különbséget tesz a 200 ezer schilling alatti és feletti összeget tartalmazó be­tétkönyvek között: a 200 ezer schilling feletti betétkönyvek mostantól névre szólnak és csak tulajdonosuk rendelkez­het felettük. A határ alatti összeget tartalmazó betét­könyv használatához elég a tulajdonosnak egyszer igazol­nia magát, s attól kezdve jel­igével használhatja betétköny­vét, illetve továbbadhatja azt. A nyolcmillió lakosú Ausztriában közel 25 millió takarékbetétkönyv van, és ezeken június végén összesen 1650 milliárd schillinget őriz­tek. A betétkönyvek 90 száza­léka volt névtelen, de múlt hétfőig mintegy 25 százalékot nevesítettek a tulajdonosok. Magyarok és románok Bukarest (MTI) A román-magyar béke­fenntartó zászlóalj november 5. és 10. között tartja harma­dik közös gyakorlatát. A zászló­alj első alkalommal gyakorla­tozik magyar területen, a tá­borfalvai lőtéren - jelentette be csütörtökön a román védel­mi minisztérium. A gyakorlat két részből áll: a kiképzési szakaszt követően parancsno­ki taktikai gyakorlat követke­zik csapatok részvételével. A gyakorlaton 90 magyar és 86 román katona vesz részt, a magyar fél összesen 350 sze­mély bevonásával biztosítja a műveletek valósághű feltéte­leit. Ellentámadás London (MTI) Jack Straw brit belügymi­niszter közlése szerint ha né­hány nappal tovább tart a szeptemberi olajblokád, sú­lyos károkat okozhatott volna a brit gazdaságnak. Straw arra figyelmeztette a magas üzem­anyagárak ellen tüntetőket, hogy egy újabb tiltakozó ak­cióval a legelesettebbeket, leginkább kiszolgáltatottakat sodorják veszélybe. A belügy­miniszter a törvényhozás alsó­házában ismertette a kormány felkészülési tervét az olajléte­sítmények elleni esetleges újabb országos méretű blokád hatásának kiküszöbölésére. Straw ismertette, milyen káro­kat okozott a szeptemberi blo­kád a brit gazdaságnak. Az egy hétig tartó akció gyakor­latilag szétzilált létfontosságú szolgáltatásokat, az élelmisze­rellátást. Jugoszlávia ENSZ-tagsága Belgrád (MTI) Az első belgrádi reagálá­sok egyértelműen, a monte­negrói kormánypárti nyilatko­zatok pedig kissé visszafogot­tabban üdvözölték csütörtö­kön, hogy az ENSZ-köz­gyűlése előző nap felvette a világszervezetbe Jugoszláviát. A Vojiszlav Kostunica új ju­goszláv elnököt támogató Szerbiai Demokratikus Ellen­zék (DOS) tömörülés vezető tagpártja, a Demokrata Párt közleményben a DOS azon választási ígéretének valóra váltását látta a tagfelvételben, hogy Szerbiát a legrövidebb időn belül ismét a nemzetközi közösség tagjává teszik. Tudjman lánya Zágráb (MTI) A zágrábi rendőrség felje­lentette az ügyészségen a né­hai Franjo Tudjman elnök lá­nyát, amiért Nevenka Tudj­man társadalmi helyzetét és összeköttetéseit kihasználva jogtalan előnyökhöz juttatott egy horvát vállalkozót. Az ügyészség megerősítette, hogy Nevenka Tudjmant az­zal vádolják: kapcsolatait ki­használva elérte, hogy pályá­zzatok kiírása nélkül Igor Kne­zevic vállalkozó cégei, illetve az általa képviselt nyugati nagyvállalatok kapják meg több horvát oktatási intéz­ménynél és közhivatalban is a telefonrendszerek korszerűsí­tésének feladatait 1996 és 2000 között. A rendőrségi fel­jelentés szerint Knezevic mintegy 10 millió kuna (1 ku­na=32 forint) jutalékot kapott megbízóitól az ügyletekért, és ebből 2 millió kunát (mintegy 64 millió forint) Tudjman lá­nyának adott át. Nemzetközi űrállomás Bécs és Prága viszálya Felesleges háború? Prága (MTI) A legolvasottabb cseh napilap úgy véli, hogy Prága és Bécs diplomáciai háborúja a Temelíni Ato­merőmű miatt teljesen fel­esleges volt, s a feleknek már korábban tárgyaló­asztalhoz kellett volna ül­niük. Az újság szerint a kedd esti zidlochovicei tárgyalásokon a felek megállapodtak abban, hogy párbeszédet folytat­nak és felszabadítják a csapdába került cseh­osztrák kapcsolatokat. „(Milos) Zemun Zidlocho­vicében győzelmet aratott. En­nek ellenére ő is veszített, mert a zidlochovicei találkozó már jóval korábban, hetekkel ezelőtt létre jöhetett volna, s létre kellett volna hogy jöjjön. Legkésőbb akkor, amikor Prá­ga az Európai Unió országai­val együtt megszüntette az Ausztria elleni büntető intéz­kedéseket. Ha nem lett volna Zeman elutasító magatartása. Wolfgang Schüsselt ma sem­mi sem kötelezné, hogy blok­kolja Csehország csatlakozá­sát az. Európai Unióhoz" - ítja szerkesztőségi kommentárjá­ban a Mladá Fronta Dnes. Leszögezi: Amit Zeman megígért a kancellárnak, azt nyugodtan már egy hónappal ezelőtt is megígérhette volna, és semmiféle háborúra nem lett volna szükség Béccsel. Zeman, bár Zidlochovicében győzött, mégis szintén a vesz­tesek közé tartozik. A Hospodárské Noviny szerint a politikusok mindent elrontottak, amit csak el lehe­tett rontani a cseh-osztrák kap­csolatokban. A zidlochovicei találkozó ezért csak előrelépést hozhatott. Zeman javaslatának, hogy Prága részletesen fog tá­jékoztatni Temelínről, s forró drót létesül Prága és Bécs kö­zött, már régen el kellett volna hangzania. Akárcsak annak, hogy a felek tiszteletben tart­ják az európai biztonsági nor­mákat. Az is logikusnak tűnik, hogy a Temelínnel kapcsolatos tárgyalásokon Günter Verheu­gen, az Európai Unió bővítési főbiztosa fog közvetíteni. „A találkozó eredményeire való hisztérikus reagálások felesle­gesek. A határlezárások felújí­tása zsarolás, míg a cseh na­rodnikok kiabálása a temelini vita botrányos és fatális euró­paiasításáról butaság, amely nem kedveli a kompromisszu­mokat" - szögezi le a cseh üz­leti körök lapja. A tökéletes biztonság A Z egyformán, vagy a nagyjából egyformán fejlett országok népessége különböző mértékben ideges az atomerőmüvektől. Energia nélkül nem megy, s nem véletlen, hogy Tunéziában jóval több napelem csillog, mint mondjuk a iMppföldön, s az se, hogy Hollandiában sok szélkerék forog, s termeli az ára­mot, hiszen az ottani tengermelléki mélyföldeken eze­ket a kerekeket állandó szélirányra lehet beállítani. Mifelénk vízi energia van, ha van. Úgy tudtuk, hogy a vízi erőmű nem környezel szennyező. Mára kiderült, hogy a hatalmas tározóknak jelentős a kör­nyezet romboló hatásuk. És használhatunk persze szénnel, olajjal fűthető erőművekben fejlesztett ára­mot is. Mindkét erőmű szennyez. Ellenben az atomerőmű nagyon tiszta mindaddig, amíg nem történik haj. A környezetvédők azonban a nagyon korszerű atomerőműveket sem kedvelik túl­ságosan, mert akkor nagyon korszerű atomtemető kell, és ha mégis történik valami, akkor megvan a nagyon korszerű katasztrófa, és a radioaktív szennye­zés mégse „csak" egy olajfolt a Himaláján. Az atomenergia olcsó is. Egy törzsökös környezet­védő olyan erőművet képzel el, amelyik olajjal vagy szénnel megy, viszont tiszta, mint egy atomerőmű, és legalább annyira olcsó is. Ilyen erőmű azonban egyelőre nincs. Kompromisszumok vannak, amelye­ket meg kell kötni. Vagy folyamatos szennyezés, és akkor a nukleáris fenyegetettségnek az elméleti le­hetősége sem áll fenn, vagy nincs szennyezés, de ak­kor ott az esetleges veszély, hogy az atomenergia ki­szabadul az atomerőmű falai, kerítései közül. T\e a valóságban mekkora ez a veszély? Ha az A-/ atomerőművet nagyon jól megcsinálják, akkor azért az nagyon jó, és megfelel annak komplex szempontrendszernek, amely a tökéletes biztonsá­got szolgálja, még akkor is, ha midnyájan tudjuk, hogy tökéletes biztonság nincs. Az osztrák-cseh vita erről a létező és nem is létező tökéletes biztonságról szól. Kikötött a Szojuz Balról jobbra: Szergej Krikaljov orosz fedélzeti mérnök, Jurij Gidzenko orosz űrhajós és Bili Shepherd amerikai parancsnok, a nemzetközi űrállomás első legénységének tagjai kezet fognak az űrben. (MTI Telefotó/NASA) Moszkva (MTI) Sikeresen dokkolt az au­tomatika irányításával a nemzetközi űrállomáson a Szojuz TM-31 űrhajó, amely az első állandó legénységet, az orosz-amerikai űrhármast vitte az űrbázisra. A Bajkonurból kedden reggel startolt Szojuz csütör­tökön, közép-európai idő szerint 10.21-kor kötött ki a Zvezda modul zsilipjénél. Az űrbázis első személyzeté­nek tagjai: Jurij Gidzenko, a Szojuz űrhajó parancsnoka, aki az űrállomáson csak pi­lóta lesz, Szergej Krikaljov fedélzeti mérnök és az ame­rikai William Shepherd, az űrexpedíció parancsnoka. A három asztronauta csaknem négy hónapot - 117 napot ­dolgozik majd a nemzetközi űrállomáson. A kozmonau­ták amerikai űrsiklóval tér­nek vissza a Földre, jövő februárban. Az űrállomásról szerdán hajnalban választották le a Progressz teherűrhajót, hogy helyet csináljanak az űrbázis első állandó legénységét, az orosz-amerikai űrhármast szállító Szojuz TM-31-es űrhajónak. A Progressz Ml­es egy hónappal ezelőtt ér­kezett a bázisra; rakományát egy amerikai űrsikló legény­sége rakodta ki, a maradék üzemanyagot is átszivattyúz­ták. A most érkezett Szojuz fél évig marad kikötve, min­den pillanatban készen állva arra, hogy rendkívüli helyzet esetén visszavigye a Földre az űrhajósokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom