Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-14 / 266. szám

KEDD. 2000. Nov. 14. CSONGRÁD MEGYE 3 Ezüstérmet érdemelne Ópusztaszer Békesség „csodaotthonban" A szülői törődést nélkülöző gyermekek nem csak igényes környezetben, de szeretetteljes légkörben tölthetik mindennapjaikat. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szülök nélkül élni - le­gyenek azok bármilye­nek is - mindig nehezen érthető, többnyire fáj­dalmas minden gyer­mek számára. A lelki megpróbáltatást legfel­jebb az enyhítheti, ha a korábbinál sokkal ked­vezőbb körülmények között, esetleg testvérei­vel együtt lakva részesül állami gondoskodásban a kiskorú. Nos, ezen szempontok is óriási szerepet játszottak ak­kor, amikor eldőlt, kiket is helyeznek el az illeté­kes gyámügyi és gyer­mekvédelmi szakembe­rek az ópusztaszeri ott­honban, tudtuk meg Ju­hász Orsolyától az intéz­ményt irányító nevelő­től. Egyelőre kilenc - három és tizenhat év közötti - gyer­mek, vehette birtokba a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszol­gálat és Gyermekotthonok Igazgatósága által működte­tett, a megyei önkormányzat fenntartásában lévő épületet. Legkésőbb az esztendő vé­géig azonban teljesen feltöl­tik a rendelkezésre álló he­lyeket. Aki pedig körbené­zett az épületben elismerte: ha versenyen indították vol­na ezt a kétszintes, csodála­tosan berendezett otthont, biztos, hogy a zsűri mini­mum ezüst éremmel díjazta volna. Nem csoda, hogy az oda beköltöztetett gyerme­kek úgy érzik, egy másik vi­lágba kerültek. A tegnapi ünnepi hangulat, kedves mű­soruk sikere is boldog elége­dettséggel töltötte el őket. Még a két pici lány, a három esztendős Babai Martina, valamint négy éves nővére Alexandra is - miközben jó­ízűen falatozták a számukra újdonságot jelentő töltött sonkát - elragadtatással me­séltek szép szobájukról, a babákról, maciról és min­denféle játékról. - Két testvérünk, Ricsi és Kornél is itt lakik - mondta a testvérpár idősebbik tagja. Martina viszont azt is el­mondta, azért szeret itt lenni, mert az anyukája hozta ide. Bátyjuk, Kornél, mint 15 éves, már nagyfiúnak számít a gyerekcsapatban. A fiú tényszerű, inkább tőmonda­tokban megfogalmazott gon­dolataiból azonban - ha tud­tán kívül is - a felnőtt szá­mára „kisütött" a lélek mé­lyén rejlő, a helyzetét nem igazán értő gyermeki bi­zonytalanság. A néha torok­szorító pillanatokat csak az enyhíthette, hogy láthattuk: milyen rendkívüli ellátásban részesülnek, valamint igazi hivatástudattal rendelkező gondozók, nevelők kísérik figyelemmel fejlődésüket. Búza Pistike és Fürj Liza, akik osztálytársak az ópusz­taszeri iskolában is, arról meséltek, hogy a tanulás után lehet társasjátékozni, bábokat készíteni, tanulnak festeni, gipszfigurákat készí­teni. A nagylányok közül a 14 éves Henrietta is megerő­sítette a kicsi szavait: - Jó itt nekünk. Én a balfasori ott­honból jöttem, bár eleinte nem igazán akartam marad­ni. Most már jól érzem ma­gam, összeszoktunk, a pi­ci kkél is szívesen foglalko­zom. - Olyanok vagyunk, mint egy nagy család - vette át a szót a 16 esztendős Horváth Katinka. - Én ugyan még nem lakom itt, de hamaro­san áthelyeznek ide. Nagyon várom azt a napot, hiszen olyan szép ez a ház, gyö­nyörű a berendezés. A szintén vendég, a cso­dálatos hangú és tehetséges „festőpalántának" ígérkező Pipi Hortenzia, aki a szegvá­ri otthon lakója, elragadta­tással szólt az ópusztaszeri otthonról. Neki már - korát tekintve is - van összeha­sonlítási alapja. Tudja, mit jelent nyugodt, kellemes és biztonságos környezetben élni, amelyet ezek a laká­sotthonok nyújtanak nekik, megpróbálva pótolni a csalá­di melegséget is. N. Rácz Judit Jelöl* jfovács László az egyedüli elnökjelölt. A hír a szocialis­MA ták háza tájáról most hivatalos, de a közönség számá­ra már jó ideje nem aktuális. Lehetett tudni. Ki más lenne az elnökjelölt? Kovács László ugyan mondogatja, amikor kérdezik, hogy ígéretes fiatalok dolgoznak körülötte, mi mást is mondhatna - érteni véljük pártos túlzását... Németh Miklós lehetett volna még elnökjelölt, minden bizonnyal. Hazajött volna a ködös Londonból és világosan megmondta volna, hogy össze akarja méretni magát a je­lenlegi pártelnökkel. De nem, ö inkább úgy csinált, mint­ha dehonesztáló lenne számára egy ilyesmi mérkőzés és ágy viselkedett, mint aki jobban tudja... Mindenkinél. Mindent. Ennyi elég is lett, hogy kisüljön: Németh Miklós alighanem jól elszúrta a belépőjét. Talán nem vette számí­tásba, hogy itthon elege van a népeknek a mindentudó fő­vezérekből. Kovács úgy győzött, hogy nem is volt se ellenfél, se csa­ta. Kár pedig, hiszen egy ilyen pár(t)viadal kikényszertthet érdemi üzeneteket a látens választóknak. Arra való. A ve­télkedés hevében netán az MSZP egyik vagy másik „szek­ciója" kirukkolt volna olyan szociáldemokrata ígéretekkel, amilyeneket vár tőlük - évek óta hiába - potenciális szava­zóseregük. A pozícióharc élezheti az érzékeket és javíthat­ja a reflexeket. Esély arra, hátha észreveszi végre valame­lyik küzdő fél, hogy a választók életszínvonala nem megy fölfelé, a bérük se, az életminőségük meg éppenséggel romlik, mert bizonytalan az állásuk, rossz az egészségi ál­lapotuk, redves a lakásuk, odafagynak a biciklire és ideg­alapon vannak a hivatalosság polgári huncutságaitól és mámoros győzelmi jelentéseitől. ri zek nem tudják úgy kibeszélni magukat, mint egy I-j sztárügyvéd, mert nem elég műveltek, nem tudnak úgy pénzt költeni, mint egy környezetvédelmi- vagy agrár­népművelő, mert nincs miből és rollerrel se járnak, mert nincs rollerjük és ha lenne, akkor se akarnának , felülni" rá, mert nem szeretnek feltűnősködni. Eddig nem is tűntek fól senkinek. Pedig sokan vannak. Látni és látszani! Meghalt a kerékpáros Tudósítónktól Életét vesztette az a kerék­páros, akit vasárnap a kora esti órákban ütött el egy sze­mélygépkocsi a 45l-es szá­mú főút Csongrád és a közúti Tisza-híd közötti szakaszon. Mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk: a kivilágítatla­nul közlekedő fiatalembert egy vele szembe haladó, épp előző személygépkocsi gá­zolta el, a szerencsétlenül járt férfit életveszélyes állapot­ban szállították a mentők a szentesi kórház baleseti sebé­szetére, ahonnan később az intenzív osztályra került. Az 1973-ban született B. L. éle­tét a gyors orvosi beavatko­zással sem lehetett megmen­teni. Az ügyben a vizsgálat még folyamatban van, az vi­szont már bizonyos, hogy a kerékpáron megfelelő világí­tás elhelyezése és működteté­se bizonyára elkerülhetővé tette volna a balesetet. MAKÓI KISÜZEM ISO­MINŐSÍTÉSE. A makói Sá­kovics és Társa Faipari Kft. az első makói kisüzemként teljesítette az ISO-minősítés­hez szükséges kritériumokat. A kft. vezetője november 15­én, 14 órakor veheti át a mi­nősítést igazoló okmányt a Certop Kft.-tői. Az átadásra a Liget utca 40. alatti üzemben kerül sor: a rendezvényen képviselteti magát az önkor­mányzat, az ipartestület és a Galamb József szakközépis­kola is. MÚZEUMI ÜLÉSSZAK. A Csongrád Megyei Múzeu­mok Igazgatóságának tudo­mányos ülésszakja tegnap kezdődött és holnap fejeződik be a Móra Ferenc Múzeum­ban. A mai napon délelőtt 10 órától művészet- és irodalom­történeti, míg 11 óra 50 perc­től néprajzi előadásokat hall­gathatnak az érdeklődők. A mai utolsó beszámoló a ter­vek szerint 15 óra 50 perckor kezdődik. Holnap történettu­dományi előadásokkal folyta­tódik a rendezvény. SZEGEDI FILMSIKER. Szombaton ért véget a portu­gáliai Espinhóban a 24. CI­NANIMA nemzetközi animá­ciós filmfesztivál, amelynek versenyprogramjában egyet­len magyar film, a Szegeden élő Balázs Béla-díjas rendező, Tóth Pál „A szentjánosboga­rak nemi élete" című alkotása vett részt. A 3D-technikával készült animációs film két fontos elismerést is elnyert: megkapta a közönségdíjat és a fesztivál zsűrijének különdí­jaként Espinho város díját. KOROGNAI KITÜNTE­TÉSE. Nemrégiben ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a Száztagú Cigányzenekar, amely az ebből az alkalomból rendezett budapesti ünnepsé­gen kitüntette azokat, akik az elmúlt években segítették te­vékenységét. A kitüntetettek között volt Korognai Károly, a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok főigazga­tója is, aki az elmúlt nyáron először léptette fel az együt­test a Dóm téri programsoro­zatban. Csehsz­jOk lovókio Íj 1 968-as megszállá­L sában a ""*"" Jj Magyar Néphadse­^ reg egysé­gei is részt vettek. Kádár János sokáig győzködte Moszkvát, hogy álljon el az inváziótól, végül még­is beadta a derekát; ha­talmát maga is a szovjet tankoknak köszönhette. Leonyid Brezsnyev még 1965. szeptember 29-én kije­lentette, hogy a „baráti szo­cialista országok" közössé­gét is saját felségterületének tekinti, és azt kész megvéde­ni. A Brezsnyev-doktrina né­ven hírhedtté vált tételt há­rom évvel később Csehszlo­vákiában ültették át a gya­korlatba; a nem éppen dicső­séges hadjáratban Bulgária. Lengyelország, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szovjetunió mellett a Ma­gyar Néphadsereg egységei is részt vettek. Budapest számára az in­tervenció a lehető leg­rosszabbkor jött. Az új gaz­dasági mechanizmus beveze­tése megmutatta, hogy a szo­cialista tanokat lehet lazáb­ban is értelmezni annál, ahogy a Szovjetunióban gon­dolják. A gazdaságosság ér­dekében üzemeket szüntettek meg, szerveztek át, az élet­színvonal egyre nőtt. A hata­lomgyakorlás jellege diktató­rikus volt ugyan, mégis eny­hébb formájú a többi szocia­lista országénál. A rendszer kritikájának korlátai mind­Az ismeretlen Kádár János (24.) Hatvannyolc A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmaz­ták a következő közlésre: A szomszédos Csehszlovákia párt- és állami személyisé­geinek kérését teljesítve a Magyar Népköztársaság Lapszemle kormánya - együtt más szö­vetséges országokkal - se­gítséget nyújt - beleértve a fegyveres támogatást is - a testvéri csehszlovák népnek. a belső szocializmusellenes, valamint a külső imperialis­ta erők által létrehozott el­lenforradalmi fordulat vesz­élyének elhárítása céljából. (Délmagyarország, 1968. augusztus 22.) azonáltal fennmaradtak: a szocializmus feltétel nélküli elfogadása, Kádár személyé­nek és hatalmának megkér­dőjelezhetetlensége, a Szov­jetunió vezető szerepének kétségbevonhatatlansága, a Varsói Szerződéshez fűződő kapcsolatunk elismerése. A prágai tavasz eltiprását már 1968 áprilisában fontol­gatták a szovjet vezetők, amikor egy közös ma­gyar-lengyel-szovjet had­gyakorlat lehetőségét latol­gatták csehszlovák területen. Brezsnyevék államellenes szervezkedésnek titulálták az „emberarcú szocializmus" megteremtéséért indított, Alekszander Dubcsek vezette mozgalmat. A Magyarorszá­gon a reformpolitikának teret engedő Kádár igyekezett tak­tikázni, hogy elkerülje a bea­vatkozást. Aczél György, aki ekkoriban az MSZMP KB titkára volt, így emlékezik az intervenció előtti hónapokra: „1968 júniusában ott voltam Moszkvában a Brezsnyevvel, Kosziginnel és Podgornijjal lefolytatott külön tárgyalá­son. A végletekig feszült hangulatot Kádár azzal oldot­ta fel: Aggályoskodunk, de tudják, hogy végül mindig önökkel leszünk." Kádár nem mondhatott nemet, hiszen ha­talmát maga is a szovjet tan­koknak köszönhette. A Kádárral mindig kriti­kus liberális történész. Szabó Miklós A jellem és a szerep című tanulmányában nem ír­ja Kádár gyávaságának számlájára, hogy július 23-án hozzájárult Csehszlovákia le­rohanásához, valamint egy szovjet hadosztály magyar területen történő átvonulásá­hoz: „Odáig persze az új bá­torság sem terjedt, hogy Ma­gyarország kimaradjon az in­vázióból. Ez azonban már nem a gyáva, hanem a reál­politikus Kádár döntése volt." Augusztus 21-én végül megindultak a tankok, amely jelentősen rontott az ország nemzetközi megítélésén, míg a belpolitikában a keményvo­nalasok malmára hajtotta a vizet. Kádár János így indo­kolta a döntés elkerülhetet­lenségét: „A csehszlovák elv­társak nem tették meg azokat a lépéseket, amelyekkel talán el lehetett volna kerülni a ka­tasztrófát, s Moszkvában az is kiderült, hogy magunkra maradtunk az éppen induló reformokkal, és szembetalál­tuk magunkat a szocialista országok többségével." (Folytatjuk.) Tóth-Szenesi Attila . FORINT Minden forintnak súlya van! 1 forint = 2,05 gramm VAJON MENNYIT JELENT 615 KG MEGTAKARÍTÁS?* *a tökéletes megoldás a következő oldalon. OPELS

Next

/
Oldalképek
Tartalom