Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-11 / 264. szám

16 SPORT SZOMBAT, 2000. NOV. N GYOZO-NAPI AJAN­DÉKOK. A fcrfi kosárlab­da NB II-ben remekül sze­replő Hódmezővásárhelyi KSK játékosai két újabb győzelmet arattak. Hódmezővásárhelyi KSK—Bolyai DSK Kecske­mét 93-61 (30-19, 18-15, 19-12, 26-15) Hódmezővásárhely, Kossuth tornacsarnok, 100 néző. Vezette: Győrffy, Lakatos. HKSK: Parády (20/3), Kútvölgyi (4), PO­LÁNYI (17/3), dr. Borbáth (17/6), IMRE (25). Csere: Ambruzs (-), Antal (4), Pánczél (2), Kenéz (4), Vörös (-). Edző: Valacz­kay Győző és Polányi Gé­za. Békéscsabai KK II.— Hódmezővásárhelyi KSK 69-89 (15-18, 19-26, 16-20, 19-25) Békéscsaba, 100 néző. Vezette: Guóth, Lengyel. HKSK: KÚTVÖLGYI (17), Kovács (-), PÁNC­ZÉL (21/3), IMRE (23), Kenéz (15). Csere: Amb­ruzs (13). Edző: Valaczkay Győző és Polányi Géza. KECSKEMÉT AZ EL­LENFÉL. A Magyar Ko­sárlabda-szövetségben el­készítették a férfi Magyar Kupa sorsolását. A Natur­tex-Szedeák férfi kosárlab­dacsapata a legjobb tizen­hat közé jutásért a Kecske­méttel mérkőzik. A tovább­jutás egy meccsen dől majd el, s ezt az összecsapást no­vember 24-én az újszegedi Sportcsarnokban rendezik. GANXSTA SZEGE­DEN. Ma este kilenc óra­kor a szegedi műjégpályán az amatőr jégkorong-baj­nokságban szereplő Fekete Legyek együttese, a fővá­rosi Cannibal's ellen játssza le első hazai bajno­kiját. A meccs érdekessé­ge, hogy az ellenfélnél pá­lyára lép Magyarország egyik legnépszerűbb éne­kese, Ganxsta Zolee. ŐSZI KUPA. Ma dél­előtt kilenc órától az újsze­gedi Sportuszodában ren­dezik meg az Őszi Kupa utánpótlás úszóversenyt. A nagyszabású esemény dísz­vendége az olimpiai baj­nok, Kovács Ágnes lesz. KIKÉSZÜLT AZ ERED­MÉNYJELZŐ. Soha annyi pontot nem értek még el nemzetközi kosárlabda­mérkőzésen, mint a 17. női Afrika Kupán a Kongói Demokratikus Köztársas­ág—Nigéria találkozón, amelynek 208-39 lett a vé­geredménye. Pedig a nigériaiak na­gyon fogadkoztak, hogy nem szenvednek olyan nagy különbségű veresé­get, mint az előző, Tunézia elleni mérkőzésükön, ami­kor a házigazda 131—42-re nyert ellenük. Azok a nézők, akik a kö­vetkező mérkőzésre érkez­tek, meglepődve tapasztal­hatták, milyen kevés pont esett. Mivel az eredmény­jelző csak kétszáz pontra volt kalibrálva, amikor a kongóiak elérték a bűvös határt, egyszer csak nulla jelent meg náluk. A továb­bi nyolc pontjukat ugyanis csak a jegyzőkönyvben tudták vezetni. A győztes egyébként már eddig is csúcstartó volt, igaz, csak az Afrika Kupán: 1997-ben száz pont különbséggel, 151—5 l-re verte Tanzániát. Már sajnálja az eltékozolt éveket az öntörvényű hátvéd Ff Csillagos" Magyar-gólok Magyar József (jobbról) napközben az elítéltek, esténként pedig a csanyteleki futballisták mozdulatait lesi árgus szemekkel. (Fotó: Karnok Csaba) labdarúgás Emlékeznék még Ma­gyar Józsefre, a villám­gyors, remekül fejelő hátvédre? Arra a labda­rúgóra, aki Szeged összes csapatában szere­pelt, de játszott a Sopro­ni FAC-ban és a Video­tonban is. Az NB I már csak emlék a számára, manapság a megyei II. osztályú Csanytelek együttesének játékos­edzője, valamint a Sze­gedi Fegyház és Börtön (ismertebb nevén: a „Csillag") fegyőre. Az egykoron nehezen kezel­hető, öntörvényű „fene­gyerek" 32 éves korára megkomolyodott. - Két és fél évvel ezelőtt még a Videoton színeiben az élvonal legjobb támadóit szerelte le, manapság vi­szont a dorozsmai Ottliktól, a nagymágocsi Paczuktól, vagy éppen a szatymazi Pá­paitól igyekszik „ellopni" a labdát. Az ön képességeivel rendjén van ez így? - for­dultam megjegyzésemmel Magyar Józsefhez. - Most mit válaszoljak er­re? - kérdezett vissza a „me­gyekettes" csanyi labdarúgó­csapat játékos-edzője. - Jól ér­zem magam Csanyteleken. Itt telepedtem le, itt élek a csalá­dommal, itt nevelem a másfél éves Márk fiamat és a mind­össze három hónapos Barbara lányomat. Egyébként pedig középhátvédként nem csak le­szerelem a vetélytársak táma­dóit, ha pontrúgáshoz jutunk, húzok előre, mint a Malajziai Nagydíjon Michael Schuma­cher. Nem akarok felvágni, de a huszonkét gólunk közül nyolc az én nevemhez fűződik. S akkor arról még nem is szól­tam, hogy nem csak játékosa, edzője is vagyok a második helyen álló csanyi alakulatnak. - Ezek szerint alaposan megváltozott. Még emlék­szem azokra az időkre, amikor, ha nem akaródzott edzenie, akkor bizony nem edzett. Mit csinálna, ha ré­gi önmagára emlékeztető játékossal hozná össze a sors? - Elfogadnám olyannak, amilyen. Pszichésen próbálnék rá hatni, hasonlóképp, ahogy annak idején Kovács Feri bá­csi és Vágó Attila tette velem. - Depressziósabb időszaká­ban nem verte még a fejét a falba? - Miért tettem volna? - Ezek szerint még nem számolta ki, hogy anyagi­lag mennyit veszített azon, hogy annak idején nem vette komolyabban a fut­ballt. - Tény, néhány milliót biz­tosan hagytam kidobni az abla­kon. Bárcsak akkor lett volna annyi eszem, mint most... Benőtt a fejem lágya, a csalá­dom érdekeit mindenek elé he­lyezem, fegyelmezett lettem. Ez a pályán is kihat a teljesít­ményemre, jobb vagyok mint valaha. - Mire vihette volna, ha mondjuk tíz évvel ezelőtt gondolkodik így? - Lehet, most sokan meg.­mosolyognak, de én tényleg úgy érzem, hogy akár az A-vá­logatottban is szerepelhettem volna. - Nem mondom, bátor kije­lentés... - Aki ismer, az tudja rólam, sohasem szenvedtem önbiza­lom hiányban. De komolyra fordítva a szót, azért érzem úgy, hogy felhúzhattam volna a címeres mezt, mert átlag fölötti képességekkel rendelkeztem. A baj csak az volt, hogy a gon­dolkodásom viszont megrekedt a „megyehármas" szinten. - Mit csinál, ha éppen nem futballozik, nem edzőskö­dik, ha nem a két csemeté­jével foglalkozik? - Kapaszkodjon meg: ez év júniusától a szegedi „Csillag" börtönben fegyőrként dolgo­zom. - Micsoda? - Jól hallotta, smasszer va­gyok. - Szóval rablóból pandúr lett. - így is lehet mondani, vi­szont ez is csak azt bizonyítja, hogy tényleg megváltoztam. De ha már szóba került a fog­lalkozásom, hadd dicsekedjek egy kicsit. Néhány hete a mi fegyházunk csapata nyerte meg a börtönök dolgozóiból összeállított együttesek kispá­lyás labdarúgó-bajnokságát. Harminckét gárdából lettünk a legjobbak, s erre felettébb büszkék vagyunk. Azt egy szó­val sem állítom, hogy a siker kizárólag csak az én érdemem lenne, de az is igaz, korábban a Szegedi Fegyház és Börtön alakulata egyszer sem jutott a legjobb nyolc közé. - Elégedett ember? - Nem, csak boldog... Sxélpál László Ismét NB ll-es meccs Makón labdarágás Vasárnap, 13 órakor hazai környezetben is be­mutatkozik a Makó FC NB ll-es labdarúgócsapata. A bajnoki rajton, Demecser­ben pontot szerző Maros­parti gárda ezúttal a Má­tészalka-Kisléta együttesét fogadja, nem titkolt győ­zelmi reményekkel. Történelmi mérkőzést ren­deznek vasárnap, 13 órától Makón, az Erdei Ferenc téri sporttelepen. A kvalifikációs szakasz megnyerése után a bajnokság további részében is az NB II-ben szerepel a Makó FC, s erre legutóbb 42 éve, 1958. július 6-án volt példa. Akkor 2500 néző előtt 2-0-ra győzte le a Szabó - Szűcs, Var­ga, Juhász - Kádár, Tóth ­Tolnai, Marczika, Sándor, Szo­pori, Rákóczi összetételű Ma­kói Vasas a Budapesti Vörös Meteort. Az akkori csapat még elő játékosait a mérkőzés előtt köszönti a klub. A makóiak bizakodva, a győzelem reményében várják a hét végét, ezt erősítik meg gB. lozsvári János edző szavai is: - Elégedett voltam a fiúi; demecseri teljesítményével, bí­zom benne, hogy hazai kör­nyezetben is jó és eredményes mérkőzést játszunk majd. Je­lenlegi ellenfelünkről annyit tudunk, hogy ők is azt nyírségi csapatokra jellemző hajtós, ag­resszív focit játsszák, mint a Demecser, ám talán nem annyira erősek. Sajnos Bálint térde megsérült az első mér­kőzésen, így szereplése kérdé­ses, de ezzel együtt győzelmet várok a csapattól, amely várha­tóan a következő összeállítás­ban kezd majd: Ménesi - Sza­bó N., Dálnaki, Magyar, Kru­csó - Sümeghy, Kondacs, Bál­int vagy Görög, Ferenczy ­Varga, Hadár. A forduló további párosí­tása: Gyula-Kisvárda, Bakta­lórántháza-Jászberény, Abony-Csorvás, Eger-Deme­cser, Tiszaújváros-Borsod Vo­lán. R. B. Olimpikonok a Magyarok Világparkiában Munkatársunktól Faültető nagy nap címmel igen érdekes programmal zár­ja az idei „szezont" a Magya­rok Világparkja november 24­én. A Sándorfalva és Opuszta­szer között található területen ezúttal a XXVII. nyári olim­pia magyar érmesei ültetnek fát, edzőikkel, valamint a MOB és az Olimpiai Bajno­kok Klubjának vezetőivel. A délután 2 órakor kezdődő rep­rezentatív faültetés alkalmával bárkinek lehetősége lesz ked­venc sportolójával közösen ül­tetni egy táblával megörökített emlékfát. Ekkor kerül sor a te­rület megszentelésére és az ENSZ által támogatott, a GOI Béke Alapítvány (Japán) által adományozott Békeoszlop ál­lítására is. Aznap este a szegedi Ifjúsá­gi Ház összes termében, soha nem látott sztárparádéval és az olimpikonok részvételével ke­rül sor a Faültetők (Katalin) báljára. A továbbiakban ha­gyományosnak szánt „évezre­dzáró" mulatság azokat a művészeket látja vendégül, asztalnál és színpadon is - akik már elültették fájukat a szeri ópusztában, a Bodorszéki em­lékligetben. Aligha volt még Szegeden olyan bál, ahol annyi hírességgel együtt lehet szóra­kozni, mint ami két hét múlva népesíti be a feldíszített IH-t. A sztár-Katalin, Pitti Kata­lin, már elültette fáját a Ma­gyarok Világparkjában, de együtt bálozhatnak majd a vendégek Bródy Jánossal. Dévai Nagy Kamillával, He­vesi Tamással, a Bestiákkal, a C'est La Vie lányokkal és a Fekete Vonattal is. A giganti­kus buli jelmondata: „Égígérő gondolat - egetverd hangu­lat", a magyar parké pedig: „Legyen egy fád a hazádban!" A Faültető nagy nap e kél gondolatot egyesíti és egyben egy jeles alkalom lesz, hogy a Magyarok Világparkja megal­kotói beszámoljanak a világ­nak az ötlet meggyökeresedé­séről és a további tervekről. További információk la­punkban és az MVP Irodájá­ban: Szeged, József Attila sgt. 59. Fa- és belépőigénylés a 62/557-257-es telefonszámon. A reprezentatív faültetés igénylésének határideje: 2000. november 20-a. Nadrágszíj-összehúzós diáksport A hétvégén Budapes­ten tartja küldött­közgyűlését az ország legnagyobb szövetsége, a Magyar Diáksportszö­vetség (MDSZ). Az elnöki beszámolón, valamint az alapszabály-módosí­táson túl a küldöttek megválasztják az MDSZ tisztségviselőit. Csong­rád megyét 12 diák­sportos képviseli. A me­gyei szövetség titkárá­val, Huszfa Péterrel a ta­nárán kívüli sport prob­lémáiról beszélgettünk. - Amióta közhasznú tár­sasággá alakult az MDSZ, mintha egy kicsit a háttérbe szorult volna a tevékenysége, pedig az or­szág legnagyobb létszámú szövetsége - vetettem fel az első problémát Huszta Péternek. - Pedig ez nem így van, hiszen a szorgalmi időszak­ban rendszeresek a diáksport­versenyek. Már csak a létszá­munk miatt is sok családot, tanulót érintenek a rendezvé­nyeink. Jelenleg a megyéből 91 tanintézmény, közel 32 ezer diákja tagja a szövetsé­günknek. Ezt a nagy létszá­mot úgy mozgatjuk, hogy körzeti felelősöket válasz­tunk, akik végzik a verseny­rendszer működtetését, a sportesemények összehango­lását. Egyébként az 1996-ban megjelent miniszteri rendelet értelmében minden iskolában kötelező sportkört működtet­ni, s ehhez a minisztérium sportköri tagonként állami tá­mogatást ad. A gondot az je­lenti, hogy nem céltámoga­tásként érkezik az összeg az iskolákhoz, így nagyon sok igazgató nem a diáksportra fordítja azt. Vagy említhetem egy szegedi gimnázium ese­tét, ugyanis az igazgató a na­pokban hívott fel telefonon, hogy megérdeklődje: tényleg kötelező iskolai sportkört működtetni... - Ha szót kapna a közgyűlésen az előbb em­lített gondokon kívül még miről beszélne? — Természetesen a Csong­rád megyei tapasztalatokat összegezném. Ugyanis úton útfélen azt halljuk, hogy így fontos, meg úgy fontos a di­áksport csak annak működ­tetéséhez egyre kevesebb az anyagi támogatás. A korábbi években rendelkezésünkre álló összegnek csak a töre­dékét kapjuk. Persze van ki­vétel is, ugyanis a megyei közgyűlés az idén is lénye­gesen többet adott, mint ta­valy. Kellene az anyagi se­gítség, hiszen egyre növek­szik azon sportágak száma, amiben helyi, területi és or­szágos versenyeket tartunk. Sőt, a korábbiakhoz képest még egy korcsoportot is be­iktattak a rendszerbe. Min­den területen a pénzhiány a gond. Ezért a spórolás hatá­rozza meg a versenyeket is. Az oda-visszavágó találko­zók helyett tornarendszerben bonyolódnak a rendezvénye­ink. Ezzel pedig az aktivitás csorbul. Pedig ha a diák­sportra fordítanák az iskolák a pénzt, akkor nem csupán utazásra, hanem még felsze­relésre is jutna belőle. - Az iskolák körében me­lyek a legnépszerűbb sportágak? - Egyértelműen a labda­játékok (labdarúgás, kézi­labda, kosárlabda) iránt a legnagyobb az érdeklődés. Az általános iskoláknál a legtöbb csapattal a focit tud­juk megrendezni. A közép­iskolákban a kispályás fut­ball a legnépszerűbb. Ez utóbbiaknál nagypályásra csak három intézmény neve­zett. Szerencsére kitűnő kapcsolatot sikerült kialakí­tanunk a megyei sportági szakszövetségekkel, így a versenyeinkre a szakmai se­gítséget tőlük maradéktala­nul megkapjuk. S. J. Meccsmentes készülődés jégkorong Munkatársunktól Egy meccsen van túl a Tisza Volán Szeged-Jászberény OB I­es jégkorongcsapata. A szegedi­eknek az elmúlt heti. Ferencvá­ros elleni bajnokijuk elmaradt, mert a meleg miatt még nem nyi­tott ki a budapesti műjégpálya. - Számunkra jól jött ez a kis szünet - kezdte a mondandóját Kalocsa László vezetőedző -, hiszen így többet együtt tudunk tréningezni, s ennek köszön­hetően a játékosok egyre jobban megismerik egymást. A hét vé­gén is több foglalkozást vezé­nyelünk le Havrán Péter kollé­gámmal, amelyeken védekezési és támadási variációkat gyako­rolunk be. A jövő héten pénte­ken első hazai meccsünket játsszuk a Győr ellen, s ellenük nagyon fontos lenne a győze­lem. hiszen a későbbiekben, nagy valószínűséggel ők lesz­nek a legnagyobb riválisaink ­mondta a Tisza-partiak mestere. O Az OB I-ben egy meccset játszottak le, ezen: Dunaferr­Győr 7-0. SZNRC-gyözelem röplabda Munkatársunktól Szegedi NRC­Örökösföld 3:0 (20, 24,11) NB ll-es női röplabda­mérkőzés. Szeged, Felsővá­rosi (lila) Általános Iskola tornacsarnoka, 50 néző. Ve­zette: Papp Takács, SZNRC: Bakacsi, LÁ­NYI, Németh, SZÉL, Fábi­án, LÉDERER. Csere: Bo­dó, Kreininger. Csatlós. Gesztesi. Edző: Szalai Má­tyás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom