Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-11 / 264. szám

14 RIPORT SZOMBAT, 2000. Nov. n. klub alakul Mára a világ legna­gyobb politikamentes jószolgálati klubszerve­zetévé vált az 1917­ben, Chicagóban alapí­tott Lions-mozgalom. A szervezet - amely alapi­tó tagja az ENSZ-nek ­1988-ban alakította el­ső klubját Magyaror­szágon. A Lions-mozga­lom tervei szerint nem­sokára Szegeden is egy helyi klub fogja majd össze a városban élá, a karitatív tevékenység iránt érdeklődő polgá­rokat. Évente összesen mintegy ötvenmillió forint értékben Lions' segíti a rászorulók életét a nemzetközi Lions-mozga­lom magyarországi, 42 klub­ból álló hálózata - tudtuk meg dr. Németh Viktortól, a Lions-klubok Magyarországi Szövetségének kormányzó­jától. Dr. Németh Viktor a kö­zelmúltban Szegeden tartott előadást, azzal a nem titkolt céllal, hogy a városban élő, a karitatív tevékenység iránt kedvet, s a rászorulókért fe­lelősséget érző polgárokat megismertesse a szervezet működésével. „Szeretnénk, ha a közeli jövőben Szegeden is meg­alakulhatna egy Lions-klub. A városhoz legközelebb Kecskeméten működik tag­szervezetünk, s mindenkép­pen hasznos lenne, ha a Dél­Alföld csücskében is segít­hetnénk a rászorulókon" ­hangsúlyozta a kormányzó. A Lions egyébként így is jelen van a városban. (A szervezet legsikeresebb programja elsősorban a lá­táskárosodottak segítésével foglalkozik A világon 68 szemészeti kórház alapításá­ban, és működtetésében, Magyarországon a debreceni szaruhártya-transzplantációs központ létesítésében vállalt komoly szerepet a Lions.) Egy Szegeden tanuló fiatal győri lányt is segítenek, aki spanyolszakos egyetemi hallgató, s a Lions támogatá­sával juthatott egy korszerű, úgynevezett „olvasó-számí­tógéphez". A szegedi klub alapítása ugyan még csak terv, ám az már szinte biztos, hogy eb­ben igen komoly szerep jut dr. Bujdosó Anna szegedi szemészorvosnak. A doktor­nő egy személyes ismeretség révén került kapcsolatba a győri Honosokkal, és a klub életét megismerve azonnal szimpatizált a tagok célkitű­zéseivel. „Szegeden itt van például a Vakok Otthona, amely igencsak rászorul a segítsé­günkre" - szögezte le dr. Bujdosó Anna, aki szerint a Lions szegedi klubja a helyi Rotary szervezettel együtt­működve, vele párhuzamo­san fejthetné ki karitatív te­vékenységét. A szervezők egyelőre vár­ják azok jelentkezését, akik szeretnének másokon segíte­ni, és jószolgálati munkáju­kat a Lions-klubon belül képzelik el. K. B. RANDI Hogyan hirdethetsz a RANDI-rovatban? Vágd ki a mellékelt ábrát, és ragaszd a beküldendő szöveget tartalmazó bo­rítékra. Az ábra hetente változik, s csak azokat az üzeneteket jelentetjük meg, melyek borítékján az elözö heti szerepel. Várjuk névvel, lakcím­mel kiegészített üzenete­iteket, hirdetéseiteket, amelyeket ingyen köz­lünk, de értük felelőssé­get nem vállalunk. (Ne­veteket, címeteket ter­mészetesen nem tesszük közzé). Címünk: Délma­gyarország/Délvilág szerkesztősége, 6740 Szeged, Stefánia 10., Sajtóház. A borítékra írd rá: RANDI-rovat! 18 éves, nagyon molett, de még annál is magányo­sabb és szomorúbb lány vagyok. Szomorúságom oka: a mai fiúk nagy része a csontkollekciókra bukik, és az igazi értéket nem ve­szik figyelembe. De azért remélem, hogy létezik leg­alább egy fiú, aki engem is tudna szeretni. Mellesleg imádom a romantikus sétá­kat, vacsorát... Ha szeretnél megismerni, írj időpontot, helyszínt Szegedre, dél­utánra. Jelige: „Felhő". Keresem azt a lányt, akivel okt. 25-én, szerdán, együtt utaztam a fél 10-es Hód-Mezőn. Rajtad bőr­nadrág és bőrdzseki, rajtam virágos nadrág és sötét pu­lóver volt. Miután leszáll­tunk a buszról, összenéz­tünk. Ha magadra ismersz, írj „Őszi este" jeligére! „Vágy és álom" jeligé­re: Szia, nagyon örülök a hirdetésednek, megtetszett. Szeretnék veled találkozni, a hirdetésem megjelenésé­nek napján, este 8-kor, a PMK előtt. Ha nem jó az időpont, írj „Fehér rózsa" jeligére. A „Magányos szívek" jeligéjű srácnak üzenem: 19 éves, 160 cm magas, fő­iskolás lány vagyok. Hirde­tésed felkeltette az érdeklő­désem, hiszen ugyanazok az elvárásaink az életben. Én is keresem hú társam, egy hosszú távú kapcsolat­ra. Ha úgy érzed, hogy mi egymáséi lehetnénk, írj he­lyet, időpontot, hogy talál­kozhassunk. Jelige: „Egy­másratalálás". A „Magányos szívek" jeligére üzenem: 20 éves, 170 cm magas, kedves, ro­mantikus, őszinte lány vá­laszát olvasod. A szürke hétköznapokat színessé va­rázsolnám mozi, séta, vagy más program révén. Tartós, hosszú távú kapcsolatot szeretnék kialakítani. Ta­lálkozzunk nov. 12-én, va­sárnap, 17-kor, a Domus előtt lévő szobornál. Egy ilyen újság lesz nálam. Ha nem jó az időpont, írj ugyanerre a jeligére. „Párosan szép az élet" jeligére: Szia! Nagyon tet­szett a hirdetésed, és sze­retnék veled találkozni 12­én. 19-kor a PMK előtt. 18 éves, 168 cm magas, szegedi srác korban hozzá­illő, intelligens szegedi lány jelentkezését várja. Szeretek kerékpározni, mo­ziba járni, nagyokat sétálni, kirándulni. Ha felkeltettem az érdeklődésed, és szeret­nél találkozni velem, írj időpontot és helyszínt, „Randi" jeligére. Lányok! Most egy 172 cm magas, magányos, sze­gedi srác levelét olvassá­tok. Szeretem a természe­tet, a romantikus sétákat, a Mórahalom-Csíkszentmárton: testvértelepülések (6.) Pityókások a hegyek lábánál -rovat jó filmeket. Leginkább egy 17-20 év közötti, kb. 155­160 cm magas, őszinte, he­lyes, lehetőleg nem molett lány válaszát várom, aki kedves, megértő, és nem futó kalandot keres. Jelige: „Sárga falevél". Az „Ildikó" jeligéjű lánynak üzenem: A hirde­tésed időpontja hiányosan jelent meg. Én ezután is szeretnélek megismerni, ha te is szeretnél megismerni engem, akkor a hirdetés megjelenése napján talál­kozzunk a Móra F. múze­um előtt, 17-kor. Egy ilyen újság legyen nálad, ha az időpont nem jó, akkor más­nap, ugyanitt, 15-kor talál­kozzunk. Ha ez sem jó, írj „Csillag" jeligére! A „Szerelem" jeligéjű lánynak: Szia! 17 éves, 175 cm magas, vásárhelyi srác vagyok. Nagyon meg­tetszett a hirdetésed. Már régóta keresem az igazit, és szerintem te lennél az, akire vártam. Őszinte, hosszú távú kapcsolatot szeretnék kialakítani. Sze­retek biciklizni, sétálni, ze­nét hallgatni, moziba járni. Ha megtetszett a hirdeté­sem, találkozzunk a hirde­tés megjelenése napján. 10-kor, a Korzó mozi bejá­ratánál, egy ilyen újság lesz a kezemben. Ha a hely vagy az időpont nem felel meg, írj „Romantika" jeli­gére. A „Magányos szívek" jeligére üzenem: Egészen véletlenül láttam meg a hir­detésed, és azonnal felkel­tetted az érdeklődésem. 20 éves, 165 cm magas, csi­nos, vidám természetű, ro­mantikus lány vagyok. Minden káros szenvedély­től mentes. Sok barát vesz körül, mégis hiányzik egy társ az életemből, akit sze­rethetnék. Lehet, hogy Te vagy az? Nagyon hasonló­ak vagyunk, mert nekem is fontos az őszinteség, tiszte­let és szeretet. Ami manap­ság már ritka. Ha szeretnél találkozni velem, írj a „Megtalált boldogság" jel­igére. Sziasztok! 19 éves, főis­kolás lány vagyok. Komoly kapcsolatra vágyó fiút ke­resek, aki szeret szórakoz­ni, kirándulni, sétálni, mo­ziba járni, és nyitott min­den iránt. Ha te úgy érzed, ebből magadra ismersz, és mi ketten jó pár lehetnénk, írj „Páratlan páros" jeligé­re. Vásárhelyi, 2 1 éves, 185 cm magas, átlagos kül­sejű srác vagyok, sok csa­lódás ért már. Szeretek diszkóba, moziba járni, s zenét hallgatni. Szeretnék megismerkedni olyan vá­sárhelyi, 20-21 éves, csinos lánnyal, aki komoly, hosszú kapcsolatra vágyik. Ha Te ilyen vagy, és sze­retnél velem találkozni, íij „Szerelem" jeligére! „Novemberi eső" jeligé­re: Ne haragudj, de nem tudtam elmenni az általad megadott helyre abban az időpontban. Ezért találkoz­zunk szombaton, 16-kor, a Tesco első bejárata előtt, es legyen nálad egy ilyen új­ság. Ha nem jó az időpont, írj „Remény" jeligére! Csong­rád me­gye tele­p ü I é s e i közül leg­alább tu­catnyi vá­lasztott magának testvérközsé­get Romániában. Ter­mészetesen főként Er­délyből, a magyarok lakta helységek közül. A kapcsolat többnyire az önkormányzati kül­döttségek, művészeti csoportok csereutazta­tásából áll, a delegá­ciótagok ismerősei pe­dig az élménybeszá­molókkal, apró aján­dékokkal lesznek gaz­dagabbak. Munkatár­saink örömmel vállal­koztak arra, hogy né­hány települést felke­ressenek, ízelítőt adva azok életéből. Móraha­lom Csíkszentmárton­nal barátkozik. Nem tudom, megtörtént-e, de azt mesélték nekem Csíkszentmártonban, hogy egyszer a plébános úr tola­tott ki az utcára fürge Da­ciájával. Éppen akkor bi­ciklizett a kerítés mellett egy helybéli, aki a kocsmá­ban tankolt előtte. Szó mi szó, az autó felborította a kapatos kerékpárost, aki­nek kutya baja se esett. Mindenesetre, a plébános kiszállt a kocsiból és ennyit mondott: No, látod! Most találkozott az atya, a fiú és a szentlélek. Mindezt csak azért mon­dom, írom, mert amíg a községet jártuk lépten-nyo­mon olyan emberékkel ta­lálkoztunk, akiknek szemé­ben ott bujkált a huncutság, nem mentek a szomszédba egy kis tréfálkozásért. Munkaerő, a hegyen túlról A Csíkszentmártonban szinte mindenki pityókás. Nem kell rosszra gondolni. Náluk nem az italos embert illetik pityókás jelzővel ha­nem azt, aki krumplit ter­mel. Márpedig a dombok övezte völgyekben kiváló­an terem a burgonya. Mintha egy Chaplin-fil­met láttunk volna: felgyor­sított tempóban, az egykori sztahanovistákat megszé­gyenítő módon kapkodták a gép által a földből kifor­gatott pityókát az emberek. A gazda, Bocskor Mihály megadta a magyarázatot: ­Ezek a román cigányok a hegyen túlról jönnek ide napszámba. Náluk nem te­rem meg a pityóka. Itt na­ponta húsz kilót adok nekik fejenként, ez a fizetség. Bocskor Mihály büszkén mutatja, hogy a szárazság ellenére egészséges pityókája termett nács is reménykedett abban, hogy visszakapja majd egy­kori erdőit. Az árak szépen elszalad­tak, ebben az évben 50 száza­lék körüli az infláció - keser­gett a polgármester. Boldog­boldogtalan jönne hozzánk segélyért, a keretünk meg igen szűkös. Csak a iegrászo­rultabbaknak adhatnak: a mozgássérülteknek, a gondo­zást igénylőknek. Egész év­ben 200 millió lej (1 forintért mintegy 80 lejt adnak) oszt­ható ki segélyekre. De nem csak segélyt kérnének, ha­nem termelői igazolványt olyanok, akik a kapa nyelét meg nem fognák, csak ha a másét kell kiforgatni a föld­ből. No, nekik aztán nem adunk - szögezte le Ábrahám Lajos, és nem rejtette véka alá, hogy a dologtalan cigá­nyokra gondol. Aztán sikerült ízelítőt kap­ni, hogy is működik az, ami­kor a másét „termelik ki". Az egyéni gazda és ezermester hírében álló Vitos Lászlóhoz lélekszakadva rohant felesé­ge, jöjjön, szóljon a rend­őröknek, mert a cigányok az ő pityókaföldükön szorgos­kodnak. Beültette saját kocsi­jába a helyi rendőröket, irány a föld. Akkorra már elhajtot­tak onnan a lovas kocsival, ám látszott, hogy megkezd­ték a sort. Mellesleg éjszaka visszaosontak, nem kímélték Vitos gazda pityókáját. O pe­dig megfogadta, a szedéshez majd csak magyar embereket hív napszámba, miért ne raj­tuk segítsen, ha tud. V. Fekete Sándor Azért hajtanak, nehogy va­lamelyiket elküldjem, mert akkor ez se lenne, még en­ni sem tudna a család. Tud­ja, szegénység van mife­lénk is, a pénzünk nem so­kat ér. De nálunk ezek az emberek még sokkal szegé­nyebbek. Amúgy, az idei szárazság meglátszik a ter­mésen. Tavaly sokkal szebb és több pityókám ter­mett. Bocskor Mihály az álla­mi gazdaságban dolgozott, a privatizáció után 5 hold földet kapott vissza. Bérel is hozzá, így gazdálkodik a fiával közösen. A legtöb­ben hozzá hasonlóan pró­bálnak boldogulni a szent­mártoniak közül. Mások pedig a fakitermelésnél, feldolgozásnál munkálkod­nak. Igazgatóból lett polgármester A községi tanácsot a nem­régiben megválasztott peda­gógus, Ábrahám Lajos irá­nyítja. Korábban a helyi Mó­ra Ferenc Általános Iskola igazgatója volt. Nem könnyű egy polgármester helyzete, magyarázta, mert bár kicsi az apparátus, de nem min­denki akarta tudomásul ven­ni a vezetőváltást. Ahogy a polgármester határozottságát érzékeltük, azóta már biztos megoldotta a problémát. A hetvenes években 150 gyerekkel több járt az isko­lába, ám jelenleg is megha­ladja a 400-at a tanulók szá­ma. Nem csupán az általá­nost végezhetik el helyben, hanem beiratkozhatnak a mezőgazdasági szakiskolába is a gyerekek. Ez a képzés jól jöhet nekik, ha a családi gazdaságban képzelik el jö­vőjüket, mivel a föld műve­léséhez, a fával való foglala­toskodáshoz szerezhetnek is­mereteket. Sorállás a segélyekért Apropó, fa. Az ősz elején vitte mindenki az erdőből, mivel még nem tisztázódtak a tulajdonviszonyok. A ta­Kézi erővel rakosgatják a sokmázsás fákat. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom