Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-10 / 263. szám

8 KITEKINTŐ PÉNTEK, 2000. NOV. 10. Hogyan került az öttömösi család képe a Rajna-hidra? Égből pottyant fényképész Gyarmati Zoltánná a legendás körülmények között született fotókönywel. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az öttö­m ö s i Gyarmati Fogadó udvarára váratlanul begördül egy terep­járó. Egy fényképész pattant ki belőle, tem­pós francia nyelven előadta, hogy ő bizony le akarja fényképezni a háziakat. A Gyarmati család engedett a felké­résnek, majd négy év el­teltével egy míves fotó­könyv lapján látta vi­szont magát. A történet mesébe illó. Gyarmati Zoltán és fele­sége sokáig dolgozott peda­gógusként. Az öttömösi erődben lévő egykori Pálffi iskolát 1983-ban vásárolták meg a termelőszövetke­zettől. Évekig csak pihenni és dolgozni jártak oda, egy darabig laktak is benne, majd tíz évvel ezelőtt bele­vágtak a vállalkozásba, amit falusi vendéglátásnak hív­nak. Két vendégszobával kezdtek, mára már 16-an ve­hetik igénybe a szállást a téli hónapokban is. Nyáron pe­dig 32 személyes sátortábort üzemeltetnek. A vendégek közt hazaiak és külföldiek, jórészt vadászok is megfor­dulnak, vélhetően valamelyi­küknek köszönhető, hogy szereplői lettek egy kaland­nak, azáltal pedig egy könyvnek is. Begördült a terepjáró Négy évvel ezelőtt, októ­ber 13-án, vasárnap délután volt, éppen a nagyobbik lá­nyomat vittem be Szegedre, onnan érkeztem haza - me­sélte Gyarmati Zoltánná, Etelka. Egy terepjáró gördült be az udvarra. Két férfi szállt ki belőle. Franciák voltak. Németül próbáltunk velük szót érteni, hogy mit is akar­nak. Kézzel-lábbal mutogat­tunk. Kiderült, hogy valaki javasolt bennünket, ezért jöt­tek hozzánk, le akarnak ben­nünket fényképezni. Egy fe­hér lepedőt húztak ki háttér­nek, nyulat és a kutyánkat is odaterelték. A földre pedig félig kiborították a körtésko­sarat. A fényképész gyorsan kattogtatta a masináját, majd mindent visszapakoltak a he­lyére. Ezt követően aláírattak velünk egy nyilatkozatot, hogy semmilyen jogdíjra nem tartunk igényt. Közöl­ték, a fotót majd kiállítják valahol. Majd pedig elporoz­tak. Az egész fél óra alatt ját­szódott le, szinte felocsúdni sem volt időnk. Egy vadász telefonált Már szinte elfelejtették az egészet Gyarmatiék. Idén au­gusztusban kaptak egy ké­peslapot, amelyből kiderült, hogy megjelent a könyv, amelyben ők is szerepelnek, 39 német márkáért megvásá­rolható. Szeptemberben pe­dig egy egykori vadász ven­dég telefonált az öttömösi fogadóba, hogy látta a csalá­dot egy óriás plakáton. Köln­ben, a Rajna-hídon moso­lyognak. A hír feldobta őket, magyarázta Etelka, elsősor­ban nem is azért, mert plaká­ton szerepelnek, hanem azért, mert egy régi vendé­gük felismerte őket és vette a fáradtságot, hogy fel is hívja őkel. A könyvel éppen a napok­ban hozalták meg Németor­szágból, még nem nagyon volt idő az áttanulmányozá­sára. Ami kiderült: a párizsi fotós, Uwe Ommer egyebek mellett az ENSZ gyermek­szervezetének, az Unicefnek a támogatásával készítette el a Föld bolygó ezer családja című könyvet, amely nem véletlenül jelent meg éppen 2000-ben. Négy esztendő alatt 5 kontinensen dolgo­zott. Derék terepjárójával 250 ezer kilométert tett meg. Ezer családot örökített meg. A fotók nagy része fekete, avagy fehér lepel előtt álló, ülő, guggoló családokat áb­rázol. Az emberek moso­lyognak, szemükből az élet­igenlés tükröződik. Van" aki­nek vállán majom kuporog, másutt macska, vagy kutya öleli a gazdit. A vietnámi vasutas családja éppen úgy benne szerepel a kiadvány­ban, mint az ausztrál rendőré, vagy az amerikai papé. Egy oldal, róluk Magyarországról négy családot mutatnak be.'Ohati libásokat, valamint egy buda­pesti és egy sármelléki famí­liát. Ezek kisebb képeken szerepelnek. Gyarmati Zoltá­nék egy egész oldalt kaptak. A rövid ismertetőben az áll, hogy a családnak fogadója van, remek ételeket kapni ná­luk, a ház ura vadászik, a fo­gadóhoz szép park és úszó­medence tartozik. Szűksza­vúan ennyi az ismertetés. Gyarmatiék a mai napig nem tudják, hogy Uwe Om­mer hogyan talált rájuk, ki ja­vasolta a fotósnak, hogy láto­gasson el Öttömösre. Etelka elmondta, az egész történetet a vendéglátásuk sikereként élik meg, mert bizonyára olyan valaki irányította hoz­zájuk a francia világjárót, aki jól érezte magát náluk. V. Fekete Sándor Zsombó DM-információ Tizenkilencedik „tanévét" kezdte el a zsombói Wesse­lényi Népfőiskola. A márci­us elejéig heti rendszeres­séggel hélfőnkénti sorozat­ban Dr. Kiss István és Géczi Lajos már beszélgetett hall­gatóival, a későbbiekben dr. Jakucs László, dr. Klonkai László, dr. Galbács Zoltán, dr. Mészáros Tamás. dr. Varga Gyula, dr. Benyik György, dr. Békési Imre, dr. Blazovich László, dr. Bodosi Mihály, dr. Balogh Ádám. dr. Sonkodi Sándor, dr. Csá­kány Béla, dr. Czigner Jenő, dr. Tóth Károly, dr. Szabad Gábor, dr. Szabad János és dr. Marosi György lesz a ta­nyai iskolába visszajárók vendége. November 13-án dr. Jakucs László Korzika szigetét mutatja be. Mivel füti a lakását? t t Igényes NYOMDAI SZOLGÁLTATÁS: 62/466-847. Dm Ábrahúm-Tandari Ist­ván, domaszéki nyugdíjas: ­Én azt mondom, nincs jobb tüzelő az akácnál. Egyedül lakom tanyán. így aztán túl nagy választásom nincs is. Sparherdben tüzelek. Nem is hinné az ember, de gyorsan bemelegíti a házat. Azért is nagyon praktikus, mert mi­közben felteszem az ételt, főzök magamnak ebédet, vagy vacsorát, egyben fűtök is. A Tüzéptől veszem a fát. Nem olcsó, mert 1100 forin­tot kérnek mázsájáért. Azért, ha nincs túl hideg, meg ha spórol az ember és nem fűt nagyon, akkor 25 mázsa fá­val ki lehet húzni tavaszig. Igaz, reggelre már jól lehűl a levegő, de éjszaka nem fá­zom, melegít a 6 kilós duny­ha. Vásárhelyi Mihályné, mórahalmi új ságkézbe sttő: ­A jelenlegi házunkba 1994­ben költöztünk. A gáz már bent volt a lakásban. Ennél kényelmesebbet nem is ál­modhatna az ember. Amikor régebben még szénnel tüzel­tünk, akkor 40-50 mázsa szenet használtunk el egy szezon alatt. Azzal persze munka is volt, mert begyúj­tani, salakozni kellett min­dennap, meg azért rá-rápil­lantani folyamatosan a ka­zánra. Amikor este nézzük a tévét, akkor 20 fok körül van a lakásban, éjszakára termé­szetesen lejjebb csavarjuk a gázt, mert aludni még job­ban is esik hűvösebb le­vegőben. Persze a kénye­lemnek ára is van, hiszen 15 ezer a havi gázszámla. Móra Sándor, rúzsai nyugdíjas vállalkozó: ­Bent van a lakásban a gáz, ám túlságosan drága mulat­ság lenne, ha azzal fűtenénk egész télen. Inkább a vegyes tüzelésű kazánt használjuk. Harminc mázsa szenet, len­gyel Haldexet és 50 mázsa fát tüzelünk el. Egy helyi­ségben használjuk csak a gázt, arra elmegy négyezer havonta. Kiszámoltuk, havi közel tíz ezret tudunk meg­spórolni a fával és a szén­nel. Nem csinálunk a lakás­ban nagy meleget, 20 fok­ban kényelmesen elva­gyunk. Este még rakunk a kazánra, és délután szok­tunk űjra begyújtani. Igaz, macerásabb a dolog, de ennyiért mégis megéri a fá­radozás. Hártlein Pálné, öttömösi vállalkozó: - Van gáz- és vegyes tüzelésű kazánunk is. Amikor jönnek a hidegebb hónapok, akkor először eltü­zeljük azokat a kacatokat, amik összegyűltek év köz­ben. Aztán pedig fával fűtjük a lakást. Amikor pe­dig bejönnek az igazi hide­gek, akkor már gázzal mele­gítünk otthon. Szeretjük, ha nem kell a házban nagyka­bátban lenni, ezért 22 fokra állítjuk be a hőmérsékletet. Éjszakára se vesszük lejjebb, mert kipróbáltuk, akkor sem fogy kevesebb. Ha kihűl a lakás, a visszamelegítés so­rán is rengeteg gáz megy el. A leghangulatosabb persze az lenne, ha az ember egy kandalló mellett ücsöröghet­ne esténként. Kedves Környékbéliek! M ég tegnap mondhattuk: szép a nyarunk! Dör­geni nem dörgött, s lehet, hogy a villámlás is csak novemberi szemkápráztatás, de hogy éjjel ki­adós zápor áztatta meg a határt és meleg is volt, emi­att bátran ráfoghatjuk a mostani őszre, hogy még olyan, mint a nyár. A meleg, az eső nagyon kell a porba vetett gabona magjának. Bár bizodalmunk alapozódhat a régiek bölcseleté­re, amely szerint „ha porba vetünk, aranyat ara­tunk", hiszen eddig még a legnagyobb szárazság után is érkeztek az áztató, a gabonaágyat puhító esők. Arra buzdít, hogy, aki a száraz földbe is szórta a vetni valót, jót cselekedett, mert abból még lehet valami, de amelyik gabonát nem vetik el, abból biz­tos, hogy nem lesz kenyér. Örök körforgása ez a mi mezei reményünknek. S mint a minapi zivatar igazolja, nem is alaptalan a reménykedés: a természet mindig kiforogja magát. Mindig szakit időt az évszaknak megfelelő munkára. Bár megázott kicsit a tűzrevaló, de aki még nem gyűjtött elég égnivalót a kályhába, sparheltba, az még egyáltalán nincs elkésve. Ugyanígy a kemencé­be való gallygyűjtés ideje se mondható lefutottnak, hiszen a szőlőből behordott venyige, a tavasszal met­szett barackoshói kévézett fűtenivaló kazla rakható tovább. Olajfáról, akácfáról nyesett ágak kévéivel szépen betetőzhető. Azt a kedves környékbéliek ná­lam sokkal jobban tudják, hogy ma már minden ég­hető udvari lomot, aprítható fát becsülnünk kell, hi­szen a szén, a gáz, az olaj ára mára az égig szaladt. Általuk a konyhai, szobai meleg nem olcsó mulat­ság. Bár reméljük, hogy nem jön vissza az a régről ismert idő, amikor még a kukoricatöveket, a ricaszá­rak bugáját is tűzre alkalmas állapotba volt muszáj hoznunk, mert azok téli melege nélkül megvette vol­na a családot az isten hidege. ¥ TRyhogy a zöld vetés látványa a meleg konyhai C_J szunyókálásban örömmel töltsön el mindnyá­junkat. Erre tekintettel köszönti kedves mindnyáju­kat: Sándorfalva: Kiállítás és az egészség hete Mától, péntektől egé­szen november 18-áig számos programmal, rendezvénnyel várják Sándorfalvára kicsiket és nagyokat egyaránt. Ma grafikai kiállítást nyitnak meg a településen, illetve ma kezdődik az egész­ségügyi hét is, melynek keretében vizsgálatokra, ellenőrzésekre és előadá­sokra mehetnek az ér­deklődök. A „Sándorfalvi Tehetséges Gyermekekért" Alapítvány javára rendezett díszítő grafi­kai és festőművészeti kiállítás nyílik ma, pénteken Sándor­falván. A Budai Sándor Művelődési Házban (Ady Endre utca 7.) este 6 órakor dr. Nagymihány Sándor mond beszédet. Aradi Ilona grafikus és Németh Zoltán festő alkotásait november 18­áig, jövő szombatig tekinthe­tik meg a látogatók. A meg­nyitón közreműködik Kör­nyei Edith Kazinczy-díjas előadóművész és Rossu Tiva­dar, a Sándorfalvi Művészeti Iskola pedagógusa. Egészséghetet rendeznek Sándorfalván november 10­étől 17-éig. Bármely előadá­son, szűrésen vagy egyéb rendezvényen való részvéte­lért a megjelentek egy jegyet kapnak. Ha ebből össze­gyűjtenek ötöt, beválthatják egy tombolára. A hét záró­napján értékes ajándékok ta­lálnak gazdára. Első díj egy kerékpár vásárlási utalvány, második egy gyümölcscentri­fuga, a harmadik pedig egy digitális szobamérleg. A mai, pénteki nyitónapon este 9 órától ingyenes vér­nyomásmérést végeznek, de emellett a hölgyek sminkta­nácsadást kaphatnak, illetve fitneszbemutató is lesz a művelődési házban. Az álta­lános iskola tornatermébe pe­dig éjszakai pingpongver­senyre várják azokat, akik nem tudnak aludni. Másnap, szombaton reggel 8-tól a kul­túrházban ultrahangos hasi­és emlővizsgálat indul, illetve délután 4 órától a háziorvo­sok tartanak egészségügyi fó­rumot, melynek címe: Éle­tünk kincse, az egészség. Vasárnap bőrgyógyászati vizsgálatot is végeznek, a legkisebbeknek pedig játszó­házzal kedveskednek. Dél­előtt 10 órakor a művelődési ház elől indul a futóverseny, s a résztvevőknek mintegy 2,6 kilométeres távot kell meg­tenniük. Tizenhárom órakor önismereti, pszichológiai és spirituális társasjátékot pró­bálhatnak ki az érdeklődők. A háziasszonyok pedig meg­tudhatják, hogyan érdemes készülődni az adventra. Hétfőn 7 órakor reggeli tor­nával köszöntik a sándorfal­viakat, az ovisoknak játékos vetélkedőt, a mozgáskorláto­zottaknak pedig évzárót ren­deznek. Kedden délelőtt 9-től 13-ig a „bátrak" vért adhat­nak, a művelődési házban pe­dig ortopédiai szűrővizsgálat kezdődik 14.30-tól. Szerdán nőgyógyászati rákszűrést, fül-orr-gége vizsgálatot vé­geznek, a kismamákat pedig tanácsadásra várják. Csütör­tökön a női lélek rejtelmeiről és az allergiáról tudhatunk meg többet. Pénteken az egész hetes rendezvényt vér­adóbál zárja. A Glóbusz sö­rözőben este 6 órától vacsorá­val, zenével és tánccal kedveskednek a vendégek­nek. K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom