Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-28 / 253. szám

SZOMBAT. 2000. OKT. 28. BELFÖLD 3 röviden „Itt a telek értékes, nem az íróasztal" Hány hét még az élet? Gyár - kihalófélben. Ahol több ezer szegedi dolgozott. (Fotó: Miskolczi Róbert) jegyzet Bevégeztetett F

'csi középiskolások egy millenniumi vetélkedősorozat sokadik fejezeteként Szegedről kaptak kérdéseket. A segítőkész pécsi anyuka éppen ezért felemelte a telefont és a régi egyetemi csoporttárshoz, mellettem ülő kollégámhoz fordult, ugyan, segítsen már. Soroljon fel négy olyan gyárat, amely ma is működik - és meghatározó a város életében. Kollégám, a gazdasági rovat jelenlegi vezetője erre annyit mondott, Pick, majd elhallgatott. Rám nézett, várt. Az elkövetkezőkben a futottak még kategóriából közös erővel mondtunk még hármat. Egyik sem meghatározó a város életében. De valaha meghatározó volt. Történt mindez azokban a pillanatokban, amikor megtudtuk, bezár a Szegedi Konzervgyár - is. A textilművek, a kábelgyár után. A Paprika veszteséges. Nem tudni, mi lesz a ruhagyárral, amely éppen felszámolás alatt van. A többi „rongyász" cég köszöni, még megvan, a gyufagyár harmadát, úgy hírlik, leszerelték, de nyilatkozó embernek ott is híján vannak, és ennyi. Ez Szeged ipara. Azt mondták, azért kell bezárni a konzervgyárat, mert veszteségesen termel. Egy dobozka májkrémet ugyanis 20 forintból állítanak elő, miközben csak 18-ért lehet eladni az árakat leszorító nagy áruházláncoknak. Aki az eladással foglalkozik, úgy hívják, Iwgy tulajdonos. Pontosabban állami tulajdonos. Az állami tulajdonosról az utolsó tíz évben bebizonyosodott, nem jó gazda, hiszen ami mindenkié, az senkié. Miért lenne akkor más a mostani? Az, amelyik Budapesten lakik, összesen négy konzervgyára van, s velük sakkozik. Az értékesítésből haszna keletkezik, nem tudjuk mennyi, mondjuk három százalék. Vagyis a májkrémhez Szegeden megveszik a dobozi, abba belerakják a húst, kifizetik a munkabért, a gáz- és villanyszámlát, a tanácsadókat, az átvilágító cégeket, s keletkezik egy termék, amiért aztán kevesebb pénzt kapnak, mint amennyit belefektettek. A

kevesebb pénz pedig még kisebb lesz, hiszen a tulajdonos leveszi róla a maga százalékát. És aztán széttárja a karját: csúnya szegediek, ti csak veszteséget tudtok csinálni. Megérdemlitek a sorsotokat. ^fMHHHI • trapézlemez, síklemez j/J/^^UIv^Mj • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241 -209, 62-230-446. A II NO AB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! Orbán és Torgyán megbeszélése A Nemzeti Földalap Festeticsterv Csurgó (MTI) Festetics-terv elnevezéssel az Országos Nemzeti Fejlesztési Tervre, azaz a Széchenyi-tervre alapozottan az országban elsőként készített kistérségi gazdaságfejlesztési programkoncepciót Csurgó önkormányzata. A városban A kistérségi közigazgatás jövője címmel megtartott tanácskozáson kormányzati és önkormányzati szakemberek fejtették ki álláspontjukat arról, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a kistérségek fejlesztésére. Globexper Budapest (MTI) A Legfelsőbb Bíróság elutasította a felperes Globex Holding Rt. által megjelölt jogcímen az alperes Hotel Rózsadomb Rt.-vei szemben elsőfokon már megítélt 1,237 milliárd forintos követelést, ugyanakkor az eljárás megismétlésére utasította az elsőfokú bíróságot pénteken kihirdetett döntésével. A Fővárosi Bíróság ez év januárjában kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében jogalap nélküli gazdagodás elmén kötelezte a Hotel Rózsadombot a felszámolás alatt álló felperes cég követelésének megfizetésére. Turisztikai fórum Szolnok (MTI) Az észak-alföldi régió turisztikai fejlesztési koncepciója és stratégiája az elkövetkező hat évre határozza meg a teendőket - hangzott el pénteken a szolnoki megyeházán tartott turisztikai fórumon. A hosszú távú célok közül a fenntartható turizmus feltételeinek kialakítása a legfontosabb. Ez a környezetbarát turizmust jelenti, amelyhez megfelelő marketing szemléletnek kell társulnia. Mindenképpen fokozni kell a térség versenyképességét, mert jelenleg az Észak-Alföld idegenforgalmi szempontból is az elmaradott régiók közé tartozik. Október 27-étől egyre bizakodóbb a közvélemény a forradalom sikerét illetően. Szegeden megalakul az Ideiglenes Városi Munkástanács, amelynek elnökévé, közfelkiáltással, dr. Perbíró Józsefet választották. A munkásság az október 26-án történtek miatt általános sztrájkot hirdet. Október 27-én kezdődnek az új hatalom kiépítésének napjai. Budapesten Nagy Imre vezetésével új kormány alakul, amelyben helyet kapnak olyan politikusok, akik kommunistaként korábban nem követtek el bűnöket (Babics Antal, Gyenes Antal. Lukács György), valamint a kisgazdapárt egykori vezetői (Kovács Béla, Tildy Zoltán). Szegeden is úgy tűnt, hogy a változások immár visszafordíthatatlanok. A 26-i statáriumot elrendelő Katonai Közigazgatási Parancsnokság még műköBebizonyosodott az, amit már mindenki tudott a konzervgyárban: az üzem december 15én bezár. Mind a 260 dolgozót elküldik. A döntésről Jójárt Miklós, a Szegedi Konzervgyár Kft. ügyvezető igazgatója tegnap, pénteken reggel tájékoztatta a szakszervezet és az üzemi tanács képviselőit, valamint a középvezetőket. A Szegedi Konzervgyár Kft.-nek 1998 óta a budapesti székhelyű, irodaházait sűrűn váltogató Limpex Rt. a tulajdonosa. A Limpexé pedig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), vagyis az állam. A Limpex Rt -nek négy konzervgyára van, a nyíregyházi, a nagyatádi, a hatvani - és a szegedi. Tegnapra vált „hivatalossá", hogy közülük csak kettő marad meg, Szeged és Hatvan bezár. Jójárt Miklós, a Szegedi Konzervgyár Kft. ügyvezető igazgatója csütörtökön, október 26-án kapott egy faxot a tulajdonos Limpex Rt.-tői. Ebben az állt, hogy az rt. dött, a hatalom mégis egyre inkább az üzemi munkástanácsok delegáltjai által választott Ideiglenes Városi Munkástanács kezébe került. Az új szerv elnöke dr. Perbíró József, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese lett. Az egyetemi tanár így emlékezik megválasztására egy 1989-ben adott interjúban: „A város katonai parancsigazgatósága - az alapítói jogok gyakorlója - október 24-i ülésén úgy döntött, a Szegedi Konzervgyár tevékenységét december 15-i hatállyal megszünteti. „Ha a Társaság megvételére ezen időpontig elfogadható ajánlat érkezik, a felmondólevelek nem kerülnek a dolgozók számára kiosztásra" - áll még a szűkszavú értesítésben. Jójárt Miklós, aki 2000. február 1-je óta áll a cég élén, még mindig lehetségesnek tartja, hogy eladható a gyár - konzervgyárként is. Többet azonban nem árult el. A konzervgyáriak viszont úgy vélekednek, mindez mese. „Ha megvesznek bennünket, nem ezért a néhány gépért és íróasztalért teszik, hanem a telek miatt" mondják. A Szekót ugyanis mára körbenőtte a város, a maga 16 hektárjával, a Szeged Plazához és a budapesti úthoz közeli fekvésével pedig a lehetséges befektetők szemében igencsak értékes ingatlanná vált. Hogy a város feldolgozóiparának egyik hajdani óriánoksága az október 26-i elhamarkodott tűzparancs következményeitől olyan izgalomba jött, hogy összehívatta az előző napokban megalakult munkástanácsok képviselőinek nagygyűlését. Az egyetemnek nem volt még forradalmi tanácsa, de felhívásra kénytelenek voltunk képviseltetni magunkat. Az Egyetemi Tanács úgy döntött, hogy engem és Kukán sából, a zöldség- és hűsüzeméről híres nagyvállalatból esetleg nem marad semmi, jó ideje rebesgették a városban. Az pedig már a közvetlen előzményekhez tartozik, hogy az utolsó héten egyre többen kerestek telefonon a lakásomon. Konzervgyári dolgozók, a névtelenségbe burkolózva. Kérdezgették, miért nem írok a cégről, talán nem tudom, mekkora a baj? Azt válaszoltam: pontosan tudom, de nem találtam embert, aki válaszolt volna a kérdéseimre. Szegedről Budapestre küldtek információért, ahonnan azóta is várom a visszahívásokat. Csütörtökön a konzervgyár előtti villamosmegállóban beszélgettem a műszakváltáskor kitóduló asszonyokkal. Akkor még azt mondták, jó ideje se a szakszervezetnek, se az üzemi tanácsnak nem mondanak semmit. „Annyit se foglalkoznak velünk, mint a léggyel, mert annak legalább odacsapnak" - fogalmazott tömören egyikük. A nyáron még három műszakban is termelt a konzervgyár, aztán két műszak ment egy daraFerenc szemészprofesszort küldi el megfigyelőként. Rám azért esett a választás, mert mint jogász tudom, mit kell vagy lehet ilyen rendkívüli helyzetben tenni. Ahogy a terembe beléptünk, nevemet kiáltva közfelkiáltással a néptanács elnökévé választottak. Én nagyon szerettem volna mentesülni ez alól a rendkívül felelősségteljes feladat alól, mert big. most viszont - úgy két hete - már csak délelőtt járnak a gépek. Alapanyagból szemlátomást a legszükségesebb mennyiségeket rendelik meg. Ezekben a hetekben 14 konzervgyári dolgozót a Szegedi Paprikának adtak kölcsön, mivel ott egy megrendelés miatt nagyobb termelői kapacitásra volt szükség. A mindössze 260 embert és a húsüzemet fenntartó kis kft. állítólag napi 1 millió forintos veszteséget termelt. A dolgozók 45 nap felmondási időre és két hónap végkielégítésre számíthatnak. Ez karácsonyi ajándékként 150-200 ezer forint lehet mindössze. Azért csak ennyi, mert 1994 végén a korábbi cég jogutód nélkül szűnt meg és a dolgozókat akkor már egyszer kiléptették, majd visszavették. Jelenleg tehát a legöregebb dolgozó is csak öt-hatéves munkaviszonnyal rendelkezik. Cégvesztő című könyvemet azzal zártam, talán megmaradhat a Szegedi Konzervgyár. Nem így hozta az élet. F. K. ez már közvetlen placcra lépést jelentett, s ez a típusú szereplés távol állt tőlem. Kijelentettem, nem vállalhatom megválasztásomat, csak megfigyelőként veszek részt a nagygyűlésen. De olyan volt az egyetemi helyzet, hogy - a közérdekekre tekintettel - vállalnom kellett a megbízatást." Az első munkástanács még október 24-én a budapesti Egyesült Izzóban alakult meg, amely az országos általános sztrájk és a fegyveres harc következtében átvette az üzem vezetését, megvalósítva a munkás önigazgatást. Napokon belül az ország összes üzemében, így Szegeden is ideiglenes munkástanácsok alakultak olyan vezetőkkel, akik köztiszteletben álltak és a Rákosi-rezsimben nem kompromittáltatták magukat. A munkásság az előző napi történések miatt általános sztrájkot hirdetett, mfg a Katonai Közigazgatás parancsnoksága este 6 órától október 29. este 6 óráig kijárási tilalmat vezetett be. A szovjet csapatmozgás megszűnik a városban. (Folytatjuk.) Tóth-Szenesi Attila Budapest (MTI) A kormány a jövő kedden foglalkozik a szövetkezetek külsőüzletrész-tulajdonosainak kártalanításával. Erről Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozott újságíróknak a Torgyán József földművelésügyi miniszterrel folytatott négyszemközti megbeszélése után pénteken a Parlamentben. Torgyán József hozzáfűzte: a becslések szerint 20 milliárd forintos tételt a költségvetés vállalja, de pontos nyilvántartás nincs arról, hogy mekkora a külső üzletrészesek tulajdona, ezért azt fel kell mérni. Beszélt arról is, hogy a Nemzeti Földalap kérdése év végéig rendeződik, de arról még korai lenne szólni, hogy pontosan melyik tárca felügyeli majd az új szervezetet. - A biztonság a legfontosabb, a Nemzeti Földalap nem lehet a korrupció színtere közölte a kisgazda pártelnök. A Székely-ügy kapcsán arról tájékoztatta a kormányfőt, hogy vidéken járva nem tapasztalta pártja népszerűségének csökkenését. Jelezte: az FKGP továbbra is egyik legfontosabb feladatának tekinti a korrupció elleni küzdelmet. A sajtóban megjelent budai ingatlanával kapcsolatban úgy fogalmazott: nem nyújt segédkezet ahhoz, hogy „betörő, rabló és robbantó csoportok" információt kapjanak anyagi helyzetéről. Egrí szappanopera Nyilvánvalóan marketingcélokat is szolgál az, ha egyegy műsor mellé a „ hivatalosan " kiadott műsorfüzetbe egy rövid kivonatot, összefoglalót is beír a televiziótársaság. Ennek a rezümének rövidnek és harsogónak kell lennie ahhoz, hogy elérje a célját, nevezetesen, hogy odacsalogassa a nézőt a tévé elé. Mivel a közszolgálati televíziónak sem közömbös az, hogy hányan nézik a reklámjait, így hál neki is alkalmazkodnia kell. S hogy ez az alkalmazkodás hogyan is néz ki a gyakorlatban ? Erre kitűnő példa lehet az összefoglaló, melyet az ml-es televízió az Egri csillagok című (egyébként alig ismert, és így aztán bemutatásra szoruló) filmhez mellékelt, a brazil és egyéb latin-amerikai szappanoperák bejáratott és csalhatatlan stílusában. Ime: „Gergelyt és Évát elrabolja a portyázó török csapat. A gyermekek éjjel megszöknek, elkötve Jumurdzsák lovát, nyeregtáskájában az értékes talizmánnal. Több év elteltével Gergely a budai várban él. Éva Izabella királyné udvarhölgye lesz. 1552-ben Eger vára várja a török ostromot. Gergely most már Dobó mellett harcol..." Samyai Tibor Szeged ötvenhatos forradalma (5.) Az új hatalom kiépítése Szeged város üzemeinek és intézményeinek üzemi munkástanácsai a mai napon megalakították az Ideiglenes Városi Munkástanácsot. Az Ideiglenes Városi Munkástanács az alábbi felhívással fordul a város lakosságához: I. Az Ideiglenes Városi Munkástanács átvette a város életének irányítását. Az Ideiglenes Városi Munkástanács irányítása kiterjed az Kiáltvány! egész város területére, kivéve a katonai közigazgatás alá rendelt intézményeket (posta, vasút, stb.). (...) 4. A Katonai Közigazgatás Parancsnoka a Belügyminisztérium szerveit - köztük az államvédelmi szervet is - maga alá rendelte. (...) 7. A Városi Munkástanács gondoskodik arról, hogy a sztálini politikával és annak végrehajtásával kompromittált személyek leváltása megtörténjék. 9. Az Ideiglenes Városi Munkástanács közli a dolgozókkal, hogy a munka felvétele minden üzemben hétfőn (október 29.), legkorábban 7 órakor történik. Felkérjük a dolgozókat, hogy erre az időpontra jelenjenek meg és vegyék fel a munkát. Szeged, 1956. október 27. Ideiglenes Városi Munkástanács