Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-06 / 235. szám

PÉNTEK, 2000. OKT. 6. FÓKUSZ 9 Ma kezdődik Buda­pesten a Magyar Újság­írók Országos Szövet­ségének háromnapos kongresszusa, amelyen többek között - vélhető­en - Vásárhelyi Mária szociológus kutatási eredményeit is elemzik. Igen komoly médiumsta­tisztikai elemzés látott napvi­lágot a napokban a Vásárhe­lyi Mária szociológus vezette kutatócsoport jóvoltából. A kutatást ugyan a nyáron vé­gezték, de az elmúlt évekből is vannak adataik, így az eredményekből a tendenció­zusság is kiolvasható. Például az újságírók köré­ben csökkent a politika iránti érdeklődés, '94-ben 91 szá­zalékuk, '98-ban 85 százalé­kuk ment el szavazni, ma vi­szont csak 72 százalék tenne így. Ennek megfelelően csökkent a pártok iránti ro­konszenv is, a folyamat leg­nagyobb vesztese a Fidesz, ellenben az SZDSZ rokon­szenvindexe a legmagasabb. Az újságírók kiszolgálta­tottságának tekintetében a megkérdezettek negyven szá­zaléka elsősorban az illető médium tulajdonosának való kiszolgáltatottságot tekinti legfenyegetőbbnek. '92-ben még az újságírók 46 százalé­ka érezte, hogy munkáját tel­jesen szabadon végezheti, szabadon dolgozhatja fel a munkaanyagot, mtg ez az arány mára 31 százalékra csökkent, vagyis három új­ságíróból kettő meg van ve­zetve. Munkája során majd­nem minden harmadik újság­írót ért már fenyegetés a mé­diumra nehezedő gazdasági és politikai nyomás okán, vi­szont közülük csak 50 száza­lékban nyilatkoztak úgy, hogy szerkesztőségük felelő­sen mögéjük állt. Úgynevezett tabutémák­ban most sincs hiány, vagyis hiába ácsingóznak leleplező riportjaikkal, az nem kap nyilvánosságot. így a médiu­mokon keresztül a nyilvános­ság nem értesülhet elsősor­ban a korrupciós ügyekről, a politika és gazdaság összefo­Munkatársunktól Első alkalommal hirdet meg horgászversenyt a Szege­di Tudományegyetem Hallga­tói Önkormányzata hagyo­mányteremtő céllal. Az SZTE-kupa nevezéses hor­gászversenyt október 7-én, szombaton reggel hét órától rendezik meg a Gróf Széche­nódásáról, belpolitikai botrá­nyok hátteréről, a bankok csőd közeli állapotáról. Ezek után azon már nem is csodál­kozhatunk, hogy a megkérde­zettek többsége hiányolja a sajtó függetlenségét, a közvé­lemény szabad tájékoztatását, dk maguk sem látják át a saj­tóban kialakult tulajdonvi­szonyokat, ezen belül is sú­lyos köd borítja a közszolgá­lati médiumokat. Mindebből következik, hogy a szakma úgy véli. a mai magyar sajtó nem látja él rendesen alapfel­adatait, többek között a hite­les, objektív tájékoztatás hi­bádzik. A munkaviszonyokat vizsgálva kiderült, hogy egy­re csökken a főfoglalkozású újságírók száma. A pénzviszonyok megint csak széles skálán mozognak. Legtöbbet a kereskedelmi te­levízióknál keresnek, ezt kö­vetik az országos napilapok munkatársai, a legalacso­nyabb jövedelemmel a keres­kedelmi rádióknál és a vidéki sajtóban dolgozók rendelkez­nek. A válaszadók 37 száza­léka szerint túl sokat dolgoz­tatják őket, s ebben a 37 szá­zalékban legtöbben a vidéki sajtóban dolgoznak, azaz a munkaórák és a díjazás ará­nya a vidéki sajtóban a leg­rosszabb. A káosz tehát nem kicsi, de ez még „megfejelő­dik" azzal a ténnyel, hogy az újságírók szakmai képvisele­te közel egyenlő a nullával, ezt az az adat is mutatja, hogy az elmúlt tíz évben pá­lyára lépő újságírók 84 szá­zaléka semmilyen érdekvé­delmi szervezetben nem je­gyeztette magát. Az adatok elemzésébe most nem mennénk bele, már csak azért sem, mert maguk a számok elég világosan mu­tatják a hazai médiumok ál­lapotát, de megjegyzendő, és ez már a kutatáson kfvül, hogy az utóbbi években azok a sajtótermékek növelték egyértelműen olvasótáboru­kat, amelyek a fenti negatív tendenciák ellenére „termé­kük" körül tiszta és egyértel­mű viszonyokat tudtak kiala­kítani. Podmaniczky Szilárd nyi István evezőspályán, köz­keletű nevén a Maty-iren. Az oktatókból, hallgatókból és. a nem oktató munkát végző dolgozókból álló csapatok kö­zött háromórás küzdelemben dől el, kinek sikerül a legtöbb halat horogra csalnia. A ver­seny díjait csapatok és egyéni indulók között osztják ki. Az út szélé Az idő­járáshoz képes ol­csó, a ta­valyinál viszont drágább lesz a krumpli az idén - állítják a termelök. Míg a kisebb falvakban, az országút mellé kitett zsákos burgo­nyát már 35-40 forintért meg lehet kapni, addig a Szegedi piacon akár 70­80 forintot is elkérnek a szebb krumplinak kilójá­ért. Az idei termés elegendő lesz ugyan a hazai fogyasz­táshoz, ám télen várhatóan már csak drágábban lehet majd beszerezni a köretnek A Szegedi Vadaspark vezetősége múlt hónap­ban részt vett az Európai Allatkertek Szövetségé­nek soron következő konferenciáján. A dániai Aalborgban megrendezett ötnapos összejövetelen a fajkoordinátorok, köztük Gösi Gábor, a szegedi park igazgatója tartott előadást. Emellett szó volt még az állatkertek szere­péről a természetvéde­lemben, illetve a „bush­meat", vagyis a húsvadá­szat visszaszorításáról. Minden évben konferenciát szervez az Európai Allatker­tek Szövetsége (EAZA). Leg­utóbb a dániai Aalborgban gyűltek össze a szakemberek, köztük a Szegedi Vadaspark vezetősége is. A szegediek évek óta tagjai az EAZA-nak, sőt a park igazgatója, Gösi Gábor a fehérarcú selyemmaj­mocska európai fajkoordiná­tora. Feladatai közé tartozik a kihalófélben lévő faj állatker­tekben élő példányairól a le­hető legtöbbet feljegyezni. A szaporításukhoz nagyon fon­tos a családfa több generációs ismerete. A koordinátor mondja meg, melyik hímet le­het melyik nősténnyel pároz­tatni. Szegeden négy hím maj­mocska van, s a közeljövőben kapnak párt, A Tisza-parti vá­még olcsó, való, gumós növényt. Az sem elképzelhetetlen, hogy az év végi ünnepek környékén, akár a bűvös száz forintos árat is elérje a burgonya. Szakemberek szerint az idén sem lesz krumplihiány, de biztos, hogy drágább lesz mint a tavalyi - túltermelési válsággal küzdő - évben. Ak­kor ugyanis az őszi szezon 30 forintos árral indult, az idén pedig a jó minőségű, télálló burgonyáért máris elkérik az 50-60 foriotot. Nem látszik egyelőre krumplimizéria a dorozsmai nagybani piacon, ahol bőven akad az idei ter­mésből. Szilasi László piac­vezető szerint a termés kitart jövő tavaszig, a minősége is jó. Most átlagosan 40 forin­tért lehet nagybani áron hoz­zájutni egy kilóhoz, ehhez ros vadasparkjában emellett még 15 olyan állatfajt tarta­nak, mely szerepel az európai fajmegmentő programban. A fajkoordinátorok beszá­molóján kívül a konferencia másik fontos témája volt az állatkertek természetvédelmi szerepe. A brazil őserdőkben élő oroszlán tamarin az egyik legveszélyeztetettebb állatfa­jok egyike. Magyarországon pedig csak Szegeden van né­hány példány belőle. Az állat­kertek anyagilag is támogatják a megmentésüket. A legna­piacon azonban nagy tételben kell vásárolni. - Máris sokan jönnek ki Szegedről, hogy két-három zsák burgonyát vásároljanak a téli hónapokra. Az idei termés a száraz idő­járás miatt a legtöbb helyen nem érte el a 20 tonnás átlagot sem. Az országban körülbelül 45-50 ezer hektáron vetették ezt a növényt, így közel 900 ezer tonnát takaríthattak be a termelők. Igaz, a hazai fo­gyasztás megközelíti az egy­millió tonnát, ám hiányról még sem lehet beszélni. A hazai, egy személyre jutó 70 kilós át­lagfogyasztás mellett sem lehet különösebb gond az idén a burgonyával. Az ár már egészen más kér­dés. A krumpli továbbra is a legolcsóbb alapvető élelmi­gyobb probléma most viszont a „bushmeat". Kongóban és Kamerunban a bennszülöttek aprópénzért, megrendelésre mészárolják le az állatokat. A legyilkolt emberszabásúak és az elefántok, néha pedig még az őserdők mélyén élő törzsek tagjai is a dúsgazdag ínyencek tányérján végzik be földi pá­lyafutásukat. Az EAZA most ez ellen próbál tenni valamit. Ez csak a felvásárló piacra mért „csapással" oldható meg. • A Szegedi Vadaspark mai drága szernek számít. Ám tavaly, a csapadékosabb időrájás miatt még olcsóbban lehetett bevásá­rolni belőle mint most. Akkor 30 forintos kilónkénti átlagár­ral indult a szezon, s a döm­ping miatt kora télre még 20­25 forintra is lement egy kiló burgonya ára. Ehhez képest az idén valóban többet kell majd fizetnünk. Ám érdemes mérle­gelni, megéri-e nagy tételben bevásárolni a burgonyából, hi­szen a házilagos tárolás során a súlyveszteség sem csekély. Néhány hónap alatt az eredeti tömeg negyedét is képes elve­szíteni a növény. Lehet, hogy érdemesebb a szakszerűen ki­teleltetett krumpliból vásárolni még akkor is, ha tíz-húsz fo­rintért többet kell majd adnunk érte a tél végén. R. G. akcióján szabadon engedik a Tisza körtvélyesi holtágán Vazult, a vidrát. A kedves kis állat anyját tavaly ütötte el egy autó, így került Vazul a parkba, ahol az ápolásnak kö­szönhetően megerősödött. Ez­után a Somogy megyei Petes­malomban lévő vidramen­helyre vitték. Vazul mai tiszai szabadon engedése pedig azt is jelzi, hogy a kora tavaszi ciánszennyezés követően a folyó ismét élővé vált. Kormos Tamás Könyvtárosok és a TelR Munkatársunktól Ma már vitathatatlan, hogy korunk egyre sokrétűbb elvá­rásai között szükséges a könyvtári ellátás állami fenn­tartása, illetve fejlesztése a polgárok, a társadalom egésze szempontjából, mivel annak ­az információs szolgáltatás biztosításával együtt - straté­giai jelentősége lehet. Csongrád megye könyvtá­rosai - a Somogyi-könyvtár és a makói József Attila Városi "Könyvtár szervezésében - vi­tatták meg az ezzel kapcsola­tos aktuális kérdéseket, lehe­tőségeket. A fórumon dr. Hű­bér Bertalan megyei önkor­mányzat főjegyzője a területi információs rendszerről (Te­lR) tájékoztatta az egybegyűl­teket. A szakemberek megis­merhették az országos és me­gyei területfejlesztést és -ren­dezést szolgáló információs rendszer célkitűzéseit. A fő­jegyző ismertette a megye ez­zel kapcsolatos terveit, vala­mint az üzemeltetésére vonat­kozó elképzeléseket is. A je­lenlévők egyetértettek abban, hogy az információs társada­lom fejlődésének, a tájékozta­tási feltételek javításának ér­dekében folyamatosan keresni kell azokat a pályázati lehető­ségeket, amelyekkel garantál­ni lehet a megyében működő könyvtárak szakmai adottsá­gainak további javítását. Millenniumi képek Gyermekrajzok kiállítása DM-információ A Millenniumi képek cím­mel hirdetett pályázatra érke­zett gyermekrajzokból nyit­nak kiállítást ma délután öt órakor a Százszorszép Gyer­mekházban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szegedi Csoportja által kiírt versen­gésre beérkezett rajzok alko­tóit várják a tárlatnyitóra, ahol értékes jutalmakat adnak át nekik. Az érdeklődők a kiállí­tást a gyermekházban lét hé­tig láthatják. Diagnózis a Telinen Munkatársunktól Ma, pénteken este 7 órától ismét jelentkezik a Telin-tévé egészségügyi magazinja, a Di­agnózis. A műsorban össze­foglalót adnak a szeptember 24-én megrendezett „Szíyünk napja" című rendezvényről. Ezután a dr. Gógl Árpáddal készített interjút láthatják, hallhatják a nézők. Nemrég helyezték el a szegedi Il-es kórház sürgősségi betegellátó osztályának alapkövét, erről is adnak egy rövid összefoglalót. Végül a műsorban szó lesz még a sclerosis multiplexes betegek lelki és szociális problémáiról, az inkontinen­ciáról és a szegedi járóbeteg ellátás privatizációjáról. Csocsó­bajnokság Munkatársunktól A Szegedi Csocsó Egyesü­let a hétvégén kétnapos cso­csó-tornát rendez a Vám téri Club és Drink bárban. A ver­senyre ezer forint nevezési díj ellenében várják csapatok je­lentkezését a helyszínen, szombaton 12-13 óra között. A csoportmérkőzéseket köve­tően vasárnap játszanak a csapatok a Tuborg kupáért. ISO-9002 TGA-ZQ-002/92-00 márkaszerviz Közösen Önökért! Tehergépjármű-alkatrész - új tehergépjármű kis- és nagykereskedelem értékesítése - teljes körű szervizelés ING-EREDETISÉGVIZSGÁLAT KFT. 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 113. Tel./fax: 62-473-740 Ó728 Szeged, Napos út 3. Tel./fax: 62-472-327 M ÚOSZ-kongresszus Média a boncasztalon Krumpli: érdemes-e bezsákolni? Mars téri piac: nagy a felhozatal, mégis magas az ár? (Fotó: Gyenes Kálmán) Egyetemi horgászverseny Az állatkertek és a természetvédelem Ma szabadul a vidra Vazul, a vidra mától ismét szabadon élhet. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Oldalképek
Tartalom