Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-06 / 235. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 2000. OKT. 6. Végső győzelem? A

kérdőjel még mindenképpen odakívánkozik a cím mögé. Nem tudni ugyanis, hogy amikor e sorok megjelennek, milyen lesz a helyzet Kis-Jugoszláviában, de főleg Belgrádban. Több lehetséges változatát is el tudom képzelni a várható eseményeknek. Például azt, hogy a jugoszláv főváros ma reggel békére ébred: a tüntetők százezrei vonulnak végig a Terazijén (az ó Kárász utcájuk), a rohamsisakos, golyóálló mellényes rendőrök hónuk alá csapják fejvédójiiket és együtt ballagnak az örömtől mámoros tömeggel. (Amely nem emel rájuk kezet...) De várok ezzel a merész hipotézissel. Hogy miért? Mert e sorok írásakor, csütörtökön késő este, még nem kaptunk hírt arról, hogy Milosevics hol tartózkodik? (Hágában még biztosan nem...) Mit forral a boszorkánykonyháján? Melyek és milyen erősek azok a katonai erők, amelyek szimpatizálnak az ellenzékkel? Két jelenséget viszont fölöttébb biztatónak látok. Az egyik, hogy a Kostunicát éltető tüntetők nem kezdtek azonnal igazi balkáni randalírozásha. Többé-kevésbé fegyelmezett, visszafogott tömeg benyomását kelti, ami derűlátásra ad okot az események további menetét illetően is. A

másik viszont az az erkölcsi támogdtás, amelyet a szerb nép Pavle pátriárkától kapott. Az agg egyházi vezető ugyanis arra szólította fel a hadsereget és a rendőrséget, hogy „civilizált hatalomváltást segítsenek elő". (Kilenc évvel ezelőtt Pavle a horvátok ellen hadba induló szerb katonák fegyvereit áldotta meg...) Hogy milyen hatása lesz a felhívásnak, azt hamarosan meglátjuk. Mindenesetre a szerbek megtették az első komoly lépést a „végső győzelem"felé. Jól tették. Forradalom, polgárháború, vagy valami más? Szabad Szerbia" napja kudarc Biztató hírek A tegnapi belgrádi tüntetésre „készültek" a vajdaságiak is. Több városból buszkonvojok indultak a fővárosba, de ezek nem mindegyike érte el úticélját, mert (az akkor még Milosevics oldalán álló) rendórök feltartóztatták őket. A belgrádi események időpontjában mi néhány délvidéki városban érdeklődtünk az ottani helyzet felől. Szeged testvérvárosában, Szabadkán, először egyik magyar újság szerkesztőségét hívtuk, eredménytelenül. Másodszorra már bejelentkezett a központ és szerbül közölte, hogy az illető szerkesztőségben senki sincs, és levágta a kagylót. Újabb próbálkozásunkkor már csak a foglalt jelzést hallottuk... Magánszemélyeket, természetesen nevük elhallgatása mellett, kérdeztünk a tegnap esti helyzetről. Egybehangzóan azt közölték velünk, hogy a városban viszonylagos rend van, a rendőrök járőrözése valamivel sűrűb, mint egyébként. Az utcákon ég a villany, de járókelőt sehol sem látni. Azok a lakások, amelyekben kábeltelevízió van, két hete nem nézhetnek semmilyen adást, mert a műsorszóró vállalat működését betiltották. így természetesen a magyar csatornákat sem láthatják az ottaniak. Az élelmiszerellátás kielégítő, de továbbra is sorok állnak a boltok előtt. Topolyáról biztatóbb helyzetképet kaptunk. Mint ahogyan beszélgetőtársaink mondották - a rendkívül rossz telefonvonalak közvetítésével -: rend, csend és nyugalom van. Mezőgazdasági településről lévén szó, az emberek zöme alkonyatkor tért haza a földekről. (Számukra az üzemanyaghiány jelenti a fő gondot...) Az általános iskolások rendszeresen járnak órára, míg a középfokú tanintézményekben akadozik a tanítás. A topolyaiak jóval informáltabbak, mert ott nem a kábeltelevízió, hanem az „égi" antennák közvetítik az adásokat. Arról is tájkozódtunk, hogy a közép-bácskai városban eddig semmilyen incidensre nem került sor, a katonaköteleseket sem hívták be, végezetül pedig az élelmiszer-ellátással sincs nagyobb gond. K. F. Párizs (MTI) Kudarcba fulladt Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető Párizsban tartott hosszú ülése, amely a ciszjordániai feszültség enyhítésére irányult. Barak hazautazott, nem pedig az egyiptomi Sarm cs-Sejkbe. Döntését egy izraeli tisztségviselő azzal indokolta, hogy a biztonsági kérdésekre vonatkozó tárgyalások kátyúba jutottak, mert Arafat „nem volt hajlandó aláírni az Albright közreműködésével Párizsban kidolgozott megállapodástervezetet". Külföldön élö olaszok Róma (MTI) Az olasz szenátus második olvasatban elfogadta azt az alkotmánymódosító törvényt, amely 18 parlamenti helyet biztosít a külföldön élő olaszok képviselői számára. A testület 194:5 arányban mondott igent az új törvényre, amelyet most már csak a képviselőháznak kell megszavaznia ahhoz, hogy érvénybe léphessen. A külhonban élő olaszok ügyében 1999. február 24én voksolt először a képviselőház, akkor áldását adta arra, hogy ők is szavazati joggal rendelkezhessenek, s hogy megválaszthassák saját honatyáikat a római székhelyű parlamentben. Önkéntes moratórium Újdelhi (MTI) Újdelhiben befejeződött Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos látogatása. Oroszország üdvözli az indiai kormánynak azt a törekvését, hogy nemzeti konszenzust alakítson ki az atomfegyver-kísérletek általános tilalmáról szóló szerződésről. Moszkva és Újdelhi valamennyi fegyverzetellenőrzési megállapodás tiszteletben tartásáért száll síkra. A felek a tárgyalásokon állást foglaltak amellett is, hogy keresni kell a rakéták és rakétatechnológiák elterjedését megakadályozó mechanizmusok kidolgozását. Oroszország üdvözli, hogy India önkéntes moratóriumot vállalt az atomfegyver-kísérletekre. Párizsi Két tüntető egy fiatal, sebesült rendőrt támogat a szerb parlament előtti összetűzések helyszínén. A rendőr korábban összeesett, utána átállt az ellenzék oldalára. (MTI Telefotó/ÁP/Szrgyan llics) Belgrád (MTI) Az ellenzéki tüntetők csütörtökön délután elfoglalták a szerb állami televízió (RTS) épületét, és megrohamozták a parlamentet is. Szlobodan Milosevics elnöki idejének eddigi legnagyobb tüntetéséről van szó. Az ellenzék választási győzelmének kihirdetését követelő tömegtüntetés során összetűzésekre került sor a rendőrség és a tiltakozók között. Szemtanúk több tucat sebesülésről számoltak be, és több helyütt tűz is keletkezett. Információk szerint az öszszetúzések alatt páncélosok vonultak fel Belgrád központjában. A szerb állami televízió (RTS) egyes csatornáján a B92 független televíziós társaság kezdte sugározni adását, később az adó zenekari közvetítésre tért át. A tüntetők csütörtök este fél hat körül néhány perc leforgása alatt foglalták el a RTS székházát. Gyújtóeleggyel töltött üvegeket hajigáltak az épületre, ablakokat törtek be, a helyszínen lövések döreje is hallatszott. A tévéből aznap 160 alkalmazottat elbocsátottak, ennek nyomán sok más dolgozó csatlakozott a tüntetőkhöz. Átlépett a 300 ezernyi tiltakozó soraiba több tucat rendőr is. Az incidensek már délelőtt elkezdődtek, amikor a rendőrség több városban megpróbálta megakadályozni, hogy a tüntetők Belgrádba utazzanak. Szabadkán is késleltették mintegy 500 szabadkai polgár indulását, továbbá letartóztatták és 30 nap börtönre ítélték a helyi ellenállási mozgalom egyik fő vezéregyéniségét, Robertino Knyurt, mert egy rendőr szemtanú állítása szerint megrongált egy személygépkocsit. A szövetségi parlament előtt már késő délelőtt könnygázhoz és gumibotokhoz folyamodtak a rohamrendőrök, de vér nem folyt. Már a tüntetést megelőzően bejelentették, hogy az alkotmánybíróság döntése értelmében nem második fordulót tartanak, hanem megismétlik a szeptember 24-én rendezett elnökválasztást. A bíróság elnöke, Milutin Szgyics közléséből az derül ki, lehet, hogy az ismétlésre csak hónapok múlva kerül sor. Az ítélet ismeretessé válása után a szerb ellenzék bejelentette, hogy választási csalás miatt vádemelést kezdeményezett az ügyészségnél Milosevics ellen. Mladjan Dinkics, a G17 ellenzéki szakértői hálózat egyik irányítója elmondta, hogy a vádemelési indítványt 15 ezer ember hitelesítette aláírásával. A G17 közölte: megdönthetetlen bizonyítéka van Vojiszlav Kostunica, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) vezetőjének választási győzelmére. Kostunica időközben elutasította Vlagyimir Putyin orosz államfő meghívását, hogy utazzék Moszkvába. Arra hivatkozott, hogy a jelenlegi jugoszláviai helyzetben, amikor tüntetések zajlanak az országban, és sztrájkolnak, felelőtlenség lenne részéről az orosz fővárosba utazni. Putyin viszont csütörtökön megújította közvetítési szándékát a jugoszláviai felek között. Brit lapértesülés szerint tanácskozásra hívták Londonba péntekre a nemzetközi összekötő csoport - az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy-Britannia - képviselőit, hogy egyeztessék politikájukat Jugoszláviáról Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök választási veresége után. A Financial Times kiemelte Oroszország szerepét, úgy vélve, hogy Moszkvának jelentős közvetlen befolyásolási eszközei vannak Jugoszláviát illetően, mivel Belgrád Moszkvára támaszkodik az olaj- és a gázimporthitelek kérdésében. Kofi Annán ENSZ-főtitkár Brüsszelben a NATO vezetőivel tárgyalt a jugoszláviai válságról, de mindkét fél igen tartózkodóan nyilatkozott a teendőkről. Lord Robertson, a NATO főtitkára csak annyit mondott, hogy ebben a helyzetben a jugoszláv népnek kell megtennie a következő lépéseket is. Annán reményét fejezte ki, hogy a vezetés meghajlik a nép akarata előtt, és nem fajul el a helyzet. Bili Clinton amerikai elnök Washingtonban tett sajtónyilatkozatában megerősítette az Egyesült Államok azon álláspontját, hogy támogatja a jugoszláviai demokratikus ellenzéket, és a nép azon jogát, hogy maga válassza meg vezetőit. A belgrádi tüntetők Clinton értelmezése szerint saját országukat akarják visszavenni maguknak, szabadságukért küzdenek, és ebben Washington mellettük áll. Újságírói kérdésre válaszolva azonban az elnök elvetette az amerikai katonai beavatkozás gondolatát. Milosevics pártja, a Szerb Szocialista Párt az ellenzéket tette felelőssé a zavargásokért. A párt hangoztatta, hogy minden eszközt bevet a rend helyreállítására. Belgrád központjából visszafordultak azok a páncélosok, amelyeket korábban vezényeltek ki a hatóságok. Szemtanúk szerint mintegy tizenöt katonai járműről van szó, amelyek megkezdték a visszavonulást külvárosi laktanyáikba. A Szerbiai Ellenzéki Szövetség felszólította híveit, hogy mindaddig maradjanak az utcákon, amíg Milosevics le nem mond. Közel 100 egységből álló, országos kiskereskedelmi hálózattal rendelkező, multinacionális cég vidéki egységének működtetésére keres vállalkozókat Feladat: * A kiskereskedelmi egység teljes körű menedzselése * A meglevő ügyfélkör magas szintű kiszolgálása és folyamatos bővítése * Szoros együttműködés a központtal. Feltételek: * Középfokú végzettség (felsőfokú kereskedelmi végzettség előnyt jelent] * Kereskedelmi és üzleti gyakorlat, jó vezetői képesség (vendéglátói gyakorlat előny] * Indulótőke. Amit nyújtunk: * Jól bevált értékesítési rendszer * Kiváló minőségű termékek * Rendszeres továbbképzés * Az elvárásokkal megegyező, versenyképes jövedelem. Kérjük, fényképes, kézzel írt pályázatát és erkölcsi bizonyítványát a hirdetés megjelenését követő 10 napon belül szíveskedjen eljuttatni a Délmagyarország címére „Vállalkozó" jeligére.