Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-31 / 255. szám

6 HAZAI TÜKÖR KEDD, 2000. OKT. 31. Jogaink az egészségügyben Betegek és képviselőik Szereptévesztés jht pül a Torgyán-villa, egyelőre még a kisgazda ifjúHí sági szervezet kétkezi munkája nélkül. A pénz a sztárügyvéd bukszájából, és a pécsi primadonna erszényéből került elő. Bár a miniszter korábban egy társasházi lakás egyhatodát vallotta magáénak, most mégis megtalálta a befőttes üvegekbe, vagy a párna korcába, esetleg a csillárba rejtett bankókat. De Torgyán József építkezésével kapcsolatban ennél sokkal nagyobb hír, hogy az APÜSZ, azaz az APEH Üldözöttéinek Szövetsége adócsalásért jelentette fel a minisztert - az APEH-nél. Ilyenkor harap a kígyó a saját farkába. Torgyán doktor mindenkiből kihozza a legjobbat. Kéri Barnabás Gregor Houstonban Munkatársunktól Pénteken mutatták be a kította, az előadás karmestere az izraeli Asher Fisch A legfontosabb betegjogok 1. az egészségügyi ellátáshoz való jog 2. a szabad orvosválasztás joga 3. az emberi méltóságot tiszteletben tartó bánásmódhoz való jog 4. az információhoz való jog 5. a tájékozott beleegyezéshez való jog 6. az eló'zetes nyilatkozattétel joga 7. a kezelés visszautasításához való jog 8. a kezelólntézmény elhagyásának joga 9. az információs önrendelkezéshez való jog 10. a méltóságteljes halálhoz való jog 11. a panaszeljáráshoz való jog 12. az egészségügyi döntések rendszerében való részvétel joga Szeri István alelnök Parragh László lett az MKIK elnöke Budapest (MTI) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttközgyűlése titkos szavazással Parragh Lászlót választotta meg elnöknek hétfőn. A szavazáson Parragh László a szavazatok 67,1 százalékát kapta Tolnay Lajos ellenében. Altalános alelnök Vereczkey Zoltán lett. A kelet-magyarországi régió-ügyekben illetékes alelnöknek Szeri Istvánt, a nyugat-magyarországi régió alelnökének Varga Józsefet, a kézművesek alelnökének Juhász Józsefet választották meg. A választáson a kézművesek szavazatait 1,34 szorzószámmal vették figyelembe, mivel a kamarai törvény biztosítja számukra a 33 százalékos szavazati arányt. Megválasztását követően Parragh László elmondta, hogy ha azokat az erőket, energiákat, amelyeket a választási kampánya során érzékelt, meg lehet őrizni és egy csatornába terelni, s akkor a gazdasági érdekképviseletre szép jövő vár. A lendületet tényleges munkára és nem személyeskedésre kell használni - fogalmazott. Parragh László reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi kamarai tagság létszámát tovább lehet növelni. Arra törekszik, hogy aki bizalmat szavazott a kamarának, az később se hagyja ott a szervezetet. Parragh László rövid távú programjában elmondta, hogy fel kell építeni az új kamarai struktúrát és meg kell határozni a kamara stratégiáját. Agrárkamara Csikai Miklóst újraválasztották Budapest (MTI) A Magyar Agrárkamara (MAK) hétfői budapesti soron kívüli tisztújító küldöttgyűlésén újraválasztották Csikai Miklóst, a szervezet eddigi elnökét. A soron kívüli küldöttgyűlés összehívását a kamarai törvény legújabb módosítása írta elő, amely szerint november l-ig tisztújítást kell végrehajtani a kamaráknál, mivel ez után a tagság önkéntessé válik. Ennek tett eleget hétfői küldöttgyűlésén a Magyar Agrárkamara. A küldöttgyűlésen a 200 küldöttből 186-an voltak jelen és 19 megyét, valamint Budapestet képviselték. A küldöttek megválasztották a MAK három alelnökét, Bódis Tamás, Ebele Ferenc és Forgács Barna személyében. Emellett felhatalmazták a jelenlegi főtitkárt, Mészáros Gyulát, hogy az új önkormányzati szabályzat elkészültéig - erre 90 napos határidőt ad a törvény - alelnöki jogosítványokkal jegyezze a kamarát. A küldöttgyűlés megújította a magyar kamara húsztagú elnökségét, etikai és ellenőrző bizottságát is. Csikai Miklós rámutatott arra, hogy a Magyar Agrárkamara tevékenységének határait tágabb értelemben egy másik törvény, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény határozza meg. Ennek szellemében a kamara azon kíván munkálkodni, hogy az agrárium hátrányos helyzetét ledolgozva ugyanolyan trendek érvényesüljenek a mezőgazdaságban, mint a nemzetgazdaság más területein. Az 1997ben elfogadott egészs é g ü g y i törvény 2000. január elsejétől tette kötelezővé - az ÁNTSZ kötelékébe tartozó - betegjogi képviselői rendszer létrehozását. A végrehajtáshoz szükséges miniszteri rendelet azonban csak tavaly decemberben jelent meg, ezért a betegjogi képviselők féléves csúszással, ez év júniusában kezdték meg tevékenységüket. Az országban több mint félszáz betegjogi képviselő dolgozik, akik valamennyien pályázat útján nyerték el a Magyarországon még újnak számító munkakört. Csongrád megyében ketten képviselik a betegek jogait, egyikük jogász, Benedek Izabella, a másik nyugdíjas orvos, Renkó Mária. Vele beszélgettünk a betegjogi képviselők feladatairól, munkájuk nehézségeiről. - Doktornő! A mundér becsületének védelme helyett ön a másik oldal, a betegek érdekeit védi. Mi motivál egy orvost erre? - Negyedszázadig dolgoztam belgyógyászként vidéki és budapesti kórházakban, szakrendelőkben, majd Szegedre kerültem a Csongrád megyei Egészségbiztosítási Pénztárba, ahol is több évig a táppénzes és a rokkantosítási ügyekkel foglalkoztam. Számtalanszor tapasztaltam azt, hogy sem a betegek, sem az egészségügyi dolgozók nincsenek tisztában még a legalapvetőbb jogi, etikai kérdésekkel sem. E hiány pótlása, illetve a segítségadás mindkét oldal számára késztetett arra, hogy az - éppen a nyugdíjazásommal egy időben kiírt - betegjogi képviselői állást megpályázzam. - Éppen amiatt, hogy nálunk ez a munkakör és egyáltalán a betegjogok védelme új terület, a laikus úgy gondolja, a betegjogi képviselő védi a pácienst, teszem azt - a klasszikus példával élve - egy törlőkendő hasüregben felejtésének ügyében, azaz műhiba perben. Holott nem erre szól a betegjogi képviselők jogosítványa. - A „jogi" szót ki kellene hagyni az elnevezésünkből, hiszen mi nem jogi képviseletet vállalunk, az az ügyvédek dolga a peres eljárásokban. A betegjogi képviselő közvetítő, annak érdekében tevékenykedik páciens és intézmény között, hogy a vitás kérdések békés úton megoldódjanak. Legfőbb feladatunk tájékoztatni a beteget a jogairól, s ha ügyében megbíz bennünket, átvállaljuk szerepét, képviseljük őt, helyettejárunk el. - Hogyan működik ez a gyakorlatban? - Meghallgatom a beteg sérelmét, aminek ismeretében el tudom dönteni, hogy panasza megalapozott vagy sem. Ha igen, akkor megegyezünk, ő maga, vagy pedig az ő megbíMunkatársunktól Az Alliance Francaise kulturális egyesület meghívására a Felsővárosi templomban ad hangversenyt november l-jén 18.45-kor a Le Mans-i Gregorián Kórus. A 32 tagból álló énekkar a Loire-völgyi régió zenei életézásából én fordulok az adott egészségügyi intézmény vezetőjéhez, aki a bejelentést köteles kivizsgálni, s megtenni a szükséges intézkedést. Ha súlyosabb ügyről van szó, akkor a betegjogi képviselő „kilép", s az ügyvéd veszi át szerepét. - Azt mindannyian tudjuk, hogy az egészségügyre rengeteg a panasz, érződik ez a betegjogi képviselő ügyfélforgalmában? - Még nem, hiszen újdonságról van szó, nagyon kevesen tudnak létezésünkről. Nálunk még szokatlan, hogy hivatalos fórumon az egészségügyre lehet panaszkodni. Ettől mindenki fél, mert joggal érzi kiszolgáltatottnak magát. Feladataink közé tartozik, hogy rendszeresen ellenőrizzük, a kórházi osztályokon az ellátás az előírtaknak megfelelően történik-e? Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy bemegyek a kórtermekbe, rendelők váróiba és beszélgetek a betegekkel. Próbálom kipuhatolni, van-e panaszuk, elégedettek-e az egészségügyi ellátással? Nem az a célom, hogy minden áron kihúzzak belőlük valamilyen őket ért sérelmet, hanem általában szeretném tudni, milyen az adott intézményben az ellátás. A betegek azonban félnek még szóba állni is velem. A „miért" nem szorul magyarázatra. Az egészségügyi dolgozók viszont a „legszebb arcukat" mutatják felém. Következésképpen egyelőre nem az intézmények azok a helyek, ahol a betegjogi képviselő tetten érheti a problémákat. - A fogadórákon viszont szabadabban panaszkodhatnak betegek. - Azok többsége, akik eddig az irodámban felkerestek, nem panasszal, hanem az egészségügyi ellátással kapcsolatos kérdésekkel jöttek. Olyanokkal, amelyekre orvosuk nem tudott nekik választ adni. A panaszkodók az ambulanciákon jellemző, órákig tartó várakozásról szóltak. Sok a panasz a betegekkel használt hangnemre, bánásmódra. Kifogásolják az ellátást, például azt, hogy kevés a nővér, s ezért fordulhat elő, hogy egy-egy kórházi osztályon egyetlen ápolónő van szolgálatban éjszaka. Tudatlanság jellemző a betegek körében az önrendelkezési jogot illetően, úgy tűnik egyelőre igényük sincs ennek a jognak a gyakorlására. Pedig a páciensnek információval kell rendelkezni arról, milyen beavatkozást szándékoznak nála elvégezni, annak milyen kockázatai, következményei lehetnek. Ahhoz, hogy felelősséggel dönteni tudjon, vállalkozik vagy sem a javasolt beavatkozásra, minden ismeretnek a birtokában kell lennie. A gyógyítás az ő személyes életének része, mégpedig sorsdöntő része. Ehhez pedig, akár tetszik az orvostársadalomnak, akár nem, a betegnek is van szava. - Az orvostársadalom enyhén szólva nem lelkesedik a betegjogi képviselők, ahogyan egy orvos fogalmazta: „lábatlankodásáért". Ez a dolog egyik oldala, de ami ennél fontosabb: a financiálisán mélyponton, morálisan is válságban levő egészségügyön számon kérhető-e az például az, hogy sokat kell várni az ambulanciákon, vagy az, hogy egyetlen nővér dolgozik éjszaka? - Valakin számon kérhető. Az, hogy nem elégséges a személyzet létszáma számon kérhető az egészségügy legfelsőbb szinten levő felelősein. Az, hogy az ambulanciákon sokat kell várakozni vélhetően munkaszervezési hiba is, tehát számon kérhető az intézmény-, vagy részlegvezetőn. Ami pedig a hangnemet illeti, ez nem gazdasági, nem szervezési, nem szakmai kérdés, hanem alapvető elvárás egy kultúrált emberi kapcsolatban. - Csongrád megyében ketten ügyelnek a betegek jogaira, milyen munkamegosztással dolgozik ön és jogász kolleganője? - Hozzám tartozik az orvosegyetem, a szegedi szakrendelő, Szeged és vonzáskörzetének háziorvosi szolgálata, a deszki kórház, Makó és Kistelek, illetve e két város vonzáskörzete. Benedek Izabelláé a szegedi kórház, a gyerekkórház, a vásárhelyi, a szentesi és a csongrádi egészségügyi intézmények. Fogadóóráink helye és ideje az egészségügyi intézményekben kifüggesztve megtalálható. Kalocsai Katalin re Debrecen, Miskolc és Pécs után érkezik a francia kórus, amelynek repertoáijában a középkori egyházi zene mellett reneszánsz és barokk többszólamú művek szerepelnek. Az együttes 20 éves fennállása óta 7 lemezt adott ki. Houston Grand Operában Leos Janácek Katja Kabanova című operáját, amelyben Gyikoj, a kereskedő szerepét Gregor József énekelte nagy sikerrel. A produkció címszerepét a Tosca eredeti helyszínekről közvetített tévéfelvételével világhírűvé lett Catherine Malfitano alaSzerdán este fél 8-kor a Szegedi Nemzeti Színházban a Kossuth-díjas Lukács Ervin dirigálásával Verdi Requiemjét adja elő sztárszólisták közreműködésével a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus. A koncert a Fricsay-bérlet, és egyben a szimfonikus évad nyitó hangversenye. A szegedi koncertélet régi hagyománya, hogy halottak napjához közel a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus bemutat egy, az alkalomhoz illő nagyszabású oratorikus művet. A szóba jöhető darabok közül egyértelműen Mozart és Verdi Requiemjét szereti legjobban a közönség, így jó választás a Filharmónia részéről, hogy több éves szünet után ismét a Verdi-gyászmisét hallhatjuk. Zenetörténeti közhely, hogy Verdi nagyra tartott kollégája, az olasz vígopera koronázatlan királya, Rossini halálakor, 1868-ban kezdett a gyászmise komponálásához. Az eredeti terv szerint a kortárs zeneszerzők egy-egy tételt írtak volna Rossini tiszteletére, Verdi meg is komponálta az utolsó tételt, a Libera me-t, ám a teljes darab nem készült el. Végül 1873-ban, az olasz Risorgimento vezérének, Alessandro Manzoninak halála jelentett kellő ösztönzést Verdi számára a saját, önálló Requiemje befejezéséhez. Az elsöprő sikerű ősbemutatóra a szerző dirigálásával 1874. május 22-én, a mivolt. Gregor József további hat előadást énekel még ezekben a napokban. Sikerét az is jelzi, hogy ugyanerre a szerepre meghívta a dallasi operaház is, és Houstonba is visszavárják, ahol a következő években Janácek valamennyi operáját be szeretnék mutatni. lánói San Marco székesegyházban került sor. A Requiem azóta is Verdi egyik legnépszerűbb műve, a legnagyobb karmesterek és énekművészek rendre saját felvételt készítenek belőle. A szegedi közönség is sokszor hallhatta már a darabot, amely ezúttal is elsőrangú szereplőgárda előadásában csendül fel. Lukács Ervint a bilbaói vendégszereplésről hétfő hajnalban hazaérkezett Szegedi Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmesterének tekinthetjük, hiszen az előző évadban is négy kitűnő koncertet adott velük. Pályája során a Requiemet többször dirigálta már. A darab szólistáit sem kell bemutatnunk, hiszen három Kossuth-díjas operaházi sztárénekest és a szegedi társulat egyik vezető művészét kérte fel a Filharmónia. A szoprán szólamot éneklő Tokody Ilona nemrégiben tért haza Japánból, ahol nagy sikerrel alakította Kerényi Miklós Gábor eredetileg Szegeden bemutatott Pillangókisasszony-produkciójának címszerepét. Az Operaház vezető tenoristáját, Kelen Pétert, aki a milánói Scalától a bécsi Staatsoperig sokfelé bemutatkozott már, ritkán hallhatja az itteni publikum. Kováts Kolos évekkel ezelőtt énekelte már a Szegedi Nemzeti Színházban a Requiem basszus szólamát, mezzoszoprán partnere akkor is Szonda Éva volt, akit az utóbbi években egyre gyakrabban hívnak más társulatok is vendégénekesnek. H. Zs. Francia gregoriánok ben jelentős szerepet tölt be, külföldön és Franciaországban egyaránt rendszeresen fellép. Az együttes 1980-ban alakult a Le Mans-i székesegyház kórusaként, hogy a párizsi Sorbonne kápolnában rendezett gregoriántörténeti kiállításon a legjellegzetesebb francia gregoriánokat bemutassák. Magyarországi turnéjuk alkalmából SzegedDr. Renkó Mária: „A betegjogi képviselő közvetítő, annak érdekében tevékenykedik páciens és intézmény között, hogy a vitás kérdések békés úton megoldódjanak." (Fotó: Gyenes Kálmán) Lukács Ervin dirigálja a Verdi-gyászmisét Requiem sztárszólistákkal Szonda Éva és Tokody Ilona, a Requiem két szólistája. (DM-fotó)