Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-30 / 254. szám

NYITVA TARTÁS: Hétfö-P&ntek: 9-19-ig Szombat : 9-14-ig Vasárnap : 9-1 S-l g • mmmmm; Kasbach veié ^úrko,t só.... uc!c padlószőnyeg BUDAPESTEN viomm Etti xw Váci 152 irt •M ut 123. • Szeged ötvenhatos forradalma (6.) Az ávós laktanya bevétele A szegedi Néptanácstól a minisztériumhoz 1. A kormány jelentse ki, hogy ideiglenes mindaddig, amíg meg nem válasszák az új parlamentet. Az általános titkos választójog alapján több párt induljon a válasz­táson. A város lakossága mindaddig nem hajlandó fel­venni a munkát, amíg erre biztosítékot nem kap. 2. Akik Rákosi politikájá­val együtt működtek azok váljanak ki a kormányból. Memorandum Az egész lakosság sztrájkol­ni fog, ha Bebrits Lajos, Molnár Erik és Apró Antal nem válik meg a kormánytól. 3. Azonnal vonják ki a szovjet csapatokat az ország területéről. A kormány hoz­za nyilvánosságra a kivonu­lás pontos határidejét. Ha netalán a csapatok nem vo­nulnak ki a megállapított határidőre, a dolgozók sztrájkba lépnek. 4. Független és szabad szakszervezetet kívánunk és egyúttal kívánjuk a sztrájk jog elismerését. (...) 7. Hazánk lépjen ki a varsói szerződést aláíró ál­lamok sorából. 8. Ausztriához és Svei­choz hasonlóan biztosítas­sék hazánk semlegessége. (...) Szeged, 1956 év október 29. Szeged Város Néptanácsa 29-én kibontakozott az általá­nos sztrájk. A városban gya­korlatilag leállt az élet. A villa­mos nem járt, a telefonvonalak némák, az iskolákban szünetel a tanítás. Szegedről eltávolít­ják a kiskunmajsai lövészeket, így jelentősebb rendbontásra nem került sor. A Néptanács memorandumot fogalmaz a Minisztertanácshoz (Lásd ke­retes írásunkat!), döntést hoz a kijárási tilalomról és a nem­zetőrség megszervezéséről. Lazúr Barna az ötvenes években a szegedi egyetemi és főiskolai hallgatók honvédelmi oktatásáért volt felelős. A diá­kok körében ez a „tantárgy" nem volt különösebben nép­szerű, Lazúrt mégis kedvelték; a tiszt egykorú volt az egye­temistákkal, az értelmiségelle­nes hadseregben a kötelező nyári gyakorlatokat elvisel­hetővé tette, no és a menzát felügyelő egyetemi bizottság tagjaként többször szót emelt az elfogadhatóbb minőségű kosztért. A Délmagyarország hasábjain tíz évvel ezelőtt megjelent ünnepi számában in­terjút közöltünk Lazúr Barná­val, akit a forradalom esemé­nyei a szegedi nemzetőrség főparancsnokává tettek. „Egyetemistákból álló kül­döttség keresett föl október 28­én reggel. Elmondták, hogy megalakult a városi nem­zetőrség, de szerintük rosszfor­májú csavargókból áll. Hiány­zik a katonai vezetés. Felkér­tek, vállaljam el a nemzetőrség irányítását. A városi Forradal­mi Bizottság elnökéhez, dr. Perbíró Józsefhez mentünk, aki írásbeli megbízást adott ne­kem mint főparancsnoknak a szegedi nemzetőrség megszer­vezésére. A tanszék páncél­szekrényéből elvettem a pisz­tolyomat, a gépfegyveremet barátom, Kende József birkózó nyakába akasztottam, s körül­belül 15 főá kísérettel elindul­tam a Honvéd téri laktanyába. Az ott lézengő 15-20 nem­zetőrrel és választott parancs­nokukkal, Palotás Józseffel kö­zöltem: én vagyok a főpa­rancsnok, s ott azonnal hozzá­láttunk az egyetemi és a mun­kászászlóalj megszervezésé­hez. Az engem kísérő, később is rendelkezésemre álló 13 fős különítményemmel az öthalmi ávós laktanyához mentünk, ahol - meglepetésünkre - más­fél óra alatt teljesítették a pa­rancsomat: a legénységi állo­mányt lakóhelyükre szállítot­ták és a tisztek hazamentek. A szanaszét hagyott fegyvereket a teherautóra raktuk, s a nem­zetőrség főhadiszállására, a Kálvária tér környékén álló Ju­hász Gyula Diákotthonba szál­lítottuk. Tehát október 28-án éjjel már felfegyverzett, jól szervezett nemzetőrsége volt Szegednek." A két nemzetőr zászlóalj másnap megkezdte a városban a rendszeres járőrözést. Hozzá­juk csatlakozott a rendőrség több mint száz fős állománya. A városban az elkövetkező na­pokban rendzavarás nem tör­tént. Tóth-Szenesi Attila HÉTFŐ, 2000. OKT. 30. BELFÖLD 3 Nyelvújítás M ostantól azt mondom sztárügyvéd, százból nyolcvan rávágja: százhúsz dokumentum. A húsz meg csak néz, mint a moziban. Nincs elég információja ahhoz, hogy megértse a szöveget. Ez baj. Az is baj, hogy sifrí­rozzuk a szöveget, titkosírással dolgozunk, megint, vagy még mindig, meg az is, hogy sokan mégis megértik, és az is baj, hogy talán kevesebbek nem. Mindenoldalú baj ez. Miért? Szerintem azért, mert bármennyit fecsegünk ar­ról, hogy de azért „a demokrácia alapvető intézményei megvannak és működnek", ez a sifrírozási gyakorlat vi­lágosan mutatja, hogy korai az elégedettség. A demokrá­ciában ugyanis én mondok valamit, a partnerem megér­ti, hogy mit, reflektál rá, én megértem, hogy ő mit mond, viszontválaszolok. És így tovább. A beszéd a valóságot tükrözi. Minálunk? A mindennapos tapasztalat bőven alátá­masztja azt a tudományos következtetést, amire egy nagyszabású, az egész Közép-Kelet-Európára kiterjedő pasztorálteológiai kutatási projekt jutott. A projekt ma­gyar koordinátorától, egy szegedi kutatótól tudom, hogy nyugat-európai kollégái leginkább egyfajta nyelvi kü­lönlegességtől, mint kelet-európai sajátosságtól vannak elájulva. Nem fér a fejükbe, hogy mifelénk egy egyszerű kijelentő mondatnak hogyan lehet szinte annyiféle jelen­tése, ahányan mondják és ahányan hallják. Nem értik, miért van a mondatokat alkotó szavaknak óriáskiterje­désű jelentéstartományuk, de legalább olyan aurájuk, hogy akár egymással szöges ellentétben álló tartalmakat is kifejezhessenek. Ennyi elvontság után fejtsük a fónti titkosírást. Tor­gyán József azt mondta, hogy 35 évnyi sztárügyvédség most beért gyümölcse az a 120 millió forint, amennyiért villát építtet egy panorámás telken. A dokumentum sza­vunk azért jelent újabban egy millió forintot, mert bár Torgyán József egyik volt párttársa a rendőrök szeme láttára vett át 20 millió korrupciógyanús forintot, azt mondta, úgy tudja, hogy dokumentumok vannak a tás­kában. V ajon ezeknek az információknak a birtokában meg értené egy külföldi a fónti szöveget? Helyzetet? Biz­tosan nem. Semmit sem érzékelne a szavak aurájából, nem venné észre a szöveg keserű iróniáját. Nem tudná, hogy a rövid párbeszéd azt jelenti: Torgyán József kor­mánytag, koalíciós pártvezető éppen olyan amorális po­litikus lett, mint korrupcióval vádolt volt párttársa. Nem azért, mert villát épít, akármekkorát, akármennyiért. Hanem azért, mert bebizonyosodott, hogy nem mond igazat. Nemcsak a két évvel ezelőtti vagyonnyilatkozatá­ban. Négy évvel ezelőtt sem a valóságra reflektált, ami­kor a Horn-villa titkának ambiciózus kutatása közben erkölcsi magaslatra helyezte magát és elmarasztalta po­litikustársát. Horn Gyula vizet prédikál és bort iszik ­mondta akkor. Horn kisembernek vallja magát, a pártját a kisemberek pártjának (értsd: szociálisan érzékeny­nek); de kérdem én ezek után: a kisembereket szereti vagy a nagy villákat? - dörögte a parlamentben. Nos: a kisgazda pártelnöknél többször senki sem foglalta sza­vakba a kisemberek iránti olthatatlan szolidaritását. És az elmúlt diktatúra évtizedei - sztárügyéd-kora - iránt érezett olthatatlan utálatot is ő fogalmazta leggyakrab­ban. Akkor most mit kérdezzünk? Végképp elmagyarázhatatlan lenne egy demokráciá­ban élő külföldinek a fónti történetek politikai „mögötte­se". Nálunk viszont az emberek többsége szinte biztosra veszi, hogy a kisebbik koalíciós párt jelenlegi szoronga­tottságát néma elégedettséggel szemléli a nagyobbik. A megszorongatott kisgazdák csont nélkül megszavazzák a költségvetést - azután akár jöhet a megtisztulás. Két évre szóló elfogadott költségvetéssel kisebbségben is el lehet kormányozni a választásig... Hogyan tálalta a magyar sajtó Orbán Róza hazatéré­sét? Túllihegte? Vagy ellenkezőleg? Fidesz-arculatter­vezők, PR-menedzserek tervszerű akciója zajlott? És hogy' sikerült? - kérdezte a tévés műsorvezető a vendége­it. A demokráciában élő külföldi ezt sem értené. Ott ugyanis a miniszterelnök is ember és mint ilyennel, előfordul vele, hogy apa lesz és mi sem természetesebb, mint hogy az emberek ismerni akarják a családi viszonya­it. Is. Aki nem szeretné a személyes életét a nyilvánosság előtt élni, az nem megy politikusnak. Aki mégis eltitkol valamit, ami a nyilvánosságra tartozik, azt megbuktatják. A hol ez így megy évszázadok óta, ott nincsenek nyelv­újítási hullámok. A valóság megnevezésére szolgáló szavak mindig ugyanazok. Talán unalmas az élet. Meg­látjuk, képesek leszünk-e unatkozni valaha? Jk^A tuch Jótékony divatshow - jövőre is Képviselők a kifutón Nógrádi László balesete Kaposvár (MTI) Balesetet szenvedett Nóg­rádi László közlekedési mi­niszter szombaton délelőtt a 7-es út ordacsehi leágazásá­nál. A miniszter hivatalos út­jára tartott, autója megkülön­böztetett jelzéssel haladt, amikor eléje vágott egy Tra­bant típusú személygépkocsi a Fonyód és Balatonboglár közötti útszakaszon. Az ütkö­zést követően mindkét autó az utat szegélyező árokba kötött ki. Nógrádi Lászlónak a ka­rambol során eltörött a jobb karja, felesége és a sofőr könnyebben sérült. A Trabant totálkáros lett, s 21 éves bala­tonboglári vezetője a kórház­ban elhunyt. A baleset súlyos sérültje, egy 20 éves csurgói lány életveszélyes állapotban van. Új templom Csurgó (MTI) Új református templomot avattak és szenteltek fel szom­baton Csurgón Orbán Viktor miniszterelnök, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők, a gyülekezet tagjainak és külföl­di adományozóknak a részvé­telével. Az 50 millió forintos költséggel megépült templom Szigetvári György Ybl-díjas építész tervei alapján három év alatt készült el. A csurgói református egyház tagjainak kezdeményezésére megalakult Verbay István Alapítvány (ő volt az első templomépítő lel­kész a dél-somogyi városban) széles körű hazai és külföldi gyűjtést szervezett, az adomá­nyokat a magyar kormány 15 millió forinttal egészítette ki. Az elmúlt pénteken, este fél nyolctól Szeged legújabb szállodájában adtak egymásnak ran­devút a divatot kreálok, a divatot értékesítők és azok, akik mindezt szí­vesen viselik. A jóté­kony céllal megrende­zett bemutató sikeres­nek bizonyult, így a szervezők jövő ta­vasszal ismét megren­dezik majd az aktuális trendek kavalkádját. Nem mindennapi látvány­ban volt része annak a több mint háromszáz vendégnek, akik pénteken este ellátogat­tak az Ezer Arc Divatstúdió által rendezett, Szeged Col­lection névre keresztelt őszi -téli trendbemutató showra. A több mint három órán át tartó színpompás fazonfesz­tiválon a hétköznapi divatot meghatározó, közel egy tu­cat kereskedelmi cég több száz ruháját harminc modell vonultatta föl a kifutón. A program minden korosztály számára kínált érdekességet: elsőként az estet szervező divatstúdió legkisebb nö­vendékei vonultak a kifutó­ra, bemutatva, mi most a sikk az ovisok, a kisdiákok és a kiskamaszok körében. Ezt követően a nagyközön­ség Olaszország legszebb, már Szegeden is kapható szőrmebundáinak, valamint a Luciano Barachini által tervezett különleges cipők­nek és kiegészítőknek tap­solhatott. Hogy nem mindegy, mi van a ruha alatt, az ezúttal kicsit más „csomagolásban" Molnár Róbert országgyűlési képviselő nem keverte a szezont a fazonnal... (Fotó: Nagy László) újra bebizonyosodott. Mol­nár Róbert és Balogh László országgyűlési képviselők ugyanis nemcsak a hagyo­mányos, öltöny-bemutatót vállalták, hanem hálóruhá­ban is rutinosan vonultak a kifutón. A rendezvény jóté­kony mivoltát kívánta hang­súlyozni kifutóra lépésével két szegedi önkormányzati képviselőassszony, dr. Be­rekné dr. Petri Ildikó és dr. Timárné Horváth Magdolna is, akiket ez alkalomból a Reni-Tex áruház öltöztetett. Az est bevételének egy részét a „Szegedi Gyermek­szívek Gyógyulásáért Ala­pítvány" javára ajánlották fel, s e szervezetről sokat el­árult, ahogyan Sólyom Mik­lós kuratóriumi elnök szeré­nyen mondott köszönetet a reflektorfényben. Mint azt Győző-Molnár István, a szervező Ezer Arc Divatstú­dió ügyvezetője elmondta, sikeresnek tartják az estet, azt bizonyítja a telt ház is, s bár nehéz az eredményessé­get azonnal pénzben mérni, abban biztosak, hogy a kari­tatív cél továbbra is szemük előtt lebeg majd az ilyen jel­legű események szervezése­kor. A társaság újabb bemu­tatójára - a tavaszi kollekció megjelenéséig - várhatóan márciusig kell várnia a sze­gedi nagyközönségnek. O. K. K. Október 28-án Sze­geden a Nemzet­őrség veszi át a rend fenntartá­sát. Jelen­tős számú rendőr csatla­kozik az új szervhez, amelynek Lazúr Barna a főparancsnoka. A város­ban közben az általános sztrájk miatt nem járnak a villamosok, némák ma­radnak a telefonvonalak és bezárnak az iskolák. Október 28-án Nagy Imre meghirdette a tűzszünetet, va­lamint kijelentette: tárgyalások kezdődnek a szovjet csapatok budapesti kivonásáról, megszűntetik az Államvédelmi Hatóságot, felemelik az ala­csony fizetéseket és nyugdíja­kat, javaslatot tesznek a Kos­suth-címer visszaállítására és március 15-ét újból nemzeti ünneppé nyilvánítják. Ezekben a napokban távoz­nak a Szovjetunióba azok a pártvezetők - így például Gerő, Piros László, Hegedűs András akik nevéhez az el­múlt évek megannyi bűne ta­padt. A forradalom és a Nagy Imre vezette kormány immár egy úton haladt. Szegeden október 28-án és BBgl)|i|||llHIIIHIIIIIIIHIIimillllll

Next

/
Oldalképek
Tartalom